Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

1977. november 12., szombat KHJUl-fíTd Fogyasztási szövetkezetek munkaverseny-eredményei Vizsgálatok a szociális otthonokban Az idei szocialista munka­versenynek megyénk fo­gyasztási szövetkezeteinél is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünneplése adott minden korábbinál nagyobb lendületet. Nem sokkal a csepeli ver­senyfelhívás után az Oroshá­za és Vidéke ÁFÉSZ, vala­mint az Endréd és Vidéke Takarékszövetkezet javasla­tára megyénk valamennyi fo­gyasztási szövetkezete csat­lakozott a Nagy Október tiszteletére kibontakozott mozgalomhoz. E jubileumi versenyvállalások kidolgozá­sában — érthető módon — a szocialista brigádok álltak mindenütt az élre. Vala­mennyi szövetkezetnél elő­ször a brigádvezetők vették számba: melyek azok a mun­katerületek, ahol szövetkeze­tük gazdasági és politikai eredményeiért a legtöbbet tudnak tenni, majd a kollek­tívák közösen határozták meg a vállalásokat. Nem sokkal az első félév befejeztével brigádvezetői ér­tekezleteken értékelték a fo­gyasztási szövetkezetnél a vállalások időarányos teljesí­tését. Látva az év első hat hónapjának eredményeit, sok helyen újabb vállalásokat tettek. így történt ez Mező- kovácsházán is, ahol a jna- gyarbánhegyesi seprűkötő üzem szocialista brigádja a telep tervének további 2 százalékos túlteljesítését vál­lalta. Továbbá a mezőko­vácsházi toliüzem szintén 2 százalékos újabb vállalást tett, a Mozaik Áruház Béke brigádja pedig úgy határo­zott, hogy kommunista szom­batok szervezésével gépko­csiparkolót alakít ki. Egyéb­ként a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ valamennyi ágazata kimagasló eredmény­nyel zárja a háromnegyed évet. Most, az év tizedik hónap­ja után, megállapíthatjuk, hogy valamennyi ÁFÉSZ si­keresen végezte a zöldség­gyümölcs felvásárlást. A szo­cialista brigádok vállalásai­nak és teljesítésének köszön­hető jórészt, hogy a szövet­kezetek 10—12 százalékos zöldség-gyümölcs felvásárlá­si előirányzatukat több mint 150 százalék felett teljesítet­ték. A zöldség- és gyümölcs­felvásárlásban különösen ki­emelkedő eredményt ért el a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ 253 százalékos, a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ 217 százalékos, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ 213 százalékos, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ mintegy 200 százalékos teljesítésével. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére tett vállalások közül sehol sem hiányzik a társadalmi munka. Vagyis az a többlet, amit napi munká­jukon túl a szövetkezetek dolgozói társadalmi munka­ként végeznek eredménye­sen. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói például a mostani jubileumi évben már 120 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesí­tettek. A Tótkomlós és Vidé­ke ÁFÉSZ dolgozói kétnapi keresetüket ajánlották fel az új művelődési ház építésé­hez, míg a szocialista brigá­dok ezen túl további 5 ezer forinttal segítik a nagy léte­sítmények mielőbbi megépí­tését. A takarékszövetkezeteknél a jubileumi munkaverseny különösen nagy hatással volt és van jelenleg is a mező- gazdasági termelést szolgáló kölcsönök kihelyezésére. Ez azt jelenti, hogy a múlt év hasonló időszakához képest, több mint 60 százalékkal növelték a szövetkezeti pénzintézetek a mezőgazda- sági hitelként folyósított köl­csönök összegét. Az év végéig még két hó­nap hátra van. Ennek isme­retében is megállapíthatjuk, a megye fogyasztási szövet­kezetei eredményesen telje­sítik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójára tett vállaláso­kat. Balkus Imre Államunk nagy gondot és tetemes összeget fordít az idős, egyedül maradt és ma­gatehetetlen öregek gondozá­sára, ápolására. Éppen ezért különös jelentőséggel bír a népi ellenőrzés gyulai váro­si, járási bizottságának kö­zelmúltban megtartott vizs­gálata a fővárosi szociális otthon gyulai intézeténél és az eleki szociális betegott­honnál. A nemrégiben befe­jeződött vizsgálat célja: meg­állapítani, hogy az intéz­ményeknél hogyan látják el az arra rászorulókat, a csökkent munkaképességű, vagy önmaguk fenntartására nem képes embereket. A vizsgálat mindkét intéz­mény épületének állagát korszerűtlennek, rossznak minősítette. Gyulán 526, Ele­ken 100 rászoruló elhelye­zésére van lehetőség, bár telt háznál ez a szám már zsúfoltságot jelent. Ez pedig megnehezíti a beutaltak megfelelő ellátását. Az ellen­őrzés során az intézetek dol­gozóinak a gondozottakkal szembeni magatartásában kifogásolni valót nem talált, sőt Gyulán több olyan leve­let őriznek, amelyben köszö­netét fejeznek ki az itt ta­pasztalható bánásmódért. A beutaltak szakszerű egész­ségügyi ellátása mindkét he­lyen biztosított, ez viszont nem mondható el a techni­kai felszereltségről. Egy rohamezred penzai parancsnoka Az Inszári ezred 1917 ta- veszán Erdélyben állomáso­zott. Oda tért vissza három- hónapos kórházi ápolás után Borisz Andrejevics Szorokin törzskapitány. A 8. század katonái melegen üdvözölték parancsnokukat, aki szíve­sen elbeszélgetett velük, ér­deklődött családjuk iránt, sőt olykor elszavalta saját és más költők verseit. Az egyik gyűlésen B. A. Szorokin százados élesen szembeszállt azokkal a szó­nokokkal, akik újabb tá­madásokat sürgettek a fron­ton. Felszólította a katoná­kat, hogy ne ontsák tovább vérüket kapitalista érdeke­kért. Nézeteit más ezre- dekhez tartozó bajtársai is osztották. Később a gyűlés valamennyi felszólalóját le­tartóztatták, és Szorokint háborúellenes agitáció miatt tíz ' évT kényszermunkára ítélték. Az Októberi Forra­dalom azonban az ő számá­ra is meghozta a szabadu­lást. Miután visszatért csa­patához, kinevezték a 49. gyalogos hadosztály parancs­nokává. B. A. Szorokin egy zászló­alj élén megérkezett Mogil- jevbe, ahol N. V. Krilenko főparancsnok javasolta neki, hogy induljon Luganszkbaés segítse a partizánosztagok megszervezését. Borisz And­rejevics beleegyezett, de engedélyt kért arra, hogy el­utazhasson Penzába, mert édesanyját szeretné megláto­gatni. Ott találkozott a pen­zai kormányzósági tanács végrehajtó bizottságának el­nökével, és a köztük lefolyt beszélgetés meghatározta Szorokin további sorsát. Ki­nevezték a Vörösgárda pa­rancsnokává. Feszített tem­póban kezdte szervezni a kormányzóság gyáraiban és üzemeiben a fegyveres ala­kulatokat. Penzában csak rövid időt töltött. Vörösgárdistái élén Szaratovba indult, hogy le­verje az éllenforradalmárok lázadását. Ezután a Volga mögötti területen folytatta a harcot és csatlakozott a No- vonzeni hadosztályhoz. Szo­rokin törzsparancsnok lett és a fehérekkel vívott harc­ban megsebesült. A kórház­ban értesült arról, hogy kommunistákból önálló ezre­det szerveznek. Nemsokára állami és tanácsi szervek, gyárak és üzemek, helyőr­ségi alegységek és géppuskás alakulatok önkénteseiből fel­állították a penzai rohamez­redet. Leninhez küldött táv­iratukban hangsúlyozták, hogy felveszik a harcot Kol- csak csapataival a Volga vi­déken, és ha kell, a mun­kások és a parasztok — akár életük árán is — meg­védik a forradalom vívmá­nyait... A penzaiak örömmel vet­ték tudomásul, hogy egykori törzsparancsnokukat, Szoro­kint nevezték ki ezredük élé­re. Szinbirszkban találkozott Kalinyinnal, az összoroszor- szági Központi Végrehajtó Bizottság elnökével. Az ő ja­vaslatára olvadt be azután a penzai ezred az I. hadsereg alakulataiba, de többén kö­zülük átkerültek a IV. és V. hadseregbe, valamint a 25. Csapajev-hadosztályba. A polgárháború befejezése után Borisz Andrejevics a különleges észak-kaukázusi frontegységnél szolgált, majd kinevezték a penzai katonai bizottság felügyelőjévé. Le­szerelése után újságíróként különböző szerkesztőségek­ben dolgozott. A nagy áldo­zatokkal járó csaták emlékét idézi az általa kiadott ver­seskötetek címe is: A béke vére, Az éneklő palánk. Részt vett a Nagy Honvédő Háborúban is, és Vöröscsil­lag Érdemrenddel tüntették ki. Ezután újra tollat fo­gott és megírta Penza vö­rösgárdistái című könyvét. Ez a munkája a polgárhábo­rú eseményeiről és a moszk­vai népi egyetemen kötött barátságokról szól. Szorokin, Penza város díszpolgára a NOSZF 50. év­fordulója alkalmából Dicső­ség Érdemérmet kapott. Éle­te végéig ápolta a Vörösgár­da egykori harcosaihoz fű­ződő baráti-bajtársi kapcso­latait. Az ő emlékét idézi a múzeumban levő kiállítási anyag is. (O. Szavin cikke nyomán) A gondozottak kulturális, szórakoztató jellegű elfog­laltsága jónak mondható. Televíziót nézhetnek, rádiót hallgathatnak, újságot, fo­lyóiratokat olvashatnak, sőt a gyulai intézetben TIT-elő- adásokat, szórakoztató mű­sorokat rendeznek részükre. Az elekiek csoportosan, a gyulaiak egyénileg is láto­gatják a mozi előadásait. Gyulán ezenkívül jól felsze­relt és- a gondozottak által rendszeresen igénybe vett könyvtár is van, míg az ele­ki otthonban mindössze 50- 60 kötet áll az olvasni kívá­nók rendelkezésére. Ez az igényeket nem elégíti ki. A két intézmény évente össze­sen mintegy 17 millió forin­tos költségvetéssel gazdálko­dik. Ez az összeg elegendő arra, hogy megfelelő színvo­nalon tevékenykedjenek. A vizsgálat összességében kedvező tapasztalatokat ho­zott. Az intézetek általában jól látják el feladataikat. A belső ellenőrzés javítására hasznos lenne Gyulán leg­alább félműszakos belső el­lenőrt alkalmazni, Eleken pedig az ilyen feladatokat konkrétan kell meghatároz­ni; javasolja egyebek között a népi ellenőrzési bizottság összefoglaló jelentése. WtWWWWMWMWWWWWWWWVWVWVWWWMWMWMWWWtV , Uzemtörténeti kiállítás A Gyógyszertár Vállalat békéscsabai központjában múlt századi és század eleji használa- ti eszközökből, tároló edényekből, szakkönyvekből, a gyógyszerészeti technológiához tarto­zó berendezésekből rendeztek kiállítást. A bemutatott régiségek zömét a vállalat Claudius Galenus nevű békéscsabai brigádja gyűjtötte az elmúlt évek folyamán Fotó: Martin Gábor A Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyárában napi két órá­ban üzemorvosi rendelést, heti három órában terhes- és pszichológiai tanácsadást, hat órában pedig fogászati ren­delést tartanak, ahol naponta átlagosan 20—22 beteg fordul meg. Képünkön dr. Nagy Balázs üzemorvos vérnyomást mér Fotó: Martin Gábor „Kiváló határőr község” lett Battonya Nemrégiben bensőséges ünnepséget rendeztek ha­zánk elsőként felszabadult községében, Battonyán. A művelődési házban ekkor emlékeztek meg arról az eseményről, hogy egy évti­zeddel ezelőtt a község kiér­demelte a „Határőr község” kitüntető címet. Az elnök­ségben helyet foglalt dr. Csentes Mihály alezredes, az orosházi határőrkerület pa­rancsnoka, Csulik Mihály, a mezőkovácsházi Járási Hiva­tal elnöke, valamint a köz­ség párt-, állami és társa­dalmi szervek vezetői. Meg­nyitót Palkó Lajos, a nagy­községi pártbizottság titkára mondott, majd Csulik Mi­hály emlékezett meg az el­telt évtized jelentősebb ered­ményeiről. Bevezetőjében szólt arról, hogy az utóbbi években fejlődött és erősö­dött a határőrizet intézmé­nye, és vele párhuzamosan a szocialista haza védelmé­ben, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek intézmé­nyesen, de a hazáját szere­tő lakosság is bekapcsolódott határaink őrizetébe. Ez a kapcsolat is kifejezi a dol­gozó nép és a fegyveres erők érdekazonosságát, a szocia­lizmus építéséért és védel­méért végzett közös felelős­séget. Mindezekért Battonya nagyközség most is elnyer­te a „Kiváló határőr község” címet. Elismeréssel szólt, hogy a községben az Ifjú Gárda három csoportja 52, az úttörőcsapat öt csoport­jának 136 tagja segíti szer­vezetten a határőrs munká­ját. Hogy ez a társadalmi aktivitás" milyen jelentős, azt érzékelteti, hogy a határsér­tők 30 százalékát a lakosság segítségével fogták el. A felsőbb szervek is elismerik a lakosság áldozatkész, segí­tő munkáját, hiszen egy la­kos kormánykitüntetést is kapott, I6-an pedig Kiváló Határőr jelvény kitüntetés­ben részesültek. A művelődési házat meg­töltő közönség nagy tapssal jutalmazta az ünnepi meg­emlékezést, majd dr. Csen­te Mihály átadta Borka Sán­dornak, a nagyközségi tanács elnökének a „Kiváló határ­őr község” címet elismerő oklevelet, valamint több la­kosnak a „Kiváló Határőr” kitüntetést. Szemüvegesek figyelem! Jobb ellátást ígérnek A Magyar Látszerész-Op- tikus Szövetség által Buda­pesten rendezett tanácskozá­son részt vettek a társada­lombiztosítás, .az Egészség- ügyi Minisztérium, SZOT- kutatóintézet, az érintett gyárak (MOM, Granvisus), kórházak és tanácsok sze­mészeti rendelői, valamint a Látszerész Szövetkezet és az OFOTÉRT képviselői, opti­kus kisiparosok — minden­ki, aki a lakosság szemüveg­ellátásában érdekelt. A tanácskozás több felszó­lalója felemlítette a csök­kentlátók részére készülő távcsőszemüveget. A rászo­rulók kielégítését akadályoz­ta a kevés rendelőhely, va­lamint a bürokratikus ad­minisztráció. Ez különösen a vidéki lakosoknak okoz ne­hézséget, mivel kénytelenek többször is felutazni Buda­pestre. A minisztérium a kö­zeljövőben rendezni kíván­ja ezt a gondot. Érdeklődést keltő téma a kontakt lencsék mind szé­lesebb körű elterjedése. 1975 előtt kizárólag a budapesti II. sz. Szemészeti Klinika la­boratóriuma készített kon­takt lencsét. Itt csak a gyó­gyászati esetekkel, illetve a munkakörüknél fog­va érdekeltekkel foglalkoz­tak. Az OFOTÉRT 1975 nya­rán kontakt lencse labora­tóriumot létesített, amely nemcsak belföldön ismert kemény kontakt lencséket, hanem importált Gél lencsé­ket is forgalomba hozott. Egy év alatt az érdeklődés úgy megnőtt, hogy az OFO­TÉRT további fejlesztést ha­tározott el. A jelenlegi ter­melést új laboratórium meg­nyitásával kívánják a jövő év végére megkétszerezni. A következő évben pedig Kecs­keméten megnyílik az első vidéki kontakt lencse labo­ratórium, ahol a lencsét vi­selők megfelelő orvosi vizs­gálatban is részesülnek. Tervezik a kontakt lencse laboratóriumi hálózat több vidéki városba, főként klini­kai városokba irányuló ki- terjesztését. Régi problémájuk oldódik meg azoknak a munkások­nak, akiknek védőszemüve­get és egyúttal dioptriás szemüveget is kell viselni­ük munka közben. 1978-tól kétféle védőszemüveget gyárt a esztergomi Granvisus gyár. Az egyik fajta ráhelyezhető a szemüvegre, míg a másik típus eleve a szükséges di­optriás lencsével készül. A szemüvegek minőségé­nek javítása, valamint a jobb szemüvegellátás érde­kében 1978-ban az OFO­TÉRT Európa legmodernebb központi szemüvegkészítő üzemét indítja be. Itt az au­tomatika veszi át a főszere­pet, mely biztosítja a szem­üvegek rrtég nagyobb opti­kai pontosságát és egyben lehetővé teszi a megrende­lések gyorsabb teljesítését. A következő tervidőszak vé­gére az ország egész OFO- TÉRT-hálózatának a köz­ponti üzemben készítik majd a szemüvegeket. Bíró Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents