Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

. 1977. december 16., péntek 1-----------­Javaslom: a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek besorolását felülvizsgálni Hankó Mihály Békás megyei képviselő felszólalása A jövő évi állami költségvetés törvénytervezetének parla­menti vitájában szót kért és kapott megyénk 1-es számú or­szággyűlési választókerületének -képviselője, Hankó Mihály. Bevezetőjében utalt arra; hogy a költségvetési törvényterveze­tet a megyei képviselőcsoport megtárgyalta és annak tartal­mával egyetértett. Beszédét így folytatta: Tisztelt Országgyűlés! Jóleső érzés olvasni, hogy a mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben; várhatóan mint­egy 9 százalékkal emelkedik 1975-höí képest. A terme­lés színvonala nagyobb az V. ötéves tervben erre az évre számítottnál. Ez az eredmény kedvezően érezte­ti hatását a költségvetésre, az előttünk álló feladatok megoldására. Az eredményeket érté­kelve, ■ jogos büszkeség tölt el bennünket, annál is inkább, mert ehhez a mi kollektívánk, a bé­késcsabai Lenin Tsz és Békés megye egész me­zőgazdasága szép ered­ményekkel járult hozzá. Termelőszövetkezetünk bú­zából 53, kukoricából 67, lucernaszénából 68, paradi­csomból 420, cukorrépából 634 mázsát termelt hektá­ronként. A betakarítási, szántási, vetési munkákat optimális időben és megfe­lelő minőségben befejeztük. Eredményes évet zárt a me­gye mezőgazdasága a tava­szi belvíz, illetve a nyári aszály ellenére. Előzetes adatok alapján a megye mezőgazdasági termelésnö­vekedése 1977-ben 11,5 szá­zalékkal haladja meg a két év előttit. Értéke várhatóan eléri a 11,4 milliárd forin­tot, mely az 1976. évinél 8,6 százalékkal magasabb. Me­gyénkben a. termelés érték- beni arányát vizsgálva meg­állapíthatjuk, hogy 1977. év­ben a növénytermesztés di­namikusabban fejlődött, mint az állattenyésztés, azonban mindkét ágazatban többet termeltünk a terve­zettnél. Ezeket az eredménye­ket olyan viszonyok közt értük el, amikor a bel­víz és az aszály, a ter­mészet ezen két elemi csapása megyénkben több termelőszövetkeze­tet súlyosan érintett. Hatására megemelkedett a problémákkal küzdő szövet­kezetek száma. A közös gaz­daságok közötti differenciá­lódás tovább nőtt. Okai ösz- szetettek. Meg kell említeni a természeti és közgazdasá­gi adottságokat, a kevés szakembert, a kis fejleszté­si lehetőségeket, vagy ép­pen a termelési lehetőségek nem kellő kihasználását. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek megerősí­tésére, helyzetük javítására számtalan rendelet, utasí­tás vagy egyéb intézkedés történt, több-kevesebb ered­ménnyel. Hol az időjárás, hol a népgazdaság teherbí­ró-képessége szólt közbe. De megtalálhatók mechanikus vonások, utasítások vagy a régihez való ragaszkodás is. Példának említeném a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek be­sorolását. Ez évekkel ezelőtt az aranykorona- érték alapján történt, amely ma már nem tük­rözi azt a változást, ami sok szövetkezetben be­következett. Ezért javaslom, a kedvezőt­len adottságú szövetkezetek besorolását felülvizsgálni, hogy ne kelljen minden év­ben a kivételes eseteket fi­gyelembe véve intézkedni. Lehet, hogy ez formális do­log, de sokszor zavart okoz, vagy éppen késlelteti az in­tézkedések megtételét. Sok­kal rugalmasabban kell ezt a kérdést kezelni, minden szinten. Így feladata van szövetkezeten belül a veze­tésnek, a területi szövet­ségnek, az illetékes tanácsi és a felső szerveknek egy­aránt. A kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek (Képtávirónkon érkezett) megerősítésénél véleményem szerint még jobban figye­lembe kell venni a termő- tájankérvti termelési lehető­ségeket. Ez meghatározná a fejlesztést, a beruházások irányát és a támogatás mér­tékét. — A költségvetés tartalmaz beruházási és üzemviteli tá­mogatást és ez általában fel- használásra is kerül, ennék ellenére az előrehaladás lassú. A kedvezőtlen adott­ságú szövetkezeteknél álta­lános az eszközszegénység, beruházás nincs vagy na­gyon kis mértékű. Célszerű lenne visszatérni az előző ötéves tervben alkalmazott műszaki támogatás rendsze­rére. Ezen szövetkezeteknél nemcsak ez a gond. Tisztelt Országgyűlés! Már említettem a szak­emberkérdést. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek szakemberellátására számta­lan intézkedés történt. Leg­utóbb ez év március 24-én miniszteri rendelet jelent meg. A kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetek besoro­lásából adódik, hogy a megyében csak egy szövetkezetben lehetne alkalmazni, a további ti­zennégyben a kivételes elbírálás alapján kelle­ne alkalmazni és kell al­kalmazni a rendeletet, mert a feladatok megol­dásához szakemberek kellenek. A rendelet követelményeket állít a szakemberekkel szem­ben. Kötelezi őket az üzem ötéves fejlesztési tervének készítésére. Magam részéről úgy látom, hogy ebben nem minden történt meg, az idő pedig halad. Még azon fo­lyik a vita, hogy kik része­sülhetnek pénzügyi támoga­tásban. Pedig a fejlesztési terv realizálásából kellene kiindulni, amely sok kér­désre választ adna, az érte­kezletek és megbeszélések számát nagymértékben csök­kentené. A legnehezebb feladatok egyike a termelés közvetlen irányítása. Ugyanakkor ma egyre szaporodik azon mun­kahelyek száma, amelyek üzemen kívüli elhelyezkedé­si lehetőséget biztosítanak a szakemberek részére. Sok esetben kisebb gonddal és felelősséggel, nagyobb fize­téssel. A szakemberkérdést ilyen oldalról is vizsgálni kell. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési tervezet és a tájékoztató egyaránt ki­emelten foglalkozik a mező- gazdaság árualapjának és ezen belül exportalap-n öve­lésével. Gondolom, nemcsak a magam véleményét mon­dom, hogy ez helyes és szükséges. Megvalósulása azonban még gondokkal jár. Az világos, hogy a me­zőgazdaság árualapja, exportalapja tovább nö­velhető. Ehhez azonban minden szinten megfe­lelő módon és időben in­tézkedni kell. Ennek el­maradása vagy késése csökkentheti az export­alapot. Ezt példával illusztrálom. Mindenki előtt ismeretes a jó paradicsomtermés, idő­szakonként az átvételnél, feldolgozásnál nehézségek voltak, csúcsidőben kicsi volt a kapacitás. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a nehézségek ellenére a feldolgozóipar a termelő­üzemekkel kooperálva • meg­oldotta ezt a feladatot. Ami­kor a paradicsom feldolgo­zása megtörtént, hangzott el olyan kijelentés, hogy a szalmasárga paradicsom ex­port lehetőségeinket nem használtuk ki. De miért? Hiszen az üzemből és a fel­dolgozóiparban egyaránt ott volt a sok szalmasárga pa­radicsom. Csak jobban kel­lett volna megszervezni. Le­hetőség is megvolt, mivel a paradicsom zöme kézzel lett leszedve. De egyszerű a magyarázat. Ilyen igény a termelőüzemekbe nem érke­zett. Ez is egy példa, ha vo­lumenében nem is olyan nagy, hogy időben kell az intézkedéseket, a szervezést megtenni, hogy a feladatok­nak,. kötelezettségeknek ele­get tudjunk tenni. 3 Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés ha­zánk minden területét ki- sebb-nagyobb mértékben érinti. Ennek egyike a kör­nyezetvédelemből adódó kö­vetelmények teljesítése. Me­gyénk három városának vá­lasztópolgárait nagymérték­ben foglalkoztatja az Élő­víz-csatorna élővé tétele. Ez a csatorna a -múlt század vízrendezései során vált le az élő Körösökről. Megépí­tésével a megye központi te­rületei mentesültek az ár­vízveszélytől, csökkent a belvízzel elöntött terület, egyúttal vízkivételi lehető­ség is nyílt. Az elmúlt húsz év fejlődése, az elmaradt kapcsolódó beruházások mi­att napjainkra a csatorna fokozott szennyvíztermelése miatt nem nagyon nevezhe­tő élő víz csatornának. A vízfogyasztás igaz, hogy mes­terséges, de a problémák nagyon is természetesek és , megoldásra várnak. A víz­csatorna időnként és már egyre gyakrabban bűzös szennycsatoma. A három vá­rosban, Gyulán, Békéscsa­bán, de különösen Békésen a lakosság jogosan kifogá­solja az időnként elviselhe­tetlen helyzetet. Az utóhbi időben végez­nek részmunkálatokat a csa­tornán. Ilyenek a belterü­leti szakaszok rendezése, kot­rási, meder- és partrende­zési munkálatok. A békési szakaszon a Békés III. szi­vattyútelep és tápcsatorna épül. A frissvíz-utánpótlás javítására elkészült a gyu­lai fixgát az érdekelt taná­csok, üzemek, vállalatok anyagi támogatásával. A három város Hazafi­as Népfront bizottságai összegezték a felmerült problémákat, panaszo­kat. Ennek alapján vált világossá, hogy szük­séges egy átfogó rende­zési terv elkészítése. Erre kérnénk meg az Or­szágos Vízügyi Hivatal ve­zetését. A feladat nem ki­csi, a több éves mulasztást, késést nem lehet egyik nap­ról a másikra megoldani. Meghatározásra kerültek már az 1978. évi feladatok. Az összehangolt rendezési terv megjelölné a további teendőket, különösen jól előkészítve a VI. ötéves' terv • munkálatait, hogy a csator­na tényleg élővé váljon. Tisztelt Országgyűlés! Az 1978. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat egybeesik szocialista célkitűzéseinkkel. A terveze­tet a magam részéről jónak tartom, elfogadom, azt kép­viselőtársaimnak elfogadás­ra javaslom — mondotta be­fejezésül megyénk ország- gyűlési képviselője. A tudósítást adta: Rocskár János Aktív nyugdíjasok Fáklya-ismertető A Fáklya december 18-án megjelenő 24. számában emlékezik meg fennállásá­nak huszadik évfordulójá­ról. (A lap elődje Szovjet Híradó címmel 1957. novem­ber 7-én jelent meg). A jubileumhoz kapcso­lódnak az ünnepi számban közölt olvasói levelek is. Interjú és riport mutatja be a moszkvai és a budapesti szerkesztőség partnereit; a Fáklyát nyomtató Athenae­um Nyomda igazgatóját, a technikai munkatársakat. A lap riportban számol be arról, hogy mennyit fejlődött a Magnyitkai Fémkohászati Kombinát, más cikkek a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnökségének tagjait, aktivistáit szólaltatják meg. A Moszkvai Energetikai Egyetemen végzett mérnö­kök Voronyezsben folytatnak tanulmányokat a Pakson épülő atomerőmű üzemelte­tésének elsajátítása céljából — erről szól egy képes ri­port. Igor Besztuzsev-Lada az érett szocializmusról nyilat­kozik egy érdekes interjú­ban. Hagyományos anyagokkal, a Fáklya-fotóval, orosz nyelvleckével, a filmismer­tetővel, a Szovjet Kultúráé« Tudomány Háza programjá­nak közlésével zárul a szám. A nyugdíjasok egy csoportja Az elmúlt napokban Gyu­lán, a város vezetői és a közalkalmazottak szakszer­vezete baráti találkozóra hívta meg a tanács nyugdí­jasait. A szakszervezet nevében Juhász András osztályvezető köszöntötte a csaknem fél­száz résztvevőt, majd dr. Ta­kács Lőrinc, a városi tanács elnöke adott részükre átfo­gó tájékoztatást a város éle­Fotó: Béla Ottó téről, a tanács munkájáról. Hangsúlyozottan szerepelt a tájékoztatóban a város fej­lesztésének célkitűzései, a lakásépítés, az egészségügy, a kereskedelem és az ide­genforgalom várható alaku­lása. A tájékoztató után a nyugdíjasok sok kérdést tet­tek fel a város vezetőinek, egyrészt személyes problé­májukról, másrészt közérde­kű ügyekben. Tanácstagi beszámoló a 14-es körzetben NEM VOLT NÉPES ösz- szejövetel, de annál aktí­vabb. Békéscsabán, a 14-es választókörzet lakói gyűltek egybe december 12-én, hogy meghallgassák Laurinyecz Györgyné tanácstagjuk be­számolóját a városi tanács tevékenységéről. A lakóhelyi demokrácia jól érvényesült ezen az ösz- szejövetelen. Bár meg kell mondani, hogy jobb szerve­zéssel (egyes házakhoz csak 12-én juttatták el az érte­sítéseket) még mozgalma­sabb lehetett volna a meg­beszélés. Az elmondottak a megyeszékhely helyzetéről bizonyára érdekelték is vol­na a körzet lakóit, hiszen tavaly 2368 választópolgár jelent meg a jól szervezett tanácstagi beszámolókon. És hasznosabb is lehetett volna a lakosság szélesebb körű részvétele. (Tavaly 400 köz­érdekű bejelentés, javaslat hangzott el a lakóhelyi de­mokrácia e bevált fóruma­in). Tájékoztatójának első ré­szében erről beszélt Lauri- nvecz Györgyné. Többek kö­zött elmondotta, hogy a népfrontbizottságok milyen hathatós segítséget adnak mind a beszámolókhoz, mind a tanácsi akciók szervezésé­hez. Hasonló a lakó- és ut­cabizottságok segítségadása. Működésük révén a város állampolgárai mint magán­emberek feitik ki közéleti te- vékenvségüket. Sainálatos azonban, hogy a lakó- és utcabizottsá »oknak csupán fele működik rendszeresen. Ennek fő oka. hogy veze­tőik elkeserednek a siker­telen ügyintézések miatt. Ez nem dicsérendő dolog. A yáros ugvanis az újjáépí­tés szakaszához érkezett és az általános nagv fejlődés mellett szinte elkerülhetet­lenek a jelentkező fekete foltok, amelyek megszünte­tésére pillanatnyilag sem energia, sem pénz nincs. A türelmetlenség ott jogos, ahol az észlelt hibákat jobb munkaszervezéssel, nagyobb lelkiismeretességgel gyorsan lehetne feledtetni és ez nem történik meg. SOK ÉSZREVÉTEL hang­zott el ehhez a témához. Wágner László, a Tanács- köztársaság u. 48-as számú ház egyik lakója a környéki óvodához jutás könnyítésé­hez kért Segítséget a gyer­mekes családok nevében is. Az átjáróknál felgyülemlik a víz, az úttisztítás nem meg­oldott az óvoda környékén. A körzet szemételhordása pedig kritikán aluli. (Ezt egyébként több hozzászóló is hangoztatta). Sok esetben napokig elhordatlan a sze­mét. A két ház (48-as és 50-es) árkádjai alatt ve­szélyes tartózkodni, és ott játszanak a gyerekek. A Kulich téri szobor dombját már sajnos tönkretették, az nem eléggé védett. Az 50-es tömbnél most kezdték az üzletépítést. Wágner László kérte: sürgesse meg a ta­nács a másik háznál is ezt. — Nagyobb baj, hogy a 48-asnál nem terveztek hő- szigetelést, mert a TÜZÉP bemutatótermet kíván itt lé­tesíteni. Ez azonban elhú­zódik — mondta Fehér László, aki szólt még a ját­szótér problémáiról is. Ke­vés az, ami van, és ennek tárgyait sem javítják rend­szeresen, akik pedig annak idején elválalták. Szólt a csapadékvíz-levezetés ■ gond­jairól, a kukák állapotá­ról. Sok egyéb észrevétel hangzott el még a város közlekedésbiztonságára, az építkezések elhúzódására vo­natkozóan. A NAGY HALADAS mel­lett aprónak tűnő, mégis a lakosságot közelről érintő észrevételekre Arató György lakótárs válaszolt, aki tör­ténetesen a tanács műszaki osztályán dolgozik. Tájékoz­tatta az egybegyűlteket: a jelzett észrevételekben — melyek nagy része nem új­keletű — milyen intézkedé­seket tett a tanács? Elmond­ta, hogy a 48-as épület alat­ti rész beépítésére már több ízben felszólították a TÜ- ZÉP-et, amelynek azonban nem sikerült kivitelezőt ta­lálnia. Az újabb felszólítás­ban a tanács a költségvetési üzemet ajánlja fel kivitele­zőnek és minden bizonnyal rövidesen hozzá is kezdenek a bemutatóterem építéséhez. Hasonló huza-vona volt az 50-es épület alatti rész üz­letsorának építésénél, me­lyet azonban már elkezdtek. Itt a Mese cukrászda, egy ételbár, és az antikvárium kap majd helyet. Az óvodá­hoz való bejárás helyzetét újból felülvizsgálják. Ám a csapadékvíz-levezetés prob­lémája régi gond a város­ban és végleges megoldása pénz kérdése. Ez a helyzet a kapcsolódó beruházások — játszóterek stb. — megvaló­sításával is. Arató György elmondta, hogy a Bartók Béla, a Tulipán és a Gábor Áron utca közötti lakótelep belterületén alakítanak ki egy nagy játszóteret, ha az építkezések befejeződnek. A Kulich téri szobor dombjá­nak védelméről gondoskodni fog a tanács. Ez emlékmű, városunk mártírjának tisz­teletére. Kötelességünk a megóvása. A szemételhordás gondjai­ról szinte hetenként ír a sajtó is. Rosszak, elégtele­nek a kukák, ezért konté- nerezésre térnek át a vá­rosban. Konténert viszont nehezen lehet kapni. És szál­lítókocsikat is. Javítana a helyzeten — mondták töb­ben is —, ha a kertészeti vállalat dolgozói jobban vi­gyáznának a meglevő, töré­keny műanyag kukákra. A tájékoztató másik része a városi kórház működteté­séről, új létesítményei épí­téséről adott jelentést a vá­lasztópolgároknak. Az idén 30 milliós beruházással fek­tették le az új kórház alap­jait. A rekonstrukció első ütemének eredményeképpen 624 ágyas kórház működik majd Békéscsabán, melyet mintegy 60 millió összberu- házással 1980-ig valósítanak meg. Intézkedés történt a leendő szakemberek bizto­sítására: a vb 1980-ig 20— 25 lakást ad a számukra. Laurinyeczné ismertette a közlekedésbiztonságról szóló határozat végrehajtásának helyzetét Békéscsabán. Tá­jékoztatott az úthálózat fej­lesztéséről, a felújítási mun­kákról stb. Jövőre várható a Bartók Béla út második szakaszának, az Orosházi út­nak, a Szabadság térnek és a Szabolcs utcának a kor­szerűsítése. Csökkenti majd a balesetveszélyt, hogy a ta­nácsi közutak helyett a Két- egyházi út mellett épülő tan­pályán gyakorolnak majd a tanulóvezetők. A tanács fel­adatának tekinti az utcák további korszerűsítését, a parkolási gondok megszün­tetését, a sárrázók kiépíté­sét, a gyalogátkelőhelyeik korszerű megvilágítását, a buszmegállók kiépítését. VÉGÜL a szakigazgatási szervek tevékenységéről hangzott el tájékoztató és a vitát Nyikó Tibornak, a Népfront II. kerületi képvi­selőjének összefoglalója zár­ta le. V. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents