Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
1977. december 21., szerda o IgimMTd---------------------------------------------------------------------------------------------------Középtávú terveink teljesítésében meghatározó az 1978-as év (Folytatás az 1. oldalról) A szarvasmarha-tenyésztés a nagyüzemekre koncentrálódik, az állománynak több mint háromnegyedét ott tartják. Az összes létszám 4200-zal, míg a tehénlétszám 1800-zal emelkedett a III. negyedévi adatok alapján. A vágómarha-előállítás 10 százalékkal csökkent. A tejtermelés nőtt. Ez évben közel 3200 liter lesz az egy tejelő tehénre jutó kifejt tej mennyisége. A sertésállomány a korábbi éveknél egyenletesebben fejlődik. A mintegy 72 ezer koca biztosította a hízófelvásárlás 10,7 százalékos növekedését 1977-ben, és ezzel megközelítjük a kiugróan magas 1975. évi szintet. A baromfiállomány növekedése évek óta dinamikus. A legnagyobb érdeklődés és termelési kedv ebben az ágazatban tapasztalható. 1975. évhez viszonyítva a vágóbaromfi-termelés 28,3, a tojástermelés 20,7 százalékkal nőtt. A juhállomány 11 százalékkal növekedett az elmúlt évben, és meghaladta a 134 ezer darabot. A kisgazdaságok jelentős szerepet elsősorban a sertés-, a kisállattenyésztés, valamint a zöldség-, gyümölcs- termelésben töltenek be. A sertés 57 százalékát, a baromfiállománynak is több mint felét itt tartják. Az ÁFÉSZ-ek által bonyolított zöldségfelvásárlás pedig kétszeresére nőtt. A mezőgazdaság termelési eredményei kifejeződnek az üzemek felosztható jövedelmében is. Ez a tsz-eknél 6, az állami gazdaságoknál 18 százalékkal több a múlt évinél. A jó eredmények ellenére — főleg objektív okokból — 14 közös és 1 állami gazdaság mintegy 150 millió forintos veszteséggel és alaphiánnyal zárja az 1977. évet. A közlekedés az áru- és személyszállítás növekvő feladatodnak eleget tett. A Volán Vállalat teljesítése a tervezettet meghaladó volt. A közúthálózat fejlesztése, korszerűsítése a tervezettnek megfelelően alakult. A tervet meghaladó teljesítés történt az útpálya-erősítéseknél és a hídkorszerűsítésnél. A megye kereskedelmi szervezetei 1976-hoz képest 6—8 százalékkal több árut forgalmaznak változatlan áron számítva. Az V. ötéves terv előirányzatához képest ez némi lemaradást mutat. Kevés az építő A beruházások volumene országosan a tervezett 4—5 százalék helyett 13—14 százalékkal emelkedett. Hasonló a helyzet a megyénkben folyó beruházásokat tekintve is. Továbbra is gond a pénzügyi fedezet és a kivitelezői kapacitás időbeni biztosítása. Jelenleg a létesítmények 30 százalékánál a kivitelezési idő meghaladja a tervezettet. Az üzembe helyezett ipari beruházások általában rekonstrukciós, illetve bővítő jellegűék voltak. A konvertálható export árualap bővítéshez nyújtott hiteltámogatással megvalósuló fejlesztések többsége az év végére várhatóan befejeződik. Az élelmiszeripar legjelentősebb beruházása a Gyulai Húskombinát építése volt, amely a tervezettnél előbb, várhatóan ez év végéig befejeződik, ugyanakkor lemaradás van az áthúzódások miatt a gabonaipar beruházásainál. Folyamatban van a BOV és a cukorgyárak rekonstrukciója, a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzemének építése. Az V. ötéves terv időszakában az építőipar kapacitásmérlege közel 1,5 milliárd hiányt mutat annak ellenére, hogy más megyei, illetve regionális építőipari szervezetek 3,2 milliárd építési beruházást valósítanak meg. A megye legjelentősebb építőipari szervezetében 1977. évben mindössze 26 millió forint beruházás valósul meg. Mezőgazdaságunk beruházásainak pénzügyi teljesítése 1,5 milliárd forint, ami 20 százalékkal magasabb a múlt évinél. A két év alatt 2,7 milliárd forint került beruházásra, amely közel áll a^ V. ötéves terv előirányzatának időarányos teljesítéséhez. A közlekedés fejlesztése időarányosan teljesül. Kiemelkedő fejlesztések közül említést érdemel a körös- torcsai, békésszentondrási híd, az orosházi Volán telep és a szarvasi autóbuszpályaudvar. A kereskedelemben az V. ötéves tervben előirányzott fejlesztésből megvalósult legjelentősebb létesítmények az Univerzál élelmiszer kis- ker áruház és az ÁFÉSZ Ifjúsági Áruház. A lakosság életszínvonala az 1976. évinél gyorsabban nő. Az egy lakosra jutó reáljövedelem és összfogyasz- tás 4.0—4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 3,8— 4,0 százalékkal emelkedik. A megye lakosságának pénzbevételében 1977-ben dinamikus 12—15 százalékos növekedés várható és az árszínvonal emelkedése mérsékeltebb. A bérek növekedésében jelentős szerepet játszik a műszakpótlék bevezetése és a központi bérrendezések. Az iparban az átlag- kereset 1977-ben 9—10 százalékkal nő a vállalatoknál, Csatári Béla elismeréssel szólt a tervek teljesítéséről 6—7 százalékkal a szövetkezeteknél. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti mun- díjak várható növekedése 5,0 százalék, az állami gazdaságok bérfejlesztése 8,5 százalék körüli lesz 1977-ben. A termelési, gazdálkodási eredményeinket az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban egyaránt, nagymértékben elősegítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalom. Fokozni az exportot Kedves Elvtársak! Az 1977. évi célkitűzések teljesítésének értékelése után rátérek az 1978. évi feladatokra. A Központi Bizottság célkitűzései által meghatározott feladatok megyei végrehajtására elkészítettük megyei pártbizottságunk 1978. évi cselekvési programját; amelyben a megye gazdaságának minden területére meghatározott feladatként jelöltük meg, hogy: Növelni kell „ szocialista és tőkés piacokon is gazdaságosan értékesíthető korszerű termékek termelését, a gazdaságtalan termelés visszafejlesztése mellett. A rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával, a munka- és üzemszervezés, a munkafegyelem javításával erőteljesebben kell fokozni a munka termelékenységét. Széles körű szocialista munkaverseny- nyel, az üzemi demokrácia fórumainak működtetésével a feladatok végrehajtásában jobban kell támaszkodni a dolgozók aktivitására. Fel kell tárni az ésszerű anyag- és energiatakarékosságban rejlő további tartalékokat. A termelés és irányítás mindert szintjén javítani kell a vezetés színvonalát, a követelmények következetesebb alkalmazásával. A termelési tevékenység színvonalának megfelelően valósuljon meg az életszínvonal — népgazdasági tervben meghatározott szintű — növekedése. A tervnek megfelelően javuljanak az életkörülmények, a szociáliskommunális ellátás. A megyei célkitűzés alapján az iparban a növekedés üteme 6—7 százalék, „ nép- gazdasági átlag-előirányzatot meghaladó legyen. A tőkés export növelését, a cserearányok javítását, a magas feldolgozottsági fokú, jelentős import terheket nem vonzó, gazdaságosan értékesíthető termékek aránvának növelésével — elsősorban a gép-, az építőanyag, és az élelmiszeriparban — kell elősegíteni. A szocialista exportkötelezettségeket a tervnek megfelelő ütemben kell tel- jec'teni. Az export árualapbővítő hitelt igénvbevett gazdasági egységek időbeni és vállalt színvonalú exportért való felelősségét fokozottan kell érvényre juttatni A helyi adottságoknak megfelelően törekedni kell az export árualapot bővítő fejlesztésekre. Az V. ötéves tervben meghatározott fejlesztések elsődlegességének biztosításával kell folytatni a termékszerkezet korszerűsítését, a hatékonyság növelését, az egyes körzetek fejlesztését és az ipari koncentrációt. Fokozottabban érvényre kell juttatni a munkaerőközvetítést. Nem engedhető meg, hogy a népgazdaságilag is jelentős, a munkaerő szervezettebb és hatékonyabb foglalkoztatását biztosító nagyüzemek munkaerő ellátottságának problémái — létszámot kiváltó fejlesztések ellenére is — krónikussá váljanak. Az energiahordozók termelése területén a megyében megvalósuló szénhidrogén- kutatásban, -feltárásban és -kitermelésben segíteni kell a központi programok végrehajtását. Az építőanyagiparban elsődleges feladat a belföldi igények kielégítése, a munkaerőt kiváltó fejlesztések végrehajtása. Folytatni kell a korszerűbb termékek arányának növelését. Az üveggyártásban tovább kell növelni az exportot. A gépiparban folytatni kell a gyártmányszerkezet korszerűsítését és egyszerűsítését. A könnyűiparban megvalósított rekonstrukciók és fejlesztések mennyiséget növelő hatása mellett, fokozott figyelmet kell fordítani a minőségi színvonal emelésére is. Az élelmiszeriparban reálisak tartjuk az 5—6 százalékos növekedést. amihez megfelelő alapot biztosítanak a termelésbe lépő kapacitások, valamint a feldolgozáshoz szükséges mezőgazdasági alapanvágok. Fő cél legyen a gazdaságos termékek exportjának növelése. Megyénkben ennek nagy jelentősége van, mert az elmúlt években a megve iparának exporttermeléséből felét az élelmiszeripar adta. Az építőiparban előirányzott, országos szintűvel azonos 4—5 százalékos építés- szerelési tevékenység növekedése csak az 1977. évinél szervezettebb és hatékonyabb vezetés és munkavégzés mellett teljesülhet. Továbbra is szükségünk van a megyén kívüli építőszervezetek tevékenységére is a feladataink végrehajtásában. Higy fő ág a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban fő feladat az 1977. évben elért igen jó eredmény 2—3 százalékos növelése. A nagyüzemekben ennek dupláját kell teljesíteni. A nagyobb arányú növekedést a növény- termelésben kell produkálni, 2,5—3,5 százalékot, mivel adottságaink itt jobbak. Termelésünk kétharmadát a sertés, búza, baromfi és a kukorica adja. Ezek az ágazatok határozzák meg alapvetően mezőgazdaságunk helyzetét, így a növekedés ütemét is. Búzát a tavalyihoz hasonló területen idejében és jó minőségben elvetették gazdaságaink, így meg van alapozva az elmúlt két év magas termelési színvonala. A kukorica vetésterületének csökkenését meg kell állítani, sőt már 1978-ban növekedést kell elérni. A sertéstartás a legnagyobb ágazatunk. Hagyományunk és a termelésbe lépő nagy kapacitású húskombinát igénye egyaránt arra kötelez bennünket, hogy a tenyésztésben és hizlalásban egyenletes fejlődést biztosítsunk. A baromfitenyésztésben nagy a tartási kedv. A növekedés mértékét a külpiaci és az egyéb ágazatok fejlesztésének körülményei szabják meg. A legnagyobb négy ágazat mellett természetesen megfelelő súllyal kell kezelni a népgazdaságilag kiemelt, de a gazdaságok árbevételeiben is jelentős ágazatokat. Ilyenek a szarvasmarha, zöldség, cukorrépa, juh. A szarvasmarha összlét- számát a jelenlegi nagyságrenden kell tartani, ami várhatóan meghaladja az előirányzatot. A tehénlétszámot — előhasi üszővel együtt — a tervezett 50—51 ezerre kell növelni, így biztosítható a 43 ezer tehén. A zöldségterület szinten tartása (11,8 ezer hektár) mellett szerkezetét tervszerűen a reális szükséglet alapján kell módosítani. Az a termelő, aki szerződéses kapcsolattal vállalkozik a zöldségtermelésre, nem kerülhet hátrányos helyzetbe még bő termés esetén sem. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Ebben a szektorban termelik az ösz- szes mezőgazdasági termelés 34—35 százalékát. Háromezer lakás épül A megye beruházási feladatait tekintve a kivitelező kapacitás gondjaival továbbra is számolnunk kell. Feltétlenül szükséges a meglevő kapacitások felhasználásában a hatékonyság fokozása és a koncentrálás a megye legfontosabb termelőkapacitást növelő és a szociális ellátást javító feladataira. Ennek megfelelően elsődlegességet kell biztosítani az export árualapbővítő, a termelés hatékonyságát fokozó és lakásépítési feladatoknak a folyamatban levő beruházások határidőre, vagy rövidített idő alatti befejezése mellett. Az ipari beruházásokat tekintve a legjelentősebb feladat a folyamatban levő fejlesztések. Az élelmiszeripar beruházásainak a termelés korszerűsítését, a gazdaságos export növelését kell elsősorban szolgálnia. A megye adottságait figyelembe véve, egyre szorosabb az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kötődése, tehát az együttműködést a fejlesztésekre is- egyre inkább ki kell terjeszteni. A mezőgazdaság beruházásai elsősorban a folyamatban levő alapvető termelőtevékenység korszerűsítését.' hatékonyságának növelését kell szolgálnia. Kiemelt célként kell végrehajtani a növénytermelés-gépesítés színvonalának további növelését. Az állattartás korszerűsítésében pedig — a szükséges új létesítmények megvalósítása mellett — a meglevő épületek hasznosítására az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A közlekedésben folytatni kell a vasúti rekonstrukciókat, a békéscsabai vasúti csomópont fejlesztését. A közúti fejlesztésben legfontosabb feladatunk a 44 sz. főút békéscsabai átkelési szakaszának és. a körösladá- nyi Sebes-Körös-híd építése. Békéscsabán az új postaköz- pont építésének folytatásával együtt meg kell kezdeni a távbeszélő központ építését is. A kereskedelemben a kulturáltabb ellátás érdekében folytatni kell a hálózatbővítést. Be kell fejezni a folyamatban levő kisebb beruházásokat. Meg- kell indítani a békéscsabai lakberendezési áruház, az orosházi és szarvasi vendéglátó egységek építését, a tervezett kisebb létesítmények mellett. Az állami célcsoportos és egyéb lakásépítések feltételeinek biztosításával el kell érni 3000 lakás felépítését, a tervezett iskolai tantermek, óvodai és bölcsődei férőhelyek, a kórházi fejlesztés és egyéb szociális létesítmények megvalósítását. Kedves Elvtársak! A termelési és beruházási feladatok teljesítésével párhuzamosan nagy gondot kell fordítani a munka- és élet- körülmények javítására. A bérek és jövedelmek országos átlagnak megfelelő növekedése szükségessé teszi az áruellátás további javítását, a választék bővülését. Az élelmiszerekből való zavartalan ellátás biztosítása mellett megfelelő figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott Fotó: Veress Erzsi építőanyag- és iparcikkellátásra. Tovább kell javítani a közétkeztetést, különösen a gyermekintézmények ellátottságát, illetve az ellátottság színvonalat. Közös tennivalóink A foglalkoztatást tekintve ma már számottevő növekedéssel 8 munkaerőforrások kimerülése miatt nem számolhatunk. A termelőágazatoknak fejlesztési és szervezési feladataik során elsődleges szerepet kell biztosítani a termelékenység növelésének. a munkaerőt kiváltó intézkedéseknek. A gazdaságirányító-szerve- ző munkában alapvető feladatunk. hogy a XI. kongresszus. a KB 1977. december 1-i határozataiban megfogalmazott gazdaságpolitika az irányításban és a végrehajtásban maradéktalanul érvényesüljön. Az 1978. évi feladataink teljesítése meghatározó a közéotávú tervünk megvalósításában. A következő év feladatainak teljesítésével túljutunk az V. ötéves terv félidején. Alapvető követelmény. hogy a pártszervek és szervezetek, a kommunisták és valamennyi dolgozó lelkes, odaadó munkája segítse a kitűzött céljaink megvalósítását — fejezte be beszédét Csatári Béla. Az előadói beszédet követően az aktívaülés a vitával folytatta munkáját, amelyről lapunk következő számában tudósítunk. K. E. P. A megye gazdasági egységeinek vezetői nagy figyelemmel hallgatták az eredményeinkről és feladatainkról szóló előadást Az aktívaülés szünetében a megyei pártbizottság titkára az endrődi Lenin Tsz elnökével beszélget
