Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-02 / 283. szám

1977. december 2„ péntek o Téli átállás Módszertani kiadvány az ifjúsági kluboknak A közelmúltban találko­zott Békéscsabán a Megyei Művelődési Központban a Békési Klubélet című mód­szertani kiadvány szerkesztő bizottsága. A tanácskozás célja az volt, hogy az or­szágos és a megyei irányel­vekben bekövetkezett válto­zásoknak megfelelően ala­kítsák, fejlesszék a Békési Klubéletet. Legközelebb márciusban jelenik meg a kiadvány, amelyben ismertetik majd a megyei klubtanács működé­si szabályzatát, munkater­vét, névsorát. Az ifjúsági kluibok tagságának életkori sajátosságairól, az irodalmi nevelésről szóló elméleti ta­nulmányok mellett gyakor­lati tudnivalókat is taná­csolnak klubvezetőknek kü­lönböző kiállítások, VIT-ve- télkedők rendezésével kap­csolatosan. Vitát szeretnének indítani a klubéletről, ter­vezik, hogy bemutatnak egy- egy jól dolgozó ifjúsági klu­bot, aktív klubvezetőt. A negyedévenként megjelenő Békési Klubélet a jövőben is elméleti útmutatást kíván adni a vezetéshez, de sok gyakorlati példával, klubjá­tékok ajánlásával segítik majd a megye ifjúsági klub­jait. Csehszlovákiába készülnek az orosházi versenytáncosok A Magyar Autóklub műszaki állomásain csúcsforgalom van. A havas napok beköszöntésével az autósok igyekeznek el­végeztetni a téli üzemeltetéshez szükséges beállításokat (MTI Fotó — Várkonyi Péter felvétele — KS) Propagandisták klnbja Fiizesgyarmaton December 7-én alakul meg Füzesgyarmaton a párt pro­pagandistáinak klubja. Ezzel tovább kívánják erősíteni azt a törekvést, hogy az agitáció és a propaganda még köz­vetlenebbül kapcsolódjon a párt politikai gyakorlatához, tudományosan megalapozott választ adjon a ma kérdései­re. Ezért javítják a propa­gandisták tájékoztatását, se­gítik őket a mindennapi agi- tációs és propagandista mun­kájukban. A klubon belül létrehozzák az agitációs, a politikai irodalmat terjesztő csoportot, a társadalmi ün­nepségek, rendezvények bi­zottságait. Az elkészült munkaterv alapján érdekes és hasznos előadásokat hallhatnak majd a klub tagjai. Több neves Végre! Nem új épület átadá­sáról van szó, de leg­alább ilyen nevezetes esemény történt a me­gyeszékhelyen. „Eltűnt” a három év óta erkély­dúcokon álló Tanács- köztársaság úti lakóház, melyet pedig már kezd­tek csodálni az átutazók. Rengeteg huzavona után az Ingatlankezelő vette kezébe a dolgot, hogy megerősítse a ledőlni ké­szülő erkélyszerűségeket és a belső falakon be­tömje a repedéseket. A lakók fele kiköltözött a javítás időszakára, másik fele meg „hősiesen” tűr­te az augusztus dereka óta tartó javítási munká­kat. Végül is megerősítették az erkélyt: húsz darab, egyenként 240 kilós üre­ges oszlopot építettek be alátámasztásukra, s vagy nyolc mázsa betonnal lakásonként új padlóza­tot is csináltak a feltört helyett ezeken az erké­lyeken. Súlyra legalábbis jó erősek, és szemre sem gyengék a megjavított er­kélyek. Három hónap alatt készen lett minden — háromévi várakozás után. Végre! Pedig már megszoktuk a régit is. Egy már-már múzeumi értékű színfolt tűnt el Békéscsabáról. Béke repedéseire. előadót kértek fel előadások megtartására, köztük dr. Mó- na Gyulát, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesét, Chrudinák Alajost, a tévé politikai osztályának munka­társát, Szalai Zsoltot, a Ma­gyar Rádió politikai osztá­lyának vezetőjét, Várnai Fe­rencet, a Népszabadság ro­vatvezetőjét, Sugár Andrást, Ipper Pált, valamint dr. Pet- rovszki Istvánt, az MSZMP KB munkatársát, Nagy Je­nőt, a párt megyei bizottsá­gának titkárát. A hatékonyabb képzés cél­jából kialakítanak egy úgy­nevezett adatbankot, a mar­xista irodalomból. Már csak azért is nagy szükség van a propagandisták klubjára, mert a nagyközségben jelen­leg 24 munkahelyen tartanak párt- és tömegszervezeti tan­folyamot, amelyeken csak­nem félezren vesznek részt. Ezeken a tanfolyamokon pe­dig elengedhetetlenül lénye­ges, hogy jól felkészült, a párt politikáját értő és meg­értető propagandisták tevé­kenykedjenek. Szeged legnagyobb ver­senytáncos programját évek óta az Alföld Kupa kereté­ben bonyolítják le. Az or­szág minden részéből érke­zett táncosok páros és csa­patversenyeken mérik össze tudásukat. November 26-án a szegedi sportcsarnokban megrendezett idei, nagysza­bású versenyen az orosházi táncosok csapata harmadik helyezést ért el. A Sonder­klasse kategóriában Antali Zoltán és Győri Edit máso­dik lett. A versenytáncosok most csehszlovák útra készülnek. Az orosházi nyári táncver­senyek meghívásának vi­szonzásaként Csehszlovákia nagy ipari központjába, Brnóba kaptak meghívást. Dr. Ablonczy Lászlóné mű­vészeti főelőadó vezetésével december 3-án és 4-én ezen a nemzetközi versenyen sze­repel majd a nyolctagú cso­port. Sportprogramok az „Express”-szel Az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda Békés me­gyei Kirendeltsége nagy gon­dot fordít az ifjúság sport- mozgalmának téli kielégíté­sére is. Erről tanúskodik a téli hónapokra szervezett utak egész sora, amelyről a közelmúltban kaptunk tájé­koztatást. A sor egy december 5-től 10-ig tartó sítáborral kezdő­dik, amelyen a 611-es Szak­munkásképző Intézet 40 di­ákja vesz részt. December 13- és 18-a között a 635-ös Szakmunkásképző Intézetből 91 tanuló jelentkezett sítá­borba. A természetjárás és a tájékozódási futás örömei­vel és izgalmaival ismerked­het meg a megyei tanács művelődési osztálya szerve­zésében az a 100 úttörő, aki részt vesz a 19- és 24-e közt indított téli üdülésen. Mind­három utat Királyrétre szer­vezik. A síelni vágyók fel­keresik majd a közeli Nagy­hideg hegyet, ahol síoktató mutatja majd be a síelés fortélyait. A téli táborok esti szórakozásáról is gon­doskodtak a szervezők. Vass István Zoltán élménybeszá­molót tart majd a fiatalok­nak, ezenkívül disc-jockey- esten és szellemi vetélkedőn vehetnek részt. Ugyancsak a hegyek közé, de jóval messzebb szervez kirándulást az „Express” a gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium diákjai és a békéscsa­bai Vásárhelyi Pál Útépíté­si és Földmérési Szakközép- iskola ODK-s fiataljai ré­szére, akik 45-en a Magas Tátrába, Dolny Kubinba utaznak december 25- és 30-a között. Rendőrségi hírek November 30-án a délutá­ni órákban Csorvás és Oros­háza közötti útszakaszon Dénes Ferenc 30 éves telek- gerendási lakos Zsiguli sze­mélygépkocsijával Csorvás irányából Orosháza felé köz­lekedett, az előtte levő for­galom miatt lefékezett, gép­kocsija a jeges úttesten meg­csúszott, keresztbe fordult, majd összeütközött az úttest bal oldalán szabályosan közlekedő Dani Endre 29 éves pátyi lakos által veze­tett Trabant gépkocsival. A két személygépkocsi vezető­je, valamint a Wartburg utasai közül Krecsmarik András súlyos, de nem élet- veszélyes sérülést szenvedett. Magony Antal, a Wartburg utasa viszont életveszélye­sen megsérült. A két gépko­csiban keletkezett kár értéke 35 ezer forint. • • • November 30-án délelőtt Gyoma és Dévaványa között Forgács László 26 éves ecsegfalvi lakos személygép­kocsijával nem az útviszo­nyoknak megfelelően közle­kedett, ezért megcsúszott, majd a vele szemben szabá­lyosan közlekedő Kondacs János 36 éves gyomai lakos által vezetett IFA-tehergép­kocsival összeütközött. A személygépkocsi utasa, Tóth Imréné könnyebben megsé­rült, az anyagi kár összege 15 ezer forint. Közművelődési vezetők tanácskozása A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya 1977. december 2-án, ma dél­előtt 9 órakor, a megye köz- művelődési intézményveze­tőinek részvételével tanács­kozást tart a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban. A tanácskozáson szó lesz Gyula város közművelődési helyzetéről, valamint a vá­rosi és megyei közművelődé­si intézmények együttműkö­désének eddigi tapasztalatai­ról. A vitaindító előadást Havas István közművelődési felügyelő tartja. A Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének egyik nagy értékű darabját, a 150 éves faorgonát restaurálják. A Fő­városi Művészeti Kézműves Vállalat orgonaműhelyében nagy gonddal javítják és modern eljárással (oszcilloszkóp­pal) hangolják (MTI Fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Mi a groteszk? O i a groteszk? — Esz­tétikai minőség. Alig­ha elégíti ki azonban ez a válasz az olvasót, a múzeum- és színházlátoga­tót. Bontsuk tehát ki ezt a túlságosan tömör lexikoncí­met. Kezdjük azzal, hogy a szépség, a rútság, a komi­kum, a tragikum is esztéti­kai minőség. A groteszk ezek között, valahol a rútság és a komikum által körülhatá­rolt és befolyásolt területen található. Több arcú jelen­ség. Ezért nehéz megnyug­tatóan meghatározni. A szépség vagy a rútság egy­értelmű fogalmak. Különbö­ző korok vagy ízlésbeli szin­tek szépségideáljai közötti különbségek ezúttal elha­nyagolhatóak. Lényegeseb­bek az azonosságok. A kö­zépkori ördögábrázolatokat akkor is csúf alakoknak tar­tották, mi is annak tartjuk őket. Legföljebb ők hittek bennük, mi nem. Az ókori görög vagy japán színházak borzalmat kifejező maszkjai nekik is, nekünk is vissza- taszítóak. Anélkül tehát, hogy belebonyolódnánk a szépség vagy akár a komi­kum (nevetségesség) fogal­mának körülírásába, annyit megkockáztathatunk, hogy egyik 'is, másik is homogén. Nem így a groteszk jelenség. A groteszkben mindenkép­pen szerepet játszik valami komikus elem. A másik, s nem kevésbé fontos összete­vője viszont a rút, a visz- szataszító, az ijesztő, a féle­lemkeltő, a borzalmas, a fantasztikusan rémületes, a visszataszítóan torz motívum valamely minősége, fokoza­ta, külön-külön vagy együtt — a komikum társaságában. A groteszk jelző tehát va­lamely heterogén tulajdon­ságot fejez ki, amelynek leg­főbb sajátossága, hogy a ne­vetségesség és a borzalmas­ság szélsőségét foglalja ma­gába. Akár iaz egyik, akár a másik hiányzik is belőle, a groteszk megszűnik gro­teszk lenni. Mondhatjuk, a groteszk olyan, mint a ken­taur. A kentaur sem ken­taur, ha nincs négy lólába, ló alsóteste s ha nincs ló- nyaika helyén embertörzse, emberkarja, emberfeje. A hasonlat csak azért nem pontos, mert a kentaurban a ló- és az emberalak rész­vételének az aránya megha­tározott, a groteszkben a ko­mikum és a rút, a komikum és a borzalmas (stb.) aránya tetszőleges. Illetve minden korszakban, minden stílus­irányzatban, művészeti tö­rekvésben más és más. Honnan ered a „groteszk” szó, kifejezés, fogalom? Olykor e kérdésben is el­lentmondanak egymásnak a lexikonok, tudós kutatók. Maga a groteszk jelenség szinte egyidős az emberiség­gel. A tasszili sziklafestmé­nyeken a mai ember éppen úgy fölfedez groteszknek mi­nősíthető ábrázolatokat, mint Holbein, Hyeronymus Bosch vagy Salvador Dali képein. (Lehetséges-e, hogy a tasz- sziili művész és műélvező nem látta ugyanazt, amit mi látunk most? Nincs okunk rá sem határozott igent, sem határozott nemet mondani.) Tény azonban, a jelenség groteszk megnevezése, minő­sítése későbbi keletű, csak reneszánszkorabeli. A grot- tesco megnevezés az olasz grotta (barlang, föld alatti üreg) szóból származik. A XV. században találták meg a föld alatt, betemetve a Do- mus Aurea maradványait, amelynek falait freskók ■ dí­szítették. A Domus Aureát Néró kezdte építtetni, s van­nak olyan föltételezések is, hogy Rómát azért gyújtotta föl, hogy legyen hely hatal­masnak tervezett palotája számára. (A híres római halmok közül a Palatínus és az Esquilinus dombok között terült el az épület.) Pompá­san díszítették a palotát, s többek között Pabullus fes­tett falaira freskódíszeket, amelyeket aztán a XV. szá­zad pompakedvelő embere elé tártak az ásatások. Ezek­nek a Fabullus-féle díszíté­seknek a hatására alakítot­tak ki a reneszánsz művé­szek is faldíszítő elemekeit, amelyeket grottescóknak ne­veztek el. Nyilván azért asz- szociáltak a grotte szóra, mert a föld alól, barlang­szerű üregekből kerültek napvilágra. A Vatikán loggiájában Raf­fael festett ilyen groteszk díszeket, növényi és játékos emberi és állati alakzatok együttesét. De készített ilyet Giovanni de Udine, Perino del Vega, Mantuában Giulio Romano és még sokan má­sok. Ezeknek a reneszánsz- kori díszítményeknek volt közös és sajátos hatásuk; bi­zonyos „groteszk” benyomást keltettek. A groteszk minősítés át­került az irodalomba és a zeneművészetbe is, itt is használják. Persze olyan esz­téták is akadtak, akik eluta­sították a groteszk jelensé­get, nem tartották művészi értékű, esztétikai megnyil­vánulásnak. Wieland egy­szerűen agyrémnek nevezte, Hegel is ellenszenvvel fo­gadta a groteszket, a ro­mantika legnagyobbjai azon­ban, híven irányzatuk szel­leméhez, a művészet egyik legfontosabb sajátosságának tartották. (E. T. A. Hoff­mann, Victor Hugo.) A romantika nagy korsza­ka után, a groteszk a hu­szadik századi művészetben is fontos szerepet játszik, főleg azoknak az íróknak a műveiben, akik kiúttalan­ságtól nyomasztott életér­zésbe keveredtek saját va­lóságuk, saját világuk kri­tikai (komikus) megjeleníté­se, szatirikus vagy rezignált megtagadása közben. Ezek a groteszk művek kifejezhet­tek csalódott, kiábrándult, hiteszegett, morbid, cinikus vagy kétségektől gyötört, a valóságat nevetségesnek ta­láló, a jövőt borzalmasnak sejtő életérzéseket is. (Ka­rinthy Frigyes, Franz Kafka, Ionesco, Dürren­matt.) A groteszk va­lóságlátás és megjelenítés­mód azonban nem szükség­szerűen reménytelen, kétség- beesett vagy morbid lélek- áUapot sajátja napjainkban sem. A második világháború borzalmas következményeit, a mai ember torz képzeteit ideálokról, életformákról vagy az atomfenyegetettsé­get lehet kétségbeesetten, de nem föltétlenül megjeleníte­ni. Csak néhány magyar írót említve: Örkény István, Hubay Miklós, Páskándi Géza írói felelőtlenségnek tartaná, ha korunk démoni- an fenyegető jelenségeit tiszta komikumba oldaná föl, a baljós figyelmeztetés sötétebb tónusai nélkül. A modem kor bonyolult el­lentmondásosságát igyeke­zett a művészet a groteszk összetettségével kifejezni. groteszk szó tartalma, jelzői értelmezése te­hát változott, módo­sult az idők folyamán. Oly­annyira, hogy néha az az érzésünk, egy-egy esetben már nem is groteszk jelen­séggel állunk szemben, ha­nem valami egészen mással, csak éppen még nem talál­tuk meg rá a megfelelő ki­fejezést. Szalay Károly Nem tudták hol megrendelni Az orosházi malom be­rendezésének felújításához mintegy tízezer forint érték­ben volt szükség porszűrő- tömlőkre és szltazacskókra. Nem akadt azonban üzem, vállalat, amely erre meg­rendelést fogadott volna el, illetve olyan kivitelező, amelynek az említett ter­mékek gyártása a profiljába vágott volna. Orosháziak siettek végül is az orosháziak segítségére: a város ruhagyárának Ba- zsó Mlhályné vezette Béke Szocialista Brigádja társa­dalmi munkában készítette el a malmi termelőberende­zések e nélkülözhetetlen al­katrészeit, tartozékait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents