Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-22 / 300. szám
1977. december 22., csütörtök o Villámkezű Vali Egy mai nagy hajó 15—20 csomós sebességre képes. A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet villámkezű lányai, asszonyai csaknem elérik az 1000 csomós óránkénti sebességet is, pedig gépek nincsenek a 12 telephelyük egyikén sem. Békési részlegüknél járva elbűvöl- ten néztem gyors kézmozgásukat, ami azokat a csodálatos szőnyegeket eredményezte. Példák erejével Hozzászólások a megyei pártaktfvaiilésen Kedden, december 20-án megyei gazdaságpolitikai pártaktívaülés értékelte az 1977-ben elért eredményeinket és határozta meg azokat a feladatokat, amelyeket a középtávú fejlesztési elképzeléseink alapján a következő esztendőben kell teljesíteni. Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának előadói beszédét követően nyolcán szólaltak fel példákkal egészítve ki az elhangzottakat. Idei 110 millió forintos termelésük nagyobb hányada a nyugati piacra került. Legnagyobb megrendelőik közé tartoznak: NSZK, Francia- ország, Svájc, Svédország, de jövőre termékeik eljutnak Japánba is. Elismerést nemcsak a külföldi megrendelőiktől kapnak, hanem az itthoni — nyolcadszor megrendezett Országos Háziipari és Népiiparművészeti Szövetkezetek vetélkedőjén is kimagasló eredményeket értek el. ♦ Domokos Jenőt, a szövetkezet főkönyvelőjét kérdezem a siker titkairól: — Eddig minden évben részt vettünk a versengésben. Ügy készülünk elő, hogy „házi bajnokság” alapján keressük meg a legjobb összeállítást. Kétszer három fős csapatot neveztünk idén is. Csomózó- ink nyerték a Szakma Kiváló Művelője címet, Kelim- szövőink pedig második helyezést értek el a maguk kategóriájában. Nemcsak szakmailag kellett helytállniuk. Három összetevője volt a versenynek: Időre, minta alapján egy kisebb méretű szőnyeget kellett csomózni; a szakma elméleti anyagából vizsgáztak; harmadszor peNyugdíjasok búcsúztatták az óesztendőt Az év utolsó rendezvényére került sor Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat nyugdíjasklubjában. A nagy eseményre csaknem száz idős asszony, férfi érkezett, de ott voltak a meghívott szocialista brigádvezetők is, akik rendszerint tájékoztatják a nyugdíjasokat a gyár életéről, a mindennapi munkáról és a további célkitűzésekről. A résztvevőket özv. Szabó Sándorné klubvezető köszöntötte, majd a békéscsabai Padrach Lajos Általános Iskola úttörői adtak műsort. A vállalat vezetői vacsorán látták vendégül a nyugdíjasokat. Oiterazene szólt, s órák hosszat együtt maradtak, beszélgettek a nyugdíjasklub tagjai. Szóba került egyebek között, hogy eseményekben gazdag esztendőt zárnak. dig szövetkezetpolitikai kérdésekre kellett helyes választ adni. Ezek alapján ítélték oda a díjakat a csongrádi rendezők. A csapatsiker mellett egyéni versenyben is első helyet ért el Telegdi Valéria. Három egymást követő évben volt a legjobb, s ezzel végleg elnyerte a szövetkezeti vándorkupát. ♦ A siker kovácsai egy műhelyben tevékenykednek. A csapattársak, Darányi Istvánná és Kovács Gábomé, nem is messzire dolgoztak Telegdi Valéria szőnyegszövőállványától. Mindenfelé fehér, mintás szőnyegek láthatók, karácsonyig el kell készülniük vele. Hosszú pádra ülünk le 'beszélgetni. A fiatal, mosolygós Valériát nehéz szóra bírni: — Mióta csomóz szőnyegeket? — kérdezem. — Tizenkét éve kerültem a szövetkezethez, az elmúlt évig betanított munkásként dolgoztam, csak tavaly volt lehetőségem letenni a szakmunkásvizsgát. — Tehát első győzelmét mint betanított munkás érte el. Nehezebb volt akkor nyerni? Évente sok milliós beruházás valósul meg a megyében. A kellő előkészítés koordinálás hiányában azonban nem mindig megfelelő módon és késve, ami tetemes költség- többletet okoz. Ide tartozik a munkavédelmi követelmények teljesítésének az elmulasztása is. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a Munka Törvénykönyve /51. §/ előírja: „Üzem és más létesítmény, berendezés, gép, anyag vagy egyéb munkaeszköz használatba vétele csak az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával történhet. Erre már a használatba vételt megelőző eljárás során, így különösen a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél és a kivitelezésnél figyelemmel kell lenni.” Nagyobb beruházásoknál az előírást már általában betartják a vállalatok. Jó példa volt erre az üveggyár, most pedig a Gyulai Húskombinát — Ügy érzem, az idei volt a legnehezebb. Minden évben magasabbak voltak a követelmények, de 1977-ben nemcsak egyszerűen versenyezni kellett, hanem meg kellett védeni az első helyet. Nagy volt az elvárás a csomózásban is, de legtöbb problémát az elméleti kérdések okozták. — Hogyan készültek fel? — Sokat tanultunk. Segítséget kaptunk a szövetkezettől is, de segített otthon a család is — veszi át a szót Darányi Istvánná. — A lányom főzött, takarított, amíg mi a könyveket lapozgattuk. A csomózásból nem kellett külön készülni, nap mint nap ezt csináljuk. Igaz, a versenyen több figyelmet kívánt a munka, s szoros határidőt kaptunk a teljesítésre. Hat óra alatt egy 5600 csomós szőnyeget kellett készíteni, de az mindhármunknak jól sikerült. Reméljük meg is kapjuk a vizsgamunkánkat — sóhajt fel — szép lenne otthon az oklevél mellett a falon. — Jövőre milyen díjakért versenyez, ha már végleg elvitte a kupát? — fordulok Telegdi Valériához. — 1978-ban már nem indulok a versenyen. Csodálkozva nézek rá. — A csúcson kell abbahagyni — folytatja mosolyogva. ♦ * Én inkább sok sikert kívánok. Remélem találkozhatunk nevükkel a következő versenyen is. Nélkülük bizonyára kisebb értékű lenne a jövő évi vetélkedő. építése, ahol a SZOT szabályzatának megfelelően kezdettől fogva szoros kapcsolat teremtődött az SZMT munka- védelmi osztályával és a szakmai központtal. Megalakult a munkavédelmi koordinációs bizottság, amelyben a tervezők, beruházók és kivitelezők egyaránt képviseltették magukat. Kettős feladatot oldottak meg. Gondoskodtak arról, hogy az építkezés tervszerű és biztonságos legyen, de arról is, hogy az üzembe kerülő gépeken, berendezéseken baleseti veszély nélkül lehessen termelni. Az együttműködés nagy előnye még, hogy a létesítmények építésének befejezése után nem kell nagy költséggel módosításokat végrehajtani és nem húzódik el az üzembehelyezés. Ezt a gyakorlatot követi a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat is, amelynek vezetői már korábban megbeszélést folytattak a most Szerződnek a cukorrépára Kötik a szerződéseket a cukorrépára a gyárak és a mezőgazdasági termelők; a tapasztalatok szerint a termelőkedv megfelelő. A jövő évi termesztésre az ideihez hasonló nagyságrendű területet szemeltek ki a gazdaságok, s ez az elképzelés egyezik „ cukoripari vállalatok terveivel is. Miután a termőterület növelését nem irányozták elő, arra van szükség, hogy a gazdaságok a terméshozamokat növeljék. A termelők 110 ezer hektárra — a csaknem teljes répaterületre — kiváló minőségű vetőmagot kapnak az ipartól, s ily módon megalapozhatják a jövő évi termést. A decemberi adatok szerint 800 üzemben foglalkoznak jövőre cukorrépa-termesztéssel, s az átlagos földterület egy-egy üzemben 150 hektárt tesz majd ki. A növénytermesztésnek ebben az ágazatában a koncentrálódás folyamata figyelhető meg. Jó jel, hogy a cukorgyárak körzetében az üzemek mind nagyobb földterületet vetnek el répamaggal, de csak ott, ahol a föld minősége ezt lehetővé teszi. A gyáraktól nagyobb távolságokban is foglalkoznak cukorrépával, s ezeken a vidékeken szintén igyekeznek területi koncentrációt végrehajtani. Jövőre az ipar változatlan felvásárlási árakkal dolgozik. Továbbra is fenntartja a minőségi prémiumrendszert. Ez azt jelenti, hogy mázsánként átlagosan 2 forint felárat kapnak a termelők. Természetesen eléggé nagy a szóródás, van olyan tétel, amelyikért 5. forint felárat is fizetnek. A cukoripar 1979-ben bevezeti a minőségi átvételi rendszert, ennek jó „előisko- lája” a premizálás. induló mintegy 350 rfiilliós beruházás munkavédelmi feladatairól. December 8-án az ÉDOSZ-központ, az SZMT és az ÉDOSZ Békés megyei bizottsága közreműködésével létrehozták a munkavédelmi koordinációs bizottságot, amely a beruházási tervvel összhangban elkészítette a munkaprogramját. Egyre korszerűbb, műszakilag magasabb szintű a termelés, a vállalatok a munka- védelmet is ennek megfelelően törekednek fejleszteni. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság munkavédelmi osztályt, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Békéscsabai Konzervgyár, az Orosházi Üveggyár, valamint a Gyulai Húskombinát munkavédelmi csoportot hozott létre, amely jól képzett szakemberekből áll. Most szervezi a munkavédelmi csoportot a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Tarján József, az Orosházi Üveggyár pártbizottságának titkára beszámolt arról, hogy az üveggyári dolgozók kollektívája a csepeliek mun- kaverseny-felhívásához csatlakozva az export növelését és az importanyag felhasználásának csökkentését tűzte maga elé alapvető célként. A munkaverseny lendülete is hozzájárult ahhoz, hogy az üveggyár 3 százalékkal túlteljesítette tervét, s így ösz- szesen mintegy 8 százalékkal nagyobb termelési értéket állított elő, mint egy évvel korábban. E tapasztalatok alapján javasolta a felszólaló azt, hogy a megye gazdasági egységeiben folytatódjék tovább a példás lendületű munkaverseny és minél többen csatlakozzanak a SZOT és a KISZ felhívásához, hogy 1978-ban méltóképpen ünnepelhessük meg a párt megalakulásának 60. évfordulóját. Nagy Mihály, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés igazgatója a gazdálkodás új formájának egyéves tanulságairól szólt, megállapítva, hogy az egyesülés 22 üzeme, együttesen magasabb színvonalon oldotta meg feladatait, mint a korábbi években külön-külön. Igen nagy tartalékok rejlenek azonban a jövőre nézve még abban, ha az üzemek közötti egyenlőtlenségeket a termelésben a jobbak szintjén sikerül kiegyenlíteni. .. Lipták András, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke az elmúlt évi aktívaülésről mesélt el egy epizódot. Amikor kiderült, hogy a gazdaságoknak 10—11 százalékkal kell az idén többet termelniük, mint 1975-ben, valamennyien felszisszentek. A kovácsházi termelőszövetkezetben végül is a termelési érték mintegy 24 százalékkal növekszik az év végéig. A tsz-elnök elismerte, hogy ebben az eredményben nagyon nagy szerepe van a szövetkezetben régi hagyománnyal rendelkező brigádmozgalomnak. Ez az egyik garanciája most is annak, ■hogy az idei szép eredményeket 1978-ban újabb 6 százalékkal túlszárnyalják, csatlakozva a SZOT és a KISZ közös munkaversenyfelhívásához. Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára az aktívaülésen részt vevő vállalati igazgatóktól, termelőszövetkezeti elnököktől, párttitkároktól, gazdasági, társadalmi és politikai életünk vezetőitől egyetértést és támogatást kért az ifjúsági mozgalom céljainak megvalósításához. Mint mondotta, a KISZ a legutóbbi időkben célul tűzte ki a gazdasági építőmunkában való fokozottabb részvételt. Ennek a vállalásnak a mozgalom csak úgy tehet eleget, ha a gazdasági vezetők kérik és igénylik a fiatalok segítségét, ha komoly feladatokkal bízzák meg őket, s így készítik fel a felnövekvő nemzedéket a gazdasági, társadalmi, politikai munkára, életre. Perecz Sándor, a bélmegyeri Üj Barázda Tsz elnöke a mostoha körülmények között gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek gondjait taglalta felszólalásában. Bizonyította, hogy az ilyen gazdaságok csak akkor tarthatják magukat a „víz színén”, ha alkalmazkodnak a mégoly mostoha adottságaikhoz is. Az Üj Barázda Tsz csatlakozott a sárréti agrokémiai társuláshoz, a vésztői sze- mestermény-tároló és szárító társuláshoz, jó időben, jó minőségben végezte el az őszi munkákat, s így vállalkozik arra, hogy a következő esztendőben 16 százalékkal növelje a termelést, s most már a korábbinál nagyobb gondot fordítson a tagság szociális ellátottságának javítására. Kiss Sándornak, a MEZŐGÉP Vállalat igazgatójának hozzászólása jól példázta azt, hogyan kell értelmezni a termékszerkezet korszerűsítésére vonatkozó párthatározatot. A MEZŐGÉP, amely a megelőző években ■ mintegy 45—48 féle terméket állított elő több-kevesebb nyereséggel, még 1972-ben kezdte meg a kukoricabetakarító adapterek gyártását két üzemében. A gyártmányfejlesztők, a piackutatók, a termelésszervezők és tervezők együttes munkájával a vállalat — nem utolsósorban a párthatározat ösztönzésére — új utakra lépett. A kombájnra szerelhető szemeskukorica-, illetve si- lókukorica-betakarító adapterek így váltak a Vállalat fő termékévé, amelyek a korábbi 40 százalékkal szemben 1980-ban már a termelés 75 százalékát adják majd. Kardos Er nőné, a konzervgyár igazgatója egyetértett azokkal, akik arra figyelmeztettek, hogy a feldolgozóipar 1977-ben nem zárkózott föl a jó évet kifogó mezőgazdasághoz. Szemben az 1976-os esztendővel, amikor a gyár nem tudta kihasználni a kapacitásait, az idén a bőség gondjaival kellett küzdenie. Mindez sürgeti a feldolgozóvonalak kapacitásának bővítését, de egyben lehetővé teszi azt is, hogy a konzervgyár az ez évihez képest mintegy 6 százalékkal növelje a termelést. Fontos azon- az is, hogy a gyárban készülő tésztáknak megtalálják a piacát, s az újonnan belépő tésztaüzem ne az eladatlan készleteket növelje. Ruck János, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke Lipták Andráshoz hasonlóan a két évvel ezelőtti aktívaülésre hivatkozott, amikor az újkígyósi tsz tejtermelő ágazatát a rossz példák között említették. S akkor még az újkígyósiak örültek is, hogy a többi ágazatukat nem vették sorra. A szövetkezet azóta rendbe tette a szénáját, s ha rekordot nem is értek el semmiből, szégyenkezni valójuk sincs. Az 1975. évit több 10 százalékkal meghaladó termelésnövekedés után most a még kiaknázatlan tartalékok — ősgyepek, melléktermékek hasznosítása — feltárása az egyik fontos feladat. összefoglalójában Csatári Béla az elhangzottak után azt hangsúlyozta, hogy a megye valóban jelentős eredményeket ért el, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden gondunkat megoldottuk, hiszen értékeink nagy részét még mindig nem tudjuk megfelelően kamatoztatni. S itt elsősorban azokról a tartalékokról van szó, amelyeknek kiaknázása nem kíván külön beruházást. Zárszavában dr. Szabó Sándor, a megyei aktívaülés elnöke arra szólította fel a pártaktívaülés résztvevőit, hogy az elhangzott példákból is erőt merítve, „igazítsák össze óráikat” a megyei párt- bizottságnak az 1978-as feladatokat tartalmazó cselekvési programja végrehajtásához. K. E. P. (jávor) Korszerűbb a termelés, szervezettebb a munkavédelem P. B. A Szovjetunióban a hústermelésben mind nagyobb szerep vár a baromfitelepekre, a korszerű gazdaságokra. A Taskent melletti baromfitelep fedezi az üzbég főváros tojás- és hús szükségletének jelentős részét
