Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

1977. november 11., péntek o Hild-emlékérmek Egy argentin mérnök kez­deményezésére 1949-ben no­vember 8-át városrendezési világlappá nyilvánították. Tették ezt azért, hogy a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok kormányai, tudósai és az egyszerű állam­polgárok felfigyeljenek a vá­rosrendezés jelentőségére, ugyanakkor összehangoljak az urbanizációval foglalkozó szakemberek tevékenységét, alkalmat adjanak az állandó tudományos eszmecserékre. A gondolat kedvező vissz­hangra talált hazánkban is, hiszen az ünnepségek köz­pontja 1968-ban éppen Ma­gyarországon volt. Hild Já- nos-emlékérmet alapítottak, amelynek a szervezet tagjai és a település szépítésében, építésében kiemelkedő ered­ményeket elérő városok kap­hatnak meg. örvendetes, hogy 1974-ben e díjat me­gyénk dinamikusan fejlődő városának, Gyulának ítélték oda. Az idei urbanisztikai vi­lágnap hazai eseményeire november 8-án, 9-én és, 10- én Szolnokon, Egerben, il­letve Budapesten került sor. Bondor József, a Magyar Ur­banisztikai Társaság elnöke ünnepi tanácsülésen nyújtot­ta át Szolnok és Eger város Tanácsának a Hild János- emlékérmet. A társaság el­nöksége ebben az esztendő­ben dr. Gonda Györgyöt, Vas megye tanácselnökét, dr. Preisich Gábort, a műszaki tudományok doktorát és Sar­lós Istvánt, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárát tüntette ki Hild- emlékéremmel. A harmadik világban Fényes Tamás kiállítása a „Tízek”-ben Esti tárlat néven kezdődtek el még évekkel ezelőtt a képzőművészeti kiállítások a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház kétsze­resen „Aranykoszorús” cím­mel kitüntetett Tízek Ifjúsá­gi Klubjában és ez a szép sorozat azóta sem szakadt meg. Sőt, bővült, mert ez már a második alkalom, hogy a vizuális ábrázoló­művészet egyik legfiatalabb ága, a fotóművészet kap he­lyet a klub falain. Fényes Tamás a Magyar Távirati Iroda fotóriportere­ként 1962 óta tizenkét fejlő­dő országban járt. Mint ri­porter, természetesen nem művészkedni akart, elkerülte a vad egzotikum csábításait. Bevallott célja, a távoli né­pek életének, szokásainak, mindennapjainak bemutatá­sa volt. Pillanatfelvételeket készített a hétköznapokról, a jellegzetes tájakról, embe­rekről. A harmadik világ. Ezzel az összefoglaló névvel mi mintegy összevonjuk a fejlődő országokat, pedig életük gyakran gyökeresen különböző. A fotós — az ob­jektív „szemén” keresztül — ebbe a világba kalauzol ben­nünket. Nem akart művészkedni Fényes Tamás és mégis — vagy éppen ezért — a kiál­lított 31 színes és fekete-fe­hér kép művészi alkotás. Se­gítségükkel távoli országok sokszor küzdelmes, problé­mákkal teli életébe pillant­hatunk be, ezért érdemes megnézni „A Harmadik Vi­lág” címen rendezett kiállí­tást, mely november 10-én, tegnap este nyílt meg és 28- ig tekinthető meg a Tízek If­júsági Klubban. L. L. Fényes Tamás kiállítási anyagából a Perui parasztasszony című kép Rendőrségi hírek Elítélték a garázdát. A békéscsabai városi kapitány­ság bíróság elé állítással vizsgálatot indított Vereska Mátyás 32 éves többszörösen büntetett békéscsabai lakos ellen, akit a békéscsabai vá­rosi bíróság garázdaság mi­att 10 hónap szigorított bör­tönbüntetésre ítélt. Az íté­let nem jogerős. Balesetek. November 7-én, a Szarvas—Kondoros közti útszakaszon Bárdos Ferenc 30 éves szegedi lakos sze­mélygépkocsijával nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedett. Egy jobbra ívelő kanyarban ke­resztbe fordult, majd a bal oldali árokba borult. Bárdos Ferenc és utasa Bárdosné könnyebb sérüléseket szen­vedtek, az anyagi kár 30 000 forint. Ugyancsak november 7-én, Orosháza belterületén Szabó Pál 26 éves orosházi lakos ittasan közlekedett segédmo­torkerékpárjával és elütötte Serbán János 41 éves oros­házi lakost. Szabó Pál sú­lyos, Serbán János könnyű sérüléseket szenvedett. November 8-án Orosháza és Csorvás közt Nagy János 24 éves budakalászi lakos tehergépkocsival előzni szán­dékozott egy trélerszerel­vényt, a sűrű köd miatt ké­sőn vette észre, a vele szem­ben szabályosan közlekedő tehergépkocsit, amelynek ne­kiütközött. Ezután a tréler elé vágódott, majd az árok­ba borult. Nagy János sú­lyos, de nem életveszélyes, utasa könnyebb sérüléseket szenvedett. A járművekben 50 ezer forint anyagi kár keletkezett. Szerdán este Békéscsabán, a Szarvasi út és Kazinczy utca kereszteződésében baleset történt. Varga K. János erősen ittas állapotban kerékpárjával nem biztosította az elsőbb­séget egy arra haladó teherfurgonnak, amely elütötte. Var­ga K. János súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett Fotó: Martin Gábor Kollégiumavató Kétegyházán Kollégiumavató ünnepséget tartottak az elmúlt hét vé­gén a kétegyházi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet diákotthonában. A céltuda­tos nevelőmunka eredmé­nyeként sikerült elnyerni a diákotthonnak a kollégiumi címet. Az ünnepségen — melyen jelen volt dr. Vitay István, a MÉM kulturális és szakoktatási főosztályá­nak osztályvezetője, Sebesi Lászlóné országgyűlési kép­viselő, valamint a párt-, ál­lami szervek és a KISZ kép­viselői — Nagy Lászlóné in­tézeti párttitkár tartott ün­nepi megemlékezést. Ezután az intézet irodalmi szakkö­rének műsora következett. Dr. Vitay István avató­beszéde után dr. Szemenyei Sándor, a KISZ megyei bi­zottságának szakmunkás­felelőse adta át a KISZ KB által adományozott kollégiu­mi zászlót Pálfi Györgynek, az intézet igazgatójának, Bencze László kollégiumve­zetőnek, Gajda Istvánnak és Katona Endrének, a diákta­nács elnökének, illetve tit­kárának. Városfejlesztési iroda Szarvason A szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén értékelte az öt évvel ezelőtt megalakult vá­rosfejlesztési iroda munká­ját. Megállapították, hogy az iroda a helyi erőforrásokat ismerve és kihasználva ru­galmasan segíti a tanácsot, a műszaki, gazdasági teendők megoldásában. Jellemző a fejlődésre, hogy míg 1973-ban mindösz- sze nyolc és fél millió forint értékű tervezői és lebonyolí­tó munkára került sor, ad­dig ez a szám tavaly elérte a 36,5 millió forintot. Ki­használva a társadalmi ösz- szefogásban rejlő lehetősége­ket, valamint egyéb gazda­sági szempontokat, az elmúlt négy esztendő alatt több mint hárommillió forintot takarítottak meg. A testület felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a meg­bízók sokszor megalapozat­lan műszaki és pénzügyi elő­készítés nélkül adják le megrendeléseiket az irodá­nak. Ez természetesen a be­ruházási fegyelem lazulásá­hoz, a felelősség áthárításá­hoz vezet. Éppen ezért új működési szabályzatban rög­zítették a megrendelők és a lebonyolítók feladatait. En­nek megvalósítása esetén a munka tervszerűbb, jobb lesz, megfelelően érvénye­sülnek a városfejlesztési el­képzelések. Ünnepi közgyűlés Bucsán Az elmúlt napokban ün­nepi közgyűlést tartott a bucsai Üj Barázda Termelő- szövetkezet tagsága abból az alkalomból, hogy a közös gazdaság 20 évvel ezelőtt alakult. Nyakó István, a termelőszövetkezet elnöke méltatta a nap jelentőségét, és azt az utat, amelyet a két évtized alatt a szövet­kezet tagsága megtett. Jól- esően ismertette azokat a nagyszerű eredményeket, amelynek kézzel fogható va­lósága, hogy az elmúlt év­ben árutermelési értékük már meghaladta az 50 mil­lió forintot. Az ünnepi beszéd végén a szövetkezet elnöke Kutyik Mátyástól, a szeghalmi járá­si hivatal elnökétől vette át a megyei tanács elismerő oklevelét, valamint a jubi­leumi serleget. Ezen a köz­gyűlésen hatan kapták meg a Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetést, tízen „Ki­váló Tsz Dolgozó” jelvényt, hét alapító tag pedig törzs- gárdatagságot elismerő jel­vényt. Fejlődés ­Ö 7. árutermelés a kap­csolatok világa. Sza- bódva jegyezzük ide ezt a magasröptűén elméle­tinek tűnő, jóllehet földhöz­ragadtan köznapi tőmonda­tot. S mindjárt mentegetőz­ve is, amiért efféle teoreti­kus nyilatkozatokat enge­dünk meg magunknak, hoz­zátesszük : aligha gondoltuk még végig minden vállalat­nál és szövetkezetben — a népgazdaságban —, hogy mit jelent a valóság néző­pontjából vizsgálva ez a közgazdasági közhely. Országunkban áruterme­lés folyik. Az áru értékét — folytatván idejegyzett köz­helyeinket —, a társadalmi­lag szükséges, korunkban pe­dig: a világpiaci értelemben mért társadalmilag szüksé­ges munka határozza meg. Itt pedig egyszeriben véget is vethetünk ennek az el­méleti fejtegetésnek: az áru­termelés kapcsolatokat fel­tételező jellegét — száza­dunk befejező harmadában — ez a világméretű mér­tékegység, tehát: a nemzet­közi piac mértékrendszere határozza meg. S ha az olvasó szíves — és megköszönt — figyelmét sikerült eddig e gondolat­sorhoz vonzanunk, most már akár abba is hagyhatjuk az elméleti alapvetést. Valóban, emlékeztethetünk néhány tényre-példára, amelyek iménti fejtegetéseink meg­hökkentően naprakész, sőt, millió-milliárd forintokban kifejezhető tartalmát aligha­nem egyszeriben igazolhat­ják. A példázat pedig — amit mindenki tetszése sze­rint újabbakkal tetézhet — arra utal, hogy az üzem hasztalan várja az alkat­részt. Arra továbbá, hogy az egyik textilgyárunk a kész­leteinek — szaknyelven szól­va : úgynevezett biztonsági tartalékainak — feldolgozá­sára, jobb híján saját kon­fekcionáló üzemet létesített. Még továbbá: hogy egyik gépipari vállalatunk a mű­ködéséhez, létezéséhez nél­külözhetetlen csavarok és kis tartozékok krónikus hiá­nyát megunva, csavar- és tartozékgyártó háziüzemet rendezett be. Ne feledjük, témánk ez­úttal ez: az árutermelés •— a kapcsolatok világa. Ha vi­szont az, akkor kár is tű­nődnünk most azon, meny­nyibe kerül a vállalatnak — és természetesen az ország­nak — ez a bizonyos ház­táji konfekcionálás és csa­vargyártás. Elégedjünk meg annyival: nagyon sokba. En­nél is fontosabb arra utal­nunk, amiről példáink vég­eredményben szólnak: va­jon végiggondolták-e nálunk mindenütt az árutermelés és a gazdasági kapcsolatbővü­lés logikáját? Nos, próbáljuk végiggon­dolni ! E gondolatsor lényege: a gazdasági fejlődés szükség­képp azonos a gazdasági függőség térhódításával. függőség Szokatlan fogalom ez, első hallásra már-már riasztó is, pedig a gazdasági fejlődés természetes és szükségszerű következménye. Ami a fo­galom külgazdasági össze­függéseit illeti, nyilvánvaló, hogy önmagában véve a külforgalom aránya — amely a nemzeti jövedelem termelésének mintegy a fe­lét már meghaladja — ezt a kölcsönös függőséget jól szemlélteti. A folyamat azonban a belgazdasági kap­csolatokban is éppen ilyen intenzitású, bár jelentősége a köztudatban még nem foglalta el a méltán megil­lető helyét. A hazai válla- latok-szövetkezetek kapcso­lataiban az önellátás, illet­ve a kölcsönös függőség gazdasági, gyakorlati dialek­tikája egyelőre csak elmé­letileg világos — a valóság­ban kevéssé. Mit jelentenek, ha jól meggondoljuk, a Központi Bizottság október 20-i ülé­séről tudósító közlemény bi­zonyos meghatározó fogal­mai? Miként értelmezzük a szelektivitás hangsúlyozását, a külgazdasági specializáció és szakosodás népgazdasági jelentőségét? Ezek a fogal­mak valójában a kölcsönös vállalati függést erősítik, in­dokolják, sőt erősödését fej­lődésünk feltételének tekin­tik. Nem kell különösebb esz­mefuttatás annak bizonyí­tásául, hogy a szelekció az egyik termék gyors fejlesz­tését és a másik megszünte­tését jelenti. Márpedig a megszüntetés mozzanata ön­magában is feltételezi pótlá­sát — esetleg importból, ne­tán egy másik vállalattól —, s ez mindenképpen a függő­ség, a piaci ellátás függésé­nek bővítését jelenti. Ha eh­hez hozzátesszük, hogy a modern termelés nélkülöz­hetetlenné teszi az alkatré­szek, részegységek — műsza­kilag milliméterre egyezte­tett, szabványosított — koo­peratív előállítását, ez a függőség további indoklását, szemléltetését kínálja. Nos, a magyar gazdaság abba a korszakváltó sza­kaszba lépett, amikor a be­zárkózás sem népgazdasági, sem vállalati mértékben nem kínál járható utat, megol­dást. A gyorsuló fejlesztés, amely szándékunkban áll, a terebélyesedő és kölcsönösen erősödő gazdasági függést is jelenti, teljességgel mellőz­ve azt a körülményt, hogy ez is szándékunkban áll-e vagy sem, tetszik-e minden vállalatnak vagy sem. A va­lóság — így tanultuk —, tu­datunktól független. a nem cselekszünk mindig e törvénysze­rűség szerint, azt ter­mészetesen megtehetjük, csak sokat kell fizetnünk ér­te a világpiacon, amely szi­gorúan megéri minden ter­mékünket — s megeshet, hogy e megméretéskor köny- nyűnek találtatunk... Tábori András Gazdag klubprogram Nagyszénáson Nagyszénáson, a Czabán Művelődési Házban hat fel­nőtt klub működik, amelyek novemberben is gazdag prog­ramot biztosítanak tagjaik részére. A Darvas Ifiklub a világ­ifjúsági találkozók történetét kíséri végig, játékok, vetél­kedők és diafilmes útibeszá­molók keretében. A Szocialista Brigádveze­tők Klubja 14-én rendezi so­ron következő összejövetelét, ezúttal a helyi szociális ott­honban. A klubesten megis­merkednek az otthon életé­vel, majd beszámolnak ven­déglátóiknak a brigádok sze­repéről és tevékenységéről. November 21-én Kaczkó Mi­hály tanácselnök grúziai él­ményeiről beszél a klub tag­jainak. A hónap végén, 22- én Ady Endre születésének 100. évfordulójára emlékez­nek, majd 28-án az ÁFÉSZ munkájával ismerkednek meg. A Nők Klubja kéthe­tenként tartja foglalkozása­it. Legutóbb 8-án, az új ter­melőszövetkezeti törvénnyel és szabályozó rendszerrel is­merkedtek meg, dr. Bánki H. János előadásában. Az Értelmiségi Klub e hó­napban Feldmann Tibor fes­tőművész munkáiból rendez kiállítást. Az Ifjúmunkás Klubban legutóbb a fiatalok szexuális problémáiról hang­zott el előadás. Legközelebb november 16-án jönnek ösz- sze a klub tagjai, amikor a viselkedési normákról vitat­koznak. 23-i klubestjükön mindazt összegzik, amit az OTP-ről tudni kell, majd 30- án a sportról tartanak ve­télkedőt a fiatalok. A nagyszénási művelődési ház nem feledkezik meg az idős emberekről sem. A Nyugdíjas Klubban novem­berben többek között az élet keletkezéséről, az egészséges életmódról, valamint az em­ber és közösség kapcsolatá­ról hallhatnak előadásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents