Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

1977. december 18., vasárnap ^W^WWWWWWWWWWWWWWWWWWWll r##* i/cMCUMCuU /tffrfé-j A szavak hitele Ünnepi bevásárlásokon elapadó pénztárcám tiltakoz­na ugyan, de el kell még intéznem az újságok jövő évi előfizetését is. A postán dolgozó hölgyek udvariasan keresgélik a kért lapok listáit, befizetem a pénzt, zseb­re vágom a nyugtát, elköszönök. Részemről az ügy be is fejeződött, s amikor otthon kirámolom a zsebeimet, az előfizetési nyugtát is a szemétkosárba szánom. Mi­előtt kidobnám a fölösleges papírt, egy pillantást ve­tek a röpke nyomtatványra, amely elismeri, hogy ezért és ezért az újságért ennyit és ennyit befizettem. A sor alján szemet szúr a vastagon szedett figyelmeztetés: „Szóbeli megállapodások érvénytelenek! Panasz esetén felvilágosítást a fenti postaszerv ad!” Ez igen! A postások karakán emberek, akik nemcsak kimondják, de írásba adják, sőt nyomtatásban is köz­ük, hogy az adott szó fabatkát sem ér. Bár az előfi­zetés idején a kedves hölgyekkel semmiféle szóbeli megállapodást nem kötöttem, de ha úgy lett volna, akkor ezennel tudtomra adják, hogy közönséges pali­madár vagyok. A nyugtán nem „záradékoltam" óha­jom, tehát mehetek a sóhivatalba. Ott talán orvoslást kapnék panaszomra, hiszen a posta csak „felvilágosí­tást” ígér erre az esetre is. Jaj, de nem szeretem, amikor ilyen magas lóról be­szélnek velem! Igazán nem akarok rosszat mondani a postásokról, van nekik elég bajuk így is. Meg aztán szerencsém is van ez ügyben, hiszen leveleimet egy régi típusú „pos­tás bácsi” hordja, aki nemcsak bedobja a küldeményt, de néhány emberi szót is lehet vele váltani a világ dol­gairól. A reggeli lapokat újabban egy becsületes fia­talember hozza házhoz, s most már nem késő délutánra kapom meg az ötletszerűen bedobált különféle újsá­gokat. Házassági évfordulónkra is hosszú ideje nem kaptunk olyan dísztáviratot, amelyen feleségemet öz­vegynek titulálta a szórakozott távírász. Mondom, nem a postát akarom bírálni, hanem azt a másutt is elburjánzó gyakorlatot, mely szerint a „szó­beli megállapodások érvénytelenek”. Emberközpontúra próbáljuk formálni világunkat, ugyanakkor az ember­nél is jobban tiszteljük a papírokat. Talán azért, mert a papír sok mindent elbír és a szeme se rebben, ha rajtacsípik a „tévedésen”? A kapitalizmus farkastörvényei szerint élő ember­telen világokban is sokszor nagyobb hitele van az adott szónak. Túlzó a példa, mégis elmondom egyik újságíró barátom történetét, aki nyugati riportsorozat közben az amerikás magyarokról írt. Egyszer egy fakereskedő irodájában volt, amikor csengett a telefon és megren­deltek egy szállítmány deszkát. A főnök berakatta a teherkocsiba az árut, a riporter a volánnál levő tulaj­donos mellé ült és együtt furikáztak, amíg az autó el nem romlott. Lett akkor nagy ijedelem, s a kereskedő kénytelen volt tehertaxit fogadni. A szállításra ala­posan ráfizetett, mégis teljesítette a vállalást, hiszen ha elveszti adott szavának hitelét, soha nem hívják többé. Hasonló esetben nálunk legfeljebb egy igazoló jelentés gazdagítaná a határidő-eltolódást magyarázó aktagyűjteményt... Nem arról van szó, hogy soha sincs szükség írásbeli dokumentumokra, csak az a baj, ha az emberi szónál is többre tartjuk a nyomtatványokat. A papírnak csak helyettesítenie kellene az embert, nem uralkodni fe­lette. Ha kényelmünket szolgálja az iromány, nem szabad sajnálni tollat, tintát, írógépet. Egyik történe­lemtanárom mesélte, hogy hajdanán az emberek na­gyon idegenkedtek az írott szövegektől. Az Árpád-házi királyok idejében is sokszor úgy történt a földek ado­mányozása, hogy előkerestek egy értelmes, egészséges gyereket, bedobták valami vízbe, s amikor már keser­vesen kapálózott, kihúzták onnan és azt mondták: no, fiam, ezt a fuldoklást, amíg élsz, nem felejted el. Em­lékezz majd, hogy ma adtuk ennek a bácsinak ezt a darab földet... Szerencsére manapság már indigóval sokszorosított iratbk helyettesítik a fuldokló gyerekek emlékezetét. De azért a szavak hitelét se kell lejáratni, még ha a pos­tai megállapodáshoz hasonló „életbe vágóan" fontos dolgokról is van szó. Andódy Tibor „Lélekmelegítő” italok TEAPUNCS Hozzávalók: személyen­ként: 1 db zacskós tea, 3 db szegfűszeg, 1/2 rúd fahéj, ke­vés, rum (1/2 deci). 2—3 dl vizet felforralunk. A zacskós teát egy előmele­gített pohárba tesszük és for­ró vízzel leforrázzuk. Majd szegfűszeget és fahajat te­szünk bele. Körülbelül 5 percig állni hagyjuk, hogy a fűszerek aromáját átvegye a tea. Ezután a pohárból ki­vesszük a teazacskót és fű­szereket és fél deci rumot öntünk hozzá. BOROS TEA Hozzávalók személyenként: 2—3 dl vörösbor, 1 szelet na­rancs, 4 szem szegfűszeg, fél deci rum, 2—3 szem kocka­cukor, teaesszencia (zacskós teából). A bort tűzálló edénybe tesszük és hozzáadjuk a szegfűszeget és 1 szelet na­rancsot (héjával). Lassú lán­gon melegítjük, nem forral­juk! Tűzről levéve hozzáönt­jük a teaesszenciát és fél deci rumot. Kockacukorral ízesítjük. Előmelegített po­hárban tálaljuk. GYÖMBÉRPUNCS Hozzávalók 1 személy ré­szére : 4 db cseresznye (be­főtt) és szirup, kis darab gyömbér; 1 db zacskós tea, fél dl konyak, 1 kávéskanál méz. A cseresznyét apróra vág­juk és 3 dl vízzel, szirupjá­val együtt felforraljuk, amelvbe kevés gyömbért is teszünk. Tűzről levéve bele­lógatjuk a ■ zacskós teát. 5 percig hagyjuk állni, majd a teát kivéve konyakot öntünk hozzá. Mézzel édesítjük. Elő­melegített csészében -tálal­juk. TEACSEMEGE 1,5 dl forró erős teához 2 evőkanál cukrot és 1 cit­rom levét adagoljuk. Lehűt­jük és 2 db karikára vágott banánt és 1/2 dl rumot adunk hozzá. Tetejére tejszínhabot teszünk. Uvegpohárban tá­laljuk. Tetejét díszíthetjük cseresznyebefőttel és szőlő­szemekkel. TEJPUNCS Hozzávalók személyenként: 1 tojás, 1 púpozott kávéska­nál cukor, 1/2 dl rum, 1/2 dl konyak, 1,5 dl tej. A tojást felverjük és hosz- szúkás tűzálló pohárba önt­jük. A cukrot, rumot és ko­nyakot hozzáöntjük, majd villával habosra verjük. A tejet felforraljuk és állandó keverés mellett a tojáskeve­rékhez öntjük. Reszelt cit­romhajat szórunk bele. Már­is fogyasztható. Filatéliai hírek A Szovjetunió 1978. évi bélyegterve. 24 rriotívumki- adást ígér és 94 bélyeget tar­talmaz. Tematikája a legvál­tozatosabb. Feltünteti az egyes bélyegek tartalmát, feltünteti a névértéket és az az események időpontját. 1. A Nagy Október 61. év­fordulója, 1 bélyeg 4 köp., mélynyomás. 2. A szovjet hadsereg 60. évfordulója, 3 bélyegből álló sor, febr. 23. 4—4 köp. 3. Az Össz-szövet- ségi Lenini kommunista If­júsági Szövetség 60. évfor­dulója, 3 bélyegből álló so­rozat okt. 29. 4—4 köp. 4. Lenin születésének 108. év­fordulója, 1 db. blokk ápr. 22. 50 köp. 5. Az prenburgi gázvezeték felépítése, 1 bé­lyeg 4 köp. 6. Örményország és Oroszország újraegyesíté­sének. 150. évfordulója, 1 bélyeg 4 köp. 7. Az 1979-es újév, 1 bélyeg 1979. jan. 1. 4 köp. 8. A Hazai posta tör­ténete, 5 bélyegből álló so­rozat. 9. Idegenforgalom, 8 bélyegből álló sorozat; Za- gorszk 2 bélyeg, Pereszlavi 2 bélyeg, Rosztov 2 bélyeg, Ja- roszlavi 2 bélyeg. 10. N. Gy. Csernisevszkij születésé­nek 150. évfordulója, júl. 24. 4 köp. 11. L. N. Tolsztoj születésének 150. évforduló­ja szept. 9. 4 köp. 12. Űrha­józás napja, 1 bélyeg ápr. 12. 6 köp. 13. Űrkutatások, 5 bélyegből álló sorozat. 14. Hazai repülőgépgyártás, 6 bélyegből álló sor. 15. Szov­jetunió jégtörőflottája, 6 bélyegből álló sorozat. 16. Hazai gőzmozdonygyártás, 5 bélyegből álló sorozat. 17. B. M. Kusztogyijev születé­sének 100. évfordulója, 5 bélyeg és 1 blokk. 18. Sz. Petrov-Vodkin születésének 100. évfordulója, 5 bélyeg és 1 blokk. 19. Veronese szüle­tésének 450. évfordulója, Diana 1 blokk 50 köp. 20. A Szovjetunió népeinek ősi kultúrája, 4 bélyegből álló sorozat. 21. Örményország művészete, 5 bélyegből álló sorozat. 22. A Déli-sark ál­latvilága, 5 bélyeg 1, 3, 4, 6 és 10 köp. 23. Növényvilág, 5 bélyegből álló sorozat. 24. Olimpiai játékok — Moszk­va — vízisport, 5 bélyeg és 1 blokk, úszás 4 + 2 köp., műugrás 6 + 3 köp., vízilab­da 10 + 5 köp., kajak 16 + 6, kenu 20 + 10, evezés 20 + 25, Repülő Hollandi 20 + 10, „Finn”-blokk 50 + 25 köp. 26. Nemzetközi bélyegkiállí­tás „Prága ’78”, 1 bélyeg 6 köp. A szovjet bélyegek a kö­rök útján ugyanúgy előfizet­hetek, mint a hazai bélyeg­kiadások. Vas Tibor Hétvégi sítúrák a hegyekben Németh Ernő felvétele — KS Kert - háztáji A krizantém fólia alatti gondozása A krizantém jól virágoz- tatható fólia alatt. A helye­sen felrakott, ép fóliapa­lást — fagyveszély idejében is — tökéletesen zár. (Ter­mészetesen megfelelő hő­mérsékleten a két végét nem zárjuk le.) Fagymentes, hosszú őszön a fóliának elsősorban az eső­víz elleni védelemben van szerepe. A hosszú tenyész­idejű vagy későn szaporított fajtáknál — a fólia — a vi­rágzás biztosítéka. Hideg időjárás esetén a cserépben értékesítésre kerülő, bokros fajtákat ne tartsuk magas hőmérsékleten, mert később kiültetve vagy a lakásban — díszként — tartva gyor­san elnyílik. Ha napsütéses időjárás uralkodik, úgy a fólia alatt megindul a pára­képződés és napnyugta után a finom pára lecsapódik a fólia belső felületére, majd onnan nagy cseppekben le­csöpög. A nedves, nyirkos környezet kedvező feltétele­ket biztosít a krizantém le­vélfoltosságának a fellépésé­hez. A betegség jellegzetes tünetei a leveleken igen szembetűnőek. Először az alsó, a talaj szintjéhez kö­zel eső leveleken észlelhetők foltok, majd fokozatosan a betegség a felső leveleken is — elszórt, apró sárga foltok formájában — láthatóvá vá­lik. A foltok gyorsan növe­kednek, 5—15 mm nagysá­gúak s majdnem kör alakú­ak lesznek, színük sárgáról fokozatosan barnára, majd feketésbamára változik. E sötétszínű foltok szegélye sárgászöld lesz, miközben bennük tűszúrásnyi fekete pontocskák formájában ki­alakulnak a kórokozó sza­porító képletei, termőtest- jei. A betegség elhatalmasodá­sával a leveleken egyre több folt alakul ki, a foltok ösz- szefolynak és a levéllemez enyhén hullámossá válik. A betegfoltok közötti le­vélrész, szövetrész elsárgul, s a növény felkopaszodik, a legkisebb érintés hatására a levelek leperegnek. A krizantém szeptóriás le­vélfoltossága (Septoria chry- santhemella) a beteg élő vagy az elhalt fertőzött le­velekben képződött (termő­testekben kialakult) spórái­val terjed. A fóliáról lecsöpögő víz és az öntözővíz (esetleg a nö­vények érintkezése) nagy szerepet játszik a kórokozó terjesztésében, ezért a növé­nyeket közvetlenül ne ön­tözzük. A növényekről a be­teg leveleket távolítsuk el és kizárólag egészséges anyanö­vényekről szedjünk dug­ványt. A növényeket, a virágoz- tatásra termesztett állo­mányt 7—10 naponként rendszeresen permetezzük, 0,3 százalékos Orthocid vagy 0,2 százalékos Dithane M— 45 oldattal. Széles Csaba Fűtés hideg vízzel Szakemberek körében nagy feltűnést keltett a Buda­pesti Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési intézeté­nek bejelentése: fóliaházak­ban hideg vízzel is fűthe- tünk. Ezzel a módszerrel je­lentősen csökkenthető a zöldséghaj tatás költsége. A drága olaj-, gáz- vagy szén- tüzelésű kazánok helyett egyszerűen csak hideg vizet kell használni. Kísérletekkel igazolták, hogy egy hektár fóliaház fűtéséhez, mínusz 20 fok Celsius külső hőmér­séklet esetén percenként 30 hektoliter víz szükséges. Eb­ből 1 millió 800 ezer kalória energia nyerhető óránként. Ugyanezt a hőmennyiséget csak tíz OTG olajgenerátor- 'ral lehet biztosítani. Így az új módszer gazdaságosságán nem vitatkozik senki. A nagyüzemekben is hozzá­kezdtek megvalósításához. Főként a meglevő fóliaháza­kat alakítják át. Mivel há­zilag is könnyen elkészíthe­tő, a vállalkozó kedvű kis- kerttulajdonosoknak is java­solható ez a termesztéstech­nológiai újdonság. Mi a vízfüggönyös fóliasá­tor? Dupla takarású fólia­ház. A kettős takarás között 30-40 centiméteres távolsá­got kell biztosítani, ahol szó­rófejekkel állandóan perme­tezzük a hideg vizet. A bel­ső fóliatakaráson végig- csurgó víz hőt ad le, s ezáltal kedvező körülmé­nyek között fejlődhetnek a különböző zöldségfélék. A két eltérő nagyságú fólia­ház egymás főié helyezése némi többletkiadás, de ez elenyésző az energiaköltség megtakarításához viszonyít­va. A vázépítésnél felhasz­nálhatjuk a megszokott anyagokat, a fa-, a műanyag vagy alumíniumbordákat. A kisebb, tehát belső fólia­házra ráhúzzuk a fóliát a hajtatás megkezdése előtt. A fólia rögzítését a talaj fel­színén vízszintesen végigve­zetett léccel oldjuk meg. El­földelni nem kell, mert így fóliából is kialakíthatjuk a fűtővizet összegyűjtő csator­nát. Arra kell ügyelni, hogy kis árkocskát készítsünk előzőleg a földfelszínből, melynek lejtése lehetővé te­szi a víz állandó lefolyását. Ezzel a módszerrel olcsón megoldhatjuk a víz elveze­tését. Emellett jobban szige­tel a fólia a két ház között, s a visszafolyó víz megma­radt hője még fűti is a talajt. A melegítő hatás a talajban átterjed a külső fó­liaházon túlra is, ahol a havat is elolvasztja. A belső fólia gerince fölé kell elhelyezni a vízvezeték­rendszert. Ez nem más, mint szórófejekkel ellátott mű­anyag cső. A Pest megyei Műanyag Üzem már gyárt jó minőségű, e célra telje­sen megfelelő műanyag csö­vet. Hazánkban a Ferroglo- bus forgalmazza és a kis­termelők is korlátlanul meg­vásárolhatják. A műanyag cső azért is javasolt, mert élettartama 8-10 év, a fagy és magas hő nem károsítja. A gerinc fölött végigvezetett műanyag csőre másfél mé­terenként 10 milliméter nagyságú menetes lyukakat kell fúrni. Ezekbe a lyukak­ba csavarhatjuk be a mű­anyag szórófejeket. Ilyen szórófej bármely vetőmag­boltban beszerezhető. A cső­rendszerbe 1,2 atmoszféra nyomással kell a fűtésre használható hideg vizet el­juttatni. A szórófejekből a vizet a belső fóliaházra per­metezzük. Általában egy szó­rófejből négy liter víz por­lasztható ki percenként. A fagyveszély miatt nagyon gondosan kell szigetelni a kúttól a fóliaházig vezető csővezetéket — legjobb er­re üveggyapotot használni. Ezután kezdhetünk hozzá a külső fóliaház takarásá­hoz. A bordák mentén 20— 30 centiméter mélységben kiássuk a földet és ebbe fektetjük a fólia alsó ré­szét. Földet szórunk rá, majd visszahajtjuk, ezzel aztán jól megfeszíthetjük az egész fóliát. Végezetül földdel gon­dosan letakarjuk. Fontos, hogy a fóliaházak végeinél is dupla takarást készítsünk a hőszigetelés biztosítása miatt. Az így elkészített dupla falú fóliaházban a külső hő­mérséklettől függetlenül haj­tathatunk, főként hidegtűrő zöldségféléket. Az ügyeseb­bek már paprika- vagy pa- radicsomhajtatásra is vál­lalkozhatnak. Ha 10 Celsius fokos víz áll rendelkezé­sünkre, s ezt használjuk fel a fűtésre, mikor a külső hő­mérséklet mínusz 15—20 fok körül mozog, akkor a bel­ső fóliaházban 5—8 fok mérhető. A kettős falú fó­liaház így tulajdonképpen természetes központi fűtés­sel melegített. A plusz 10 Celsius fokos víz szétpor- lasztásakor a hő egy részét átadja a fóliasátornak, s néhány fokot hűlve ismét visszaszivároghat a talajba. A vízfüggöny tehát olyan fűtési mód, melynél a tüze­lő jóformán ingyen van. A víz szivattyúzása és. a rend­szerbe történő áramoltatása villanyenergiát igényel, de ez nem befolyásolja jelen­tősen a költségeket. Szalay Csilla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents