Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
1977. december 11., szerda o Téli képzés A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat az idei évre 115 millió tojás felvásárlását tűzte ki célul. Különböző intézkedésekkel és a partnergazdaságok jó együttműködésével sikerült elérni, hogy mintegy 3 millióval teljesítik túl év végéig a tervet. Az értékes táplálékból nemcsak a hazai fogyasztók vásárolhatnak, hanem nagyon jelentős mennyiséget szállítanak tőkés exportra is. Képünk az osztályozóban készült, ahol ügyes kezű lányok, asszonyok végzik a válogatás nagy figyelmet igénylő munkáját Fotó: Lónyai László Háromszázhatvanmilliós rekonstrukció a baromfifeldolgozóban Huzamosabb előkészítő munka után elöntő szakaszához érkezett a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyárának rekonstrukciója: rendelkezésre áll a megvalósításhoz szükséges csaknem 360 millió forint. A többlépcsős rekonstrukció konvertálható export árualapot növelő hitelből és saját forrásból valósul meg. Az 1982. végéig tartó program során elkészül’ egy műszaki anyagraktár, gépkocsi- javító-műhely, 400 személyes női, ugyanilyen férfi öltöző-fürdő, 600 adagos konyha, illetve étterem, csomagolóanyag-raktár, szennyvíz- tisztító berendezés, 3600 da- rab/óra pecsenyekacsa és 8000 darab/óra csirke kapacitású feldolgozóüzem, az ehhez kapcsolódó szinkronfagyasztó. Ugyancsak a program keretében készül a közmű, és úthálózat, az ivóvízfővezeték, az új kazántelep, irodák, tmk-műhely. A gondos előkészítés eredményeként a felsorolt létesítmények kiviteli terveinek zöme már rendelkezésre áll, néhányat most készít a megyei tervező vállalat, illetve a baromfifeldolgozó. Ami a kivitelezői kapacitást illeti, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az egyeztető tárgyalásokon a jövő év végére vállalta a gépkocsijavító műhely, a műszakianyagraktár átadását, a női-férfi fürdő és öltöző felépítését 1979-re, a konyha és az irodaépületek kivitelezését 1980- ra ígérte. Vállalkozási szerződés megkötésére azonban mindeddig még nem került sor, bár a kiviteli tervek ez év márciusától a kivitelező birtokában vannak, a pénzügyi fedezet is rendelkezésre áll. A rekonstrukció terv szerinti végrehajtásának alap- feltétele a határidők szigorú tartása. A programot ugyanis évről évre növekvő termelési feladatok teljesítése mellett viszonylag szűk építési területen kell megvalósítani, ezért bármilyen határidőeltolódás láncszerűen maga után vonná a többi munkák elhúzódását is. Komoly gondot okozna a piaci igények, elsősorban az exportfeladatok teljesítésében. A tervezet ugyanis elsősorban a kedvező piaci lehetőségekre épül, ezért is kapott a vállalat 250 millió forintot a konvertálható export árualapot növelő hitelkeretből. A program másik fedezete a mezőgazdasági háttér. A mezőgazdasági üzemek felkészültek a baromfitenyésztés fejlesztésére, s a korábbi együttműködési megállapodás alapján évről évre nagyobb mennyiségű árut adnak át a feldolgozó- iparnak. A határidőeltolódás pedig e tekintélyes mennyiségű áru feldolgozását veszélyeztetné. Mindezek alapján — egyetértésben a megyei vezető szervekkel — a terv megvalósítását jelentősen segítené, ha a kivitelezők kiemelt feladatként kezelnék a békéscsabai gyár rekonstrukcióját. S. F. Űj továbbképzési formákat vezetett be a téli időszakra a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete. A mezőgazdasági üzemi vezetőutánpótlás biztosítására januárban három féléves oktatás kezdődik levelező tagozaton. A kijelölt intézményben elsőként az állami gazdaságok szakembereit készítik fel a magasabb szintű vezető állások betöltésére: olyan szakemberek szerzik meg a képesítést, akik már eddig is vezető munkakörben dolgoztak és kellő gyakorlati ismerettel rendelkeznek. Ezt az oktatási formát később kiterjesztik a mező- gazdaság és az élelmiszeripar más területeire is. Az üzemi gyakorlatban gondot okoz, hogy nincs elég művezető, akik egy-egy részleg munkáját kellő szakmai ismeretek birtokában irányítanák. 1979-ben három szakmában kezdik meg az oktatást, az országban 12—15 helyen. Az első művezető-tanfolyam még a téli időszakban kezdődik; a gépüzemek szakembereit oktatják majd. A továbbképzésnél tekintettel vannak speciális szakmai ismeretanyag elsajátítására is. A kormányprogrammal kapcsolatban magasabb genetikai értékű, tudományos igényű takarmányozást igénylő állatfajtákat és hibrideket tartanak az üzemekben: miután a gyakorlati tapasztalatok a takarmányozás hiányosságaira hívták fel a figyelmet, a téli tanfolyamokon különös gonddal válogatták össze a takarmánytermelés és gazdálkodás, valamint a takarmányozástan ismeretanyagát. A téli időszakban kidolgozzák az 1978-as év egyéb új rendszerű továbbképzési formáit. Miután a tapasztalatok arra figyelmeztettek, hogy szükség van az üzemmérnökök továbbképzésére, jövőre megkezdődik a szaküzemmérnöki oktatás, amely egy- vagy másfél éves időtartam alatt a mezőgazdaság egy-egy ágazatában korszerű ismeretanyaghoz juttatja például az állattenyésztőket, akik ily módon szakosodhat- nak egyes állatfajok tenyésztésére. Az oktatás levelező tagozaton indul, majd a tapasztalatok alapján egész sor üzemmérnöki szakmára terjesztik ki a képzést. Komád szarvasmarhatartás Évente 151 kilogramm húst adnak hektáronként a nomád szarvasmarhatartással hasznosított homoki legelők Bács-Kiskunban. Izsákon és Kiskunhalason a Hereford és a magyar tarka keresztezésből származó utódok „termelik” a húst. Jelenleg a két gazdaság legelőin 5000 szarvasmarha telel fedél nélkül, amely látványnak is újdonság a vidéken. Mozgásuknak a villanypásztor szab határt, állandó felügyeletet pedig lovas gulyások tartanak. A szaporulat többsége most még az állomány, a törzstenyészet kialakítását szolgálja, 1980-ban azonban már teljes lesz a hústermelés, amikor tehenenként 300— 480 kilogrammot értékesítenek évenként. Gyomtalanítási akció kezdődik jövőre A MÉM 1978-tól három évre szóló gyommentesítési programot hirdetett meg a mezőgazdasági és a mező- gazdaságon kívüli területekre. A gyomirtással kapcsolatos munkálatokat a megyei Növényvédelmi és Agrárkémiai Állomás szakemberei fogják elvégezni. A népfrontmozgalomtól azt várják, hogy a lakott területeken található utcarészek, árok- és csatornapartok, valamint a szeméttelepek gyomtalanítását szervező, együttműködő munkával segítse elő. A kémiai és mechanikai gyommentesítéshez szakmai ismertető készül, melyet megfelelő példányszámban majd az érdekeltek rendelkezésére bocsátanak. A HNF Békés megyei bizottsága arra kéri a testületeket és az aktívákat, hogy lehetőségükhöz képest támogassák ezt a hasznos kezdeményezést. Értés és cselekvés A minap ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az idei év gazdasági mérlegét megvonva döntött az 1978-as esztendő tennivalóiról. Most mégsem erről az időszerű állásfoglalásról, hanem a Központi Bizottság ezt megelőző, október 20-i tanácskozásán elfogadott dokumentumról lesz szó. A hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének másfél hónapja jóváhagyott irányelvei ugyanis a fejlett szocialista társadalom felépítésének korszakos időszakára szólnak, s egyben kulcsot adnak mai helyzetünk és aktuális tennivalóink megértéséhez is. Kiinduló példánk az idei esztendő. Lendületes ipari termelésnövekedés, kiugróan magas mezőgazdasági eredmények. A nemzeti jövedelem mintegy 8 százalékos növekedése az utóbbi esztendők rekordja. A leglényegesebb — az ötéves terv homlokterében álló — fel- adiat mégis megoldatlan maradt: a népgazdaság egyensúlyi helyzete mind a tervezettnél, mind a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult. Nincs szerencsénk? Rosszul jött ki a lépés? Ismernünk kell, hogy mi történik velünk, körülöttünk! A tőkés világpiaci cserearányok változásaira ismét ráfizettünk. Mert drágább lett például a kávé, amit vásárolunk és olcsóbb lett a gabona, a hengerelt áru, amit eladunk. (Jövőre szintén 2— 3 százalékos cserearányromlásra számíthatunk a tőkés külkereskedelemben. A szocialista külkereskedelemben 1975-től minden évben cserearányromlást szükséges terveznünk, mindaddig, amíg a KGST-árak fokozatosan el nem érik a tőkés világpiaci árszintet.) Ha ráfizetünk a külkereskedelemre, vonuljunk vdsz- sza a világpiacról. Ez az egyik kínálkozó megoldás. A teljes visszavonulás persze teljességgel lehetetlen. Jelenleg például 10 millió tonna kőolajat használunk fel, s ebből 8 milliót importálunk. És a bauxitot kivéve hasonlóképpen magas az importból származó különböző nyersanyagok aránya is. Nem mondhatunk le a speciális gépek és berendezések behozataláról se. De mindezek ellenére szűkíteni lehetne a külkereskedelem hatókörét, visszafogni, fékezni dinamikus növekedését. Egyetlen lehetőség A másik kínálkozó reagálás, megoldás: kárpótoljuk magunkat a veszteségekért a tett színhelyén, a világpiacon. Eszerint kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek számunkra előnyösek és amennyire csak lehet visszaszorítjuk a kedvezőtlen hatásokat. Az MSZMP XI. kongresszusa egyértelműen emellett az alternatíva mellett döntött, amikor a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését, a benne rejlő tartalékok kiaknázását határozta el. A Központi Bizottság október 20-i ülése pedig körvonalazta a külgazdasági stratégia fő vonalait, a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Iparáganként, termékcsoportonként jelezte a fejlesztés í fő irányait. Elvetette a fejlesztés mindenre kiterjedő, egyetemes igényét, s a szelektálás, a rangsorolás, a válogatás módszerét alkalmazta, kérte és kéri számon. A kis és közepes országok csak úgy lehetnek verseny- képesek, ha hasonló sorozat- nagyságban gyártják termékeiket, mint a gazdasági nagyhatalmak. A kis ország gazdasági potenciáljával összhangban minél kevesebb terméket gyárt, annál nagyobb intenzitással vesz részt a nemzetközi munka- megosztásban. „A struktúra fejlesztésével érhető el, hogy a cserearányromlásból származó veszteségeket mérsékeljük, illetve a keletkező hiányt megszüntessük és a társadalmi termelés hatékonysága erőteljesen javuljon —mondotta Németh Károly a Központi Bizottság októberi ülésén —, ily módon lehet növelni ugyanis azoknak a termékeknek és tevékenységeknek a volumenét, és részarányát, amelyek a rendelkezésre álló munkaerőt és a viszonylag szűkös beruházási forrásokat gazdaságosan hasznosítják. Ennek révén érhetők el olyan exportárak, amelyekben nemcsak a megnövekedett alapanyag- és energiaköltségek térülnek meg, hanem megfelelő mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges források bővítéséhez is.” Fokozódó gazdasági érzékenység A termelési szerkezet korszerűsítése szűkíti a meglevő, hazai gyártmányok választékát, növeli a nemzetközi munkamegosztás szerepét, hatásfokát a magyar népgazdaságban. A nagyfokú specializálódás egyben fokozza az ország világgazdasági érzékenységét, sebezhetőségét. Így erőfeszítéseink zsákutcába torkollhatnak, ha a versenyképesség nem párosul gazdasági rugalmassággal, manőverező, alkalmazkodó készséggel, ha az árhullámzások a konjunkturális ingadozások a világgazdasági megrázkódtatások elől, nem tudunk hajlékonyán, nagyobb veszteségek nélkül kitérni. Ma már tapasztalatból tudjuk, hogy a mind szorosabb együttműködés a KGST-or- szágokkal mérsékelheti, de nem ellensúlyozhatja a tőkés világpiac következtében káros hatásait. Behizonyoso- dott, hogy a fokozatosan képződött szocialista világpiaci veszteségek ugyancsak versenyképességgel és rugalmassággal ellensúlyozhatok. Gazdaságunk versenyképessége és rugalmassága egyelőre még messze elmarad a követelményektől, ennek sajnálatos bizonyítéka: a termelés, az export szerkezeti korszerűsítése vontatottan halad, elmarad a tervezettől. Döntően ezért alakult kedvezőtlenül a külkereskedelem egyensúlya és ezért romlanak tovább a tőkés cserearányok. Gazdaságunk idei dinamikus fejlődése, a termelékenység rekordnak számító 7,5 százalékos emelkedése azért ellentmondásos, mert egyaránt újratermelte a jót, a korszerűt és a túlhaladottat, az elavultat is. Ne így, másként! Gazdasági helyzetünk nehéz. Aki csak az 1977-es „rekordokat” ismeri, illúziókban él, s várakozásai, igényei indokolatlanul felfokozottak lehetnek. A feladataink elsősorban nem mennyiségileg kifejezhetőek, a minőségi változás pedig mint a múlt és a jelen kritikája nehezen megfogalmazható tapasztalati alapon. Valamikor azt mondhattuk: így, csak egy kicsit jobban. S beértük a szerény, de mindenre kiterjedő és rendszeres fejlődéssel. Most viszont azt kell mondani: ne így, másként! S az átlagok mögött várjuk, kérjük a vállalatok, a személyek kiugró teljesítményét, vállalkozását, kezdeményezését. Egyensúly, cserearány, szerkezet (vagy struktúra), szelektálás — e nem éppen közhasználatú fogalmak a vezetésre, az irányításra háruló tennivalókat jeleznek. Ezért érthető módon visszafogott a Központi Bizottság nagy jelentőségű határozatának propagandája is. A gazdasági reform bevezetése időszakában túlzásba vittük a szabályozók, a mechanizmus sulykolását, és okultunk belőle. Most inkább mintha a másik véglet, helyzetünk és feladataink szűk körű, diszkrét kezelésének veszélye kísértene. Érdemi változást napjainkban sem érhetünk el a tömegek tudatos támogatása nélkül, helyzetünkről, újszerű feladatainkról közérthetően kell szólni. Hogy megértéssel találkozzék a profil-, a termék és az esetenként elkerülhetetlen munkahelyváltozás. Olykor a jelentéktelen átszervezést is égzengés kíséri, mert a változás néhány ember érdekeit sérti. Mi lesz, ha száz vagy ezer embert csoportosítanak majd át? És esetenként nemcsak a munkahely, a munka változik meg, hanem új szakmát is kell tanulni. A nagyobb műveltség, a több szakma elsajátítása egyébként a gazdasági rugalmasság fontos feltétele. Megkímélni a szélsőségektől Akárhogyan közelítsünk tennivalóinkhoz, a dolgozók széles rétegeit kell cselekvésre sarkallni, jobban beavatni dolgainkba. Két szélsőségtől minden esetre megkímélhetjük őket: az általánosságoktól és a szakmai részletektől. Az embereket nem az érdekli, hogyan alakul majd a különböző nép- gazdasági ágak, iparágak aránya, sorsa. Az izgatja őket, mi lesz a vállalatukkal, mi lesz ővelük? És természetesen kíváncsiak arra is, mit tehetnek a népgazdaság, a vállalat, az üzem és saját sorsuk jobbrafordítá- sáért. A dolgozó kollektívákat a vezetők, a társadalmi tisztségviselők tájékoztatják. De ki és hogyan igazítja el a tájékoztatókat ? Az ágazati minisztériumok, az irányító hatóságok felelősségteljes és bátor döntése többnyire elkerülhetetlen. A Központi Bizottság októberi határozata elvi alapot ad a (szükséges kormányzati elhatározásokhoz, intézkedésekhez, a sorok és a rangsorok újrakezdéséhez. A területi pártszervek ugyancsak sokat tehetnek azért, hogy az elvek konkrét tartalommal telítődjenek és szemléletformáló, mozgósító erővé, a cselekvés vezérfonalává váljanak, s a dolgozó kollektívák felismerjék helyzetüket, létfontosságú tennivalóikat. Kovács József
