Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

1977. december 14., szerda 0 Román újságíró látogatása megyénkben Néhány év óta gyümölcsö­ző kapcsolat alakult ki la­punk, a Békés megyei Nép­újság és a temesvári Vörös Lobogó megyei lap szer­kesztősége között. Ennek folytatására és ápo­lására. a magyar—román barátság fejlesztésére érke­zett tegnap, kedden délelőtt szerkesztőségünk vendége­ként Békéscsabára Constan­tin Hirsova, a temesvári Vö­rös Lobogó szerkesztőségé­nek titkára. A kedves kollé­gát Rocskár János, a Békés megyei Népújság főszerkesz­tő-helyettese és Podina Pé­ter, a pártalapszervezet tit­kára fogadta, majd vendé­günk megismerkedett szer­kesztőségünk munkájával és munkatársaival. Délután Rocskár János társaságában Gyulára utazott, ahol elláto­gattak és baráti beszélgetést folytattak a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetsége lapjának, a Foaia Noastra vezetőivel és mun­katársaival. Az egy hétig itt-tartózko- dó román újságírónak a program szerint módja lesz megismerkedni megyénk po­litikai, gazdasági és kultu­rális életével. Ennek meg­felelően szerdán ellátogat Szarvasra, Békésszentandrás- ra és Kondorosra. Csütörtö­kön Békéscsaba kulturális életével és intézményeivel ismerkedik meg, este pedig a Jókai Színházban megtekin­ti a „Nem bánok semmit sem”, az Edith Piai életéről szóló előadást. Pénteken Nagyszénásra és Orosházára látogat el, majd vasárnap Méhkerék és Gyula életével ismerkedik. Hétfőn Buda­pesten a főváros nevezetes­ségeit tekinti meg. Kedden a délelőtti búcsúzás után a délutáni órákban utazik vissza Temesvárra. Román újságíró vendégünk szerkesztőségünkben. Képünkön (balról jobbra) Podina Péter, a pártalapszervezet titkára, Rocskár János főszerkesztő-helyettes, Constantin Hirsova, a temes­vári Vörös Lobogó szerkesztőségének titkára és a tolmács, dr. Illyés Józsefné, a Foaia Noastra olvasószerkesztője Fotó: Veress Erzsi Iskolahét a Rózsa Ferenc Gimnáziumban Film és előadás Gyomán ebben az eszten­dőben ünnepelték a nagy­község újratelepítésének 260. évfordulóját. Ez alkalomból háromnegyed órás színes filmet is készítettek és azt hétfőn délután 5 órakor a nagyközségi tanács nagyter­mében vetítették le a tanács­tagoknak. A film — melyet Szabó Gerzson, a békési mű­velődési központ amatőr­filmes szakkörének vezetője forgatott — nagy sikert ara­tott. A vetítést megelőzően Far­kas Sándor tanácselnök tar­tott előadást Gyoma múltjá­ról, jelenéről és a jövő ter­veiről. ■ Háziasszonyok találkozója Füzesgyarmaton A Hazafias Népfront fü­zesgyarmati, valamint a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ nőbizottsága a közelmúltban háziasszony-találkozót ren­dezett Füzesgyarmaton. Az összejövetelen 52 nő vett részt. Meghallgatták Papp Andrásnak, a fogyasztási szövetkezet elnökhelyettesé­nek tájékoztatóját a szövet­kezet munkájáról az 1976. évi egyesülés óta. A felszólalók hangoztatták, hogy sokat fejlődött az áru­ellátás a szövetkezetek össze­vonása óta. Javaslatot tettek a kereskedelmi munka to­vábbi javítására. Dicsérték a szeghalmi Delta Aruház áru- választékát, az ott dolgozók kulturált viselkedését. A. Rózsa Ferenc Gimnázi­um és Nyomdaipari Szak- középiskola Szamuely Tibor KISZ-szervezete gazdag programot állított össze az iskolavezetéssel közösen a december 12-től 17-ig tartó iskolahétre. A megnyitó napján, 12-én az „Ismerd meg Békéscsa­bát!” vetélkedő iskolai for­dulóját rendezték meg, majd tegnap KRESZ-vetél- kedőre került sor. Ma, 14-én délután fél 4-kor a gimná­zium ifjúsága a budapesti Láma együttes műsorát hallgatja meg a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban. December 15-én, a tanulók játékos sportdélutánon vesz­nek részt, majd pénteken délután az ifjúsági és úttö­rőházban tartják meg a kul­turális seregszemlét. Az iskolanapon, december 17-én, szombaton színes elő­adások között válogathat­nak az iskola diákjai. Dél­A gyomai Katona József Művelődési Házban a napok­ban rendezték meg az E és D—II. osztályú társastánc- versenyt. A jól sikerült ver­senyen az E osztályban in­dult húsz pár közül a Me­gyei Művelődési Központ versenyzői, Csarnai János és Csarnai Jánosné szerepeltek a legjobban. D—II. osztály­ban 12 pár indult. A Csar­nai házaspár — akik azért indulhattak magasabb ősz­előit 9 órakor Kruchió Gá­bor, az iskola igazgatója szá­mol be finnországi útiélmé­nyeiről, ugyanakkor Sárhe­lyi Jenő és dr. Mosolygó László „Zenélő városok; Pá­rizs” címmel tartanak elő­adást. Ugyancsak ebben az időpontban hangzik el Var­ga Géza szobrászművész Pi­casso művészetéről szóló előadása is. Az irodalom iránt érdeklődők 11 óra után dr. Bata Imre irodalomtör­ténész „Illyés Gyula helye a mai magyar irodalomban” című előadása és dr. Zotn- bori Ottó csillagász „Az űr­kutatás és a fantasztikus irodalom” című előadása kö­zött válogathatnak. A Békés megyei régészeti ásatásokról a Munkácsy Mihály Múze­um régésze, Goldman György tart beszámolót a diákok­nak. Szombaton este 6 óra­kor discóprogrammal zárul a Rózsa Ferenc Gimnázium iskolahetének eseménysoro­zata. tályban is, mivel E osztály­ban már minden pontjukat megszerezték — itt is „nyer­te a pálmát”. Második he­lyezést Szabó Zsolt és Szend- rei Éva gyomai táncosok, a harmadik helyezést pedig Csiaki András és Búzás Éva, a Megyei Művelődési Köz­pont versenyzői érték el. A helyezett párok a ver­seny társrendezőjétől, a gyo­mai Kner Nyomdától művé­szi könyvekét kaptak ered­ményes szereplésükért. Társastáncverseny Gyomán Gyártani, vagy „bütykölni?” R Szegedi Nemzeti Színház Szarvason December 14-én, szerdán este 19 órai kezdettel Szar­vason, a Vajda Péter Műve­lődési Házban a Szegedi Nemzeti Színház vendégjá­tékát láthatja az operaked­velő közönség. A vendégmű­vészek Donizetti: * Szerelmi bájital című operáját mu­tatják be. Szellemi öttusa Mezőkovácsházán A KISZ mezőkovácsházi járási bizottsága az elmúlt hét végén szellemi öttusa­versenyt rendezett Mezőko­vácsházán, a művelődési házban. A vetélkedő napi politikai, kulturális, zenei, sport, valamint a VIT-tel kapcsolatos kérdésekből állt. A járás 14 csapata nevezett be és a mezőkovácsházi ÉVIG Radnóti Miklós alap­szervezetét képviselő csapat szerezte meg az első helyet. A csapat tagjai: RáczLász­ló, Tóth Emilia és Szabó Lajos. Második a mezőko­vácsházi gimnázium Fürst Sándor, harmadik pedig ugyancsak a gimnáziumból a Che Guevara alapszerve­zet csapata. Díszítőművészeti alapképzés Békéscsabán Szaporodnak megyénkben a hímző- és díszítőművészeti szakkörök, ahol ügyes lá­nyok, asszonyok szebbnél szebb kézimunkákat készíte­nek. Nem mindegy azonban, hogy milyen mintákat őriz­nék meg a népművészetből, ebben a szakkörök vezetői­nek kell a helyes utat meg­találniuk. A díszítőművészeti körök vezetőinek ad szak- -módszertani segítséget a megyei művelődési központ, amikor külön tanfolyamot szervezett számukra. Decem­ber 18-án találkoznak először a jelentkezők a művelődési központban, előreláthatóan 80-nál is többen lesznek. Pap István, a megyei mű­velődési központ igazgatója tájékoztatja a részvevőket az alapképzés céljairól és tudnivalóiról, majd dr. Ben- csik János, a gyulai múzeum igazgatója néprajzi ismere­tekről tart előadást. A gya­korlati foglalkozáson Chab- racsek Andrásné, „ tanfo­lyam vezetője tanítja meg a palóc hímzés alapjait. Teljesítenék vállalásukat Szeghalmon, a Hazafias Népfront nőpolitikái munka- bizottsága vállalást tett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére. Először a Május 1. utcai park és ját­szótér rendbehozásában fára­doztak: takarítottak, festet­tek. A 34 asszony és lány részt vett az újtelepi óvoda szépítésében is. Különösen Szebelédi Jánosné, Kőszegi Sándomé, Balázs Györgyné és Valastyán Mihályné érde­mel dicséretet. Kele Józsefné, a bizottság elnökének tájékoztatása szerint a vállalt 320 óra tár­sadalmi munkát 159 órával megtoldottá^ és csaknem 17 ezer forinttal járultak hozzá a gyermekintézmények, a község fejlesztéséhez. logyan lehetséges — icérdezheti a jó me- I móriájú olvasó —, hogy a hazai ipar termékei­nek jelentős hányada elma­rad a nemzetközi piacokon megkövetelt műszaki színvo­naltól, holott, nincs esztendő — hosszú időre visszatekint­ve —,hogy több tucatnyi tu­dósítás ne jelenne meg a magyar gyártmányok nem­zetközi sikereiről: hol, mi­kor, milyen vásáron vagy kiállításon, milyen jelentős díjat nyert ez vagly amaz a magyar termék. Csakhogy a nemzetközi termékseregszemléken elért sikerek és a mindennapos külkereskedelmi munkában elkönyvelhető bevételek kö­zött, sajnos, létezhet szaka­dék. Az egyik eredmény — például a vásárokon — a fejlesztés díjai, a másik — például a költségvetés kül­kereskedelmi bevételeinek alakulása — viszont a gyár­tás színvonalából, „félsike­reiből” vagy középszerűsé­géből adódik. Lényegében abból, hogy a fejlesztés eredményeként előálló új gyártmányt — esetleg a dí­jat nyert prototípust — a termelés körülményei között már csak módosítva, műsza­ki kompromisszumokkal, „bütykölve” lehet sorozatban előállítani. Az utóbbi évtizedekben, világszerte, a gazdaságban több jelentős „hangulatvál­tás” következett be. Régeb­ben — fogalmazzuk így az egyszerűség kedvéért —, előbb általában megszületett a gyártmány gondolata, konstrukciója, azután több­nyire lépésről lépésre, kiala­kították az előállításához legcélszerűbb módokat és eszközöket. Legújabban vi­szont — egyebek között az energiahordozók és nyers­anyagok felértékelődése mi­att is — a széleskörűen ki­bontakozott kutatások és fejlesztések egy sor ágazat­ban nagyon gyorsan korsze­rűsítették a gyártási eljárá­sokat, technológiákat, tették rendkívül pontossá, termelé­kennyé a gépparkot és így tovább. Az automatizálás egész fo­lyamata például lényegében a termelőeszközökön keresz­tül — a technológiát forra­dalmasította. A félvezető- és számítógép-technika hallat­lanul gyors fejlődése, ugyan­csak elsősorban a technoló­giát vitte előre. Ezt tükrözik a lézertechnika vagy a hi- degalakításos, forgácsmen­tes gyártási módok változa­tai. Ügy fordult tehát a kér­dés a világ fejlesztési labo­ratóriumaiban — hogy lám, itt ez vagy amaz a remek új, termelékeny technoló­gia (módszer és eszköz együtt) —, mire kellene fel­használni, mit gyártsunk ve­le? Kézenfekvő, hogy ha a fejlesztés a korszerű tech­nológiához „keresi” a kor­szerű gyártmányt, akkor en­nek előállítása nem okoz majd gondot a gyártóknak: vagyis nagy valószínűséggel nem kell majd megalkudnia a konstruktőröknek. A hazai mérnök- és mun­kásgárda világszínvonalú szellemi kapacitását, szakér­telmét jelzi, hogy nagyon sokszor lelkesedéssel és le­leménnyel képes áthidalni az egy-egy új gyártmányban megtestesülő műszaki gon­dolat és az adott üzem eset­leg elavult technológiája közötti rést. Csakhogy ezt hosszú távon és tömeges méretekben, mindig és min­denütt elérni egyre nehezebb lesz. A továbbiakban viszont a termékszerkezet-váltás és a hatékonyság javítása rá­adásul éppen azt követeli meg, hogy tömeges méretek­ben szülessenek korszerű gyártmányok. Egy jó szakember mindent meg tud „bütykölni”. Erre azonban a gazdaságos tö­meggyártás tempójában nincs idő, sem lehetőség. Va­lójában, egy jól szervezett tömeggyártás sodrában még a minőségi ellenőrzés mai, „egyszemélyes” rendszerei­nek is át kell alakulnia: műszeres, automatikus gyár­tásközi ellenőrzéssé. Ez a stabil minőségi színvonal alapja. Egy-egy szállítmány gyen­gébben sikerült darabját a meózás után, sokfelé, még ma is meg lehet „bütyköl­ni” úgy, hogy korrektül szállítható legyen. Az ilyen külön, a termelés rendes fo­lyamatán kívüli munka azonban már drága mulat­ság: sok időt, erőt köt le és külön kiadást jelent. □ korszerű termékszer­kezet kialakításáért a vállalatok többségé­nél kibontakozóban van a fejlesztő-, kutató-, szervező munka. Ebbe semmiképpen nem illik a „majd megbüty­köljük!” munkastílus. Erre a változásra is szükséges tehát felkészülniük a gyáraknak, -és nemcsak technikailag, ha­nem gondolkodásmódban, szervezésben is. Gerencsér Ferenc WWWWWWWWWWWMWMWWUWUHMWM Bucsán a helyi termelőszövetkezetben villanymotor-teker­cselő részleg is működik. Képűnkön Majoros Istvánná te­kercsbehajtás közben Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents