Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

1977. december 20., kedd o A harmadik esztendő Az MSZMP Békés megyei Bizottságán dolgozók gyermekei­nek kedveskedett fenyőünnepéllyel a szakszervezet vasár­nap délelőtt. A mesés, verses műsorban fellépett Felkai Eszter és Széplaki Endre színművész Fotó: Lónyai uutwvmvmvmmmuMmwmnMwmmmw« Nyugdíjasok találkozója az ENCI-ben 1980: országos népszámlálás 1978. január: próbaösszeírás Kedves eseményre került sor a napokban az Endrődi Cipész Szövetkezetben. Azo­kat a dolgozókat látták ven­dégül, akik az üzem meg­szokott dolgos hétköznapjait már régebben, vagy éppen a közelmúltban cserélték fel a nyugdíjas élet megérdemelt pihenésével. Köztük olyano­kat is, mint Fankasinszki Mi­hály, Gubucz János, Szelei Vince, akik évtizedekig ta­posták a szövetkezet fejlő­désének 30 évvel ezelőtt megkezdett göröngyös útját. Az ünnepséghez méltóan feldíszített kultúrteremben az üzem vezetőségének és nőbizottságának köszöntője után, közel száz nyugdíjas hallgatta végig Polányi Im­re művezetőnek a beszámo­lóját az üzem fejlődéséről és azokról a munkasikerekről, melyeket a szövetkezetiek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munka­verseny során elértek. A szövetkezet nyugdíjasai meglátogatták az üzemet is és elismeréssel szemlélték a hatalmas, új munkaterme­ket, nagy teljesítményű, kor­szerű gépeket és a minden igényt kielégítő szociális helyiségeket. „Szinte hihetet­len, hogy hová jutottunk a régi sötét kis műhelytől, a Vasárnap, a kora reggeli órákban Gyulán, a húskom­binát Béke sugárúti gyárá­ban a szolgálatban levő dol­gozók robbanásra lettek fi­gyelmesek. A robbanás a füstölősor egyik kamrájá­ban történt. A dolgozók azonnal riasztották a tűzol­tókat, miután megbizonyo­sodtak arról, hogy a füstölő- kamra lángokban áll. A gyu­lai tűzoltók, majd később a békéscsabaiak dicséretre méltó gyorsasággal érkeztek a helyszínre. De addig a gyár dolgozói kézi poroltók­kal hozzáláttak a tűz meg­fékezéséhez. Az oltási mun­kálatokat nehezítette, hogy a füstölőkamrában erős am- móniagáz-ömlést is észlel­tek. Amint arról Csanálosi Árpád, az ellenőrzési és ren­dészeti osztály vezetője tá­jékoztatott, a szakszerű és gyors beavatkozás eredmé­nyeként rövid idő alatt si­került a tüzet megfékezni és a füstölőben tárolt, mintegy 20 mázsányi gyulai kolbászt kimenteni a lángok közül. Az első vizsgálatok szerint csak 50 kilónyi kolbász ment tönkre. rozoga panglitól a meg­alakulás óta” — mondták. Az üzemlátogatást követő­en ebéden vettek részt, majd kultúrműsorral tették emlé­kezetesebbé a találkozót a szövetkezetiek. Az endrődi általános iskola énekkará­nak és a Gyomai Körösmenti Táncegyüttesnek színes sze­replését sűrűn felcsattanó tapssal jutalmazták a meg­jelentek. Sztanyik Károly Az elmúlt napokban sok baleset történt megyénkben, és ezek között is sajnálato­san sok a súlyos és halálos karambol. December 16-án Csabaszabadi és Békéscsaba között, hatósági jelzés nélkü­li személygépkocsival közle­kedett ifj. Mlinár György 19 éves békéscsabai lakos. Jár­műve sebességét nem az út­viszonyoknak megfelelően választotta meg, a kocsi megcsúszott és egy jobb ol­dali fának ütközött. A gép­kocsiban utazó id. Mlinár (Megjelent a Hétfői Hí­rek december 19-i szá­mában) 1980-ban népszámlálást tartanak hazánkban. Ezt most, 1978 januárjában, pró­ba-népszámlálás előzi meg. — Mióta tartanak nép- számlálást a világon? — Már időszámításunk előtt 2238-ban végeztek ösz- szeírást a kínai birodalom­ban — tájékoztattak a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnál. — Akkoriban a föld minő­ségén, művelési módján és a lélekszámon volt a fő hang­súly. Hazánkban a népszám­lálás őse a II. József-kora- beli lajstrombavétel volt: 1784—1787 között házanként írták össze a lakosságot és a javakat. A mostanihoz ha­sonló általános népszámlálást Keleti Károly tervei alap­ján 1869-ben tartottak elő­ször. Elsárgult, korabeli kérdő­ívet mutatnak. Az akkori kérdések hűen tükrözik a kort: Név, keresztnév, címe rangja... Szolgák, cselédek, legények, inasok száma ... Tud-e írni, olvasni. Az ak­kori népszámlálás adatai sze­rint egyébként Magyarország mai területén ötmillió em­ber élt: a férfiak száma 2 millió 482 ezer, a nőké 2 mil­lió 529 ezer volt. Üjabb kérdéscsoportok ke­rültek a kérdőívre 1900-ban. Például: Szünetekkel együtt hány óra a napi munkaide­je? Heti keresménye? 12 hó­napon át hány hónapban volt keresete? Az 1910-es nép- számláláskor már 6,3 millió volt a lakosság száma. S megkérdezték azt is: a lakó­szoba csak emberi lakás cél­jául szolgál-e vagy háziálla­György súlyos, de nem élet- veszélyes sérülést szenvedett. December 17-én az esti órákban Végegyháza kül­területén történt baleset. Bu- zsik András 31 éves med- gyesegyházi lakos az Orszá­gos Mentőszolgálat gépkocsi­jával elütötte Vajda István 29 éves végegyházi lakost. Vajda István ittasan, kerék­párját tolva haladt az úton, és féktávolságon belül a gép­kocsi elé esett. Vajda Ist­ván a helyszínen meghalt. Vasárnap, december 18-án a kora reggeli órákban ket­ten vesztették életüket tokát (szarvasmarhát, ser­tést, juhot, kecskét) is tarta­nak-e benne? 1920: sok-sok kérdés a há­borús évekről, kitüntetések­ről, frontokról, rangokról. 1930: mióta van munka nél­kül? Eleget tett-e a testne­velési törvényben előírt test­gyakorlási kötelezettségének? Levente, cserkész, sportegye­sület tagja-e? Részesült-e közsegélyben? ...A sok egyéb között még ilyen kér­désekre is választ kellett ad­ni: van-e jelenleg vagy volt-e az elmúlt évben tüdőcsúcs- hurutja? 1941: fontos a val­lás, lényeges a szülők, nagy­szülők felekezete is. A fér­fiaknak részletes katonai kérdőívet is ki kellett tölte­niük. A félszabadulást követően három népszámlálást tartot­tak: az elsőt 1949-ben, a má­sodikat 1960-ban, a legutób­bit pedig 1970-ben. Ennek módszertani tapasztalatairól kiadvány jelent meg orosz és angol nyelven: számos or­szág felhasználja saját né­pességének összeírásához. Egy-egy népszámlálás elő­készítése hosszadalmas, ala­pos szervező munkát igé­nyel. A jövő évi próbanép­számlálás tapasztalatai alap­ján határozzák meg, mi­lyen kérdések szerepeljenek az 1980. évi „nagy népszám­lálás” kérdőívein. Negyven­ezer számlálóbiztost jelölnek ki, meghatározzák a szám­lálókörzeteket. Szükség lesz még tizennégyezer felülvizs- gálóra is és sok más szak­emberre. összesen hatvanez­ren dolgoznak majd a nép- számláláson, s az egy hétig tart. Tőke Péter Szarvas és Csabacsüd között a közúton. Jansik János 37 éves csabacsüdi lakos sze­mélygépkocsijával ittasan, az úttest közepén közlekedett, és elütötte a vele szemben gyalogosan, szintén az útkö­zepén haladó Gráfik Pálné 82 éves és Skorka Mihályné 90 éves szarvasi lakosokat. A két idős asszony a helyszí­nen meghalt. Az ügyben a vizsgálat — a gépjárműve­zető őrizetbevétele mellett — megkezdődött. Ugyanezen a napon, a dél­előtti órákban Orosháza és Pusztaföldvár között történt baleset. Győri Antal 42 éves budapesti lakos nem az út­viszonyoknak megfelelő se­bességgel közlekedett sze­mélygépkocsijával. Fékezés közben a jármű a jeges úton megcsúszott és áttért az út bal oldalára, ahol összeütkö­zött a vele szemben szabá­lyosan közlekedő Kilián László 27 éves orosházi lakos által vezetett személygépko­csival. A baleset során Kili­án László, valamint utasa, Szalók Zoltán orosházi lakos súlyos, nem életveszélyes sé­rüléseket szenvedett. A jár­művekben 25 ezer forint kár keletkezett. Könnyebb sérülésekkel végződött december 18-án a harmadik, késő délutáni órákban történt baleset. A Békéscsaba és Kondoros kö­zötti úton Vadasi Ottó 25 éves budapesti lakos gyors­hajtás és figyelmetlen veze­tés miatt későn vette észre Tóth Benjámin nagytarcsai lakos gépkocsiját, amely sza­bályosan állt az úttest jobb oldalán. Vadasi Ottó sze­mélygépkocsijával hátulról nekiütközött az álló jármű­nek. Vadasi Ottó és két uta­sa könnyebb sérülést szen­vedett. A személygépkocsik­ban mintegy 30 ezer forint kár keletkezett. tervezés idejekorán elkezdődött, s a va­sárnapi lapok közöl­ték a népgazdaság 1978. évi tervét. Előzőleg az ország- gyűlés téli ülésszakán tör­vényerőre emelte az új ál­lami költségvetést. Idei ered­mények é3 jövő évi kilátások, lehetőségek és tennivalók — december vége, megkezdő­dött a visszaszámlálás. A múlt és a jövő, a finis és a start izgalmai szinte kita- pinthatóan találkoznak most. Eredményekben gazdag esztendőt zárunk. Családi és személyes teljesítményekből, a kisebb-nagyobb közösségek gyarapodásából adódik össze az országos kép, amelyből két eredmény ötlik szembe. Az egyik: a termelékenység valamennyi népgazdasági ág­ban — az idén először az építőiparban is — gyorsab­ban nőtt mint a termelés. A másik: a mezőgazdasági re­kord. Esztendeje még sokan irreálisnak tartották az idei előirányzatot. Hiszen nem­csak az 1976-os aszály okozta hullámvölgyet kellett áthi­dalni, hanem a megtépázott háztáji termelőkedvet és csa­ládi ambíciókat kellett hely­rehozni. És a kétkedések, ne­hézségek ellenére sikerült nemcsak teljesíteni, hanem jelentősen túl is teljesíteni az előirányzottakat. A zöldség­félékből pl. egy év alatt negyven százalékkal nőtt a termelés. Mindez meggyőző­en bizonyítja társadalmunk, gazdaságunk, politikánk ere­jét, lehetőségeit. A tervekből, a közeljövő biztos körvonalai is kirajzo­lódnak: 1978 dolgos, szorgos, küzdelmes esztendőt ígér. A népgazdasági terv céljai reálisak, mértéktartóak, meg­fogalmazásai kerülik a nagy szavakat, a látványos fordu­latokat. A mostani bizonyta­lan világgazdaságban sokra becsülhetjük a töretlen lét- biztonságot, a gazdaság és az életszínvonal szerény, de megalapozott fejlesztését. Tovább gyarapszik, előrelép az ország. Egyebek között üzembe helyezik Kazincbar­cikán a pvc-gyárat, Lenin- városban a polipropilén üze­met, a nyirád—deáki bauxit­bányát, a 750 kilovoltos ma­gyar—szovjet távvezetéket és részlegesen az adriai kőolaj- vezeték magyar szakaszát. Elkészül 900 ezer lakás, 710 általános iskolai tanterem, az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a kórházi ágyaké 7— S' százzal növekszik. Bízunk a megtervezett jö­vőben, bízunk felszabadult népünk alkotó erejében. Gaz­dasági építőmunkánk belső és külső feltételei 1978-ban sem lesznek könnyűek, sőt. A feladatok önmagukban, ab­szolút számokban keveset mondanak. Az összehasonlí­tás, a viszonyítás teszi őket megérthetővé. Ha az új év tervszámait az óév várható eredményeivel összevetjük, a legszembetűnőbb, hogy mér­séklődik a gazdasági növeke­dés üteme. Ez a változás azonban nem fékezés vagy visszakapcsolás következmé­nye. A két év nemzeti jöve­delmének jelentős, 3 százalé­kos különbségét döntően az okozza, hogy a tavalyi mély­pontot, visszaesést követő idei rekord jövőre nem is­mételhető meg a mezőgaz­daságban. A mérsékelt gazdasági nö­vekedés senkit ne tévesszen meg. Mit várunk a középső, a harmadik esztendőtől? Az első két év nagy gazdasági eredménye, hogy a vártnál, a tervezettnél kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek kö­zepette is fenntarthatóak az ötödik ötéves terv gazdaság- politikai céljai. E célok el­érése azonban fokozott erő­feszítéseket, határozott lépé­seket igényel. Döntő fontos­ságú, hogy mielőbb létre­jöjjön a kiegyensúlyozott fejlődés tartós alapja: a ha­tékony és jó minőségű mun­ka, a belső és a külső szük­ségletekhez alkalmazkodó korszerű termelési szerkezet. E követelményeket 1974 óta újra és újra hangsúlyoz­zuk, jelezve, hogy nincs más válasz a világgazdasági kihí­vásra, nincs más út a meg­bomlott gazdasági egyensúly helyreállítására, a követel­mények ismétlése a bírálat jele, a beidegzés eszköze. A felhalmozott gyakorlati ta­pasztalatok és a Központi Bizottság idei, október 20-i ülésének nagy jelentőségű elvi útmutatásai lehetővé te­szik a hatékonyság és a mi­nőség immár hagyományos követelményének konkrét és céltudatos értelmezését, kö­vetkezetes érvényesítését. Tudjuk, hogy a hatékonyság- 1 növelés eddig elért szintje, üteme bármilyen jelentős, mégsem elegendő a szüksé­ges gazdasági növekedéshez, társadalompolitikai céljaink eléréséhez. Tudjuk, hogy számszerű mennyiségered­mények is csak akkor szület­hetnek ha a munka, a gaz­dálkodás minőségét a kor követelményeinek szintjére emeljük. A mennyiség és a minőség kapcsolatára íme egy konk­rét példa az 1978-as tervből: a nemzeti jövedelem a sok évi átlagnál mérsékeltebben, 5 százalékkal növekszik, s e feladat könnyű rutinmunká­nak tűnhet. De közelebbről nézve kiderül, hogy e szerény növekmény is csak akkor ér­hető el, a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének romlása nélkül, ha 12—13 százalék­kal nő a tőkés országokba irányuló kivitel, méghozzá úgy, hogy az import ugyan­ebből a régióból legfeljebb csak 3—5 százalékkal bővül. S a prognózisok szerint ter­mékeinknek az ideinél is kedvezőtlenebb világpiaci helyzetben kell állniok a ver­senyt. Az egyensúlyi helyzet javí­tása az V. ötéves terv alap­feladata. A középső, a har­madik esztendő különösen fontos célja is egyben, mivel az idei eredmények szépség­hibája, hogy a kedvezőtlen külgazdasági feltételek miatt népgazdaságunk egyensúlyi helyzete a tavalyinál is, és a tervezettnél is rosszabbul alakult. Akad tehát korri­gálni, pótolni való népgazda­sági szinten és a vállalatok­nál egyaránt. - Az MSZMP Központi Bizottságának ok­tóberi határozata még az élenjáró vállalatokat is ön- vizsgálásra, kisebb-nagyobb pályamódosításra készteti. O ilággazdasági korszak- váltással megváltozott a nemzetek közötti sorrend. Előbbre léptek a kőolaj, és nyersanyagterme­lő országok, s rövid idő alatt megszilárdították vezető po­zícióikat a legfejlettebb tő­kés gazdasági hatalmak. Ha­zánk pedig sok-sok nemzet­tel egyetemben lejjebb csú­szott a világranglistán. A pozíciók javításáért széles körben rendkívül éles harc indult. Hazánk is benevezett ebbe a küzdelembe. Az MSZMP bevált, több mint húszéves politikája, az immár 10 éves gazdasági irányítási rendszer és min­denekelőtt a szocialista terv- gazdálkodás kedvező kerete­ket teremt népünk alkotó munkájához, a tehetség, a kezdeményező készség ki­bontakozásához. Kitartó munkával mind feljebb küzdhet j ük magunkat a nemzetek ranglétráján, ha a hazai mezőnyben megfelelő szintre fejlesztjük a küzdő­képességet, a versenyszelle­met. Ha megteremtjük a tel­jesítményt, az alkotó munka, a vezetői kezdeményezés, a vállalkozás társadalmi presz­tízsét, fokozott erkölcsi és anyagi elismerését. A ki­emelkedő munka, a nagyobb teljesítmény fokozott meg­becsülése legyen 1978-as terveink sikeres teljesítésé­nek döntő láncszeme, a jövő záloga. Kovács József Tűz a Gyulai Húskombinátban Tegnap, hétfőn megkezdődött szakértők bevonásával a vizs­gálat a tűz okának felderítésére Fotó: Béla Ottó Kettős halálos baleset Szarvas és Csabacsüd között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents