Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
1977. november 9., szerda o Gálaingek exportra Koponyakoncentráció A Férfifehérnemű-gyár orosházi üzemében az elmúlt hónapban 10 ezer férfi gálainget készítettek és szállítottak szovjet exportra. Az ingek összeállításában a munkát segítette és könnyítette a speciális gallérkészitő gép Fotó: Veress Erzsi Bortermelők, figyelem! Egyszerűsödik az adóztatás ENCI Híradó Nyíregyházán, az ottani gyáregységben tartott megbeszélést nemrég a HAFE pártbizottsága. Nem kisebb jelentőségű témáról volt szó, mint a vállalat — és különösen a csabai üzem — szempontjából sorsdöntő festőberendezésekről. Gyártásuk: KGST-profil. Súlyát, nagyságrendjét, s vele együtt a csabai gyár értékét jelzi a következő adat: a HAFE teljes termelési értéke ebből az idén 800 millió forint, s ennek egynegyedét Békéscsabán állítják elő. Gyártsatok festőberendezéseket! — ez a feladat. Igen ám, de hogyan? — kérdezik a csabaiak. A válasz hátigaz, a Körösök vidéke nem tipikus bortermelő körzet. Olvasóink kérésére és a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az alábbiakban mégis ismertetjük azokat a legfontosabb változásokat, amelyek a lakosság borforgalmi adóztatásában 1978. január 1-től lépnek életbe. Január elsejétől kezdődően a borforgalmi adót a tanácsok szakigazgatási szervei a termelők 1972—1976. évi bortermésének egy évi átlaga alapján állapítják meg. Ez az adó mindaddig változatlan marad, amíg a szőlőterület nagyságában bekövetkező változás (szőlőtelepítés, -vásárlás, -eladás, stb.) miatt az adóhatóság ezt nem módosítja. Azok a termelők, akik az eddigi rendelkezések alapján adóátalánnyal adóztak, a borforgalmi adót a továbbiakban is az átalány megállapításánál alapul vett bormennyiség figyelembevételével fizetik. Az átlagtermés alapján történő adózással összefüggésben az új rendelet megszüntette a termelők évenkénti termésbejelentési kötelezettségét, valamint a borkészletek helyszíni ellenőrzését. Már az 1977. évi bortermést sem kell bejelenteni. A továbbiakban csak azoknak a termelőknek kell bejelentést tenni, (1) akiknek szőlőterülete eladás, vétel, új telepítés, stb. folyamán növekedett, vagy csökkent (2) akik szőlőértékesítésről bor előállítására, vagy bor előállításáról szőlőértékesítésre térnek át (3) akik vásárolt, kapott vagy egyéb címen megszerzett szőlőből bort állítanak elő. A módosító rendelet termelőként csak az évi 50 litert elérő bor előállítására ír elő adófizetési kötelezettséget. Tehát annak a termelőnek, akinek évi bortermése nem éri el az 50 litert, bejelentést nem kell tennie és borforgalmi adót sem kell fizetnie. Az új szabályok ösztönzik a termelőket a szőlő újratelepítésére, felújítására, valamint terméshozamaik emelésére, hiszen az új telepítésű, valamint a felújított (legalább 25 százalékot elérő tő- kehiány-pótlású) szőlőterületen előállított bor után a telepítés évétől számított nyolc évig nem kell adót fizetni. Továbbá az 1972—76. évek átlagánál magasabb hozamok nem esnek borforgalmi adó alá. Természetesen az átlag alapján történő adóztatás azt is jelenti, hogy a következő években az átlagosnál kisebb termés esetén is meg kell fizetni az átlag szerinti adót. Azoknak a termelőknek az adóját, akiknek szőlőterületét az év folyamán természeti csapás (jégeső, fagy, belvíz, stb.) érte, az adóhatóság a kár mértékének megfelelő mértékben mérsékeli, vagy elengedi. Az új rendelkezések a legkisebb adóköteles bormeny- nyiséget is meghatározzák. Ez a mennyiség általában 250 liter bor vagy must. Annál a termelőnél azonban, akinek adóalapja az évi 500 litert nem haladja meg, legkisebb adóköteles italmeny- nyiségként az 1972—76. években kedvezményesen adózott bor (must) mennyiségének egy évi átlagát veszik figyelembe. Az adó mértékére és az adófizetés módjára, illetőleg idejére vonatkozó rendelkezések változatlanok maradtak. A borforgalmi adó általános tétele 8 forint; családonként — 250 literig — 1,50 forintos kedvezményes tételű adót kell fizetni. Az adó első részlete március hó 15-ig, a második részlet szeptember hó 15-ig fizethető adópótlék mentesen. Az állami, szövetkezeti felvásárló szerveknek eladott bor után a jövőben sem kell adót fizetnie a termelőnek. Még egy lényeges, a termelők érdekeit szolgáló intézkedés: az állami, szövetkezeti felvásárló szervek a termelőktől megvett ital után kiállított átvételi bizonylatot (vételi jegyet) közvetlenül küldik meg a szakigazgatási szerveknek. Az állampolgárokat ezzel kapcsolatban bemutatási kötelezettség a jövőben nem terheli. Endréd község legnagyobb termelő üzeme a több mint 1200 dolgozót foglalkoztató cipész szövetkezet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., valamint a szövetkezet fennállásának 30. évfordulója alkalmával üzemi újságot jelentetett meg. Az ENCI Híradó I. évfolyamának 1. száma KISZ- védnökséggel készült, és 1300 példányban jelent meg. A lap köszönti a Nagy Októbert és a testvéri szovjet népet, beszámol a szövetkezet 30 éves fejlődéséről és fényképen mutatja be azt a kilenc, ma is aktívan dolgozó alapító tagot, akik elsőként léptek a szövetkezés útjára. Reméljük, hogy a most megjelent ENCI Híradó első számát követi a többi, és változatos tartalmával jól szolgálja majd az üzem dolgozóinak széles körű tájéA Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ gazdálkodási eredménye évek óta egyenletesen felfelé ível. A következetes munka nyomán jutott el e szövetkezet kollektívája oda, hogy múlt évi eredményei elismeréseként áprilisban átvehette a belkereskedelmi miniszter dicsérő oklevelét. A közelmúltban Dévavá- nyán jártunk. Havancsák Ferenc, a szövetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva a kiskereskedelem 106,6, vendéglátás 104,9, de különösen a felvásárlás 140,5 százalékos tervteljesítését jónak ítélik. 1976 első fél évében 4 millió 563 ezer forint volt a szövetkezet mérleg szerinti eredménye. Ezzel szemben az idei esztendő hasonló időszakában 5 millió 200 ezer forint nyereséget jegyezhettek be a gazdasági tevékenységet összesítő mérlegbe. Az említett három alapvető ágazat közül is legjobban a felvásárlás fejlődött. A tíz évvel ezelőtt alakult és jeterét, motívumait, szellemi alábbiakban. A feladat nem csekély. A HAFE csabai gyárának el kell látnia az összes szocialista országot — és elsősorban a Szovjetuniót — nagy értékű, az iparban széltében- hosszában használatos festő- berendezésekkel. Ez eddig nagyjából ment is, de most nagyobb sebességre kell kapcsolni. A termelés ugyanis sokszor ütemtelen volt, gyakori határidő-módosításokkal. A kérdést tehát így kell megfogalmaznunk: hogyan maradhat versenyképes a gyár a döntő fontosságú szovjet piacon, ha egyre veszélyesebb a nyugat-európai konkurrencia? Tervezni, de milyen szinten? Gyorsítani kell a szállítást! Igen ám, de vészesen sok idő megy el a tervezéssel, amit jelenleg zömmel külső tervezőkkel oldanak meg. Ez lassú is, költséges is. Polonka György főmérnök, akitől mindezt megtudom, jegyzeteibe lapoz. — A KGM tervezőirodájával és az INTRANSZMAS szakembereivel dolgoztatunk. A festő- berendezések általános és részletterveire, amit mi B és C szintű terveknek hívunk, az árbevételnek öszszesen mintegy 10 százalékát költjük. Már korábban olyan döntés született, hogy az egyszerűbb C-s munkákat Békéscsabán végezzük el; meg is alakult egy tízegynéhány fős csoport, s bevált, jól működik. De ennél is tovább kell lépnünk. Az év elején. megvizsgáltuk, menynyire lenne gazdaságos a csaknem teljesen házon belüli tervezés. Az eredményt jól szemlélteti egy adat: az idén 200 millió értékű festő- berendezést gyártunk, ennek a tervezési költsége 10 millió forint, ennyit lehet tehát még jobb, még szakszerűbb tervezőmunkával megtakarítani. lenleg ötven tagot számláló dévaványai Május I. Te- nyésztojástermelő Szakcsoport az idei első fél évben baromfiból csaknem 128 ezer, étkezési tojásból több mint 900 ezer, tenyésztőiásból 1 millió 505 ezer forint árbevételt ért el. Ehhez az eredményhez jelentős mértékben hozzájárult a 4—5 hónapos termelési ciklus nyolc hónapra történő növelése. Ezt mindenekelőtt a következetes piackutatás eredményezte. Ugyanis ma már tetemes mennyiségű tojást szállít a szakcsoport más megyébe is. Megyénkben elsőként Ecsegfalván alakult juhtenyésztő szakcsoport, melynek létrejöttéért különösen sokat tett a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ. A szakcsoport ez év első felében 333 ezer forint értékű exportbárányt és csaknem 228 ezer forint érétkű gyapjút értékesített a fogyasztási és értékesítő szövetkezet közreműködésével. A méhész szakcsoport 570 ezer, a nyúltenyész- tő szakcsoport 380 ezer, a gamegalapozását kutatjuk az Közbevetőleg: sokszor komolyan töprengünk azon, hogyan lehet egy apró szervezési - intézkedéssel 500 forintot megtakarítani, de lám, amikor milliókról van szó, a gépezet mégis lassan mozdul. Kiderül azonban, hogy ezt a 10 milliót már az idén megfogta, itt-tartotta a HAFE. Hogyan lehetne több ez a 10 millió? — Ha a mostani tervezőcsoportot még képzettebb emberekkel, s létszámban és eszközökkel is megerősítenénk — feleli a főmérnök —, két-három éven belül megkétszereződik ez az összeg. A többit mondják el maguk a tervezők. Fiatalok, aktivak, képzettek Reggel nyolc óra a HAFE Berényi úti telepén. Heidt Teréz csoportvezető-helyettes jön elém. „Aggasztóan” fiatal; mosolyogva, határozottan nyújt kezet; hellyel kínál. Jobbról-balról a többiek: Balogh Gábor, Gyur- kovics János, Piatkó György és Csonka Imréné tervezők, Flender Andrásné és Cselé- nyi Istvánná rajzolók. — Először mondjátok ti! — hárítják el a rajzolók a kérdést. A beszélgetés nehezen indul, de nem lehet nem érezni, hogy egy remek, ütőképes, fiatal gárda van itt kialakulóban. — Két éve vagyunk együtt — mutatja be a csoportot Heidt Teréz. — A Budapestről kapott B terveket C szintűekre dolgozzuk át, tehát a komplett dokumentációkat mi bontjuk szét egységekre. .. Balogh Gábor: — B szinten tervezni — ez időigényesebb munka, és kapacitás sem volna rá. Egyelőre nem is tudnánk megoldani. Amit most csinálunk, nem valami lambtenyésztő szakcsoport 550 ezer forint értékű terméket hozott forgalomba a szövetkezet segítségével. Ugyanakkor jelentős mennyiségű paprikát, paradicsomot, káposztát és egyéb primőr árut, valamint burgonyát, sárgarépát adott már az idén a múlt év novemberében Ecsegfalván megalakult zöldségtermelő szakcsoport. Nem a véletlen dolga, hogy a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ működési területén fellendült a szakcsoporti termelés. Következik ez abból, hogy a szövetkezet sokoldalúan segíti a kisgazdaságokat. A termelési előlegek, a nyúl- tenyésztő szakcsoportnak hereföld juttatás, a juhtenyésztő szakcsoportnak bontásból beszerzett építőanyag, a megelőlegezett és kedvezményes áron kiadott táp és takarmány, továbbá a szintén kedvezményes vetőburgonya és vetőbab —, hogy csak néhányat említsünk — jól segítette a kisárutermelés dinamikus fellendülését. koztatását. Sz. K. Gyorsmérleg Dévaványáról bonyolult dolog, tulajdonképpen csak részletezés, másolás, adaptálás, a tervezőfolyamat utolsó állomása. Amögött viszont, amit Pestről megkapunk, egy-egy tervezőiroda teljes, jól felkészült gárdája áll... Egyszóval: mélyebben, alaposabban kellene ismerniük a festőberendezések technológiáját, a festés folyamatát. Ehhez pedig édeskevés egyik vagy másik hazai üzem nem éppen korszerű technológiáját tanulmányozni. Egri Antal jön — és vitatkozik : — Meg tudjuk csinálni! Üzemmérnökök vagyunk, technikusok; elvben már tudjuk. Ahhoz, hogy gyakorlatban is megbirkózzunk vele, kellene mindenekelőtt egy tanfolyam, azután egy kisebb berendezés itt a gyárban, 'és kell az is, hogy 2—3 megfelelő szakembert kapjunk egy bizonyos időre, akiktől tanulhatunk... Így már elfogadja a leginkább kétkedő Balogh Gábor is: — Iskolából jöttünk, fejlődni, tanulni szeretnénk.., A legjobb az lenne, ha működés közben tanulmányoznánk néhány berendezést, például a Szovjetunióban, ahol ezt magas fokon művelik. .. ' Egri Antal; — A mostani tervezők nem ismerik a gyárat; csak akkor tudnak módosítani, változtatni, ha leutaznak. Levelek, kérések mennek és jönnek; ez iszonyú időpocsékolás... Emiatt is óriási lenne az előnye az üzemen belüli tervezésnek... Lét vagy nemlét A koponyakoncentráció tehát nem is olyan könnyű; nem elég hozzá az elhatározás. De a megoldása szükségszerű, két okból is. Egyrészt: a fővárosban tervezői kapacitáshoz jutni nehéz, időrabló, ha egyáltalán lehetséges. Emiatt az előzőekben körvonalazott megoldás nemcsak a csabai gyár érdeke, hanem a HAFE, s végső fokon népgazdaságunk egészének érdeke is. Másrészt: egészen más az adaptáció, a — mondhatnánk — másolás, és megint más az önálló, - mindenütt, mindig helytálló és értékes szellemi termék. A csabai gyár, az „ötös” sorsa, fejlődése nem kis mértékben ezen múlik. Varga János Sikeres munkaversenv Mezfiberénybe került a jubileumi serleg A Pamuttextilművek me- zőberényi gyára a megyében harmadikként, a PATEX vállalatai közül pedig elsőként csatlakozott a csepeliek által meghirdetett, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyhez. Vállalásukat, amely egész évre szól, a III. negyedéves eredmények alapján időarányosan teljesítették, illetve túlteljesítették. Tervük az előirányzott 101 százalékhoz képest 102,1 százalékra alakult, s a minőség 97,8 százalékra javult. Az alapanyaggal való gazdálkodás területén a kilenc hónap alatt 757 ezer forintot takarítottak meg. Az éves vállalás 800 e"Zer forint volt. A társadalmi munkában is megállták a helyüket, hiszen 4880 órát teljesítettek. A vállalati lakásépítési alaphoz a tervezett 53 ezer forint helyett csaknem 60 ezer forinttal járultak hozzá.
