Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-02 / 283. szám

1977. december 2., péntek Narancs, szaloncukor télapóra és karácsonyra R FÜSZÉRT ünnepi felkészülésérül Jankulár István, a FÜ­SZÉRT békéscsabai fiókjá­nak áruforgalmi osztályve­zetője elmondotta, hogy a tavalyihoz képest általában javult az ünnepi ellátás, el­sősorban édességekből. Tél­apó-figurákból 8—10, kará­csonyfadíszekből öt száza­lékkal kerül több a boltok­ba, miint egy évvel koráb­ban. Szaloncukorból azonos mennyiséget hoznak forga­lomba, viszont a közkedvelt zselés aránya nő, mintegy 2,5 vagonnal. A déligyümölcsök közül algériai mandarin két ka­mion, körülbelül 300 mázsa már beérkezett. Úton van a spanyol és a görög narancs. Télapóra az üzletekbe kerül 150 mázsa datolya. A tö­rökszentmiklósi érlelőből folyamatosan szállítják a banánt. Sajnos az amúgy is kevés fügéből az Idén nem lesz több. Karácsonyra és újévre 40 ezer üveg magyar és szov­jet pezsgőt rendeltek. Ezen­kívül különlegességnek szá­mít a Csehszlovákiából im­portált likőr és 40-fajta bor közül lehet válogatni. Gon­doltak a disznóvágásokra is. Rizs, bors, majoránna, édes­paprika van elegendő, csu­pán a csípőspaprika-igénye- ket nem tudják teljesen ki­elégíteni. Ütra kelnek a finom tartalmú csokoládés dobozok Fotó: Martin Gábor „Antimagány” Beszélgetés egy leány-munkásszállás gondnokával Békéscsabán, a Lenkey ut­ca 3. szám alatt található a Pamuttextilművek egyik le­ányszállója. Az emeletes ma­gánház egy részét a gyár bé­reli, és ez — amint megtud­tam — nem kis összeggel terheli a költségvetést. A fel­ügyeletet, a gondnoki teen­dőket Rattai Györgyné, a PATEX egykori szövőnője látja el. A vele folytatott beszélgetés és a látottak minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a munkás- szállásnak ez a fajtája mind a szabadabb környezetterem­tés, mind az albérlettel szembeni egyéb előnyök ré­vén nagy szerepet kap a fia­tal munkaerő megtartásában. — Ennyi fiatal között nem­igen lehet unatkozni. Há­nyán laknak itt? — Most 11 kislány lakik ezen a szállón, és hozzá kell tennem, nagyon jól kijövök velük. — Hová valósiak? — Vannak itt Bucsáról, Dombegyházáról és más köz­ségekből. — Milyen a szülőkkel a kapcsolat? — Be szoktak jönni, és megnézik a gyerekeiket. Ér­deklődnek, hogyan élnek, ho­gyan dolgoznak. De én is felkeresem őket. Legutóbb Körösnagyharsányban egy cigánycsaládnál voltam és ott is aludtam. Meglepett az a rend, az a tisztaság és az a vendégszeretet, amellyel a szülők fogadtak. Igazán kel­lemesen éreztem magam ná­luk. .. — Hogyan élnek itt a lá­nyok? — Egy biztos: sokkal ké­nyelmesebben, mintha albér­letekben laknának. Nemcsak azért, mert családiasabb a légkör, hanem azért is, mert nagyon jó hangulat alakult ki közöttünk. A házirend előírásait betartják, s nem törik azon a fejüket, hogyan szegjék meg a szabályokat. Sőt, sokszor az a baj, hogy néhányan tele vannak gát­lásokkal, és gyakran itthon ülnek. — De azért csak eljárnak szórakozni? — A zsúfoltság miatt a discót nem látogatják, vi­szont szívesen járnak a gyá­ri klubba, ahol jól érzik magukat. Néha rájuk kell szólni, hogy utazzanak haza, és családjuk körében töltsék el a hétvégét. — Mit csinálnak szabad óráikban? — Én tudom, mit jelent három műszakban dolgozni, magam is sokáig szövőnő voltam. Ezért tudom megér­teni a lányokat, ha a szo­kottnál kicsit tovább alsza­nak, vagy pihennek. Egyéb­ként egyik legnagyobb közös élményünk a tévénézés, va­lamint az utána kialakuló spontán vita, beszélgetés... Ezenkívül számos újság és folyóirat jár ide, és gyakran látogatják a könyvtárat. Vol­tam már velük színházban és múzeumban. Ugyanakkor a legalapvetőbb házimunkák elvégzésére is gondot fordí­tunk. Főzésre, terítésre, ta­karításra és sok egyéb do­logra megtanítom őket. Nem akarok nagy szavakat hasz­nálni, de itt valóban szívvel kell szeretni ezeket az ott­honuktól távol élő lányokat. — Hogyan jut minderre ideje? — Ügy, hogy — amikor csak tehetem — mindig kö­zöttük vagyok. Én is itt la­kom, de ha valamilyen hi­vatalos ügyben távol mara­dok, nagyon izgulok értük. — Mivel foglalkozik sza­bad idejében? — Például most — csu­pán a saját szórakozásomra — egy szlovák nyelvű köny­vet fordítok le magyarra. Szívesen segítek a gyár ad­minisztrációs ügyeinek inté­zésében és ünnepségek szer­vezésében is. Nem voltam már fiatal, amikor 1968-ban ifjúsági klub vezetője lettem és ott három éven át irányí­tottam a munkát. Mennyire kötődöm a gyárhoz, az is bi­zonyítja, hogy felvettek bri­gádtagnak. Mint a Hazafias Népfront mellett működő nő- és rétegpolitikai munkabi­zottság titkára, igyekszem a közéleti tevékenységet to­vább folytatni. —Nagyon sok Ady-köte- tet látok. Honnan ered ez az érdeklődés? — Még a 16. életévemet sem töltöttem be, amikor a könyvtárban rábukkantam egy Ady-'kötetre. Valószínű, részben a körülményeim ala­kulása is közrejátszott ab­ban, hogy a költemények ha­tást gyakoroltak rám. Tizenöt éves voltam, amikor anyám meghalt. Emlékszem, egy­szer Ady Szeretném, ha sze­retnének című verse annyira megragadott, hogy gyűjteni és olvasni kezdtem költemé­nyeit. — Az itt lakó lányokkal szokott-e Adyról beszélgetni? — Igen. Olykor felolvasok nekik egy-egy verset, és azt próbáljuk elemezgetni, kinek mi tetszett belőle. Természe­tesen minden erőltetés nél­kül. Örömet jelentett példá­ul, amikor véletlenül az egyik kislány kezében meg­pillantottam Bölöni György Az igazi Ady című könyvét, amelyet a könyvtárból köl­csönzött ki. — Mik a jövőre vonatkozó tervei? — Tudja, nemsokára nyugdíjba vonulok. Amint is­merem magamat, akkor sem unatkozom majd. Szeretnék néhány órát valahol dolgozni, s ha egészségem engedi, to­vábbra is végzek társadalmi munkát. Sok esetben nem tudom megérteni azokat az életerős embereket, akik egyedüllétükből fakadó kel­lemetlen érzésekről panasz­kodnak. Talán ezért is idege­sített fel legutóbb a Nők Lapjában folyó magány­vita. .. Legyen végre élő az Élővíz-csatorna Tegnap délelőtt Békéscsa­bán a Hazafias Népfront városi bizottságán megbe­szélést tartottak. Ezen Bé­késcsaba, Békés és Gyula gazdasági egységeinek és in­tézményeinek képviselői megtárgyalták az Élővíz­csatorna szennyezésének mérséklésére, illetve meg­szüntetésére kidolgozott ja­vaslatokat. • • • A három város HNF-mun- kabizottságai által készített jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a csatorna jelen­legi szennyezettsége gátolja az öntözési, a vízszolgálta­tási, az üdülési és az egyéb célok megvalósítását. Ez az állapot egyre romlik, mert nemcsak a zöldségtermelést, hanem a környezet tisztasá­gát, ezáltal a lakosság egész­ségét is veszélyezteti. Sőt, a békési szakasz helyzete kri­tikussá vált az utóbbi idő­ben. A fő okot részben ab­ban kell látnunk, hogy halo­gatják a békéscsabai bioló­giai szennyvíztisztító kapa­citásának növelését, és ké­sik az üzemek szennyvíztisz­títási és csatornázási mun­kálata. A vízügyi szolgálat a fel­adatok gyorsabb ütemű megoldásával, valamint bír­ságolással igyekszik úrrá lenni a helyzeten. Már ed­dig is jelentős mértékű kot­rási, meder- és partrendezé­si munkálatokat folytattak a szakemberek. Most épül például a Békés III. szi­vattyútelep, a tápcsatorna és a frissvíz-utánpótlást se­gítő gyulai fixgát. A távla­ti tervben szerepel az Élő­víz-csatorna Békés és Bé­késcsaba közötti szakaszá­nak bővítése is. • • • Az írásos anyagban szó van a helyi célokról és ar­ról, melyik üzemnek, gyár­nak vagy intézménynek mi­lyen víztisztítással és csa­tornázással összefüggő fel­adatokat kell megvalósíta­nia, illetve milyen létesít­mények megépítéséről kell gondoskodnia. Ezen túlme­nően mindhárom városban szükség van a szemét- és hulladéklerakó-helyek meg­szüntetésére, s a csapadék­elvezető árkok karbantartá­sára. A jelentés részletesen ismerteti a vízügyi igazga­tóság, a megyei tanács, a gazdasági egységek és egyéb szervezetek tennivalóit, va­lamint a jövő évben meg­építendő létesítményeket is. Idegenforgalmi Több külföldi látogatott az idén október végéig hazánk­ba, mint az ország lakosai­nak száma — több mint 11 millióan lépték át ez idő alatt határainkat. Az orszá­gos idegenforgalmi tanács most elkészült gyorsmérlege szerint a tíz hónap alatt 25 százalékkal — mintegy 2,2 millióval — több külföldi ér­kezett hazánkba, mint az el­múlt év azonos időszakában. A külföldiek közül hat és fél millióan turistaként lép­tek az országba, vagyis — az átutazókkal és kirándu­lókkal szemben — hosszabb- rövidebb időt nálunk töltöt­tek. A szocialista országok­ból 5 millió 654 ezren érkez­tek, 36 százalékkal többen, mint tavaly, a tőkés orszá­gokból viszonylag mérsékelt a növekedés üteme, mind­össze 6 százalék. A turisták összesen 40 millió éjszakát töltöttek el hazánkban, 17 százalékkal, 5,8 millióval többet, az elmúlt évinél. A magyar lakosság is ki­vette részét az idegenforga­lomból, tíz hónap alatt csak­nem 4 millióan utaztak kül­földre, 625 ezerrel többen, mint tavaly. Hárommillió 656 ezren a szocialista orszá­gokat választották úticélul, 293 ezren pedig a tőkés or­szágokat keresték fel. A nemzetközi idegenforga­lomból származó devizabevé­gyorsjelentés telek összességében megköze­lítették a 4,7 milliárd forin­tot — ez 15 százalékos növe­kedést jelent, az idegenfor­galmi kiadások összege pe­dig 2,8 milliárd forint, 20 százalékkal több, mint az el­múlt évben. R tárgyalóteremből A napokban tárgyalta a gyulai járásbíróság Soós Im­re enyingi lakos bűnügyét. A vádlott már volt büntetve különböző bűncselekmények miatt. Legutóbb lopásért ítélték el. Szabadulása után- sem változtatott korábbi élet­módján. Keresetének jelen­tős részét italra költötte. Augusztus 29-én is italozott. Anélkül, hogy lett volna gépjármű-vezetői engedélye, felült motorkerékpárjára és Orosházáról Békéssámsonra ment. Magával vitte élettár­sát, Kocsondi Katalint is. A Békésszentandrásra veze­tő makói földes úton az egyik kanyarban ittassága miatt A hozzászólók nagy része pozitívan értékelte, hogy a jelentésben a feladatok meg­oldását a bizottság egy-egy ütem tevékenységi körébe utalja és megnevezd a fe­lelősöket. Többen arra a következtetésre jutottak, hogy elég volt a tanácsko­zásokból. A gondok egyre szaporodnak, és most már következzenek a gyakorlati lépések. Átfogó, kompdex tervekre, azok megvalósítá­sára van szükség, hogy vég­re rendeződjön a három vá­ros lakosságát kedvezőtle­nül érintő szennyvízproblé­ma. • • • Kendra János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója, a ta­nácskozás elnöke végül a résztvevők beleegyezését kérte a következő javaslat továbbításához. Békéscsaba, Békés és Gyula vezető tes­tületének közreműködésével a szakemberek olyan prog­ramot dolgozzanak ki, melyet az országgyűlési képviselők­ből álló küldöttség még eb­ben az évben az Országos Vízügyi Hatóság elnökének átad. Erre azért van szük­ség, mert <csak megyei erő­feszítésekre alapozva már nem lehet megvalósítani egy mindent átfogó szennyvíz­rendezési tervet. A beruhá­zások kivitelezéséhez ugyan­is nagy anyagi befektetések, jelentős pénzösszegek szük­ségesek. A HNF munkabizottsága végül reményét fejezi ki, hogy valamennyi érdekelttel együttműködve hatékony in­tézkedésekkel segítik a há­rom városon átfolyó csator­na vizének „élővé tételét”. elvesztette uralmát a jármű felett és felborult. A baleset következtében élettársa sú­lyosan megsérült, s a kór­házba szállítás után néhány nap múlva meghalt. A járásbíróság Soós Imrét szeszes italtól befolyásolt ál­lapotban, halálos közúti bal­eset gondatlan okozásának bűntette miatt két év és négy hónap szabadságvesz­tésre ítélte. Ezenkívül négy évre eltiltotta a járműveze­téstől, három évre pedig a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fogházban kell letöltenie. Az ítélet jog­erős. Ittasság miatt halálos közúti baleset Ködös délelőtt Gyulán Bukovinszky István Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents