Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-04 / 260. szám
o Gazdasági világhatalom _____________________________ p.977. november 4., péntek A Sarkad! Cukorgyárba éjjel-nappal folyamatosan érkezik a cukorrépa. A gyár — az átvétel meggyorsítására — a hídmérleg mellett rendezte be a répalaboratóriumoí, ahol a cukortartalmat vizsgálják. Képünkön az átvételnél segítő katonák mintát vesznek a rakományból Fotó: Lónyai László Kilenc kommunista műszak Tervteljesítés november 7. tiszteletére A Békés megyei Szabók és Szűcsök Szövetkezetének kollektívája csatlakozott a csepeliek felhívásához és vállalta, hogy november 7-ig előrehozza az éves terv teljesítését; a Dolgozz hibátlanul ! mozgalom keretében kiváló minőségű árut ad a kereskedelemnek. Kovács Mátyás műszaki vezető most arról adott tájékoztatást, hogy a szövetkezet teljesítette vállalását, 14 szocialista brigád közül nyolc a konfekciórészlegeknél összesen kilenc kommunista műszakot tartott és október 31- ig. a 61,7 milliós szövetkezeti éves tervnek a 94,3 százalékát teljesítette. A nyereség ugyancsak ilyen méretű, együttvéve 6,6 millió. A kollektíva dicséretére legyen mondva, hogy ezt a vállalást 97,3 százalékos létszám mellett érték1 el. A többletmunka révén a belkereskedelemnek új fazonú fiú- és kamaszkabátokat gyártottak, mintegy 2000 darabot, kiváló minőségben. O történetet mindenki ismeri: virágáért hozták át eredetileg Amerikából a burgonyát _ — dísznövényként. Csak később lett a krumpli egyik főszereplője táplálkozásunknak. Ehhez hasonló furcsaságok az idők folyamán az állatok etetésében, a takarmányozás történetében is előfordultak. Sőt előfordulnak. Néhány évtized után ismét bebizonyosodik: nemcsak a szükség vitte rá a kistermelőket annak idején a kukoricaszár, a leveles répafej meg a többi tövényi hulladék feletetésére. Tapasztalatból tudták, hogy teheneik ezen a „koszton” ugyanolyan jól tejelnek, mint a főnövényként termesztett takarmányokon. Az igazsághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy éppen a növénytermesztés gépesítése vett kezdettől fogva olyan irányt, amely kizárólagosan csak a főtermékek gépi betakarításának megoldását eredményezte. A melléktermékek hasznosítása végképp mellékessé vált. Mindaddig, amíg ki nem derült, hogy az állattartás önköltségcsökkentésének, a termelés gazdaságossá tételének aligha van más útja, mint — ami egyébként is kézenfekvő — a földön megtermesztett növény valamennyi részének hasznosítása. Ebben az ügyben végül is jó néhány sikeres kezdeményezés született az utóbbi A békéscsabai Univerzál Áruház átadására ezer darab férfi-, női és kislány panofix bundát biztosítottak mintegy 2 millió forint értékben. Ugyancsak az időarányos többlettermelésből küldték nagy mennyiségben az usenykákat a budapesti Skála Aruháznak. A vállalás teljesítésében a békési telep munkája kiemelkedő, mely az éves 14,7 milliós tervét december 31-ig 22 millióra növeli, valamint a szűcsrészleg kollektívája, amely 2,5 milliós többletet termel év végéig. A belkereskedelem részére adott A hazai nyílászárógyártásban igen előkelő helyet foglal el a battonyai Asztalos- ipari Szövetkezet. Az idén 40 években és az idén már a megyénkben is üdvözölhettünk — ha máshol nem, hát bemutatókon — néhány olyan gépet, amelynek fő dolga éppen a melléktermékek betakarítása, állati takarmányozásra való alkalmassá tétele. Ilyen kezdeményezés volt a Füzesgyarmati Lucernatermesztő Rendszeré, amelynek szakemberei a nagybánhegyesi tsz-ben kísérleteztek jó eredménnyel a búzaszalma feletetésével, de említhetnénk a legutóbbiak közül az új- kígyósiak próbálkozását is. Újkígyóson, az Aranykalász Tsz-ben a célgéppel betakarított kukoricaszárhoz hozzáadagolják az ugyancsak géppel „megmentett” leveles cukorrépafejet és így készítenek silótakarmányt. Korábban ezt a két mellék- terméket beszántották a földbe, most meg úgy számolnak, hogy ezt a módszert kiterjesztve két év múlva már mintegy 300 hektár silókukorica-területet és 200 hektár lucernaterületet tudnak átadni árukukorica-ter- mesztésre a szarvasmarha- és juhtenyésztés egyidejű fejlesztésével. |z a kis számítás igen meggyőzőnek tűnik s I ezek után végérvényesen meggyőződhetünk arról, hogy a melléktermékek hasznosításában a sok-sok feltétel mellett igen nagy szerepe van a szemléletnek és az akaratnak is. (kőváry) többletet úgy «teljesítették, hogy ugyanakkor Angliának, Franciaországnak, Svédországnak, az NSZK-nak, Dániának és Líbiának határidőre szállították az exportot. Jó munkájuk elismerése végső soron az is, hogy a XIII. országos szövetkezeti szabászversenyen 21 tagú csapatuk országos első lett. A Szombathelyen rendezett vetélkedő különdíját is ők kapták. Egyéniben 3. díjat nyert Csányi Pál férfiszabó, oklevelet pedig Uhrin Pál és Nagy Ferenc vehetett át. —v— millió forintos termelési érték elérését tűzték célul, melynek nagyobb hányadát a 12-féle ablak és ajtó gyártása adja. A nyílászárók készítésén kívül 3000 garnitúra konyhabútor gyártása alkotta még a programot. A nyílászárókat az Alföldi TÜZÉP Vállalatnak, a konyhabútorokat pedig a BÜ- TORÉRT-nek szállítja a szövetkezet. A megnövekedett igényeket nyílászárókból nem tudták kielégíteni, ezért az év derekán módosították a tervet. Eszerint a második félévben fokozták az ajtó- és ablakgyártást, egyidejűleg csökkentették a bútorkészítést. Az átállás többlet fenyő fűrészárut igényelt, ezt az ÉRDÉRT szovjet exportból soron kívül leszállította. Így az idén mintegy 6000 köbméter fenyő fűrészárut dolgoz fel a szövetkezet. Az év végéhez közeledve készülnek már a jövő évi tervek. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat már szerződést kötött 40 ezer különféle nyílászárók gyártására és szállítására, melynek összértéke 35 millió forint. Ezenkívül 1978- ban 5 millió forint értékű bútort készítenek a hazai vásárlóknak. A szövetkezet életében jövőre először dolgoznak tőkés exportra; Franciaországba több mint ötmillió forint értékű színes és lakkozott kiviteM kerti bútort szállítanak. Az export gyártását segíti, a minőséget pedig egyidejűleg javítja az a háromkamrás lengyel gyártmányú szárító, amelyet az elmúlt napokban helyeztek üzembe, s beruházási költsége meghaladta az egymillió forintot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján a szovjet nép a gazdaságban is történelmi jelentőségű és egyedülálló teljesítményekről, eredményekről adhat számot önmagának és a világnak. Kizárólag önerejére támaszkodva olyan gazdaságot épített fel, amely egyrészt a folyamatos és dinamikus előrehaladás minden biztosítékával, erőforrásával rendelkezik, másrészt a fejlett szocializmus országát a világgazdaságban is az elsők sorába emelte. Pedig a hat évtizednyi időt a gazdaságfejlesztés szemszögéből sok minden megrövidítette: az intervenció esztendői, a honvédő háború négy éve s mindkettőt követően a szükségessé váló újjáépítés-helyreállítás időszaka. A tulajdonképpeni gazdaságfejlesztésre alig több mint négy évtized állt rendelkezésre. Négyjegyű mutatészám helyett Ha a szovjet gazdaság fejlődésének útját, teljesítőképességének növelését a szokásos módon, a 100-as bázisból kiindulva próbálnánk érzékeltetni, akár 1913-at, 1917-et vagy 1928-at — az első ötéves terv induló esztendejét — választjuk alapul, a megtett utat és a fejlődés mértékét kifejező mutatószám mindenképpen négyjegyű lenne. Egyszerűbb, célszerűbb a korabeli helyzetet, állapotot 1-gyel azonosítani. Nos, a szovjet állam gazdaságának összteljesítményét, társadalmi termelését 1913-hoz, 1917-hez, avagy 1928-hoz viszonyítva egyaránt megsokszorozta. Vegyük alapul az első ötéves terv első esztendejét: 1928—1977 között a Szovjetunió társadalmi terméke 55- szörösére, nemzeti jövedelme 65-szörösére, iparának termelése 122-szeresére, a mezőgazdaság termelése 3,3- szorosára nőtt, a szovjet gazdaság anyagi jellegű termelőerői — a termelésben közreműködő állóeszközök — ugyancsak megsokszorozódtak, értékük több mint 31-szeresére gyarapodott. Kinőtte a mércét Mindennek eredménye, a szovjet gazdaság mai teljesítőképessége a jelenre és a világra kivetítve tehető — mintegy — kézzelfoghatóvá s érzékelhetővé, mi minden változott a világban annak következtében, hogy megszületett a Szovjetunió s bogy a világ első szocialista állama a gazdaságban is újat és hatalmasat alkotott. Néhány évtizede a Szovjetunió gazdasági teljesítő- képességét általában az amerikai gazdaságéhoz szokásos viszonyítani. Ennek az a ténybeli oka, hogy a nemzetközi összehasonlítás egyéb mércéit a szovjet gazdaság időközben kinőtte? Nevezetesen: a forradalom előtt a nemzeti jövedelem termelésében és az ipar teljesítményében az USA-n kívül Nagy-Britannia, Németország, sőt Franciaország is megelőzte Oroszországot. Az utóbbi országokkal szemben hátrányát a Szovjetunió már rég és olyannyira ledolgozta, hogy azok együttes produktumát is jócskán felülmúlja. Noha a két gazdaság — az amerikai és a szovjet — fejlettségi színvonalának eltérései egyes területeken, mindenekelőtt a hatékonyságban és a munka termelékenységében még jelentősek, termelésük különbsége évtizedről évtizedre csökken. A Szovjetunió nemzeti jövedelme negyedszázaddal korábban mindössze 31 százaléka volt az USA-énak, ebben az esztendőben várhatóan eléri az amerikai nemzeti jövedelem 67-68 százalékát. Az iparban és a mezőgazdaságban a teljesítményarányok még szorosabbak: az elmúlt esztendőben a szovjet ipar termelése valamivel meghaladta az amerikai ipar teljesítményének 80 százalékát, a mezőgazdaságban pedig — mind 1971 —1975 átlagában, mind 1976- ban — a 85 százalékot. Diniben világelső Kétségkívül nagy jelentőségű, hogy a Szovjetunió mind több alapvető termék — szén, kőolaj, vasérc, nyersvas, acél, koksz, cement, műtrágya, Diesel- és villamosmozdony, nagy teljesítményű traktor, fafűrészáru, gyapjúszövet, cipő, cukor, vaj stb. — termelésében világelső. Mindez közvetett bizonyítéka — s inkább követelménye, eredménye — gazdasági fejlődésének. A szovjet gazdaság potenciál jának — mondhatjuk: életerejének — legfőbb forrása a folyamatos és dinamikus fejlődés készségében rejlik. Az elmúlt negyedszázadban a világ ipari termelése évente átlag 6,6 százalékkal nőtt — a fejlett ipari országoké 4,7, az USA-é 4.2 százalékkal; a Szovjetunió ipari termelése évente átlag 9,4 százalékkal. Hasonló ütemfölény tapasztalható a nemzeti jövedelem termelésében és a beruházónak növekedésében. Jellemzi tények A szovjeté gazdaság építő és alkotó erejét szemléltetik azok az új nemzetközi viszonylatban is jelentős termelőkapacitások, amelyeket egy-egy tervidőszak beruházásai hoznak létre. 1971— 1975 folyamán a villamos- energia-iparban 57 600 megawatt, a széntermelésben évi 114 millió tonna, a vasérctermelésben 131 millió tonna, a vaskohászati iparban 12,9 millió tonna nyersvas, 10,9 millió tonna acél, 12.2 millió tonna hengereltacél, 2,4 millió tonna acélcső, a vegyiparban évi 38 millió tonna műtrágya, 350 000 tonna műszál, 981 000 tonna műanyaggyártó kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparban a beruházások és rekonstrukciók a termelést évi 25 400 szerszámgép, 7900 kovács- és présgép, 974 000 személygépkocsi, 79 600 traktor, 22 500 kombájn gyártására alkalmas kapacitásokkal gyarapították. A gazdasági teljesítőképesség fejlődésének és erejének szemléltetésekor nem feledkezhetünk meg annak térbeli, területi vetületéről sem. A Szovjetunióban a gazdaságfejlesztés kezdettől kelet felé haladt s az idők folyamán — ám jórészt aA utóbbi évtizedekben — az Urálon túli területeken és köztársaságokban olyan termelőerőket fejlesztettek ki — s épít ott napjainkban is világviszonylatban, egyedülálló óriásokat —, amelyeknek produktuma a szovjet gazdaság összteljesítményében is növekvő arányú. S ha egykor — még a közelmúltban is — a Szovjetunió európai területeiről kelet felé áramlottak mindazok a javak, amelyek szükségesek voltak a nagy építkezésekhez, a gazdasági térhódításhoz, ma már fordított a helyzet: az energiahordozók, az ipari nyersanyagok százmillió tonnás mennyiségekben érkeznek az Urálon túlról, ahol tovább halad, sőt fokozódik a gazdasági térhódítás, biztosítva a termelőerők, a gazdasági potenciál jövőbeni fejlődését. Felzárkózik a mezőgazdaság A mezőgazdaság a közelmúltig bezáróan problematikus — kevésbé fejlett — ágazata volt a szovjet gazdaságnak. S éz korántsem írható kizárólag a természeti-időjárási tényezők rovására. A népgazdasági tervek a hatvanas évek elejéig a szükségesnél lényegesen kevesebb befektetést juttattak a mezőgazdaságnak, amelynek termelőerői, műszaki-technikai ellátottsága ily módon hiányosak maradtak. A korábbi hiányok pótlása a hatvanas évek derekán kezdődött meg. Alig egy évtized alatt a mezőgazdaság termelő állóalapjainak értéke megduplázódott, jelentősen javult műszaki- technikai ellátottságának színvonala. 1965 óta a mezőgazdaság bruttó termelése mintegy 50 százalékkal emelkedett s a fejlődésnek ez a mértéke ebben az ágazatban már kielégítőnek, megfelelőnek minősíthető. Mindemellett a mezőgazdaság fejlesztésében még jócskán vannak elvégzendő teendők annak érdekében, hogy a hozamokban és a munka termelékenységében is mielőbb felzárkózzék a nemzetközi színvonalhoz. A szovjet gazdaság teljesítményei nemcsak a fejlesztésben, hanem a népjólét emelésében is jelentősek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1940-hez viszonyítva ötszörösére nőtt. Az utóbbi két évtizedben 45 millió új lakást építettek, a lakosság majd kétharmada költözött új lakásba. A tá- gabb értelemben vett népjólét további fontos összetevője az ingyenes és fejlett egészségügyi ellátás — a világ orvosainak majd egy- harmada a Szovjetunióban dolgozik —, a nem kevésbé fejlett oktatási, szakképzési rendszer, amely egyidejűleg szolgálja a népesség műveltségi színvonalának emelését és a népgazdaság szakemberellátását. Ebben az összefüggésben érdemel említést: a szovjet gazdaság jelenleg 119 millió embert foglalkoztat, közülük 9,5 millió a diplomás és a 13,3 millió a középfokú végzettséggel rendelkező szakember. Az is ide kívánkozik, hogy a világ tudósainak, kutatóinak egynegyede — 1 254 000 tudományos dolgozó — a Szovjetunióban él, műveli tudományágát, fejleszti a tudományt és a technikát. H fejlődés Ariási tartalékai A Szovjetunió a gazdaságban is világhatalom, történelmi és világpolitikai jelentőségének, szerepének a gazdasági erő és teljesítőképesség a bázisa. S ennek a potenciálnak ma már nemcsak a termelőerők jelenlegi fejlettsége, hanem az is része, hogy kivételesen kedvezőek lehetőségei és adottságai , a további dinamikus fejlődésre. Amíg a fejlett tőkésországok fejlődésük eddigi folyamatában jórészt kiaknázták és felhasználták természeti erőforrásaikat, ásványi kincseik zömét, a Szovjetunióban minden energiahordozó, nyers- és alapanyag, természeti kincs hatalmas készletei állnak rendelkezésre. Nem kevésbé jelentős erőforrása, tartaléka a gazdasági növekedésnek — s ennek kiaknázása a jelen és a közeljövő feladata — a hatékonyság javítása, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása, amelyben jelentős szerepet játszik a gazdaságirányítási rendszer szüntelen tökéletesítése is. Ezek azok a tényezők, erőforrások, amelyek a szovjet gazdaság potenciáljához, történelmileg bizonyított életerejéhez, alkotókészségéhez társulva a jövőben magasabb szintre emelhetik teljesítő- képességét, produktumának minőségét, működésének hatékonyságát. Garamvölgyi István Melléktermék Nyílászárók belföldre, kerti bútorok exportra
