Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
1977. december 16-, péntek A jövő évi költségvetésről tárgyal az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldaltól> párt Központi Bizottsága ez év októberi ülésén jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Megállapította, hogy népgazdaságunk^ csak úgy tud megfelelni az -új és . magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a belső adottságainknak megfelelően, a jövőt is mérlegelve, gazdaságosan korszerűsítjük. A központi irányító szerveknek, a vállalatok és a -szövetkezetek vezetőinek az eddiginél is kezdeményezőbbnek kell lenniük a szerkezetformáló fejlesztésben, a gyártmányösszetétel javításában és a gazdaságtalan termelés visz- szaszorításában. A kormány munkaprogramot dolgoz ki a határozat végrehajtására. A nemzeti jövedelem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is követeli, hogy gyorsuljon válaszadási képességük a bel- és külföldi piacok jelzéseire. Azzal számoltunk, hogy 1978-ban az ipar termelése 5,5—6 százalékkal nő, ezen belül a vegyiparé és a gépiparé a legdinamikusabban. A közlekedés jövő évi feladatainak eredményes teljesítése a kapacitások gondos kihasználását, a belső szervezettség további javítását, a fuvarozók és a fuvaroztatók közötti együttműködés elmélyítését igényli. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszilárdítva alapozzuk meg a termelés gyarapodását. Az 1978. évi népgazdasági terv a mező- gazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek fő feladata a hozamok növelése, a kivitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körültekintő elterjesztése. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az árukínálatot. A forgalom növelésének ma legfontosabb követelménye, hogy a kínálat összetétele és választéka tartson lépést a kereslettel. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni, a tér-, medés és a kereskedelem kapcsolatát. Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos export további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentősen és gyorsan növelni az exportképességet. Éppen ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a minőség javításának talán kevésbé látványos, de gyorsabb és kisebb ráfordításokat igénylő módjaira is. Lehetőség van a termelési kooperációk és a közös vállalkozások számunkra is gazdaságos, szabályozott bővítésére. Ezek működését elősegítik a kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmények is. 1977-ben újabb 3 tőkés országgal kötöttünk ilyen megállapodást. Az 1978. évben folyó árakon 180—182 milliárd forint beruházást tervezünk, ami az idén kialakult magas színvonalat csupán 2—3 milliárddal haladja meg. A folyamatban levő nagy- beruházások tervszerű meg- vjalósítására az ideinél 2 milliárddal többet, 28 milliárd forintot fordítunk. Ennek majdnem a felét 6 folyamatban levő nagy létesítmény veszi igénybe. Két nagyberuházás, a Lenin Kohászati Művek új acélművének kivitelezése és a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfej lesztése kezdhető meg, s ezekre már az első évben mintegy 1,5 milliárdot fogunk költeni. 1978-ban 10 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Beruházásokat — határidőre! A célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál is túl sok létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978-ban a terv itt is korlátozza az új kezdéseket, anélkül, hogy csökkentené a felhasználható pénzeszközöket. A legtöbbet a lakásépítésre fordítjuk, de bővülnek a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára szánt ösz- szegek is. A gazdasági fejlődés 1978- ra előirányzott üteme, a fogyasztás—felhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények bérfejlesztési lehetőségei és a központi élet- színvonal politikai intézkedések a reálbérek 2,8—3 százalékos, a reáljövedelmek 3 —3,2 százalékos fejlődését alapozzák meg. központi bér- intézkedéseket is előirányozunk. Az ez évi rendezéssel azonos elvek alapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ágazatok eddig nem érintett területein, és a szolgáltatásban. 1978-ban emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészség- ügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeivel összefüggő társadalmi közkiadások növekedése 1978-ban is gyorsabb, mint a költségvetési kiadások átlaga. Az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetés közel 153 milliárd forintot fordít, 9 százalékkal többet, mint 1977-ben. A pénzbeli juttatások a lakosság mind szélesebb körének jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztosítási ellátásra az ideinél 8 százalékkal fordítunk többet, e kiá- dások a lakosság jövedelmét egy főre számítva 5000 forinttal egészítik ki. Az 1978. január 1-től életbe lépő intézkedés eredményeként a nyugdíjban, járadékban, nyugdíj jellegű ellátásban részesülők havi juttatása ezentúl az eddigi 50 forint helyett legalább 70 forinttal nő. Erre az állami költségvetés mintegy félmilliárd forintot fordít. A közoktatásban figyelmünket az állami oktatással foglalkozó határozatokban megfogalmazott teendőkre összpontosítjuk. Az óvodák befogadóképessége mintegy 17 ezer hellyel nő. Ebben nagy segítség a társadalmi összefogással, vállalati együttműködéssel megvalósuló hálózatfejlesztés is. Az ifjúsági törvény végrehajtásaként a költségvetés támogatja az ifjúsági létesítmények működését. Javuló életkörülmények A tanácsok 1978. évi költségvetése eléri azt a szintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénzügyi terv 1978-ra ütemezett. Költségvetési előirányzatuk több mint 44 milliárd forint, jövő évi fejlesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forintot meghaladó összeggel rendelkeznek az állami lakóépületek felújítására, korszerűsítésére. A tanácsok tevékenységében alapvető a lakásépítési program megvalósítása; 30 400 lakás felépítésére 1978- ban több mint 18 milliárd forint állami támogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi források állnak rendelkezésre. A költségek növekedése miatt a lakásépítési hitelek felső határa jövőre 20 ezer forinttal emelkedik. Erre fedezetet nyújt a gyarapodó, ma már 100 milliárd forintot meghaladó takarékbetét-állomány. Ismeretes, hogy az idén új alapokra helyeztük a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatását, ami 1,7 millió állampolgár számára tette kedvezőbbé az adózást. Jövőre jelentősen egyszerűsödik a borforgalmi adó megállapítása, és ez 600 ezer bortermelő számára könnyíti meg az adóeljárást. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában gazdasági téren most az a közvetlen feladat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az ötéves terv céljaihoz. Olyan éves terv és költségvetés jóváhagyását javasoljuk, amely a legfontosabb arányok központi szabályozása mellett teret ad a vállalatok rugalmas kezdeményezéseinek. A feladatok megoldásában egyre nagyobb tere van az üzemi demokrácia szélesítésének. A költségvetés megvalósításának sikere új forrásokat tárhat fel a fejlődés jövőbeli megalapozására, az életkörülmények javítására — mondotta befejezésül az államtitkár. • • • A napirend vitájában felszólalt: Szabó Kálmán budapesti, Szviridov Ivánná Szabolcs megyei, Molnár Béla budapesti, Hankó Mihály Békés megyei képviselő. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lukács János Zala megyei, Mesterházi Mária Vas megyei, Varga János győri. Rétéi Lőrinc komáromi, Sarudi Sándor Hajdú megyei, Selyem Zsigmond Báes megyei. Szendrei Gábor Szolnok megyei képviselő. Huszár István felszólalása Tanácskozik az országgyűlés (Képtávírónkon érkezett) Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az 1978. évi állami költségvetés törvényjavaslatban szereplő előirányzatai az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait, pénzügyi irányvonalát szolgálják, összhangban vannak az 1978. évi népgazdasági tervvel. A törvényjavaslat helyesen vette számításba az ország fejlesztéséhez, az életszínvonal javításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és lehetséges pénzforrásokat pénzszükségleteket. A javaslat az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak meghatározásakor szem előtt tartotta a nép- gazdasági, ezen belül a pénzügyi egyensúly fokozatos helyreállításának követelményét. Túl a félidőn Az egymást követő tervesztendők mindegyikének sajátos karaktere, jellemzője van. Az 1978-as gazdasági év azért fontos állomása V. ötéves tervünk végrehajtásának, mert 1978-ban a középtávú tervidőszak derekához, felezőjéhez érkezünk. Ezen túllépve már a befejezéshez közeledünk. Ezért az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozása során különösen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy pontosan mérlegeljük az eddigi munkánk jó és árnyoldalait, végül is megállapítsuk, hogyan haladtunk előre a céljainkhoz vezető úton. Az 1977. évi gyorsabb növekedés után 1978-ban a nemzeti jövedelemnek legalább 5 százalékos emelésével számolunk. Ezt az ipari termelés 5,5—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az építőipari termelés mintegy 4—5 százalékos növelése biztosíthatja. 1978-ban lassúbbra tervezzük a mennyiségi növekedést. Ez lehetőséget biztosít a termelés minden területén arra, hogy erőteljesebben növekedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabb legyen a kül- és belpiaci kereslethez való alkalmazkodás, gyorsabb legyen a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely alkalmassá teszi egész népgazdaságunkat a tőlünk függetlenül bekövetkező feltételváltozások hatásainak rugalmas kivédésére, kiegyenlítésére. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszak első két évében a nemzeti jövedelemnél ugyan lassabban, körülbelül 8 százalékkal növekedett. Ez jó dolog, így önmaga összhangban van ötéves tervünk követelményeivel. Ugyanakkor a termelés és a felhasználás szűk különbsége nem elég az egyensúlyi állapotok tartós javításához. Figyelmeztető, hogy 1977-ben a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem emelkedését megközelítő ütemben, a ter- . vezettnél lényegesen gyorsabban növekedett, nagyobb volt a behozatal is és bár a kivitel teljesítménye viszonylag magas volt, nem érte el a tervezett szintet. A belső felhasználás arányai eltértek a tervezettől: a beruházások gyors növekedése miatt a felhalmozás aránya az ötéves tervben számítottnál nagyobb, a fogyasztásé pedig kisebb. 1978-ban a nemzeti jövedelem és a belföldi felhasználás növekedési üteme között az ideinél nagyobb, mintegy 3 százalékos, különbséget kell tartanunk. Így a belföldi felhasználás az 1977. évinél jóval lassabban, mindössze 2 százalékkal emelkedhet. Tisztelt Országgyűlés! Egész munkánk történelmi célja a népjólét emelése, ha szerényebb méretekben (Képtávírónkon érkezett) ugyan, de akkor is, ha a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket. 1978-ra sem ígérhetünk többet, mint amennyit gazdasági lehetőségeink várhatóan megengednek. A lakosság életszínvonalát ennek megfelelően, ha szerény mértékben is, de érezhetően tovább emeljük. A lakosság fogyasztását 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelmet 3,0—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbért 2,8—3,0 százalékkal kívánjuk növelni. További. bérintézkedések várhatók és némileg javítjuk az alacsony nyugdíjakat. Bővülnek a szolgáltatások Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakosság javát szolgáló, úgynevezett nem termelő létesítmények hálózatának fejlesztésére. Az életviszonyok javítása szempontjából ennek nagy jelentősége van. A lakásépítés továbbra is kiemelt feladataink között szerepel. 1978- ban az 1977. évinél valamelyest több, 90 000 lakás épül, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős teljesítmény. Számottevően bővítjük a gyermekintézményeket. Gyarapítjuk oktatási és egészségügyi intézményeinket, de továbbra is számolni kell azzal, hogy az ellátás igényei a tervezhető fejlesztéseket meghaladják. Népgazdaságunk fejlődésére hazánk sajátos körülményei, méretei, földrajzi sajátosságai miatt erősen hat a világgazdasági helyzet, a külgazdasági feltételek alakulása. Pártunk Központi Bizottsága októberi ülésének határozata hangsúlyozza, hogy a számunkra kedvezőtlenebbé vált külgazdasági körülmények közepette sem törekedhetünk • autarch, a külvilágtól elzárkózó gazdálkodásra. Sőt, napjainkban, korunkban a valamirevaló gazdasági fejlődést csak a nemzetközi munkamegosztásban való eredményesebb, fokozottabb bekapcsolódásunk biztosíthat. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a KGST-tagorszá- gokkal való együttműködésünk fejlesztésére, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására. A kormányzati szervek külön munkaprogramot dolgoznak ki az október 20-i központi bizottsági határozat végrehajtására, az említett folyamatok javítására alkalmas rendszabályok meghozatalára. Ösztönzőbb szabályozók Az előttünk álló feladatokat nem oldhatjuk meg a gazdasági szabályozás egyes elemeinek változtatása nélkül. A tapasztalatok szerint a gazdasági szabályozók a körülmények változásai miatt nem ösztönöznek eléggé a hatékonyabb munkára, esetenként túlzott volt a kedvezmények, támogatások mértéke. A szabályozás nem jó akkor, ha nem ad kellő ösztönzést a hatékonyság növelésére, vagy nem biztosítja a társadalom egésze számára szükséges pénzalapokat. A kettős hiányosságnak közös gyökere van: egyedi támogatások, kedvezmények és mentesítések túlzott mértéke gátolta a jövedelemközpontosítást és lehetővé tette a vállalati pénzeszközök viszonylag gyors növekedését, a népgazdaságilag gazdaságtalan termelés fenntartását. Az általános szabályozásnak kell kikövetelnie a nagyobb erőfeszítéseket és biztosítani azt, hogy csak valódi eredmény nyomán lehessen felhasználható vállalati többletjövedelemhez jutni. Az eddigi gyakorlat fékezte a termelés hatékonyságának gyorsabb növelését, eltakarta a vállalati gazdálkodás tényleges hatásfokát. Szükségszerűen kerül sor a gazdasági szabályozás olyan változtatásaira, amelyekről az előadói beszéd is szólt. Bízom abban, hogy e változtatások mindenki számára egyértelművé teszik: a népgazdaság feladatai csak akkor teljesíthetők, ha a gyenge hatásfokkal működő vállalatok is rákényszerülnek a jó munkára, ha a fejlődő- képes vállalatok érdekeltekké válnak a tartalékok teljesebb kiaknázására. A gazdasági szabályozást esetenként a részérdekekkel szemben is a népgazdasági érdekeknek kell alárendelni, hogy egyértelműen közvetítsék a gazdálkodó szervezetek számára a népgazdasági követelményeket, feladatokat még akkor is, ha a teljesítés egyes vállalatokat rövid időre az eddiginél nehezebb helyzetbe állít is. A szabályozás módosításai csak akkor váltanak ki megfelelő pozitív hatást, ha korszerűbb, fiatalosabb, elvsze- rűbb lesz a szemlélet is. Miért ne fogadná el a közvélemény azt az igazságos gyakorlatot, hogy a valóban jobban dolgozó közösségek és emberek a megtermelt javakból többet kapjanak, mint a rosszabbul dolgozók?! Miért ne támogatná a közvélemény a pártnak, a kormánynak azt a- törekvését, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba és mutassuk ki pontosan, ki végez a nagy közösség hasznát gyarapító, odaadó munkát, és ki az — dolgozzék bármilyen beosztásban, munkapadnál, vagy íróasztalnál, legyen az egyén, csoport, vagy akár egy egész vállalat, szövetkezet —, aki csak ímmel-ámmal teszi a dolgát, s más eszközökkel tesz szert tekintélyes haszonra. Az állami szerveknek meg kell adniuk a feltételeket, szükséges támogatást a gazdálkodó szervezeteknek, az egyes közösségeknek, hogy együttes erőfeszítéssel a gazdasági hatékonyság általános javulását elérjük. Az elmondottak talán azt is érzékeltették, hogy a terv- és költségvetési bizottság határozatai nem idegenek a kormány számára. Közös akarattal a szándékokból ötletek, újabb sikerek lesznek, s így népgazdaságunk fejlesztésének valóban fontos állomása az 1978. évi terv- és állami költségvetés teljesítése. Az állami költségvetésről beterjesztett törvény tervezete hasznosan szolgálja társadalmunk, gazdaságunk előrehaladását. A Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Huszár István. • * * A csütörtöki tanácskozás a hozzászólásokkal véget ért. Az országgyűlés péntek délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (Hankó Mihály, Békés megyei képviselő felszólalását lapunk 4. oldalán közöljük.)
