Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

1977. november 5., szombat o IgNiUMTd A tervezettnél nagyobb területen vetettünk búzát Fotó: Lónyai László Megyénkben a búza ve­tésterületének előirányzata 130 ezer hektár volt, s ezt november 2-ra teljesítették a gazdaságok. A vetést ezzel nem (fejezték még be, to­vábbi területeken juttatják a földbe a kenyérgabona magvait. A jövő évi termés­nek való optimális időben, jó minőségű magágyba ke­rült, a szakemberek véle­ménye szerint az eső idő­ben érkezett, az elmúlt év­hez képest nincs túlfejlett vetés. A cukorrépa szedése és feldolgozása a második fél­időben tart. Tegnapig a sar- kadi és a Mezőhegyesi Cu­korgyár együttesen mintegy 36 ezer vagon, a tavalyinál magasabb beltartalmú ter­mést dolgozott fel, s 16 na­pi készlettel rendelkezik. A felmérések szerint novem­ber 10-re mindenütt befeje­zik a cukorrépa szedését. A napraforgó 97 százaléka a tárolókba került, 2-3 gazda­ságban van még kisebb te­rület hátra. A kukoricatörés is jó ütemben folyik, a háztájik­ban termett tengeri a gó- rékban van. A nagyüzemi vetésterület 85 százalékáról is betakarították a termést, a két évvel ezelőttinél na­gyobb termésátlagokkal. Ki­váló eredményt ért el a gá- dorosi November 7. Tsz, ahol 1260 hektár átlagában 85 mázsás termést takarí­tottak be. A gádorosiakon kívül további 30 gazdaság­ban értek el 70 mázsa fe­letti átlagtermést, a számí­tások szerint a hónap dere­kán valamennyi kukorica‘fe­dél alá kerül. A rizs az idén a korai fa­gyok miatt gyenge terméssel fizetett. Jó hozamot csak- a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben értek el, ahol 630 hektárról 31,3 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. Az elkövetkező napokban az egyik legfontosabb tenni­való az őszi mélyszántás. Megyénkben 220 ezer hektá­ron kell elvégezni e fontos munkát. Péntekig nyújtott és két műszakban mintegy 100 ezer hektárt jártak meg az ekék, s a szakemberek véleménye szerint minden lehetőség megvan arra, hogy december közepére megye- szerte befejezzék a gazdasá­gok a talajmunkákat. —sz— Elet a sziken Kertbarátok versenye Orosházán A Hazafias Népfront me­gyei és orosházi városi bi­zottsága, az orosházi Városi Tanács, az Orosháza és Vi­déke ÁFÉSZ, valamint a Pe­tőfi Művelődési Központ kertbarát klubja versenyt rendez november 12-én dél­előtt 9 órai kezdettel a város művelődési központjában. A rendezvényt dr. Gyúró Fe­renc, a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségének elnöke nyitja meg, majd a két éve versenyben álló négy város, Debrecen, Pomáz, Szentes, Orosháza kertbarát klubjainak titkárai számol­nak be a versenyidőszak te­vékenységéről. A klubok közötti vetélke­dő fél 11 órakor kezdődik. A verseny végeztével az érté­kelést követően Bartha Im­re, az orosházi Városi Ta­nács elnökhelyettese mond zárszót. R Jövfi heti MTESZ-program Az MTESZ jövő heti prog­ramjában a gépipariak és a textilipariak egy-egy ren­dezvénye ígérkezik a legér­dekesebbnek. Az előbbieknek 8-án, kedden, a csabai Tech­nika Házában Martinka Gyula, a SZOT főmunkatár­sa tart előadást a berendezé­sek tervezésének ergonómiai megoldásairól, az utóbbiak­nak — pénteken délután a mezőberényi PATEX-ben — Csicsvári Róza szól a sze­mélyzeti munka időszerű kér­déseiről. A további progra­mok: a MAE szerdán, a MÉTE csütörtökön, az SZVTT pedig pénteken tart vezetőségi ülést. A sima aszfaltúton szinte repül a gépkocsi a Szeghal­mi Állami Gazdaság töviske- si kerületébe. Ma már nehe­zen hiszi el az ember, hogy alig másfél évtizeddel ez­előtt esős időszakban ez a vidék járhatatlan volt, a lo­vas kocsi tengelyig süllyedt a sárban. A kisebb nádasok, zsombékok, a hatalmas szi­kes legelők napjainkban már csak sejtetik, milyen is le­hetett hajdan az élet a Sár­réten. A vidéket megszelídí­tette, átalakította az ember, a lápot lecsapolták, egyszó­val életet varázsoltak a szik­re. Töviskesen évszázadokon át csak a szamár tövis ter­mett — innen a neve —, ma viszont a Szeghalmi Állami Gazdaság egyik büszkesége. Tehenészete az utóbbi évek­ben országos hírnévre tett szert: a magyartarka-állo- mány tavaly 891 tehén át­lagában 4250 literes hozam­mal második lett az orszá­gos tejtermelési versenyben. E szép sikert kemény mun­kával, sok lemondással ér­ték el a két telep tehenészei. A töviskesiek 28-an vannak, ők együttesen alkotják az Egyetértés Szocialista Brigá­dot. — A tehenészek többsé­ge kinn lakik a majorköz­pontban, szolgálati lakások­ban, csaknem 12 kilométerre a legközelebbi településtől. Hajnalban kelnek, este későn fejezik be a munkát — mondja Petri Mihály telepi- vezető. A major szinte kis falu, közel háromszázan élnek kint. Szépen rendezett utcák, házak, aszfaltút, járda, vá­rosba illő presszó televízió­val és talán az országban egyedül itt működik major­sági óvoda, amit a gazdaság építtetett. A tehenészeti te­lepet is aszfaltút hálózza be, a térvilágítás messzire lát­szik a síkságon. 7JV Alkonyodik. A tehénistál­lókban hozzálátnak a délutá­ni munkához, az etetéshez, a jószágok csutakolásához, majd készülődnek a fejőshez. A szérűről lovasfogat hordja a friss takarmányt. — Szájon keresztül fejik a tehenet — mondja tréfásan Pántya Péter —, ha nem kap elegendő és jó takarmányt, nem ad tejet sem. Megtudom tőle, a telep idei tervében a tavalyi tényszámok szerepel­nek, de ők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére vállalták: a tehenen- kénti hozamokat 50 literrel túlszárnyalják. — És hogyan teljesítik fel­ajánlásaikat? — kérdezem, de erre már Nagy Mátyás művezető felél. — Saját szaporulatból nö­veltük az állományt, javítot­tuk a tenyésztői munkát, s október végéig a brigád fel­ajánlását túlteljesítette, vagyis a többlethozamok meghaladják a 200 litert. Az előzetes számítások szerint ez a szám még tovább javul, s várhatóan-2 millió 860 ezer forint többletet er el tejter­melésből a brigád. « A szomszédos istállóban négy fiatalember szorgosko­dik. A telepen csak úgy is­merik őket, az „Elek-gyere­A jubileumi munkaverseny megyei mérlege A mai napig megyénk minden vállalata, gazdasága és szövetkezete számot adott arról, mit sikerült teljesíte­ni a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jubileumá­nak tiszteletére tett felaján­lásokból. Már a csepeli munkások felhívásához való csatlako­zás adatai is korábban pél­dátlan erejű tömegmozga­lomról tanúskodnak. Me­gyénk üzemeiben, gazdasá­gaiban és fogyasztási szö­vetkezeteiben ugyanis 4 ezer 158 munkabrigád csaknem 51 ezer tagja vállalt jobb, alaposabb, körültekintőbb munkát, s közülük is csak­nem háromezer szocialista kollektíva több mint 38 ezer tagja járt élen a teljesítés­ben. Ipari szövetkezeteink­ben 437 szocialista brigád 6 ezer 200 tagja versenyezett. A termelőszövetkezeti bri­gádmozgalom jelentős meg­erősödését hozták a mező- gazdaságiak eredményei is: a Dél-Békés megyei Tsz-szö- vetség területén például 429 szocialista brigád csaknem hatezer tagja vett részt a mozgalomban. Megtakarítás: százmillió A Nagy Október évfordu­lója előtt tisztelgő munka­versenynek talán legna­gyobb erénye, hogy gazda­sági egységeink a korábbi­aknál jóval körültekintőb­ben, megalapozottabban, s a tervfeladatokat még foko­zottabban, szem előtt tartva készítették elő, ügyelve ar­kek” — Sándor 24 éves, La­jos 22 éves, András 21 éves, Zsigmond 20 éves —, vala­mennyien szakképzett tehe­nészek. — A majorban nőttünk fel, édesapánk is itt volt tehe­nész. ö szerettette meg ve­lünk az állatokat — mesélj Sándor. ra is, hogy üzemenként, műhelyenként, sőt brigádon­ként differenciáltan jelöljék meg a versenycélokat. A felajánlások a dolgozók munkájához közvetlenül kapcsolódtak. Döntő szerep­hez jutott a hatásfok és a minőség, előtérbe került a technológiai fegyelem betar­tása és a munka minden ér­tékes elemével való fokozott takarékosság; ésszerű kez­deményezések születtek a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javítására; számosán törőd­tek a fiatalok és az új dol­gozók betanításával. Sok he­lyütt tartották legfontosabb feladatnak a tőkés, valamint a szocialista export teljesí­tését. , Az előzetes becslések sze­rint százmilliós nagyság­renddel mérhető az idén a versenymozgalomban terven felül vállalt összes termelé­si érték, s igen komoly mér­tékben javultak a termelé­kenységi mutatók. Az ipa­ri szövetkezetek például — az általános 6-7 százalékos termelésnövekedést jóvál meghaladó — 12-13 százalé­kos felfutást írtak elő, s ezt. teljesítették is. Csupán a- legjelentősebb állami válla­latoknál és gazdaságoknál — tehát a szövetkezeteket nem számítva — csaknem száz­milliós többletet, illetve megtakarítást hozott a mi­nőség javítása és a legkü­lönbözőbb költségek ■csök­kentése. Az előbbiben élen járt — többek közt — a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság, a Gyulai Harisnyagyár, a Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat és a ME­ZŐGÉP, az utóbbi tekinte­tében főleg a Volán, az üveggyár, a kőolaj kitermelő vállalat, megyénk két nyom­dája, a vegyesipari vállalat és az IKV, valamint az ál­lami gazdaságok tűnnek ki. Számottevő az exporttervek túlteljesítése is. Ami nem mellékes A jubileumi verseny meg­erősítette és általánossá tet­te a szemléletet, hogy a munkaverseny mindenek­előtt a minél jobb minőségű, gazdaságos és hatékony munkát segítse elő. De csöp­pet sem mellékesek a válla­lások további pontjai sem. Az előzővel közvetlenül ösz- szefügg például az újító­mozgalom, amely a verseny­időszakban új lendületet ka­pott; számos helyen szolgál­ták a munkavédelem erősö­dését, igazi rangra emelke­dését a munkavédelmi hó­napok, vetélkedők; a mező- gazdaságiak a legjobb szán­tók, aratók és fejők közötti versenyek megrendezésével és azzal tűntek ki, hogy — mint lapunkban sorra-rend- re hírt adtunk róla — csat­lakoztak a bólyi és a tisza- földvári üzemek felhívásá­hoz az őszi munkák mielőb­bi elvégzésére. Év vége —1978 Alkalmat adott a jubileu­mi versenymozgalom — szo­cialista céljával, jellegével összhangban — a kollektí­vák társadalmi, emberi kö­telezettségének teljesítésére is: mindenütt helyet kapott a gyermekintézményekről, idősekről, elesettekről való gondoskodás; sok-sok millió­val támogatták az állami— tanácsi — közös — célokat a kommunista műszakok és a mind általánosabbá váló társadalmi munka. Számos üzemben már tavasz óta sokrétű, a dolgozók érdek­lődését minden tekintetben felkeltő, illetve kielégítő kulturális és sportprogram bontakozott ki (például Bé­késcsabai Kötöttárugyár). Néhány nappal (órával) a jubileum előtt illő és szük­séges az értékelés, a visz- szapillantás. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az Ok­tóberi Forradalom tisztele­tére hirdetett verseny nem ért véget. Egész éven át tart. Elsősorban a vezető­kön, a szervezőkön múlik, mennyire sikerül az eddigi sikereket a jó évzárás szol­gálatába állítani, s a kriti­kus, tárgyilagos értékeléssel, a kiválóak elismerésével, a még jobb — sokkal jobb! — propagandával folytatni jö­vőre is a versenymozgalmi munkát. 1978-ban is szükség lesz rá. Varga János — Gyerekkorunkban ver­sengtünk, hogy ki segítsen apánknak — emlékszik visz- sza Lajos. VUHMMHMMMIWMMVMHHIHMMWtMHMMHMMM Felkészültek az ünnepre — Magunk neveltük fel az állományunkat, valamennyi tehenet jól ismerjük. Meg­szoktak bennünket, ha sza­badnaposak vagyunk, bizony a váltónak nincs könnyű dol­ga velük. — Nálunk van a legbővebb tejelő tehén, Szegfűnek hívják, s naponta 47 liter tejet ad — mondja András. Itt dolgozik még egy ötödik Elek-fiú is, ő vil­lanyszerelő. A telep végén, az egyik istállóban gyérül a fény. Jámbor Károly tehenész már almoz az állománynak, ö arról híres, hogy minden esztendőben a legtöbb tejét feji. — Október végéig 91 ezer liter tejet fejtem — büszkél­kedik. — Mi a titka? Egysze­rű: magaménak tekintem az állományt, lelkiismeretesen gondozóm valamennyit. Későre jár, amikor elha­gyom a telepet, a köd fátyol­ként terül szét a pusztán. A terepjáró gépkocsi motorját is melegíti a pilóta, ugyanis a három-négy kilométerre a tanyákban lakókat ősztől tavaszig naponta szállítják műszakba, utána pedig haza. Megváltozott az élet a szi­ken. Szekeres András A Gyulai Húskombinát megyénk egyik legnagyobb élelmi­szer-feldolgozó üzeme. A kétnapos ünnepre jól felkészültek, az igényeknek megfelelő mennyiségű töltelékárut, húskészít­ményt és tőkehúst szállítottak a boltokba Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents