Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
1977. december 21., szerda o EDEEE} szocialista munkaverseny Folytatódik a Hatvankilenc fővárosi vállalat és szövetkezet szocialista brigádjainak képviselői kedden munkásgyűlést tartottak a Láng Gépgyárban. Elhatározták, hogy a SZOT és a KISZ KB állásfoglalásának alapján folytatják a szocialista munkaversenyt és felajánlásokat tettek az 1978. évi tervfeladatok sikeres megvalósítására. A munkásgyűlést Hámori Csaba, a KISZ budapesti bizottságának első titkára nyitotta meg. Martos Istvánná, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára, a gyűlés szónoka emlékeztetett arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett jubileumi munkaverseny jól szolgálta a termelés minőségi mutatóinak javítását, a termelékenység növelését, az anyagokkal, energiával, eszközökkel és a munkával való ésszerűbb gazdálkodást. A munkaverseny is hozzájárult, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem, s a lakosság életszínvo-' nala is gyorsabban emelkedett mint tavaly. Rámutatott, hogy az 1978- as év eredményei igen fontosak lesznek a tervidőszak feladatainak időarányos teljesítésében, az életszínvonal további növelésének megalapozásához. Hogy ezeket a célokat valóra válthassuk — mondotta — nélkülözhetetlen a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, az- értelmiségiek teremtő erejének széles körű kibontakoztatása, a szocialista munkaverseny lendületének töretlen folytatása. Az elmúlt hetekben a szocialista brigádok, dolgozó kollektívák a népgazdaság majd minden ágazatában Budapesten és az ország más területein vállalásokat tettek a munkaverseny folytatására. A SZOT és a KISZ KB állásfoglalásának fontos célja, hogy a versenymozgalom segítse elő a jövő évre előirányzott életszínvonalnövekedés anyagi megalapozását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek tervszerű javítását. A munkaverseny legyen segítője a gazdasági hatékonyság növelésének, a korszerű, gazdaságos termelési szerkezet kialakításának. Szélesíteni, ösztönözni kell azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a dolgozók szakmai továbbképzését, a rokonszakmák elsajátítását szolgálják, és összhangba kell hozni a képzést a termelési szerkezet korszerűsítésével. Széles körben kell alkalmazni azokat a jól bevált kezdeményezéseket, melye- lyeket már az elmúlt évben több üzemben tettek, mint például a garancialevél, az önmeózás, a minőséget javító, a megtakarításokat eredményező, a gépek hatásfokát növelő újítások stb. A szocialista brigádok legyenek lendítő erői az 1978. évi terv- és a munkaverseny-célok megvalósításának. A munkásgyűlésen — ahol részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Her- czeg Károly, a SZOT főtitkár-helyettese, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, ott voltak a TOT, az OKISZ, a SZÖVOSZ, valamint a kerületi állami és tömegszerve- zetek-vezetői — több vállalat szocialista brigádvezetője jelentette be, hogy folytatják a idén kihirdetett munka versenyt. Egységes cselekvési program A Kommunista Ifjúsági Szövetség 1978—79. évi akcióprogramja általános érvényű útmutatást, egységes alapot nyújt az ifjúság számára az új mozgalmi év munkájához. E keretprogramot a helyi sajátosságoknak megfelelően egészítik ki a KISZ különböző szintű szervei, szervezetei. Megyénk ifjúkommunistáinak 1978—79. évi cselekvési programját, az új akcióprogram kiegészítésének tervezetét december 20-án, tegnap délután a KISZ-iskolán Szabó Miklós első titkár elnökletével vitatta meg a KISZ Békés megyei bizottsága. A kibővített ülésen részt vettek a KISZ városi és járási bizottságainak titkárai is. Az akcióprogram megyei kiegészítését — külön a dolgozók és külön. a középfokú oktatási intézmények KISZ- szervezetei részére — Kibé- di-Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára terjesztette elő. A tervezet — amelyet a testület elfogadott — bevezetőjében a következőket tartalmazza: „Az 1978—79. évi tevékenység során valamennyi KlSZ-bizott- ság, KISZ-szervezet alapvető feladata a gazdasági tervek végrehajtására való mozgósítás, részvétel az 1979. évi tervek kimunkálásában. A középfokú tanintézetek KISZ-bizottságainak, alapszervezeteinek fő feladata a tanulmányi és iskolai fegyelem javítása, a tanulmányi versenyek széles körű kiterjesztése, és tartalmas lebonyolítása. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a KISZ politikai képzés fejlesztésére. Folytatni kell az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom feladatainak végrehajtását, az ifjúsági parlamentekre, diákparlamentekre készülve erősítsük érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységünket. Állandó folyamatos feladat a rendszeres, tartalmas KISZ tagépítő és párttaggá nevelő tevékenysége.” Az akcióprogram-kiegészítés ezután részletesen tartalmazza, hogy e célok eléréséért mit kell tennie megyénk KISZ-fiataljainak. Csak néhány e feladatok közül: folytatódik a „KlSZ-szerve- zetek az V. ötéves terv teljesítéséért” mozgalom, amelybe mind több kollektíva benevezését várják, lesznek többek között szakmai versenyek, vetélkedők, tovább folytatódik a KISZ védnökségi mozgalom, a társadalmi munkaakciók, kommunista szombatok, a diákok számára pedig az egyre szélesedő tanulmányi mozgalom kínál lehetőséget a bizonyításra. Az ülésen ezután elfogadták a megyei bizottság 1977 —78-as mozgalmi év második félévi és 78—79. évi munkatervét, valamint a káderutánpótlási és képzési tervét. Az új esztendő naptárainak többségét már elvitte a posta a megrendelőkhöz a Magyar Hirdető Békés megyei központjának nyomdaüzeméből. Színes fényképek, grafikák álapján készítettek 60 féle kártyanaptárt, több mint egymillió darabot. Még egy utolsó ellenőrzés a csomagolás előtt Fotó: Gál Edit Elutazott román vendégünk Mint arról lapunk december 14-i számában beszámoltunk, több napos látogatásra megyénkbe érkezett Constantin Hirsova, a temesvári Vörös Lobogó szerkesztőségének titkára. Vendégünk itt-tar- tózkodása során megismerkedett megyénkkel, járt Gyulán, Orosházán, Szarvason, Nagyszénáson, Kondoroson, Méhkeréken, ahol üzemeket, termelőszövetkezeteket tekintett meg. A temesvári lap munkatársát tegnap elutazása alkalmából szerkesztőségünkben Rocskár János főszerkesztő-helyettes és a lap vezető munkatársai búcsúztatták. Színvonalas az éttörümozgalom irányítása Orosházán Pártunk gyermekszervezetébe, az úttörőszövetségbe tartozó kisdobosok, úttörők színes, tartalmas mozgalmi élete nem kis mértékben attól függ, milyenek a kisebb- nagyofob közösségek élén álló vezetők és testületek. E téma került napirendre december 20-án, az úttörőszövetség Békés megyei elnökségének Békéscsabán megtartott ülésén. Hogyan látják el feladatukat az úttörőmozgalom különböző szintű vezető testületéi Orosházán? Erről adott számot a megyei elnökségnek Görbics Lajos orosházi városi ’úttörőelnök. A városi úttörővezető tanács funkciója a kezdeti bizonytalankodás után tisztázódott, működése egyre tartalmasabb, ezt bizonyította a novemberben lezajlott „Riadó ’77” országos játék alkalmával. A városi úttörő- elnökség nagy mozgalmi tapasztalattal rendelkező úttörővezetők testületé, melynek tagjai valóban pártmegbízatásnak tekintik funkciójukat. A KISZ irányító, segítő munkája eredményeként jött létre tartalmas együttműködés, testvérkapcsolat az úttörő- és a KISZ- es közösségek között. A megyei elnökség megállapította, hogy színvonal las, tartalmas Orosházán az úttörőmozgalom vezető testületéinek tevékenysége. Ezután az információs rendszer továbbfejlesztésének feladatairól tárgyaltak, majd 1978. első félévi üléstervét vitatták meg és hagyták jóvá a tanácskozáson. Nemzetközi kisállattenyésztési kiállítás Békéscsabán A Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetségének '52. egyesülete a hagyományoknak megfelelően ismét megrendezi karácsonyra a nemzetközi kisállattenyésztési kiállítást Békéscsabán. Ebből az alkalomból többek között Aradról, Temesvárról, Újvidékről, Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Szarvasról, Gyuláról, Orosházáról és más városból hoznak hús-, röp- és díszgalambokat, törzsbaromfiakat és nemesített ludakat Békés megye székhelyére. A galambászok negyven fajta galambból csaknem ezret mutatnak be, közöttük kinget, tyúktarkát, óriásbe- gyest. A békéscsabai Lenin, Szabadság Tsz és a Magyar— Szovjet Barátság Tsz törzsbaromfival, az orosházi Űj Élet Tsz pedig magyar óriás- és Landeszman lúddal, illetve vadkacsával szerepel a kiállításon. Részt vesz a bemutatón a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat is. A nagyszabású kiállítás 1977. december 24-én nyílik Békéscsabán, a vízügyi szak- középiskola tanműhelyében. Sok a tűzeset Az utóbbi hetekben sok munkája akadt megyénk tűzoltó egységeinek. Erről kaptunk tájékoztatást a megyei tűzoltóparancsnokságtól, ahová valamennyi esetről beérkezik a jelzés. Csak az elmúlt hét végén, péntektől vasárnapig négyszer kellett tűzhöz vonulni a szirénázó tűzoltókocsikkal. December 16-án Békésen a Tátra u. 30. szám alatt egy műhely- épület és kazánház tetőzete, valamint sportcsónakok égtek, a tűz jelentős kárt tett. Gyulán és Eleken lakóháznál ütött ki tűz, amelynek oka szintén a fűtéssel van összefüggésben. Megkezdődött a vizsgálat a Mezőhegyesi Állami Gazdaság központi takarmánykeverő régi raktárában december 9-én keletkezett tűzeset ügyében. A rendőrség és a tűzoltóság szakértők bevonásával folytatja a jelentős kárt okozó eset okainak feltárását. A tűzoltóparancsnokság ismét kéri a megye lakosságát, hogy a tüzelőberendezések és kémények használatánál a tűzrendészed szabályokat, elsősorban saját érdekükben tartsák be. Különösen vonatkozik ez a hagyományos tüzelőberendezésekre, fa- és széntüzelésű kályhákra, tűzhelyekre, nem automata háztartási olaj- kályhákra, amelyeket csak állandó felügyelet mellett szabad használni. A közművelődés a pártmimkában Ö mikor a Központi Bizottság 1974 márciusi határozata szinte jelszószerű tömörséggel célul tűzte, hogy „a kulturális nevelőmunka legyen a pártmunka szerves része”, sok pártszervezetben meglehetősen értetlenül álltak a feladat előtt. Azóta a helyzet sokat változott. A közművelődési párthatározat valóra váltásában az egyik legnagyobb eredménynek alighanem éppen azt tekinthetjük, hogy ma már a pártszervezetek túlnyomó többsége tud valamit kezdeni ezzel a tennivalóval. A pártmunkában, a politikai cselekvés hétköznapjaiban — a művelődés mindinkább a fontosságának megfelelő helyre kerül. Része is, eredménye is ennek a folyamatnak az a változás, ami a közélet részvevőinek szemléletében végbement az utóbbi időben. A pártszervezetek politikai munkája kétséget kizáróan jelentős szerepet játszott abban, hogy a vezetők, a mozgalmi aktivisták a korábbinál jobban értik a műveltség, a kultúra társadalmi szerepét. Mindinkább általánosan elfogadott vélemény, hogy a művelődés fejlesztése nélkül alapvető gazdasági és politikai céljaink sem válthatók valóra. Ennek a szemléletnek a kialakítása jórészt annak köszönhető, hogy a pártszervezetek komolyan vették, amire az említett határozat kötelezi őket, vagyis mind erőteljesebben szálltak szembe a műveltséget lebecsülő, a tanulás, önművelés jelentőségét vitató nézetekkel és gyakorlattal. A mérleg pozitív serpenyőjébe helyezhető a pártszervezetek irányító, koordináló, összehangoló munkájának fejlődése. Általában jól értették meg, hogy ezen a területen is a párt általános munkastílusát kell érvényesíteni. Más szóval, nem közvetlenül maguknak kell megoldaniuk a közművelődési feladatokat, hanem elvileg, politikailag kell irányítaniuk az ezzel foglalkozó állami, társadalmi szervek tevékenységét. Különösen az összehangolás jelentett — s jelent most is — nehéz feladatot, hiszen a dolog természeténél fogva itt több a „gazda”. Még távolról sem a múlté ugyan a szétaprózottság, az anyagi eszközök és az emberi energiák szétforgácsolá- sa, de az előrelépés vitathatatlan, s ebben a pártszervezeteknek ugyancsak nagy az érdemük. A tartalmi feladatok rangsorolása, a fő teendők kiemelése szintén fontos helyet kapott a közművelődéssel kapcsolatos pártmunkában. Eredményei kétségtelenek: általánosan a középpontba került a munkásművelődés, szélesebben a dolgozó osztályok művelődése, s többnyire megkülönböztetett figyelem jut a fiatalok önművelésének, közösségi kulturális tevékenységének is. A munka melletti iskolai tanulás szélesítésére, 'a hiányzó alapismeretek megszerzésére, az általános, szakmai és politikai műveltségnek különböző iskolákban, tanfolyamokon történő bővítésére nagy energiával és hatékonyan ösztönöznek a párt- és tömegszervezetek. Úgy tűnik, hogy ezen belül a jövőben mindinkább a munkások középiskolai tanulásának szorgalmazása kerül előtérbe. A munka melletti középiskolai tanulmányok nemcsak a munkásművelődés színvonalának emelésében, hanem az arra alkalmas munkások vezetővé válásában is egyre nagyobb szerepet játszanak. Ezt a munkahelyi pártszervezeteknek célszerű figyelembe venniük, s a maguk területén előmozdítaniuk a továbbtanulással foglalkozó szervek, szervezetek tevékenységének jobb összehangolását. j Mint említettük, nemcsak . szűkebb értelemben vett kulturális kérdés ez, hanem ösz- szefügg a kádermunkával. De hozzátehetjük, hogy az ideológiai munkával is (hiszen növeli a társadalomtudományi ismereteket), a’ gazdasági fejlődéssel is (mert a természettudományos-műszaki ismeretek bővülése szélesebb szakmai hátteret, alapot ad), s a munkásosztály vezető szerepének érvényesülési feltételeit tovább javítva, társadalompolitikai kihatása is van. Persze mindez nem csupán erről a feladatról mondható el, hanem minden közművelődési-kulturális kérdésről, teendőről. Divatos kifejezés ma a komplex szemlélet hangoztatása, ám szükségességének aláhúzása mégsem tekinthető és tekintendő divatnak. A párt- szervezetek közművelődését irányító tevékenysége akkor lesz igazán színvonalas, ha nemcsak a kifejezetten ilyen tárgyú napirendek tárgyalásakor esik szó kulturális kérdésekről, hanem a gazdasági fejlesztés, a tömegpolitikai munka, a kádermunka, az ifjúság vagy a nők helyzete, a tagfelvétel (és sorol- ' hatnánk tovább) problémáiról tanácskozva is mindig számba veszik a művelődést érintő összefüggéseket. A *munka módszereiről szólva lényegesnek nevezhetjük a pártellenőrzés színvonalának további fejlesztését. Mivel a pártszervezetek általában nem maguk végzik a közművelődéssel kapcsolatos teendőket, annál fontosabb, hogy folyamatosan ellenőrizzék megvalósulásukat. Helyes, ha ez az ellenőrzés a jövőben rendszeresebb lesz, s egyúttal szélesebb és mélyebb. Szélesebb olyan értelemben, hogy a kulturális munka további területeit fogja át. Vannak erre jó kezdeményezések, elgondolások: néhol például a pártszervezet megvizsgálja a közművelődési feladattervek megvalósulását, ezen belül az anyagi eszközök felhasználásának ésszerűségét: másutt a művelődési otthon, a könyvtár munkájának tartalmát és hatékonyságát elemzik; mind több helyen kerül napirendre az ismeretterjesztés értékelése — vagyis szélesedik az a terület, amelyre a párt- szervezet figyelme kiterjed. De a szélesedéssel együtt az ellenőrzésnek mélyebbé is kell válnia, oly módon, hogy a formai elemek mellett mindinkább a tartalomra összpontosul. Mi tagadás, nem ritkán megelégednek még a számszerű mutatók összegzésével és összevetésével, tudomásul vesznek csupán a statisztikát javító formális lépéseket is. Pedig a pártirányítás akkor lesz igazán hatékony, ha hadat üzen a formalizmusnak, s igényli az ilyen eljárások, megoldási módok felszámolását. O pártszervezet nem utolsósorban a maga irányítási stílusával tud hatni a művelődésre — mondotta egy tanácskozáson egy felelős pártmunkás. Figyelemre méltó gondolat ez. Nem szójáték, ha azt mondjuk: a kulturált politikai cselekvés ösztönöz a legjobban a kulturálódásra, a kultúra megbecsülésére. Gyenes László
