Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

1977. december 14., szerda f Az NDK Centrumban jártunk Az NDK budapesti Kultu­rális és Tájékoztató Köz­pontjának épülete a metró Deák téri {megállójától mindössze csak (néhány lé­pésre van. A napokban itt került sor arra Ja tapaszta­latcserére, amelyet a Zeit im Bild kiadóvállalat és a Journal DDR főszerkesztőjé­nek kérésére Dieter Henze, az intézmény igazgatója szervezett. A szakmai meg­beszélésen az országos napi­lapok és néhány vidéki szer­dítanak a cikkek kiválasztá­sakor, és az anyag összeállí­tásakor. Eberhard Kottwitz, a lap főszerkesztője befeje­zésül elmondta, hogy terve­ik között szerepel az NDK különféle intézményeit be­mutató sorozat. Szeretnék megismertetni a magyar ol­vasókkal országuk legkivá­lóbb tudósait, művészeit. A jövő .évben folytatásokban fogják közölni lapjukban, mik azok a legfontosabb változások, melyek az új Könyvárusítás az NDK Központ épületében kesztőség rovatvezetői és munkatársai vettek részt. A Drezdában kiadott folyóirat egyébként a magyaron kívül még hat másik nyelven jele­nik meg havonta) o Az NDK-ból érkezett ven­dégeket főként az érdekel­te, mi a magyar kollégák véleménye a kiadványok tartalmáról, nyelvezetéről és külleméről. A folyóirat hat­hatóságának növelése cél­jából kíváncsiak voltak a kritikus véleményekre is, va­lamint több kérdést tettek fel a témaválasztással és a magyar olvasási szokásokkal kapcsolatban. A magyar újságírók elis­merően szóltak mind a lap tartalmi, mind annak for­mai kivitelezéséről, az ízlé­ses, szép tipográfiai megol­dásokról. A különféle mű­fajban megírt témák nagyon jól tükrözik az NDK kül- és belpolitikai eseményeit, a tudományos, a gazdasági, a kulturális élet területén és a sportban elért sikereit. Hasznosak a magyar vonat­kozású tudósítások és a na­gyobb terjedelmű publiká­ciók is. Ám néhány úgyne­vezett járulékos anyagot (rejtvény, humor) hiányol­tak — az olvasók igényeire hivatkozva — a magyar új­ságírók. Sok egyéb olyan észrevétel és javaslat is el­hangzott, melyre az NDK folyóirat szerkesztői a jövő­ben nagyobb figyelmet for­KRESZ-ben előfordulnak. Erre azért van szükség, mert növekszik a turistaforgalom, s mint mondotta: az NDK útjain minden hetedik-nyol­cadik gépkocsi magyar rendszámtáblával közleke­dik. o E szakmai tanácskozást író-olvasó találkozó követte. Ezen azoknak a magyar szo­cialista brigádoknak a kép­viselői vettek részt, akik a munkásmozgalomban és az antifasiszta harcban helytál­lásukkal és bátorságukkal kitűnt német személyiségek nevét vették fel. Az NDK című folyóirat 9. számában képes riportot ol­vashatunk az NDK Cent­rumról. A szerző joggal ne­0% 1977. decemberi műsor a mJOAMit, ót a* «# *, * mtío*; m*** Az NDK Kulturális és Tá- jékoztató Központjának e havi műsorfüzete vezi ezt az intézményt a ba­rátság találkozóhelyének, mert se szeri, se száma a kulturális műsoroknak, a kiállításoknak, a szakmai előadásoknak és az egyéb rendezvényeknek. A cikkből kitűnik, hogy a kulturális központ minden segítséget megad azoknak a magyar mérnököknek és szakembe­reknek, akik az NDK kü­lönböző egyetemein és főis­koláin fejezték be tanulmá­nyaikat. Lehetővé teszik szá­mukra, hogy tovább fej­lesszék nyelvtudásukat és bővítsék szakmai ismeretü­ket. A volt NDK-beli kollé­gákkal is találkozhattak, s kicserélhették a baráti han­gulatú, klubszerű rendezvé­nyen legfrissebb információi­kat is. o Az NDK Centrum rend­kívül sokirányú tevékenysé­get folytat. Erről beszélget­tem Kurt Bussewitzel, az in­tézmény gazdasági igazgató­jával. Elmondta, azóta fo­lyik intenzív munka, amióta a központjuk a jelenlegi épületbe tette át székhelyét, s így számos előadás, össze­jövetel és tanácskozás egy­idejű megtartására nyílik le­hetőség. Ebben az évben öt nagy könyvbemutatót ren­deztek. December 16-tól pél­dául A Barátság Kőolajveze­ték országai mentén című gyermekrajz-kiállítást te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Természetesen az NDK Centrum nagy mennyiségű anyagot küld az ország más városaiba és községeibe. Egyébként az intézmény havonta tájékoztat az elő­adások, a filmvetítések, a koncertek és más rendezvé­nyek helyéről és időpontjá­ról. A kulturális központve­zetői és munkatársai a Ba- laton-hetek és egyéb baráti találkozók programjának összeállításához is jelentős támogatást adnak, lektorátu­suk pedig a magyarországi német szakos tanárok to­vábbképzését segíti elő. Kü­lön osztály foglalkozik le­mezek, hangszalagok, fil­mek és egyéb anyagok köl­csönzésével, Az olvasóterem­ben a legújabb könyvekkel és sajtótermékekkel ismer­kedhetünk meg. Ugyanakkor az NDK kiadású könyvek, lemezek és iparművészeti tárgyak között válogathat­nak a vásárlók. Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ dolgo­zóinak vendégszeretete, segí­tőkészsége nem kis mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük egymás országát és elmélyítsük a két nép közötti barátságot. Erről győzött meg a tapasztalat- csere előtti és utáni kötet­len elbeszélgetés is. Bukovinszky István Gizella May, a Brecht-művek legkiválóbb tolmácsolója egy Centrum-rendezvényen I NÉPÚJSÁG Vendéglátók Eperjesről Nem vendégnek jöttek a csehszlovákiai Eperjesről Bé­késcsabára, a Körös Hotelba, hanem vendéglátónak. Vala­mennyien: a hat szakács, a hat felszolgáló és Farkas Jó­zsef öttagú beat-zenekara Luba Rauschova énekesnővel. Tíz napig voltak itt, közben a szakácsok speciális szlovák ételeket készítettek. Egyebek közt eperjesi rózsát, sztra- pacskát, sárosi tekercset, tát­rai fészket és még egy sor más finomságot. A megren­delés senkinek sem okozott nehézséget, mert ha másképp nem, a vendég egyszerűen rámutatott a két nyelven írt étlapra, s a felszolgáló bizto­san nem tévedett. A főszakács, Peter Ulicsni, aki nem egy nemzetközi sza­kácsversenyen díjat nyert már, társaival együtt Békés­csabán is nagy közönségsikert aratott, amit az elfogyasztott adagok száma igazol. A fel­szolgálók előzékenységükkel, figyelmességükkel tűntek ki. A zenekar nagyszerű játéká­nak és Luba Rauschova kel­lemes hangjának nem kis mértékben köszönhető, hogy tíz nap alatt szinte minden este teltház volt a Körös ét­teremben. (Az átlagosnál 50— 60 százalékkal volt nagyobb a forgalom.) Közben hasonló sikert ér­tek el Eperjesen a Békés me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat szakácsai, felszolgálói. Szocialista brigádok az óvodáért Mezőberényben, mint a megye más településein is, az üzemek, szövetkezetek dolgozói, szocialista közössé­gei sokat tesznek a gyermek- intézmények fejlesztéséért. A Kinizsi utcai óvodát több szövetkezet patronálja. A Műszaki és Vasipari Szö­vetkezet József Attila Szocia­lista Brigádja tornaszereket készített a kicsinyeknek. A Textilipari Szövetkezet, a Haladás és az Aranykalász Termelőszövetkezet Gagarin szocialista kollektívája pedig a falat és a padlót szőnyegek­kel látta el, s társadalmi munkában rendezték, szépí­tették az óvodát és annak környékét. Ott a Dukla Interhotelben a két nyelven írt étlapon ilyen ételek szerepeltek: gulyás, halászlé, túróscsusza ... Es­ténként Boros Jolán és Andó Mihály énekelt, a Körös ven­déglő cigányzenekarának kí­séretével. Lukács Árpád, a Dukla Interhotel igazgatója, aki a napokban Békéscsabára lá­togatott, így nyilatkozott a békéscsabaiak szlovákiai sze­repléséről : — Szakmailag, erkölcsileg magas szinten képviselték a vállalatot. Ilyen sikerre nem is számítottunk. Purcsi Jánosnak, a Békés megyei Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatójának hasonló volt a véleménye: — Mi sem számítottunk ilyen nagy sikerre. Az a cso­port, amely Alois Oliva irá­nyításával 10 napot töltött nálunk, a munkájában és a magatartásában egyaránt példamutató volt. Közben alkalom nyílott ar­ra, hogy a dolgozók megis­merjék a várost. Ellátogattak néhány üzembe is. A csabai­ak Eperjesen, az eperjesiek Csabán. Ismerettségek, barát­ságok szövődtek. A cserelátogatást érdemes lesz a jövőben megismételni. Ezt Lukács Árpád és Purcsi János elhatározta és kézfo­gással meg is pecsételte. Véradinapok Szeghalmon A Vöröskereszt szeghalmi nagyközségi csúcsvezetősége december 5-től 8-ig tartó véradónapokat szervezett. A mozgósítás eredményeképpen 508-an jelentkeztek segítség- nyújtásra és 175 liter vér gyűlt össze. Különösen nagy létszámban jelentkeztek ön­kéntes véradók a helyi gim­náziumból, a költségvetési üzemből, a bölcsődékből, a mentőállomásról, a gyógy­szertárból, a Sárréti ÁFÉSZ- től és a TITÁSZ-tól. A vér­adónapok sikeréhez nem kis mértékben hozzájárultak a békéscsabai Véradó Állomás dolgozói, akik kedvesen, tü­relmesen fogadták a segítő­kész szeghalmiakat. Az idén ez már a negyedik véradónap Szeghalmon; 1977-ben csaknem 900-an ad­tak vért a nagyközségből. A nyáron több szeghalmi üzem önálló véradónapot is tartott. j................................... ■ ■ j Közeledik a karácsony December derekán — S : az ünnepi készülődés ■ ; közben — mindenkinek ■ ■ eszébe jut a gyerekkora, • S faluja, városa. Hogy is ; S volt, mint is? Mindig fe- ■ • bérbe képzeli utólag a S • világot, csikorgó havat S • érez a talpa alatt, s az i i idősebbek még hallják a ■ S betlehemesek botjának és ! ! csizmájának a kopogását ; ! az ablak alatt. Én is. \ • Felködlenek a régi gádo- \ rosi esték és újra otthon ! vagyok. Otthon... A ház az ■ öregfaluban, előtte árté- S zi kút, ahol télen-nyá- ! ron sokat kellett vára- 5 kozni, épp ezért jókat le­• hetett beszélgetni, plety- i kálni, híreket cserélni. ; Nem is rohant senki, ■ nyugodtan várta a sorát, • s ha izgalmas volt a té- l ma, az asszonyok még a i teli kantával is tovább ■ töltötték az időt. Akár­! csak a boltban. ■ ■ ; A tél: a névnapok és • ■ disznótorok ideje. Egyik ! ! se maradhatott el, ha * i szűkös is volt az élet. i • Mert az volt leginkább. ; ■ De azért összejött a ro- I ! konság, komák, koma- ; S asszonyok és ami tellett, } • az az asztalra került. A | S finom „kőtt” kalács, po- S j gácsa, úgy frissen, ropo- j ■ gósan, melegen, ahogy a • • kemencéből kikerült. 8 ■ Gádoros... Ilyenkor ! • már mennyasszonyfehér- i ; be öltöztek az utcák, a j ■ fák roskadoztak a zúz- • ■ mara alatt. Nappal, mint S S a gyémánt szikrázott l ; minden, este a kis ab- ■ ■ lakszemek világítottak és • • mutatták az utat, ha i ; nem volt holdvilág. A J ; csöndben csak egy-egy * j kutya ugatása hallatszott S S valahonnan. Nálunk — : ; mint még sok-sok csa- ; ■ Iádnál a faluban — a té- ; • li este az olvasásé volt. S ; Mi, gyerekek, már ké- i ■ szén a leckével, mesés- ■ ■ könyvbe, apám az újsá ■ S gokba, anyám az éppen l ; soron levő regénybe me j ■ rült. A meleg szobában. ■ S petróleumlámpa fényé • ; nél ültük körül az asz i \ talt. ■ ■ ■ Később, amikor föl- • ! cseperedtünk, a hosszú l : tél a könyvön kívül a : ■ műkedvelő előadásokat ; • jelentette. A különböző ■ j egyletek fiatalságának: a j ; nagy szórakozást. Há- s ; romfelvonásos darabnál ; í uem is adtuk alább, • ; csak a szilveszteri mű- i ■ sor volt tarka: vidám je- ■ • lenetekkel, ének- és ! • táncszámokkal tele. Már : 5 az első megbeszélés ese- ■ i ményszámba ment, hát 5 ■ még a szereposztás! ; • A hetekig tartó próba- • • kon végre megszületett i S az előadás, és elszorult ; ■ torokkal ki kellett áll- • • ni. A zsúfolt terem — a ! i szála — közönsége elé. S • Szerencsére a lámpaláz • I nem tartott sokáig, az ! ; első mondatok után en- S ■ gedett a feszültség, vit- ; ■ te a darab a szereplőket. ■ S A fölcsattanó lelkes S S taps pedig a sikert hoz- S • ta. A nagy sikert meg az. ■ I ha egy hét múlva meg • ; kellett ismételni az elő- S ; adást. ■ ■ Aztán végleg felnőt- ! • tünk, akár az ország, s • ■ szétszóródtunk, ki erre. • ; ki arra. De bármilyen : ■ messze is került valaki, • ! így karácsony táján már • ; készülődött. Haza. Hogy l \ gyertyagyújtásra együtt • ■ legyen a család. Ziman- • j kában, órákat késő, hi- S ; deg és zsúfolt vonatokon. S ■ még ha száz kilométere- ; ■ két kellett állni, akkor S S is. Pici gyerekekkel. S l ■ ha végre leszálltunk a s • vonatról szülőfalunk ál- • : lomásán, megkönnyeb- • ; bülve mondtuk: itthon : • vagyunk. Vass Márta • Pályázati felhívás A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Hon­védelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága, a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, valamint a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége meghirdette HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL című hagyományos pályázatát. A pályázaton minden újságíró és fotóriporter részt vehet a szocialista internacionalizmus eszméjének elmélyítését szol­gáló — az írott sajtóban, a rádióban és a televízióban meg­jelent, elhangzott munkával. A pályázaton minden olyan megjelent anyaggal részt ve­hetnek, amely erősíti társadalmunkban a szocialista inter­nacionalizmus eszméjét; bemutatja a munkásosztályunk, né­pünk történetének internacionalista hagyományait; a fegy­veres erőknél teljesített szolgálat internacionalista tartalmát; az internacionalizmus és a hazafiság elválaszthatatlan egy­ségét; a szocialista nemzetköziségre való nevelő munka kü­lönböző formáit, módjait, tapasztalatait; elősegíti a szocialista honvédelem eszméjének elmélyítését. Pályázni a sajtóban, a rádióban, a televízióban és a film­híradóban 1977. július 1. és 1978. június 30. között megjelent anyagokkal lehet. A pályaműveket a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szakosztályok titkársága címére (1368 Budapest, Népköztársa­ság útja 101.) kell beküldeni. A cikkeket egy eredeti megjelent, és két másolati példány­ban, a fotókat 13x18-as nagyításban kéri beküldeni. A pályaművek összegyűjtése 1978. július 15-én zárul. A beküldött pályaműveket neves személyiségekből álló zsű­ri három kategóriában bírálja el. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére a fegyveres erők köszöntése alkalmából, 1978. szeptember 29-én kerül sor. (MTI) P. B.

Next

/
Thumbnails
Contents