Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-05 / 261. szám
1977. november 5., szombat o IgNiUMTd A tervezettnél nagyobb területen vetettünk búzát Fotó: Lónyai László Megyénkben a búza vetésterületének előirányzata 130 ezer hektár volt, s ezt november 2-ra teljesítették a gazdaságok. A vetést ezzel nem (fejezték még be, további területeken juttatják a földbe a kenyérgabona magvait. A jövő évi termésnek való optimális időben, jó minőségű magágyba került, a szakemberek véleménye szerint az eső időben érkezett, az elmúlt évhez képest nincs túlfejlett vetés. A cukorrépa szedése és feldolgozása a második félidőben tart. Tegnapig a sar- kadi és a Mezőhegyesi Cukorgyár együttesen mintegy 36 ezer vagon, a tavalyinál magasabb beltartalmú termést dolgozott fel, s 16 napi készlettel rendelkezik. A felmérések szerint november 10-re mindenütt befejezik a cukorrépa szedését. A napraforgó 97 százaléka a tárolókba került, 2-3 gazdaságban van még kisebb terület hátra. A kukoricatörés is jó ütemben folyik, a háztájikban termett tengeri a gó- rékban van. A nagyüzemi vetésterület 85 százalékáról is betakarították a termést, a két évvel ezelőttinél nagyobb termésátlagokkal. Kiváló eredményt ért el a gá- dorosi November 7. Tsz, ahol 1260 hektár átlagában 85 mázsás termést takarítottak be. A gádorosiakon kívül további 30 gazdaságban értek el 70 mázsa feletti átlagtermést, a számítások szerint a hónap derekán valamennyi kukorica‘fedél alá kerül. A rizs az idén a korai fagyok miatt gyenge terméssel fizetett. Jó hozamot csak- a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben értek el, ahol 630 hektárról 31,3 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az elkövetkező napokban az egyik legfontosabb tennivaló az őszi mélyszántás. Megyénkben 220 ezer hektáron kell elvégezni e fontos munkát. Péntekig nyújtott és két műszakban mintegy 100 ezer hektárt jártak meg az ekék, s a szakemberek véleménye szerint minden lehetőség megvan arra, hogy december közepére megye- szerte befejezzék a gazdaságok a talajmunkákat. —sz— Elet a sziken Kertbarátok versenye Orosházán A Hazafias Népfront megyei és orosházi városi bizottsága, az orosházi Városi Tanács, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a Petőfi Művelődési Központ kertbarát klubja versenyt rendez november 12-én délelőtt 9 órai kezdettel a város művelődési központjában. A rendezvényt dr. Gyúró Ferenc, a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségének elnöke nyitja meg, majd a két éve versenyben álló négy város, Debrecen, Pomáz, Szentes, Orosháza kertbarát klubjainak titkárai számolnak be a versenyidőszak tevékenységéről. A klubok közötti vetélkedő fél 11 órakor kezdődik. A verseny végeztével az értékelést követően Bartha Imre, az orosházi Városi Tanács elnökhelyettese mond zárszót. R Jövfi heti MTESZ-program Az MTESZ jövő heti programjában a gépipariak és a textilipariak egy-egy rendezvénye ígérkezik a legérdekesebbnek. Az előbbieknek 8-án, kedden, a csabai Technika Házában Martinka Gyula, a SZOT főmunkatársa tart előadást a berendezések tervezésének ergonómiai megoldásairól, az utóbbiaknak — pénteken délután a mezőberényi PATEX-ben — Csicsvári Róza szól a személyzeti munka időszerű kérdéseiről. A további programok: a MAE szerdán, a MÉTE csütörtökön, az SZVTT pedig pénteken tart vezetőségi ülést. A sima aszfaltúton szinte repül a gépkocsi a Szeghalmi Állami Gazdaság töviske- si kerületébe. Ma már nehezen hiszi el az ember, hogy alig másfél évtizeddel ezelőtt esős időszakban ez a vidék járhatatlan volt, a lovas kocsi tengelyig süllyedt a sárban. A kisebb nádasok, zsombékok, a hatalmas szikes legelők napjainkban már csak sejtetik, milyen is lehetett hajdan az élet a Sárréten. A vidéket megszelídítette, átalakította az ember, a lápot lecsapolták, egyszóval életet varázsoltak a szikre. Töviskesen évszázadokon át csak a szamár tövis termett — innen a neve —, ma viszont a Szeghalmi Állami Gazdaság egyik büszkesége. Tehenészete az utóbbi években országos hírnévre tett szert: a magyartarka-állo- mány tavaly 891 tehén átlagában 4250 literes hozammal második lett az országos tejtermelési versenyben. E szép sikert kemény munkával, sok lemondással érték el a két telep tehenészei. A töviskesiek 28-an vannak, ők együttesen alkotják az Egyetértés Szocialista Brigádot. — A tehenészek többsége kinn lakik a majorközpontban, szolgálati lakásokban, csaknem 12 kilométerre a legközelebbi településtől. Hajnalban kelnek, este későn fejezik be a munkát — mondja Petri Mihály telepi- vezető. A major szinte kis falu, közel háromszázan élnek kint. Szépen rendezett utcák, házak, aszfaltút, járda, városba illő presszó televízióval és talán az országban egyedül itt működik majorsági óvoda, amit a gazdaság építtetett. A tehenészeti telepet is aszfaltút hálózza be, a térvilágítás messzire látszik a síkságon. 7JV Alkonyodik. A tehénistállókban hozzálátnak a délutáni munkához, az etetéshez, a jószágok csutakolásához, majd készülődnek a fejőshez. A szérűről lovasfogat hordja a friss takarmányt. — Szájon keresztül fejik a tehenet — mondja tréfásan Pántya Péter —, ha nem kap elegendő és jó takarmányt, nem ad tejet sem. Megtudom tőle, a telep idei tervében a tavalyi tényszámok szerepelnek, de ők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalták: a tehenen- kénti hozamokat 50 literrel túlszárnyalják. — És hogyan teljesítik felajánlásaikat? — kérdezem, de erre már Nagy Mátyás művezető felél. — Saját szaporulatból növeltük az állományt, javítottuk a tenyésztői munkát, s október végéig a brigád felajánlását túlteljesítette, vagyis a többlethozamok meghaladják a 200 litert. Az előzetes számítások szerint ez a szám még tovább javul, s várhatóan-2 millió 860 ezer forint többletet er el tejtermelésből a brigád. « A szomszédos istállóban négy fiatalember szorgoskodik. A telepen csak úgy ismerik őket, az „Elek-gyereA jubileumi munkaverseny megyei mérlege A mai napig megyénk minden vállalata, gazdasága és szövetkezete számot adott arról, mit sikerült teljesíteni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának tiszteletére tett felajánlásokból. Már a csepeli munkások felhívásához való csatlakozás adatai is korábban példátlan erejű tömegmozgalomról tanúskodnak. Megyénk üzemeiben, gazdaságaiban és fogyasztási szövetkezeteiben ugyanis 4 ezer 158 munkabrigád csaknem 51 ezer tagja vállalt jobb, alaposabb, körültekintőbb munkát, s közülük is csaknem háromezer szocialista kollektíva több mint 38 ezer tagja járt élen a teljesítésben. Ipari szövetkezeteinkben 437 szocialista brigád 6 ezer 200 tagja versenyezett. A termelőszövetkezeti brigádmozgalom jelentős megerősödését hozták a mező- gazdaságiak eredményei is: a Dél-Békés megyei Tsz-szö- vetség területén például 429 szocialista brigád csaknem hatezer tagja vett részt a mozgalomban. Megtakarítás: százmillió A Nagy Október évfordulója előtt tisztelgő munkaversenynek talán legnagyobb erénye, hogy gazdasági egységeink a korábbiaknál jóval körültekintőbben, megalapozottabban, s a tervfeladatokat még fokozottabban, szem előtt tartva készítették elő, ügyelve arkek” — Sándor 24 éves, Lajos 22 éves, András 21 éves, Zsigmond 20 éves —, valamennyien szakképzett tehenészek. — A majorban nőttünk fel, édesapánk is itt volt tehenész. ö szerettette meg velünk az állatokat — mesélj Sándor. ra is, hogy üzemenként, műhelyenként, sőt brigádonként differenciáltan jelöljék meg a versenycélokat. A felajánlások a dolgozók munkájához közvetlenül kapcsolódtak. Döntő szerephez jutott a hatásfok és a minőség, előtérbe került a technológiai fegyelem betartása és a munka minden értékes elemével való fokozott takarékosság; ésszerű kezdeményezések születtek a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javítására; számosán törődtek a fiatalok és az új dolgozók betanításával. Sok helyütt tartották legfontosabb feladatnak a tőkés, valamint a szocialista export teljesítését. , Az előzetes becslések szerint százmilliós nagyságrenddel mérhető az idén a versenymozgalomban terven felül vállalt összes termelési érték, s igen komoly mértékben javultak a termelékenységi mutatók. Az ipari szövetkezetek például — az általános 6-7 százalékos termelésnövekedést jóvál meghaladó — 12-13 százalékos felfutást írtak elő, s ezt. teljesítették is. Csupán a- legjelentősebb állami vállalatoknál és gazdaságoknál — tehát a szövetkezeteket nem számítva — csaknem százmilliós többletet, illetve megtakarítást hozott a minőség javítása és a legkülönbözőbb költségek ■csökkentése. Az előbbiben élen járt — többek közt — a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a Gyulai Harisnyagyár, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és a MEZŐGÉP, az utóbbi tekintetében főleg a Volán, az üveggyár, a kőolaj kitermelő vállalat, megyénk két nyomdája, a vegyesipari vállalat és az IKV, valamint az állami gazdaságok tűnnek ki. Számottevő az exporttervek túlteljesítése is. Ami nem mellékes A jubileumi verseny megerősítette és általánossá tette a szemléletet, hogy a munkaverseny mindenekelőtt a minél jobb minőségű, gazdaságos és hatékony munkát segítse elő. De csöppet sem mellékesek a vállalások további pontjai sem. Az előzővel közvetlenül ösz- szefügg például az újítómozgalom, amely a versenyidőszakban új lendületet kapott; számos helyen szolgálták a munkavédelem erősödését, igazi rangra emelkedését a munkavédelmi hónapok, vetélkedők; a mező- gazdaságiak a legjobb szántók, aratók és fejők közötti versenyek megrendezésével és azzal tűntek ki, hogy — mint lapunkban sorra-rend- re hírt adtunk róla — csatlakoztak a bólyi és a tisza- földvári üzemek felhívásához az őszi munkák mielőbbi elvégzésére. Év vége —1978 Alkalmat adott a jubileumi versenymozgalom — szocialista céljával, jellegével összhangban — a kollektívák társadalmi, emberi kötelezettségének teljesítésére is: mindenütt helyet kapott a gyermekintézményekről, idősekről, elesettekről való gondoskodás; sok-sok millióval támogatták az állami— tanácsi — közös — célokat a kommunista műszakok és a mind általánosabbá váló társadalmi munka. Számos üzemben már tavasz óta sokrétű, a dolgozók érdeklődését minden tekintetben felkeltő, illetve kielégítő kulturális és sportprogram bontakozott ki (például Békéscsabai Kötöttárugyár). Néhány nappal (órával) a jubileum előtt illő és szükséges az értékelés, a visz- szapillantás. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az Októberi Forradalom tiszteletére hirdetett verseny nem ért véget. Egész éven át tart. Elsősorban a vezetőkön, a szervezőkön múlik, mennyire sikerül az eddigi sikereket a jó évzárás szolgálatába állítani, s a kritikus, tárgyilagos értékeléssel, a kiválóak elismerésével, a még jobb — sokkal jobb! — propagandával folytatni jövőre is a versenymozgalmi munkát. 1978-ban is szükség lesz rá. Varga János — Gyerekkorunkban versengtünk, hogy ki segítsen apánknak — emlékszik visz- sza Lajos. VUHMMHMMMIWMMVMHHIHMMWtMHMMHMMM Felkészültek az ünnepre — Magunk neveltük fel az állományunkat, valamennyi tehenet jól ismerjük. Megszoktak bennünket, ha szabadnaposak vagyunk, bizony a váltónak nincs könnyű dolga velük. — Nálunk van a legbővebb tejelő tehén, Szegfűnek hívják, s naponta 47 liter tejet ad — mondja András. Itt dolgozik még egy ötödik Elek-fiú is, ő villanyszerelő. A telep végén, az egyik istállóban gyérül a fény. Jámbor Károly tehenész már almoz az állománynak, ö arról híres, hogy minden esztendőben a legtöbb tejét feji. — Október végéig 91 ezer liter tejet fejtem — büszkélkedik. — Mi a titka? Egyszerű: magaménak tekintem az állományt, lelkiismeretesen gondozóm valamennyit. Későre jár, amikor elhagyom a telepet, a köd fátyolként terül szét a pusztán. A terepjáró gépkocsi motorját is melegíti a pilóta, ugyanis a három-négy kilométerre a tanyákban lakókat ősztől tavaszig naponta szállítják műszakba, utána pedig haza. Megváltozott az élet a sziken. Szekeres András A Gyulai Húskombinát megyénk egyik legnagyobb élelmiszer-feldolgozó üzeme. A kétnapos ünnepre jól felkészültek, az igényeknek megfelelő mennyiségű töltelékárut, húskészítményt és tőkehúst szállítottak a boltokba Fotó: Veress Erzsi
