Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

1977. november 9-, szerda Szolgáltatás áh!... Elismerem, gyanakvó va­gyok. Eleinte lassan szoktam meg a háztartási gépeket. Idegenkedtem a porszívótól, gyanakodtam a mosógépre, de hamar beláttam, aggodal­mam felesleges volt. Ugyan­ilyen fenntartással fogad­tam a Patyolat ágynemű- mosásra is kiterjedő szolgál­tatását. Pedig régóta rágják a fülem a családban, mond­ván: ne kínlódjak a sok ágynemű mosásával, mert ismerőseim jóformán mind a Patyolatnál mosatnak és nagyon elégedettek az ered­ménnyel. Olcsón és gyorsan is dolgoznak. En mégsem akartam kötélnek állni. Mentségemre felhoztam; nem szeretem, ha más mos helyettem és az nem is le­het olyan jó, biztosan ha­marabb tönkre megy majd és szürke lesz a hajdan fe­hér ágynemű. Mégis, ahogy egyre vészt- jóslóbban tornyosultak — a már szinte behozhatatlannak tűnő — elvégzetten házi teendőim, megadtam ma­gam. Felkerestem Gyulán a Patyolat Körös-parti üzle­tét. Mi tagadás, jólesően ál­lapítottam meg, hogy való­ban gyorsan dolgoznak. Kor­holtam is magam útban ha­zafelé — friss ágyneművel a kezemben — szükségtelen előítéleteim miatt. Ejhatá­roztam, ezután rendszeresen igénybe veszem ezt a hasz­nos szolgáltatást. Otthon — óh, asszonyi ter­mészet — kíváncsiságtól hajtva kibontottam a cso­magot, mert minél hama­rabb látni akartam új ri­válisom és segítőtársam tel­jesítményét. Az eredmény lesújtó volt. A mosás még csak megfelelt volna, de ahogyan hajtogattam szét, elképedve konstatáltam, hogy a teljesen gyűrött, in­kább használt ruha képze­tét keltő ágynemű se ke­ményítve, se vasalva. Ügy látszik, nincs szerencsém. Meg kell maradnom végül is saját megbízható munkám mellett. Mert az nem segít­ség — ugye ebben egyetér­tenek velem —, ha a saját pénzemen utólag bedolgozó­ként segítek az értem is született szolgáltatáson. —ssy— Vésztőn piaci napokon megjelenik a vándorköszörűs is, egy kihalóban levő foglalkozás talán utolsó képviselője Fotó: Béla Ottó Szeghalomban az V. ötéves tervben 64 célcsoportos lakást építenek. A kivitelező a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalata. A NOSZF 60. évfordulójára vállalták a 64 lakás összeszerelését. A vállalást november 2-án teljesítették. Ezen­kívül elkészült több OTP-lakás is Szeghalmon. A képünkön látható épületbe 45 boldog tulajdonos' költözik november ,_én Fotó: Oravszki Ferenc Vállalták, teljesítenék Amint arról már beszámol­tunk, Gyulán a Vízművek kezelésében elkészült a víz­mű II. és a szennyvíz III. üteme. Mindkét létesítmény alapfeltétele annak, hogy a kiemelt kormányprogramban épülő Gyulai Húskombinát jövőre megkezdhesse terme­lését. A két létesítmény el­készülésének határideje 1979. két és fél kilométer hosszú­ságú nyomóvezeték. A szennyvíztelep 54 hektár nyárfás területtel bővült, el­készült a hétezer köbméter napi teljesítményű kétszin­tes ülepítő, több mint 300 ezer köbméter térfogatú tá­rozóval, 60 ezer köbméter befogadóképességű iszapro- hasztó tó, műhely, garázs, Hangosan a csendszobáról Ismertem egy orvost, aki alig hallott. Fül-orr-gégész volt. Minden tehetségét és energiáját a hallássérült, hallásvesztett emberek gyógyításának szentelte. Kuta­tott, vizsgált, operált, de tudta: sokkal több a nagyot­halló ember, mint amennyien a kórházba kerülnek, raj­tuk is segítenie kellene. Szakszerű vizsgálattal megálla­pítható, hogyan. Ezért hát megszervezte — megyénkben elsőként Orosházán — az audiológiai szakrendelést. Dr. Molnár Mihálynak hívták. Fejhallgatóval ülök a te­lefonfülke méretű, szőnyeg- padlóval tapétázott csendfül­kében, kezemben egy-egy kapcsolót szorongatva. Csöpp ablakfélén át figye­lem a derűs nyugalmat árasztó fiatal asszisztensnőt, aki az audiométert, azaz hallásvizsgáló készüléket ke­zeli. Jólesik a csend. De hir­telen rövid, éles hangot hal­lok a jobb fülemben. Meg­nyomom a jobb kezemben levő kapcsológombot, az asz- szisztensnő bólint. Most meg balról jelentkezik egy tom­pa hang, egészen halk. Hal­lom vagy csak úgy rémlik? Nyílik a fülke ajtaja, vé­geztünk. Lauday Béláné, az asszisztensnő nevetve mu­tatja az audiogrammot: „Jó anyós lesz ilyen éles hallás­sal !” A békéscsabai rendelőin­tézet alagsorában berende­zett csendszobában vagyunk. Orosháza, .majd Gyula után a megyeszékhelyen is kiala­kították, itt, egy tágasnak igazán nem nevezhető helyi­ségben az audiológiai szak­rendelőt, ahol október 3-tól fogadják a betegeket. Az előtérben beépített szekrény — ebben tárolják a Betegek vizsgálati kartonja­it. A rendelőben az említett csendfülke, előtte az audio­méter, a fal mellett egy he­verő, a másik oldalon meg' egy íróasztal. — Ez a szoba, bár nagyon szűk, az összetett vizsgálat­ra is alkalmas — mutat körbe dr. Bándy Andor, a békéscsabai kórház fül-orr- gégész főorvosa. — Végre megkezdődhetett a rendelés, igaz, kölcsön asszisztensnő­vel. Judit, Laudayné az oros­házi kórházból jár át, ná­lunk ugyanis még nincs szakképzett ember e feladat­ra. Amint a főorvos meséli, 1970-ben vetődött fel először a megyeszékhelyen, hogy szükség lenne egy csendszo­bára, hiszen helyiség nélkül el sem lehet kezdeni a hal­lásvizsgálatok szervezését. De a tervből csak hét év után lett valóság. — A betegek, sajnos, hal­lókészüléket jelenleg még csak Orosházán vagy Gyu­lán kaphatnak, mi ugyanis nem írhatunk ki nekik — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Puskár Irén rendelőin­tézeti szakfőorvos. Pedig többségében olyan idős, mo­zogni már nehezen tudó em­berek szorulnak hallókészü­lékre, . akiknek az utazgatás nagy töredelem! Ezért most szeretnék mi­előbb elérni, hogy itt is kaphassanak készüléket a betegek, hiszen az ehhez szükséges feltételeket meg­teremtették. ♦ Elgondolkoztató az Egész­ségügyi Világszervezet által közzétett adat: a lakosság 10—12 százaléka nagyothal­ló, illetve hallásképtelen. Mennyi ember, akiket a csend elválaszt a világtól, s akik e fogyatékosság miatt válnak esetleg gyanakvóvá, akik*— nem hallva mi tör­ténik'körülöttük, mit beszél­nek róluk — állandó ideg- feszültségben élnek! De mi­ben segíti a gyógyulásukat, és hogyan járul hozzá a halláscsökkenés megelőzésé­hez az audiológiai gondozás? — A fül-orr-gégészeti szakrendelésről, ha szüksé­gesnek látjuk, nyomban ide küldjük a beteget — mond­ja a főorvosnő. — Itt az­után az alapos műszeres vizsgálat eredményeiből megtudhatjuk, mi az oka, eredete a hallássérülésnek, várható-e gyógyszeres keze­léstől javulás vagy műtétre, hallókészülékre van szük­ség? S egyáltalán, operálha­tó-e? Tájékozódunk egyben a beavatkozás várható ered­ményeiről is. — Ha az audiológia jól működik, más szakterületen dolgozóknak, így például a logopédusoknak, gyógypeda­gógusoknak is sokat tudunk segíteni, hiszen bizonyos pontokon kapcsolódnak egy­máshoz a vizsgálatok — ve­szi át a szót a főorvos. — Ugyanakkor eredményesebb lehet a vele született hallás- sérültek gyógyítása is. A má­sik nagy terület a zajos munkahelyeken dolgozók rendszeres szűrése, amellyel megelőzhetjük hallásromlá­sukat, és jó néhány, a dol­gozó és a munkáltató kö­zötti vitát. Ha ugyanis a munkába álláskor itt meg­állapítjuk: ép a munkavál­laló hallása, majd ez meg­romlik, egyértelműen bizo­nyítható a munkahelyi zaj­ártalom. S ami természete­sen ennél is fontosabb: idő­ben megelőzhetjük a súlyos károsodást, helyrehozhatjuk a hallássérüléseket, hozzájá­rulhatunk más betegségek felismeréséhez, melyeknek a következménye a rossz hal­lás, fülfájás. Végül; nagy je­lentőségű az audiológia a munkaalkalmassági vizsgála­toknál is. A csendszobában jelenleg naponta hat—nyolc beteget tud az asszisztensnő meg­vizsgálni. Ugyanakkor 148 ezer lakos számít a megye- székhely egészségügyi intéz­ményeire. Nem könnyű fel­adat tehát az audiológiai gondozás megszervezése. — Először is szükség len­ne jól képzett asszisztens- nőkre — állapítja meg a főorvos —, akik a zajos munkahelyeken szűrővizsgá­latokat végeznek. Az álta­luk kiszűrt betegeket itt vetnénk vizsgálat alá, és ha szükséges, továbbküldenénk a kórházba. Így lenne iga­zán alapos, hatásos a mun­kánk. ♦ Az asszisztensnő közben a következő beteget szólít­ja. Szinte kiáltja a nevet, és 'a bácsi reménykedő arccal, félénken lép a fülkébe. Ne­ki fáj a csend ... Tóth Ibolya fl Lányok, asszonyok novemberi számából Takács Lajos felavatja az új létesítményeket január 1-én lett volna, ám a kivitelezésben részt vevő szo­cialista brigádok vállalták, hogy a 60. évforduló tisztele­tére november, 7-én elkészül­nek munkájukkal. Vállalták, teljesítették. A 82 millió fo­rintos költséggel épült beru­házást ünnepélyes keretek között avatták fel és adták át rendeltetésének. Az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökének megbízásából és képviseletében Takács La­jos, a KÖVIZIG igazgató fő­mérnöke avatta fel az új lé­tesítményeket. A vízműfejlesztés során négy nagy átmérőjű kút ké­szült, amelyeknek napi víz­hozama ötezer köbméter. El­készült két ezer köbméteres tározó, és napi ezer köbmé­ter kapacitású szivattyúház, szociális létesítményekkel. Felszerelték a tározókra a nagy teljesítményű gázlevá- lasztókat, elkészült egy több mint 65 négyzetméter alap- területű műhely és garázs- épület és megépült csaknem laboratórium és szociális lé­tesítmény, és több mint négy kilométernyi nyomó- és gra­vitációs vezeték. A gyulai Vízművek dolgo­zói a vállalásukon felül két kommunista műszakban se­gítették a gyors kivitelezést, és munkabérüket a török­zugi 16 tantermes iskola épí­tésére ajánlották fel. A Dél-Alföldi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság gyulai erdészetében már eddig is ki­tűnő eredményeket értek el a vadászok. A szezonban 25 dámbikát lőttek, amely kö­zül 12 volt érmes, ezenbelül öt aranyérmes, özbakból 36- ot lőttek a vadászok, ezek közül tíz volt érmes. A dú- vadirtás során három nap alatt 31 vaddisznót ejtettek a vadászok. A nagyvadak A Lányok, Asszonyok no­vemberi számában a 4fagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójáról több cikk is megemlékezik. Dr. Sík Endre, Nemzetközi Lenin-békedíjas, az Orszá­gos Béketanács elnöke írá­sában a többi között hang­súlyozza : „a Szovjetuniónak az általános leszerelés, a fegyverkezési verseny kor­látozása érdekében, a tö­megpusztító fegyverek betil­tásáért folytatott küzdelme megfelel minden nép érde­keinek. A Szovjetunió és más szocialista országok külpolitikai lépései a .béke ügyét, a bizalom légkörének kialakítását szolgálják, össz­hangban a lenini békepoli­tikával.” mellett apróvadban is gazdag a terület. Tavaly ötezer fá­cánkakast lőttek a nimró- dok. Ez a szám az idén vár­hatóan eléri a hét-nyolc ez­ret. A gazdaság dolgozói igyekeznek, hogy mesterséges úton is szaporítsák az állo­mányt. Az itteni fácánneve­lőben 50 ezer fácáncsibét kel­tettek és engedtek ki a kör­nyező erdőségekbe. A nő és a szocializmus címmel az októberi forrada­lom évfordulója alkalmából sor került a nők nemzetkö­zi találkozójára. A lap köz­li Erdei Lászlónénak, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa elnökének beszédét is. A boldogság kertje két fasorból áll. Az alma- és cseresznyefák között Raisza Rosutkina , állatgondozó a munkájában, a faluja életé­ben történt változásokat mondja el a lap riporteré­nek, s megmutatja a bol­dogság fáit is, amelyeket házasságkötéskor, a gyere­kek születésekqr ültettek a • szovhoz dolgozói. A szovjet olvasók előtt nem ismeretlen Ady Endre költészete. Sok versét lefor­dították már orosz nyelvre, s tanulmányt jelentettek meg a költőről. A szovjet és a magyar kiadók közös munkájának gyümölcse lesz az az új kötet, amelynek megjelentetésén közösen dolgoznak — olvashatjuk az Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából írt cikkben. Véget ért a Lányok, Asz- szonyok „A barátság ereje” címmel meghirdetett rejt­vénypályázata. A győztesek­nek, valamint a gyermekpá­lyázat legjobbjainak a ne­vét közli a legújabb szám. Gazdag vadászzsákmány JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents