Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

1977. november 13., vasárnap Ifjúsági klubvetítések, vetélkedők a szovjet filmek fesztiválján-----------------------------------—EHJÜHHEJ A z Iparművészeti Múzeum Nagytétényi Kastélymúzeuma és a Hopp Ferenc nevét vi­selő Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére kiállítást rendezett a múzeum legszebb régi azer­bajdzsáni szőnyegeiből. A fél évig nyitva tartó kiállítá­son (1977. október 9-től 1978. március 5-ig) a látogatók elő­ször gyönyörködhetnek a legkülönbözőbb fajtájú azer- bajdzsáni szőnyegekben. Ezenkívül keleti fegyverek, kancsók és tálak, kerámia és fafaragás egészíti ki a ne­mes keleti szőnyegek látvá­nyát. Két kiállítás sikere A fenti kiállítással majd­nem egy időben kiállítást és vásárt rendezett a főváros leghangulatosabb sétáló- és kereskedő-utcájában az or­szágszerte ismert Békésszent- andrási Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezet. A kiállítás október 29-én bezárult, de már az első napokban bezár­hatta volna kapuit, mert a Váci utcai népművészeti és háziipari boltban minden egyes békésszentandrási sző­nyegen volt egy cédulácska, hogy e szőnyeg elkelt és az eladva szó láttán a vásár kiállítássá változott át. Nagy sikere van a ha­zánkban készített keleti sző­nyegeknek, de a Régi azer­bajdzsán szőnyegek című kiállítás megnyitásán is több száz fővárosi és vidéki láto­gató jelent meg, s egy-egy keletiszőnyeg-bemutatót tíz­ezrek tekintenek meg. Mivel magyarázhatók ezek a sike-- rek, mivel magyarázható az, hogy a türkmén szőnyegek kiállítását és a régi örmény sórkányos szőnyegek bemu­tatóját (mind a két szőnyeg­csoport remek példányait va­laha a múzeum a cári Orosz­ország kereskedőitől és gyűj­tőktől vásárolta) ezrek te­kintik meg és az újabb - ke­leti szőnyegekből sem képe­sek a szövők eleget gyártani. Érthető tehát, hogy a bé­késszentandrási takácsok ke­leti szőnyegeit órák alatt megvásárolták a pestiek, mert ma is élő felfogás, hogy a szép szőnyeg a lakást ott­honossá varázsolja és az is jó érzés, hogy az életszínvo­nal növekedőben van, van pénz a vásárlók kezében és szívesen fordítják azt sző­nyegre. A mesés Kelet — szőnyegeken A békésszentandrási sző­nyegek anyaga kitűnő gyap­jú. Minden egyes szőnyeget kitűnő kézi munka jellemez: gondos csomózás, gondos nyírás, s a szőnyegek finom bolyha teljesen egyenletes. Jó érzés ezeket a szőnyegeket kézbe venni, mert tapintásuk puha, rugalmas és meleg, s micsoda kellemes járás esik rajta, valósággal pihenteti a fáradt lábakat a bársonyos puha szőnyeg. A szőnyegek formailag is szépek. Ez bi­zony nagyon lényeges dolog, mert a kocka alakú, vagy tégla alakú szőnyeg oldalai nem ferdülhetnek el, mert abban az esetben már a szőnyeg képe nem kelt ben­nünk szép látványt. A szőnyegeken megszem­lélt mintázatok nem egysze­rűen másolatai a keleti sző­nyegek gazdag díszítményei­nek. A tervezőművész lát­hatóan mindig igyekezett, hogy eredményesen ültesse át a különböző keleti népek legszebb ornamentikáit ma­gyar talajra. A legsikerülteb­bek a kaukázusi mintázatok, hol a mértanias és növényi elemekből kialakított díszít­mények megszerkesztése megfelel e szőnyegfajta tra­dícióinak. A virágos és me- daillonos perzsa típusú sző­nyegek rajzolata is jó, ará­nyos és a hagyományokat jól követő. Szerencsésen megszerkesztett a régi Buda képét ábrázoló szőnyeg is, mert a rajz, az anyag és a színek teljesen összhangban vannak. A szőnyegeken ne­héz bármit is képek formá­jában ábrázolni, mert sok esetben a szőnyeg gyapjú­anyaga ellentmond a képi . látványnak és a közönség na­gyon szigorúan ítéli meg az erőltetett témákat, s nem kedvelik annyira a képes szőnyegeket, mint a tradicio­nális keleti mintázatúakat. A szőnyegek árai is szo- lidak, figyelembe véve, hogy kézi munkával készültek és elsőrendű anyagból. Kitűnő művészi és kereskedői ér­zékre vall, hogy apró sző­nyegtől a nagyobb méretűig (az olcsóbbtól a drágáig) mindenféle darabot készí­tettek. S ily módon a vá­sárlók minden rétegét ki le­hetett elégíteni. A keleti szőnyegek készí­tésének alapvető feltételei már régen a békésszentand- rásiak kezében van: kitűnő takácsok, tervezőművész és gazdasági vezetés, a vásárló közönség ismeri és szereti ezeket a kelendő portékákat, van tehát mire építeni és tovább fejlődni. Ha Kuba, akkor hosszúkás A további fejlődés egyik kulcskérdése a hazai keleti szőnyegtárak nagyszerű anyagának alaposabb tanul­mányozása. Az Iparművésze­ti Múzeum anatóliai, kauká­zusi — benne az örmény, azerbajdzsáni, dagesztáni — türkmén, perzsa és indiai, sőt kínai és kelet-turkesztá- ni szőnyegei világhírűek. Egy-egy kiállítás után százá­val kapjuk Európa és Ame­rika országaiból az érdeklő­dő és katalógust kérő levele­ket, mert az egész világon egyre nagyobb az érdeklődés a keleti textíliák iránt. A ha­zánkban levő keleti szőnye­gek mintakincseinek gazdag­sága elképesztő, s szerencsé­re úgyszólván mindenfajta szőnyegből a legfontosabb tí­pus megtalálható. Az eredeti szőnyeg látványát és közvet­len tanulmányozását a leg­jobb színes fénykép sem pótolhatja, s a tervezőmű­vész, a takácsok és a gazda­sági vezetés újra és újra vissza kell hogy térjen az eredeti forráshoz, mert kü­lönben letér a helyes útról. Sokan úgy vélhetik, hogy egy-egy szép keleti szőnyeg hazai meghonosítása egysze­rű munka, le kell másolni és kész. Csak-a tervező a meg­mondhatója annak, hogy ez mennyire nem egyszerű. Van egy kaukázusi szőnyeg, Ku­ba a neve, melynek tükré­ben növényi mintázat dús egyvelege és madaras min­ták (a madarak már alig fel­ismerhetőek) láthatók. Ez a szőnyegtípus minden esetben hosszúkás és téglalap alakú, mert a kaukázusi takácsok régtől fogva tudják, hogy a mintázat csakis így érvénye­sül. Ha valaki soha nem lá­tott egy eredeti Kuba szőnye­get, úgy nem tulajdonít ne­ki jelentőséget, ha az kocka alakú lesz és nagyobb mére­tű, mint az őspéldány. A nagyobb méret esetén ez a szőnyegtípus elveszti üde bá­ját és ormótlan lesz. Az imaszőnyegek is köz­kedveltek hazánkban, bár akik ezt vásárolják már csak díszítő célzattal teszik, néha nem is tudják, hogy a mih- ráb -(oltárfal), mit jelképez á szőnyegen. Az imaszőnyegek­ből a legtöbbet Törökország­ban gyártottak, s az egyes imaszőnyegek (pl. Jordesz, Ladik, Kula, Melasz, Mudzsur, stb) fajtái szintéji mindig meghatározott nagy­ságban készültek. Tudták a régiek, hogy ezek a kompozí­ciók csak bizonyos méretek­ben érvényesülnek, mert raj­tuk a templom oszlopos bel­ső tere, a lelógó mecsetlám­pa és körben a virágok egy meghatározott nagyságot kö­vetelnek. Ettől eltérni any­nyit jelenthet, hogy a mintá­zat elerőtlenedik és semmit­mondó lesz. Az Iparművésze­ti Múzeum anatóliai imasző- nyeg-gyűjteménye világhírű és a most megnyitott azer­bajdzsáni szőnyegkiállításon is látható négy csodálatos színezésű kaukázusi imasző­nyeg. Ez a szőnyegfajta egyébként ritkaság, mert a kaukázusi mohamedán nem szívesen vált meg a családi ereklyének tartott imasző­nyegétől. Virágok és madarak Mindenki azt vélhetné, hogy a legegyszerűbb a virá­gos és madaras perzsaszőnye­gek készítése. Nem, ez az egyik legnehezebb feladat, mert a virágok a szőnyeg tükrében módosulhatnak, legfeljebb a néző nem ismer rá a szegfűre, rózsára, vagy a tulipánra, de a madarak alakja és az emlékezetünk­ben levő naturális képe nem torzulhat el, mert ez leront­ja a szőnyeg értékét. A páva keleten a boldogság madará­nak szimbóluma, becsomózá- sa szőnyegbe nagyon nehéz, mert egy keleti festő szavai­val élve, sárkányt könnyű rajzolni, mert azt senki se látott, az egy képzeletbeli ál­lat, de nagyon nehéz meg­rajzolni a királyi tollazatú pávamadarat, melyet min­denki ismer. Sajnos, ezen a gondon, hogy a madarak raj­za reprezentatívabb legyen, csak a takácsok képzése és fejlődése és a művész mun­kája segíthet, mert a mai ke­leti szőnyegművességben is ez az egyik legnagyobb gond, tökéletesíteni a szőnyegek rajzát és a takácsok tudását. A régi azerbajdzsáni sző­nyegek című kiállítás meg­nyitásán jelen volt az azer­bajdzsáni szőnyegtröszt igaz­gatónője, Alija Bagirova asszony, aki sok évtizedes ta­pasztalatokkal rendelkezik és egy nagy szőnyegkultúra képviselője. Ez a nagy tudá­sú szovjet szákértő elmon­dotta, hogy műhelyeikben — a kutatólaboratóriumok se­gítségével — teljes mérték­ben visszatértek a természe­tes növényi festékanyagokkal való festésre. A külföldi megrendeléseknek, mivel az elmúlt évtizedekben sokat javult a szőnyegek színská­lája, alig-alig tudnak eleget­tenni, s vannak esetek, mikor a nyugati üzletember meg­várja a szőnyegek elkészíté­sét és a szőnyegszövőszékről szeme láttára veszik le a várva várt szőnyegeket. A szőnyegművesség sarkallatos kérdéséről van szó, s ha lé­pésről lépésre sikerül a sző­nyegek színeit még szebbé és még harmonikusabbá ten­ni, úgy a magyar keleti sző­nyegek gyártása csak fejlőd­het. A színek vonatkozásában a követelményeket növelni kell, nem szabad attól félni, hogy az elérendő cél a régi csodálatos szőnyegek színei­nek utánzása lehet csak. Igaz, ez a feladat képzett vegyészeket, tervezőket és nagyvonalúságot, ezenkívül nemzetközi tapasztalatokat igényel. A ma befektetett összegek holnapután már megtérülhetnek, s mindez nem egyszerűen. üzleti, ha­nem művészeti kérdés is. Az azerbajdzsáni szőnyeg­tröszt takácsai, vagy a türk- méniai és az örményországi üzemek mesterei szívesen látnák vendégül a békésieket, mert közös a cél és az út, s a kapcsolatok kiépítése és az együttes tanulás nagy haszonnal jár. Az Iparművé­szeti Múzeum és a Kelet­ázsiai Múzeum munkatársai is szívesen állnak a békési szőnyegtakácsok rendelkezé­sére, hogy együttes erővel öregbítsük a békésszentand­rási keleti szőnyegek jó hí­rét. Gombos Károly, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója Egymást követik megyénk­ben a szovjet filmek feszti­váljának eseményei egész hó­napban. November 3-tól 8-ig a békéscsabai Brigád és Terv moziban 13 előadáson több mint háromezren látták a Csingiz Ajtmatov lírai szép­ségű regényéből készült szovjet filmet, a Fehér ha­jót. Csütörtökön, 10-én me­gyei premiert rendeztek Gyulán a Petőfi moziban A szerelem rabja című alko­tásból, s november 17-én, ugyanitt látja először a kö­zönség a nagyszabású négy­részes szovjet film bemuta­tójának első két részét, A szabadság katonái-t. Az új filmek mellett olyan nagy­szerű alkotásokat láthatott újra a közönség megyénk kisebb-nagyobb helységeiben, mint a Dzsamila szerelme, Az első tanító, a Ballada a katonáról, A félkegyelmű című filmeket. Az Ember a felvevőgép előtt című országos pályá­zathoz és a szovjet filmek fesztiváljához kapcsolódóan négy helyen rendez a válla­lat vetélkedőt a szovjet fil­mekből. November 2-án a békési gimnázium diákjai már helytálltak a kérdések kereszttüzében. Válaszoltak filmművészeti és történeti kérdésekre, megfejtettek fo­Megyénkben több discót tartanak számon a fiatalok. Ezek Közül a leghosszabb ideje működőt és a legis­mertebbet Andrékó Géza tartja Békéscsabán az Épí­tők József Attila Művelődé­si . Házában, közismert ne­vén a „Melós”-ban. Tőle, mint „ősdiscóstól” érdeklőd­tünk a műfaj sajátosságai­ról, a jelenleg is létező ne­hézségekről. — Kezdjük egy alapvető problémával. Sajnos nagyon sokan abba a hibába esnek, hogy összehasonlítják a dis- cózenét a beatzenekarok mű­sorával. Pedig teljesen más kategória. A gépzene elsőd­leges célja, hogy biztosítsa a tánc lehetőségét, míg az együttesek művészi hatás el­érésére törekszenek. Ma már olyan fejlett a hangtechni­ka, hogy a discózene csak­nem az élő zenéhez hasonló élményt nyújt, a koncertek során ezért kerül előtérbe a pódiumzene és a színpadi hatás. — Köztudott, hogy a dis- cózáshoz igen komoly fel­szerelés kell. Szükség van tehát anyagi alaptőkére. Va­jon milyen „szellemi tőkét” igényel ez a műfaj? Konk­rétabban: szükség van-e kü­lönleges ambícióra, felké­szültségre? — Természetesen nem árt némi zenei alapismeret. Én például évekig tanultam he­gedülni. Alapvetőnek azon­ban a zenei érdeklődést és a beszédkészséget tartom. Mivel ezekkel a tulajdonsá­gokkal a fiatalok nagy ré­sze rendelkezik, elméletileg bárki hozzákezdhet a discó- záshoz. Amire még szükség van, például érzék a sláger­számok kiválasztásához, vagy a kontaktusteremtő képes­ség kialakul a gyakorlat so­rán. Nagyon fontosnak tar­tom a közönség állandó fi­gyelését. A fiatalokra jel­lemző, hogy szeretik a vál­tozatosságot, ezért sohasem szabad megvárni, amíg rá­unnak valamire. Ebben a műsorszámban alapelem a zene, tehát kevés sztorit me­sélek, és azt is röviden. — A discósok hovatarto­zásáról sok vita folyt az utóbbi időben. Ez a kérdés tó- és plakátmontázsokat, kritika-részleteket elemez­tek, míg végül a népes me­zőnyből Kocsor István került ki győztesen. Gyulán novem­ber 9-én a kertészeti techni­kum tanulói izgultak és lel­kesedtek a jó megfejtésért, közülük legjobban Vas Mar­git szerepelt. A vetélkedők sorozata legközelebb no­vember 17-én Orosházán folytatódik a szakmunkás- képző, az üveggyár ifjúsági klubjának fiataljaival, 22-en pedig Szarvason a mezőgaz­dasági főiskola hallgatói a műanyag- és játékkészítő szövetkezet, a vas- és fém­ipari szövetkezet ifjúsági klubjának tagjai vetélked­nek a szovjet filmek ismere­téből. Szeptember 23-tól tartják számon a tanyasi filmnapok vetítéseit a moziüzemnél, s december elejét tekintik a filmnapok befejezésének. A tanyasi filmnapokon is első­sorban szovjet filmeket jut­tattak el a megye olyan te­lepüléseire, ahová még a vándor-mozi vetítőautója sem járt. örménykúton, Kar­doson, Muronyban és Csár­daszálláson mutatnak be filmsorozatokat, hat-hat egy­mást követő előadásban, pél­dául az Emlékezz a neved­re, vagy a Vörös kányafa még mindig nyitott, bár születtek részintézkedések ... — Egy 1975-ben kiadott rendelet alapján mi nem tar­tozunk az előadóművészek közé, így az ORI-tól nem kaphatunk működési enge­délyt. Kialakult közben az a gyakorlat, hogy a megyei ta­nácsok művelődésügyi osztá­lyai adnak ki ideiglenes en­gedélyeket. Elég sok kelle­metlenséggel jár ez a fele­más helyzet, és némi visz- szaélésre is alkalmat adhat. Üj kezdeményezés, hogy né­hány megyében tanfolyamot szerveznek, és ennek alap­ján adnak ki hosszabb idő­re működési engedélyeket. — A discóklubok létrejöt­tét némi ellenszenv fogad­című alkotásokat. A vetítése­ket gyakran követi vita és beszélgetés, Muronyban 80, Csárdaszálláson 70, Kardos- kúton 60 néző volt legutóbb kíváncsi vetítés után is a film.-különböző kérdéseire. A megyei klubtanáccsal egyetértésben kereste meg a Moziüzemi Vállalat a műkö­dési engedéllyel rendelkező ifjúsági klubokat, hogy a Nagy Október ünnepségeit filmbemutatókkal is gazda­gítsák. Huszonnyolc ifjúsági klub kérte a vetítéseket, volt, ahol négy-öt-hat film lejátszását is igényelték. A legnagyobb sikert az Anna Karenina című alkotás arat­ta a fiatalok körében. Gyu­lán, Orosházán, Szabadkí­gyóson, Békésen a vetítések után ankéton beszélték meg a felvetődő gondolatokat, több helyen maguk a fiata­lok irányították a vitákat. A szovjet filmeknek talán soha ennyi nézőjük nem volt Békés megyében, mint ép­pen ebben a jubileumi esz­tendőben. A vetítések, a vi­ták és ankétok közelebb hoz­ták a fiatal és a felnőtt né­zőkhöz a szovjet filmművé­szet gondolati és érzelemvi­lágát, így szívesebben és értőbben várják majd az ez­után születő filmeket is. ta, különösen a gyermekei­ket féltő szülők soraiban. Ma, amikor a közvélemény általában elismeri e táncos szórakozási forma létjogo­sultságát, szerinted érezhe- tők-e még előítéletek? — A rossz vélemény an­nak idején nem volt telje­sen alaptalan. Mióta a sze­szes ital árusítása a legtöbb klubban megszűnt, más a helyzet, s ez a közvélemény­ben is érezhető. Én személy szerint nem tapasztalok sem­miféle előítéletet. Munkahe­lyemen, a .Hajtóművek és Festőberendezések Gyárá­ban, ahol műszerészként dolgozom, kizárólag a mun­kám alapján értékelnek. Ügy érzem, a kollégák bizalom­mal vannak irántam, hiszen KISZ-titkámak is megvá­lasztottak. A magánéletben sem tapasztalom a discózás- nak különösebb hátrányát. Igaz, keveset vagyok otthon, ezért szól is néha a felesé­gem. De nem haragszik iga­zán, hiszen ő is szeret tán­colni. Gubucz Katalin Bede Zsóka Hol táncol a mai tinédzser? A fiatalok vitathatatlanul fontos szükséglete a tánc. Nagyszüleink még bálokban ropták, a mai harminc­negyvenévesek a tánctermekben. És hol táncol a mid tinédzser? Köztudott: a discókban. A discóklubok a hetvenes évek elejétől gombamód szaporodnak világ­szerte. Ez a hivatalosan csak félig-meddig elfogadott „műfaj” óriási táborral rendelkezik hazánkban is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents