Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
1917. november 6., vasárnap fl magyar és a szovjet nép barátsága erős, megbonthatatlan (Folytatás az 1. oldalról) emberiség előtt a szocializmus és a kommunizmus győzelmének korszakát. A kapitalizmus rendszere mellett létrejött a szocializmus rendszere, megnyílt a proletár forradalmak korszaka. A történelem nagy tanító. Azok, akik 60 évvel ezelőtt október bukását jósolták, most keserű szájízzel tapasztalják, hogy a világ nagyot változott. Hol van már a kapitalizmus egyedüli, mindent átfogó rendszere, hová lettek a gyarmatbirodalmak. Hová tűntek azok az idők, amikor a munkásság ösztönösen ‘gép- rombolással vette fel a harcot a kizsákmányolókkal szemben. Mindez a múlté, a földön létezik és hat a szocialista világrendszer. Ki gondolta volna 6 évtizeddel ezelőtt, hogy egy elmaradt, elcsigázott ország rövid 60 év leforgása alatt ipari nagyhatalommá fejlődik. Ki gondolta volna, hogy a kisparaszti gazdaságok helyére rövid idő alatt kollektív, nagyüzemi gazdaságok lépnek. Ki gondolta volna, hogy a sok nemzetiségű szovjet nép élete történelmileg rövid idő alatt gyökeresen megváltozik. A szovjet emberek 1930. óta nem ismerik a munka- nélküliséget. A Szovjetunióban nincs infláció. Az árak a legfontosabb közszükségleti cikkekre évtizedek óta változatlanok, a szolgáltatások ára, a lakbér színvonala a világon a legalacsonyabb. Az emberi kultúra legkiemelkedőbb értékei a legszélesebb néptömegek mindennapi életének részévé váltak. És vajon ki gondolt volna arra, hogy a világesemények alakulásában döntő és meghatározó szerepe lesz a Szovjetuniónak. Vajon hol tartana ez az ország, ha békében hagyták volna dolgozni? Ismert, hogy az Októberi Szocialista Forradalom győzelme ' után a belső és külső ellenség minden eszközt megragadva támadást indított a fiatal szovjet állam ellen. A világ haladó emberisége — köztük a mi népünk is — jól tudja, hogy a szovjet nép milyen hősies harcot vívott a polgárháború, az intervenció alatt csak úgy, mint a második világháborúban a fasizmus ellen. Soha nem tagadtuk, hogy a hitleri fasizmus elleni győzelemben a Szovjetunió mellett más országok is részt vettek. De a honvédő háború hősies küzdelmében és győzelmében, más népek és nemzetek felszabadításában oroszlánrésze volt és a legnagyobb áldozatokat a szovjet nép hozta. Hiszen közismert, hogy a második világháborúban a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban 20 millió szovjet émber vesztette életét. A nemzeti vagyon 30%-a ment tönkre. A hitleri fasiszták és csatlósaik 1710 várost és több mint 70.000 falut romboltak le és 25 millió ember maradt hajléktalanul. A szovjet nép óriási nehézségeket leküzdve felépítette a fejlett szocialista társadalmat, s ma a kommunizmus építésén munkálkodik. Az SZKP XXV. kongresz- szusa újabb jelentős politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekről határozott. Jóváhagyta a tizedik 5 éves terv legfontosabb feladatait, amelyek újabb szakaszt jelentenek a kommunizmus építésének anyagi, műszaki bázisainak megteremtésében. Az ország erőforrásait és lehetőségeit számbavevő terv az egész világ számára figyelemre méltó fejlődési ütemet határoz meg. öt év alatt a nemzeti jövedelem 24-28 %-al, az ipari termelés 35-39 %-al növekszik. A Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének 20 %-át, abszolút számokkal kifejezve ez több, mint amennyit 1950-ben az egész világon termeltek. A kongresszus határozatai nagy gondot fordítanak a szovjet nép életkörülményeinek további javítására, és fejlesztésére. Tovább fejlődik az egészségügy, a szociális ellátás, tovább gazdagodik a szovjet kultúra is, amely tartalmát tekintve szocialista, nemzeti formáit tekintve sokoldalú és jellegét tekintve pedig internacionalista. A fejlett szocialista társadalom vívmányait, az elért nagyszerű sikereket hűen fejezi ki a Szovjetunió alkotmánya, amelyet nemrég fogadott el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Tisztelt Elvtársak! A világon először a Nagy Októberi Szocialista Forradalom oldotta meg gyökeresen az alapvető társadalmi ellentmondásokat és biztosította meg a szocializmus felépítéséhez szükséges politikai és gazdasági feltétéleket. Ezért joggal állítjuk és velünk együtt az egész világ haladó emberisége, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott új fejezetet az emberiség történelmében. A magyar nép újkori története szorosan ‘ kötődik az oroszországi forradalmi mozgalmakhoz. Már az 1905-ös forradalom eseményei is nagy viszhangött váltottak ki és jelentős balratolódást eredményeztek a hazai munkásmozgalomban. 1917. őszén az öntudatos magyar dolgozókat magukkal ragadták Lenin, a szovjet forradalom halhatatlan eszméi, lelkesítő céljai. Ezek hatására a polgárháború éveiben az Oroszországba került magyar hadifoglyok közül csaknem 100.000 önkéntes ragadott fegyvert és harcolt a szovjet forradalom győzelméért. 1918. novemberében megalakult a Kommunisták MaKlaukó Mátyás ünnepi beszédét mondja gyarországi Pártja. A párt megalakulása a magyar munkásosztály győzelme. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én az Októberi Szocialista Forradalom alapvető vonásainak nemzetközi érvényét bizonyította. A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságot a nemzetközi imperializmus intervenciós, fegyveres erői leverték, de a Tanácsköztársaság emléke mélyén élt népünk szívében, élesztette a reményt, hogy a szocialista forradalom győzni fog. Munkásosztályunk, dolgozó népünk legjobbjai tudták, hogy van, létezik a Szovjetunió és nincs messze a nap, amikor a magyar és szovjet nép kezet foghat ismét egymással. S ez a nap hazánkban 1945. április 4-én következett be. A Vörös Hadsereg csapatai, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttei, a szovjet emberek szabadították fel hazánkat. Jóleső érzés megyénk dolgozói számára, hogy a hazánk felszabadításáért vívott harcokban, megyénk területén léptek először magyar földre a felszabadító szovjet hadsereg katonái 1944. szeptember 23-án Battonya községben. Történelmünk tanulsága szerint népünk harca a függetlenségért és társadalmi haladásért a múltban legtöbbször azért szenvedett vereséget, mert a nemzetközi porondon nem talált megfelelő támaszt és szövetségest a magyar nép. 1917. novembere óta a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő erők helyzete gyökeresen megváltozott* a világban és hazánkban is. Harcainkban, építő munkánkban mindig magunk mellett tudhattuk és tudhatjuk a világ első szocialista államát, az önzetlen barátot, a Szovjetuniót. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről és fontosságáról méltóképpen emlékeznek meg szerte a világon, de különösen a szocializmust építő országok népei, akik jól tudják hogy a.második világháború befejezését követően a világ munkásmozgalmának legfontosabb vívmánya a szocialista világrendszer létrejötte és sikeres fejlődése. E világrendszeren belül a KGST-hez és a Varsói Szerződéshez tartozó államok mind jobban egyeztetett politikát valósítanak meg, ennek eredményeképpen sikerrel lépnek fel számos békés megoldásért, Európában és a, világ más térségében. Az emberiség számára jelképpé emelkedett a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal egyidős békedekrétum, amelynek szelleme 6 évtizede áthatja a Szovjetunió következetes harcát a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért. A szocialista országok egyeztetett politikája a mai nemzetközi helyzetnek olyan tényezője, amely lehetővé teszi a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalmak és valamennyi békeszerető állam, társadalmi és tömegmozgalom egyesült erőfeszítésével a világháború elhárítását. Őszintén meg kell mondani, hogy a szocialista világ- rendszerhez tartozó államoknak a világpolitika menetére gyakorolt befolyása még eredményesebb lehetne, ha a kínai vezetés nem fordult volna szembe a szocialista országok többségének, a világ demokratikus, haladó népeinek közös törekvésével. Pártunk mindig is elhatárolta magát azoktól, akik nézeteikkel, cselekedeteikkel Október szülöttét támadják. Soha nem osztottuk és nem osztjuk véleményünket azokkal, akik világhegemóniára törve nacionalista, szovjetellenes kirohanásokkal, vagy átmeneti sikerek érdekében a létező szocializmus gyalá- zásával, eredményeinek megtagadásával, a szovjet tapasztalatok lekicsinylésével akarnak tőkét kovácsolni. A történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy korunkban a Szovjetunió hozta, a legnagyobb áldozatokat a világhaladásért, hogy a . történelem első szocialista állama mutatta és mutatja az utat a kommunizmus csúcsai felé. Ezért pártunk változatlanul azt vallja, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének szilárdítása az egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladat a jelenlegi időszakban, amelyért minden igazi marxista-leninista párt küzd és harcol. Azt valljuk, hogy az általános érvényű törvényszerűségek, a mások által felhalmozott tapasztalatok lebecsülése, a nemzeti korlátoltság, a szubjektivizmus épp úgy súlyos károkat okozhatnak a szocializmus ügyének, mint azok mechanikus másolása. Azt valljuk, hogy számunkra, a magyar nép számára különösen fontosak a Szovjetunió Kommunista Pártjának és fennállása 60. évfordulóját ünneplő Szovjetunió történelmi múltjának soha el nem évülő tanulságai. A Szovjetuniónak, mint a világ első szocialista országának az építőmunkában szerzett általánosítható tapasztalatai hűen gazdagítják a marxizmus-leninizmus kincsestárát. E tapasztalatok gondos tanulmányozása a világ adottságait, a mindenkori konkrét helyzetet figyelembe vevő alkalmazása megkönnyíti mindazoknak a népeknek a munkáját, amelyek a szovjet népet követően léptek, illetve majd a jövőben lépnek a szocialista fejlődés útjára. Azt valljuk — mert saját tapasztalataink is ezt erősítik és igazolják —, hogy a magyar-szovjet barátság internacionalizmusunknak és a szocialista hazafiságnak egyaránt nélkülözhetetlen eleme. Ez így volt eddig is és így lesz a jövőben is. Ezért tekinti népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját a- szovjet nép, a nemzetközi munkás- oztály, a haladó emberiség e nagy ünnepét egyben saját ünnepének is. Munkásosztályunk, dolgozó népünk nemcsak elvileg érti ennek jelentőségét és fontosságát, hanem tettekkel is bizonyítja. Szép példája ennek a csepeli munkások által kezdeményezett — országos méretűvé vált és nemzetközileg is visszhangot keltő — munkaverseny, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évrorduló- ját ünneplő szocialista forradalom tiszteletére indult. Magyarország és a Szovjetunió népeit ugyanazon eszmék vezérlik, közösek céljaink és alapvető érdekeink. Ez szilárd alapja annak, hogy a Magyar Népköztár- saság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között az együttműködés zavartalan, a kapcsolatok gyümölcsözőek és jól fejlődnek és hogy köztünk minden alapvető elvi kérdésben nézetazonosság van, s hogy a magyar és a szovjet nép barátsága erős és megbonthatatlan. Tisztelt Elvtársak! Több, mint 3 évtized távból jogos nemzeti büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével rövid idő alatt történelmi jelentőségű sikereket ért el. A szocialista társadalom megteremtése hazánkban össznémzeti üggyé vált. Felépítésén jó egyetértésben dolgoznak a munkások, parasztok, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt. Hazánkban nyugodt politikai légkörben békés építő, alkotó munka folyik. Dolgozó népünk eredményesen munkálkodik a párt XI. kongresszusa határozatainak sikeres végrehajtásán. Az elért politikai és gazdaA díszünnepség közönsége sági eredményeink alapján megszilárdult a munkásosztály és a dolgozó nép hatalma. Erősödött a munkás-paraszt szövetség. Hazánk agráripari országból szocialista nagyiparral rendelkező gazdaságilag közepesen fejlett ipari országgá vált. Gazdasági fejlődésünk üteme a felszabadulás óta lényegesen gyorsabb, mint a legtöbb tőkés országé; Számottevő az az eredmény, amit a kommunális ellátottság terén értünk el ezen belül főleg a lakásépítésben, a közoktatás,* közművelődés társadalmi biztosításában, s népünk életkörülményeinek és élet- színvonalának javításában. Elért eredményeink alapján a párt XI. kongresszusa célul tűzhette ki, hogy a következő 15—20 év alatt teremtsük meg a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát és hazánk — a Magyar Népköztársaság — gazdaságilag is fejlett országgá váljék. Nem tagadjuk, hogy elért eredményeink mellett vannak megoldásra váró feladataink, gondjaink is. Elég itt talán csupán arra utalni, hogy az utóbbi években a világgazdaságban bekövetkezett alapvető változások kedvezőtlenül befolyásolták és befolyásolják külgazdasági kapcsolatainkat, népgazdaságunk mérlegét. Közismert, hogy hazánk természeti adottságainál fogva alapvető nyersanyagokból szegény ország. A világpiacon jelentkező árrobbanások, valamint a kedvezőtlen cserearányok legtöbb országot kedvezőtlenül érték és hazánkban is jelentős veszteséget okoztak a népgazdasági egyensúly fejlesztésében és erősítésében. Ennek ellenére gazdasági fejlődésünk, V. 5 éves tervünk teljesítése megfelelően alakul, kitűzött céljainkat sikeresen, eredményesen teljesítjük, változatlanul nagy gondot fordítva népünk élet- színvonalának további emelésére. Népgazdaságunk egyenletes fejlődéséhez, a kedvezőtlen külgazdasági kapcsolatok ellensúlyozásához a Szovjetunióval való együttműködésünk és kereskedelmi kapcsolataink nagyban hozzájárul, hiszen a szovjet import csaknem kétharmada energiahordozók, nyersanyagok, félkész termékek, 30%-a pedig gép- és gépi beruházások. Saját feladataink és tennivalóink mellett, mint ahogy ezt a Központi Bizottság ez év október 20-i határozata is megállapítja, a Szovjetuniónak a magyar népgazdaság nyersanyag ellátásában betöltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünknek meghatározó feltétele. Fotó: Veress Erzsébet A nagy évfordulóra talán legszebben akkor emlékezünk, ha mindennapi munkánkat maradéktalanul elvégezzük. Megyénk dolgozói előtt is alapvető feladat népgazdaságunk további erősítése, a termelés fokozása, a gazdaságosság és hatékonyság növelése, külkereskedelmi mérlegünk javítása. Az 1977-es gazdasági év egész népünk, így megyénk lakossága érdeklődésének is középpontjában áll. Az elmúlt évben a legfontosabb gazdasági célkitűzéseinket úgy fogalmaztuk meg, hogy ez évben az ipari termelést 6—7%-kal, a az építőipari termelést 4-5 %-kal, a mezőgazdasági termelést 8, illetve 10 %-kal kell növelnünk. Ma megállapíthatjuk, hogy a megye ipari termelése a tervezettnél kedvezőbben alakult, az év első fél évi termelése 9 %-kal magasabb az 1976-os év azonos időszakához viszonyítva. Figyelemre méltó az az eredmény, amit megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei értek el. Kenyérgabona termelésben kitűzött céljainkat túlteljesítettük, s minden eddiginél magasabb termést takarítottuk be. Megyei átlagban hektáronként 46,9 q-át. Különösen figyelemre méltó a megye 45 mezőgazda- sági üzemi termésátlaga, amely meghaladta az 50 q-át. Ezen belül a kamuti termelőszövetkezet, amely hektá(Folytatás a 3. oldalon) Réda János gerlai veterán pártmunkás beszélget békéscsabai pártvezetőkkel
