Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
o 1977. november 13., vasárnap TÉGLA ÉS CSERÉP Bár egyre nagyobb teret hódítanak a házgyári építőelemek, 40 százalékban még mindig a hagyományos téglából és cserépből építkezünk. Megyénkben a hagyományos építési módot kedvelők kedvező helyzetben vannak, hisz a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat az országban az egyik legnagyobb, és a megyeszékhelyen dolgozik a legkorszerűbb cserépgyár is. Képeink itt készültek, azokon a helyeken, ahol megszokott dolog a 40 fokos hőség, a kérges tenyér, a derékfájás, a por, a Kossuth cigaretta és a teljesítménybér 40 fokban Sok mázsa a csillén O Naponta több ezerszer lehajolni, több ezer téglát kézbe venni: van, aki 25 éve csinálja O A téglarakástól a kemence gyomráig: 20 másodperc szabadság az izmoknak és a gondolatoknak o o Formák és fények harmóniája A szalag mellett nincs megállás Kép, szöveg: Martin Gábor Négy brigád egy üzem — Van olyan üzem, ahol a munkások szívesebben vállalják a három, mint az egy műszakot? — Képtelenség. Ilyen üzemet nem taláL Senki sem ellensége önmagának. — Nekünk mégis sikerült... — Ugyan hol? — Az orosházi malomban. Ezzel a képzelt szereplők képzelt beszélgetése félbe is szakadhat, hogy átadják helyüket valóságos személyeknek, munkásoknak és vezetőiknek. 1 felfedezés nem kötelességük A Békés megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat orosházi üzemében, egyszerűbben az orosházi malomban, 1977-ben a termelési érték 900 ezer forinttal nőtt. Ez a szám persze a kívülállóknak nem sokat mond. Változatlan létszám, jelentős fejlesztés nélkül hasonló üzemek esetében azonban ez nem mindennapi teljesítmény. Ottjártunkkor a hódmezővásárhelyi malom vezetői közül néhányan tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt, s nem ők az elsők, akik majd az orosházi kezdeményezések nyomába szegődhetnek. Látogatásuk célja, hogyan lehet a 120 vagon termék raktározására épült tárolóban 180 vagon lisztet elhelyezni. — Ezt a képtelennek látszó tervet, amely ma már valóság, a Béke brigád tagjai ötlötték ki. Ráadásul a gondolkodó munkásokon kívül csupán raklapokra, s néhány targoncára volt szükség. Pedig a „felfedezés” nem volt kötelességük, sőt, másutt ennyi munka végeztével — öten naponta 3000 mázsa lisztet hordoznak a vállukon — igencsak zúgolódnának. Vagy itt van a 2000 vagonos silótároló, amelyben a két takarítónővel együtt öten dolgoznak — magyarázza Fekete Gyula főmolnár. Így hát a Béke brigád tagjaitól nem kevesebbet, mint a gazdaságos raktártérkihasználást és anyagmozgatás gépesítését lehet megtanulni. No, és azt, mit jelent naponta több száz liszteszsák vállazása. Mikor nyugodt a molnár? Tanulni azért az őrlőüzem molnáraitól is lehet. Látni- és csodálnávaló akad az éppen akkor látogatóban ott járt óvodásoknak,, még akkor is, ha a malom áll, mert elkezdődött az éves karbantartás. Az apróságok emlékezetében persze aligha marad más, mint hatalmas épületek, óriás berendezések és néhány lisztes ruhába bújt ember, akinek a foglalkozása molnár. Most tegymás mellett dolgoznak a „fehér ruhások” és a karbantartók a Petőfi és a Műszaki brigád tagjai. Egy műszakban ... Gugolya Lajos 39 éve dolgozik a szakmában: — Háromműszak-párti vagyok, így jobban beoszthatjuk az időnket, több jut az otthoni teendőkre. — Rosta Mária is egyetértőleg bólint. A három műszakot meg ő is többre tartja az egynél. Erre különösebb magyarázatot nem keres. Értelme meg amúgy sem lenne az ellenkezőjéről meggyőzni. Az őrlőbrigád tagjainak elhatározása, s ebben a műszakiak is segédkeznek, hogy egy nappal hamarabb befejezzék a karbantartást. „Egy nap 16 vagon búza lisztté őrlését jelentheti” — hallom Miszlai László brigádvezetőtől. Erre azonban még jó három hetet várni kell. Várni? A karbantartás nem sok tétlenséget enged. Amibe belekezdenek, azt befejezik, még ha a műszak véget ér is. Igyekeznek, mert a molnár .akkor nyugodt, ha forog a malom. Műszakiak és kiszeíelők A karbantartók meg azon igyekeznek egész évben, hogy a malom megállás nélkül forogjon. Tavaly a meghibásodás következménye 18 óra kiesés volt, ebben az évben mindössze három órát álltak a gépek. A műszaki brigád tagjainak így azután év közben újítások kivitelezésére is jutott idejük. — Négy újításunkból kettőt fogadtak el — tájékoztat Földházi Imre lakatos, KISZ- titkár. De azért úgy gondolja, többet is törődhetnének velük, fiatalokkal. Igaz, ők sem hiba nélkül állók. Legutóbb „elaludták” a szakmai vetélkedőt, s így nélkülük rendezték meg azt. „Jó- vátesszük még” — tfogadkoz- nak. A csendes és mozdulatlan malomban zaj már csak a kiszerelőből hallatszik. Még néhány nap és ott is elkezdődik a karbantartás. Addig azonban még jó néhány ezer kilogrammos lisztestasak kerül a zsákokba. Andó Margit brigádvezető: — Igaz, hogy a kiszerelőbrigádunk mindössze öttagú, de előnye, hogy jól megértjük egymást, valamennyien törzsgárdatagok vagyunk. „Négy brigád, az nálunk egy üzem.” így jellemezte az orosházá malmot Fekete Gyula, ahol 105 dolgozóból csaknem száz szocialista brigádtag. Nyolcvanan törzsgárdatagok. A jövő pedig — ahogy azt Vékony Sándor üzemvezető elmondta — a malom teljesítménye a napi 17 vagonos őrlésről 24 vagonra nő. Ezt részben korszerű lég- szállításos berendezések üzembeállításával érik el. A késztermék csomagolása automatikusan történik majd, s 600—700 vagonos liszttároló épül. Az üzem dolgozóinak munkája rövidesen még egyszerűbbé, könnyebbé válik, s ez újabb sikerek forrása lehet. Kepenyes János Hintó helyett transzformátor A Füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Szövetkezet termelésének nagyobb hányadát már évek óta nem a hagyományos hintók adják. Olyannyira nem, hogy a jövő évtől teljesen megszüntetik e hagyományos termékek készítését. Az évek során megváltozott a szövetkezet termékszerkezete, s ezt az idén tovább korszerűsítették. Erre az évre 45 millió forint termelési érték elérését tűzték célul, ezzel szemben mintegy 10 millió forinttal túlszárnyalják terveiket. Mindezt hogyan érték el? Alapjában véve egyszerűen. A VBKM három gyárával kötöttek hosszú távú, kooperációs szerződést, s ezek értelmében különféle vasszerkezeteket, kapcsolóberendezéseket és hegesztő- transzformátorokat készítenek. Ezenkívül gyártanak még világítótesteket, valamint síncsatornákat, melyek szerelve NDK-exportra kerülnek. A fatömegcikkek gyártása is fontos szerepet tölt be a szövetkezet életében, ugyanis az esztergált termékek igen kelendőek Angliában, Hollandiában és az NSZK-ban. Az idén kiszélesítették kooperációs tevékenységüket az Épületasztalos és Faipari Vállalattal, ugyanis házgyári lakásokhoz a beépített bútorok különféle elemeit készítik. A profiltisztítás, a nagy sorozatban való gyártás, a hosszú távú kooperációs kapcsolatok, a korszerű munka- és üzemszervezés, a gépek jobb kihasználása, együttesen már az idén meghozta az eredményeket. Az anyag- mozgatás gépesítésével mintegy 20 ember léphetett a termelésbe. Az év végéhez közeledve már készülnek a jövő esztendő tervei. Az elképzelések szerint 65 millió forintos termelési értéket tűznek célul. Újdonság, hogy tovább fejlesztik a síncsatornák gyártását, bővítik a világító- testek skáláját, és természetesen fokozzák a tőkés exportot. Tárgyalások folynak újabb gyártmányok kialakítására is. A gyártmányszerkezet megváltozása magával hozza a névváltozást is. A jövő esztendőtől korszerű termékekkel kíván továbblépni a ma még járműkészítő és javító nevet viselő szövetkezet. —szekeres— Többet tartalékolnak a tsz-ek A Magyar Közlöny 79. számában megjelent a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló minisztertanácsi határozat módosítása. A határozat szerint a termelőszövetkezetek az adózott nyereség 4 százaléka helyett ezentúl 8 százalékot kötelesek a tartalék- alapba helyezni. Az intézkedés a tsz-ek gazdálkodási biztonságának növelését szolgálja, miután a megnövelt tartalékalap lehetőséget ad a kedvezőtlen évekből adódó pénzügyi hiányok rendezésére, valamint az előző évben elért jövedelemszint tartására, illetve legfeljebb 2 százalékkal való növelésére. Ily módon a mezőgazda- sági termelés jellegéből adódó termésingadozások pénzügyi hatása mérsékelhető. A termelőszövetkezetek III. kongresszusa állásfoglalásának megfelelően a határozat intézkedik arról, hogy a tsz-ek kölcsönös támogatási alapjának pénzforrásai bővüljenek azzal, hogy a gazdaságok az alap javára befizetik az évente képzett és a jelenlegi rendelettel felemelt tartalékalap 25 százalékát. A megnövelt alapból a gazdaságok nemcsak egy- egy kedvezőtlen év hatásait ellensúlyozhatják, hanem lehetőség van a tagszövetkezetek fejlesztésének finanszírozására is. A tartalék- alappal kapcsolatos határozatot már az 1977. évi zárszámadás során alkalmazni kell. A határozat kimondja, hogy a gépbeszerzési támogatásban részesülő gépek és technológiai berendezések egyes meghatározott alkatrészeihez az eddigi 34 helyett 24 százalékos támogatás adható. A minisztertanácsi határozat 1978. január 1-ével lép életbe.
