Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

1977. december 22., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Fáznak az utasok Sokat halljuk a tévében meg a rádióban is, hogy gondoljunk többet az egész­ségünkre. De vajon minde­nütt érvényesül-e ez az elv? — kezdi levelét Fekete Jó­zsef battonyai olvasónk. — Majd így folytatja: A közelmúltban Békéscsa­báról Battonyára utaztam vonattal. Mégpedig azzal, amelyik Gyoméról érkezett a csabai állomásra. Reményke­dő gondolattal szálltam fel, mivel napközben átfáztam, hogy a kocsiban majd fel­melegszem. Alaposan csalód­tam. A vonatot nem fűtöt­ték. Mezőhegyesen átszálltam a battonyai vonatra. Az még hidegebb volt. Érthetetlen, hogy a MÁV ennyire félváll­ról veszi az utasokat. Körültekintés nélkül „Halló! 11-827?” cimű cikk­re a Szegedi Postaigazgatóság válaszolt. A problémát meg­vizsgálták és megállapították, hogy a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Iskola lé­tesítésekor iker távbeszélő állomást szereltek fel, amely­nek kapcsolási száma 11-827 volt. Ez a kapcsolási szám szerepel az 1972-ben kiadott telefonkönyvben, 1973-ban az iskola részére több főállo­mást szereltek fel, így a kap­csolási szám;, megváltozott. A 11-827-es kapcsolási szá­mot a Szigligeti utcai óvodá­nak adta a távközlési üzem. Mivel a békéscsabai távbe­szélő központ már 1974-ben is telített -volt, így nem állt rendelkezésre szabad kap­csolási szám. A távközlési üzem körültekintés nélkül járt el, amikor egy ismert, nagyforgalmú állomás kap­csolási számát osztotta ki az óvodának. Az ilyen kellemet­lenségek elkerülésére, átme­neti megoldásként a posta a számváltozások és új állomá­sok bekapcsolásának közlésé­re nyomtatványt rendszere­sített. Ennek felhasználásá­Szerkesztői üzenetek Galgóczi Jánosné, Békés­csaba: Panaszát kivizsgálás­ra elküldtük a békéscsabai Városi Tanácshoz. Hamaro­san érdemleges választ kül­dünk. P. Károly, Szarvas: Ha munkahelyére a menetrend szerinti közforgalmú közle­kedési eszközzel, vagy a vál­lalat által szervezett csoport­utazással — a munkahelyére érvényes munkaidő betartá­sával — nem tud naponta bejárni, vagy bejárás esetén állandó lakóhelyétől legalább napi 14 órát távol tölt, kü- lönélési pótlékra jogosult. Ennek napi összegét család- fenntartó esetében 15—20, nem családfenntartóknál pe­dig 10—15 forint között a vállalat kollektív szerződése állapítja meg. Piatkó László, Békéscsaba: A szemüveg megrendelése­kor kapott elismervény sor­számát közölje az Optikai Finommechanikai és Fotó­cikkeket Értékesítő Vállalat­tal. Címe: 1051 Budapest, Guszev út 14. Harmati Sándorné, Bé­késcsaba: Panaszát a Volán 8-as számú Vállalat kivizs­gálta. A birság összegét 52 forintra csökkentették. Bakonyi János, Békés: Közérdekű bejelentését el­küldtük kivizsgálás végett a békési Városi Tanács illeté­kes szakigazgatási osztályára. így kezdi sorait Elekes Pál 8. osztályos tanuló, Elek­ről küldött levelet szerkesz­tőségünkbe. Mivel lakóhe­lye távol esik az iskolától, szülei egy versenyikerékpárt vásároltak. A kerékpárt azonban egy éve nem tudja használni. A küllők ugyan­Mezőhegyesről Czuthné aláírással kaptunk levelet. A következőket írja: Nem­régiben a megyeszékhelyen jártam, és természetesen el­látogattam az új áruházba is. Ott hogy, hogy nem, el­vesztettem közel egyhavi fi­zetésemnek megfelelő ösz­Egy furcsa esetet tesz szó­vá levelében Szaszák Pálné és Juhász Jánosné békés­csabai olvasónk. Október 15- én a lakásukban megjelent egy fiatalember azzal a szán­dékkal, hogy a gyerekekről fényképeket készít 298 fo­rintért. Száz forint előleget kért tőlük. November 13-án, egy másik férfi kopogott be a lakásukba és a felvételeket elkészítette, ö is kért száz forintot előlegként. Decem­ber 19-én egy harmadik fér­fi jött a lakásra, hogy vá­lasszák ki a képeket, ame­lyeket majd ki fog nagyíta­ni. összesen 16 darabot vá­lasztottak ki. Ekkor 959 fo­Lesz zöldterület Barna Lajosné békéscsa­bai lakos levelére a kerté­szeti és köztisztasági válla­lat válaszolt: Az őszi takarítás nehéz próba elé állította a vállala­tot. A lehullott lomb nagy mennyiségben gyűlt össze a Penza-lakótelepen is, ahol nagy fák övezik az épületet. A munka azonban nem ma­radt el. A vállalat minden­hol elvégzi a lomb eltakarí­tását. A Penza-lakótelepen a zöldterületet felújítják. A munkát a tatarozások befe­jezése után kezdik meg. is elhasználódtak, kitöredez­tek és nem tudja kicserélni azokat, mert sehol nem le­het új küllőket kapni. Hát naponta gyalog teszi meg az utat a távoli iskolába és on­nan haza. Okkal teszi fel a kérdést, miért hiánycikk a versenykerékpár-küllő ? szeggel a pénztárcámat. Már lemondtam róla, hogy vala­ha is előkerül, amikor de­cember 5-én az áruház dol­gozóitól hiánytalanul visz- szakaptam az elveszett pénz­tárcát a pénzzel együtt. Hálával gondolok becsü­letességükre. rintos számlát állított ki a különös fényképész. Arra kérték, hogy magyarázza meg ezt a magas végössze­get. Azt válaszolta, hogy er­re nincs lehetősége. Okkal vetik fel a kérdést, hogyan lehet ilyen drágán fényké­peket készíteni? val az ügyfelek tájékoztat­hatják egymást a távbeszélő állomás kapcsolási számáról. ü taxi kilincse Hozzányúlhat-e az utas a taxi kilincséhez? kérdi Boros Gáborné békéscsabai olva­sónk. így ír arról az esetről, amely levélírásra késztette: November 3-án Békéscsa­bán kisfiámmal és egy na­gyobb csomaggal a taxi-állo­máson egy kocsiba ültem. A sofőr segített berakni a cso­magot. Mikor hazaértünk, kifizettem a viteldíjat, majd ki akartam nyitni az ajtót, de q kilincs a kezemben ma­radt. A sofőr rámtámadt, hogy miért nyúltam a ki­lincshez, ő kinyitotta volna az ajtót. Fizessem meg most- már a kilincs árát, 60 forin­tot. Hiába szabadkoztam, hogy nem készakarva törtem le a kilincset. Éppen csak hozzáért a kezem. Mivel nem tehettem mást, kifizettem a pénzt. De még utánam szólt; örüljek neki, hogy a szerelé­si költséget nem követeli. Panaszommal felkerestem a Volán Hunyadi téri irodáját. Ott arra kértek, hogy pana­szomat írjam le, majd kivizs­gálják. Ezt meg is tettem, még november 8-án, választ azóta sem kaptam. Egy pohár viz Nagy Sándor naponta Orosházáról utazik Békés­csabára a munkahelyére és onnan vissza. így hát gyak­ran megfordul a békéscsa­bai vasútállomáson. Szóvá teszi levelében, hogy az ál­lomáson nem lehet ivóvíz­hez jutni. Amíg a vágányok között levő kút üzemelt, ad­dig nem volt baj. A fagy beálltával azonban a ku­tat kikapcsolták. Az utasok­nak nincs idejük, hogy be­menjenek az utasellátóba, ahol bizony sokat kell vár­ni, amíg kiszolgálják a ven­déget. Az állomás épületét most újítják fel. Illő volna, ha falikúiról is gondoskod­nának. Nyugdíjasok napja Emezt Gyuláné éveken ke­resztül dolgozott a Gyomai Háziipari Szövetkezet ecseg- falvi kivarró részlegénél az Egyetértés brigádban. Most az ecsegfalvi részleg munká­ban megfáradt nyugdíjasai nevében küldött levelet szer­kesztőségünkbe. A szövetke­zet ugyanis a napokban nyugdíjas találkozót rende­zett Ecsegfalván. A találko­zóra meghívták a nyugdíjaso­kat és megvendégelték őket. Társadalmi munka Szeghalmon Nátor János tudósítónk a leveléhez fényképet is mellékelt, amely a közelmúltban épült új utat mutatja be. Szeghalomban az V. ötéves tervben ugyanis a Bethlehem és a Bocs­kai, a Somogyi, a Bacsó utcákban épült kövesút. A Bethlehem és a Bocskai utcákban szennyvízcsatorna is elkészült. Jelentős társadalmi munkát végeztek az utcák lakói is. Ér­téke meghaladta a 120 ezer forintot Köszönet a becsületességért Drága fényképész JOGÁSZUNK VÁLASZOL Varga Jánosné, Békéscsa­ba: Édesanyját, az eleki Le­nin Termelőszövetkezetben a közös munka végzése so­rán baleset érte. Eddig csu­pán az üzemi balesetről vet­tek fel jegyzőkönyvet Pe­dig édesanyja baleseti táp­pénzre jogosult. Két évi biz­tosítási idő esetén 75 szá­zalékos, egyébként 65 száza­lékos baleseti táppénz ille­ti meg. A baleseti táppénzt a baleseti járadék alapját képező átlagkereset figye­lembevételével havi összeg­ben kell megállapítani. Ha a baleseti táppénzt nem tel­jes hónapra fizetik, akkor egy napra, a megállapított havi összeg harmincad ré­sze jár. A baleseti táppénz összegét — a baleset hó­napjától — visszamenőleg 12 hónapra járó havi átlag- kereset alapján számítják ki. Azt, hogy édesanyja ál­lapota az elszenvedett bal­eset következtében alakult ki, a felülvizsgáló főorvos, illetve az Országos Orvos­szakértői Intézet megyei szerve, az I. vagy II. fokú orvosi bizottság dönti el. A baleseti táppénzt akkor kell a termelőszövetkezetnél igé­nyelni, ha ott társadalom­biztosítási kifizető hely mű­ködik. Ha a termelőszövet­kezetben nincs társadalom- biztosítási kifizető hely, ak­kor a szövetkezet székhelye szerint illetékes társadalom- biztosítási igazgatóságnál, kirendeltségnél kell igényel­ni^ a baleseti táppénzt. Az előterjesztés az erre a cél­ra rendszeresített nyomtat­ványon, táppénzes utalvány alapján történik. A táppénz- utalványt és a jegyzőköny­vet pontosan kell kitölteni, mert a hiányos és helytelen kitöltés késlelteti a táppénz kifizetését. A felelősség kérdésében a jegyzőkönyvben nyilatkoz­nia kell a szövetkezet veze­tőségének. Az üzemi bal­esettel kapcsolatban lénye­ges elv, hogy a termelőszö­vetkezet teljes vagyoni kár­ral tartozik tagjának, ha életének, egészségének vagy testi épségének megsértése történt. A teljes vagyoni kár magában foglalja a jövede­lem kiesését, a dolgokban keletkezett károkait, vala­mint a sérelemmel kapcso­latos költségeket és kiadá­sokat. Abhan az esetben, ha a termelőszövetkezeti tagot ért sérelem folytán bekövet­kezett jövedelemkiesés,' il­letve a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában ha­vi járadékot kell megálla­pítani. Amennyiben a va­gyoni kár mértékét ponto­san nem lehet kiszámítani, a termelőszövetkezet olyan általános kártérítés megfi­zetésére kötelezhető, amely a károsult teljes anyagi kár­pótlására alkalmas. A Leg­felsőbb Bíróság egyik eseti döntésében rámutatott arra, hogy a tag általában a bal­eset előtti keresetéből csak a munkaképesség csökkenés arányának megfelelő, és a társadalombiztosítási ellátá­sokkal csökkentett hányadot követelheti járadékként a károkozó termelőszövetke­zettől. Ez azonban nem zár­ja el a károsultat annak le­hetőségétől, hogy amennyi­ben megmaradt munkaké­pességének hasznosítására önhibáján kívül képtelen, a károkozóval szemben a bal­eset előtti átlagkeresetét el­érő, vagy azt megközelítő, mindenesetre a baleseti ere­detű munkaképesség-csökke­nés százalékos arányánál magasabb járadékra tarthas­son igényt. (Dr. Serédi) MIT MOND H JOGSZABÁLY? II munkaközvetitésrül A munkaközvetítés és a munkaerő-toborzás célja a munkára jelentkezők elhe­lyezésének és a vállalatok munkaerő-szükségletének ki­elégítése, a munkaerő terv­szerű — a népgazdasági és helyi érdekekkel összhang­ban álló — foglalkoztatása. Ennek elősegítése érdekében egyes munkakörök csak kö­telező közvetítés útján tölt­hetők be. A munkaközvetí­tést a tanácsok vb munka­ügyi szakigazgatási szervei és a járási hivatalok (mun­kaközvetítési szervek) vég­zik. A munkaközvetítő szerv­nél munkára jelentkezők közvetítése ingyenes. A je­lentkezők közvetítése sem­milyen címen nem tagadha­tó meg. A munkára jelent­kezők közvetítését a munka- közvetítő szerv mindaddig köteles megkísérelni, amíg a dolgozó munkaviszonyba nem lép. A munkaközvetí­tő szerv a jelentkezőket szakképzettségük, a munká­ra való alkalmasságuk, szo­ciális helyzetük figyelembe­vételével közvetíti ki. A kötelező munkaközvetí­tést, ha ezt az adott terület munkaerőhelyzete szükséges­sé teszi, a megyei, a városi tanács elnöke rendeli el. Kötelező munkaközvetítés esetén a vállalat csak mun­kaközvetítés útján létesít­het munkaviszonyt. A köte­lező közvetítés nélkül létesí­tett munkaviszony ugyanis érvénytelen, kivéve ha a már alkalmazott dolgozót a munkaközvetítő utólag ki­közvetíti. Kötelező munka- közvetítéssel betölthető mun­kakörökben is közvetítés nélkül alkalmazható a szak­munkásvizsgát tett szakmun­kástanuló, továbbá a válla­lattal tanulmányi szerződést kötött dolgozó. A vállalat a munkaközvetítés, illetve a kötelező közvetítés útján küldött dolgozót — ha a munkakör ellátásához szük­séges szakmai és egyéb fel­tételeknek nem felel meg — nem köteles alkalmazni. A dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés során fel­ajánlott munkakör elfoga­dására. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság munkaerő-gaz­dálkodási együttműködése keretében lehetőség van ar­ra, hogy a magyar fiatalok munkát vállaljanak. A mun­kát vállaló fiatalokkal a né­met vállalatok 3 éves idő­tartamra magyar és német nyelven szerződést kötnek. A szakmunkások részére le­hetőség van 2 éves munka- szerződés megkötésére is. A bruttó keresetből társada­lombiztosítási hozzájárulást és kereseti adót kell fizetni. Ennek mértéke általában 15—20 százalék. A munka­hét 5 napos és a dolgozók­nak évente általában 18 nap alapszabadság jár. Az évi rendes szabadságon kí­vül hazautazáskor a magyar dolgozók 3 nap fizetett sza­badságot kapnak. A jelent­kezőket elsősorban a gép-, műszer- és vegyipar terüle­tén alkalmazzák. A jelent­kezés feltétele: kifogástalan erkölcsi és politikai maga­tartás. Az általános feltétel mellett azok jöhetnek szá­mításba, akik: betöltötték vagy a kiutazás időpontjá­ig betöltik a 18. életévüket; nőtlenek, hajadonok vagy eltartásra nem kötelezettek; vállalják az NDK-ban az ideiglenes foglalkoztatás fel­tételeit; a munka ellátására egészségileg alkalmasak; 6 hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek vagy katonai szolgálatra alkal­matlanok, vagy katonai szol­gálathalasztásban részesül­tek; szakképzett munkakör­ben jelentkezők a szükséges szakmai ismeretekkel ren­delkeznek. A jelentkezés szervezése minden évben tavasszal, áp­rilis második felében kezdő­dik, és általában augusztus közepéig tart. Ezt a munkát a megyei tanácsok vb mun­kaügyi osztályai végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents