Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
Épül az észak—déli metróvonal Az észak—déli metróvonal építői már a Marx tér alatt dolgoznak. A „Felszabadulás 30” nevű fúrópajzs elérte a leendő Marx téri mélyállomás térségét (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Vírusmentesítési program a gyümölcsösökben és a szülőkben 1977. november 30., szerda Lakások, kommunális létesítmények Rizsgond — hántolva A gyakorlati szakemberek többsége a tapasztalatok alapján már-már végleg elkönyvelte, hogy ilyen a rizs: minden második évben gyengébben fizet az átlagosnál. Nincs mit tenni, tudomásul kell venni. Tavaly rossz volt a termés — annyira rossz, hogy csak gyorssegély tartotta meg a víz színén a nagy rizstermelő gazdaságokat — így azután az előbbiek alapján joggal vártunk az idén kiugró termésre. Csalatkoznunk kellett. A MÉM-toen elkészült program alapján összevont „hadműveletet” indítanak a gyümölcsösök és a szőlők vírusfertőzésének megfékezésére. A hazai kutatóintézetek részletes tervek szerint, megfelelő munkamegosztással már dolgoznak a vírusmentes anyagok előállításán. A munkát a Növényvédelmi Kutató Intézet koordinálja. Az előállított csemeték és oltványok a kijelölt bázis- gazdaságokba kerülnek to- vábbszaporításra. A budapesti Sasad Termelőszövetkezetben 200 hektáron már hozzáláttak az első vírusmentes ültetvény kialakításához, hasonlóképpen a Siófoki Állami Gazdaságban is foglalkoznak szaporítóanyag- termeléssel. Ezután fokozatosan mind több nagyüzem, törzsültetvény kapcsolódik majd be a vírusmentes kultúrák szaporításába. A növényi vírusok a fogyasztókra egyébként semmiféle veszélyt nem jelentenek, ezt világszerte alapos egészségügyi vizsgálatok igazolták. Úgynevezett specifiA békési Start Sportszer- gyártó és Fémipari Szövetkezetben az elmúlt év végén újabb jelentős beruházáshoz láttak hozzá. A gyártó üzemrészek bővítésére, a munkafeltételek javítására 9 millió forintos költséggel egy 2300 négyzetméteres lakatosüzem és egy 950 négyzet- méteres asztalosüzem építését kezdték meg. A beruházáshoz a saját és a KISZÖV anyagi forráson kívül igénybe vették az állami támogatást is, melyet a sportszer- gyártás fejlesztésére kapott a szövetkezet. Az új üzemcsarnokot szeVáltozatlanul kevés a zöldségtermesztéshez használatos fólia. Az AGROKER békéscsabai telepére az elmúlt hét végén érkezett szállítmány is elfogy már e hét első napjain. A fóliahiányt az okozza, hogy a gyártó vállalat, a Tiszai Vegyikombinát eddig nem tudott eleget tenni a termelők megnövekedett igényeinek. Ezért azután a zöldségtermesztéssel foglalkozók türelmetlenül ostromolják leveleikkel a forgalmazó vállalatot. Tavaly az AGROKER 12, illetve 8,5 méter széles fóliából 560 tonnát forgalmazott. kus vírusokról van szó, ezek még csak nem is általánosságban fertőzik az összes növényt, hanem szinte valamennyi fajnak megvan a sajátos kórokozója. A betegségek komoly terméskieséssel járnak; a fák élettartama harmadával, esetleg felével rövidül, s a termés általánosságban 20 százalékkal csökken. Természetesen a hozamokat befolyásolja a fertőzés mértéke, valamint a fajta tűrőképessége, ezért valamiféle általánosításra nincs is lehetőség a hozamcsökkenés meghatározásakor. Nem véletlenül döntöttek arról, hogy az új fajták értékelésénél a vírusmentességnek ellenálló-képességnek a jövőben ugyanolyan súlya lesz, mint például a biológiai értéknek, vagy más károkozókkal szemben kialakult „közönynek”. A virusfertő- zéseknek — éppen a nagy vi- rulencia miatt — csak általános, totális megelőzéssel és következetes ültetvényfejlesztéssel lehet véget vetni. (MTI) retnék még az idén átadni, ezért a munkák gyorsítására a szövetkezet társadalmi és tömegszervezetei társadalmi munkát szerveztek. A szocialista brigádok vállalták, hogy munkaidőn túl segítenek az építkezésben. Az elkövetkezendő hétvégeken mintegy 40—50 szövetkezeti tag dolgozik majd az építkezésen. Amennyiben az időjárás engedi, úgy még ez évben átadják az épülő üzemrészeket, melyekbe a már meglevő gépeken kívül mintegy 8,9 millió forint értékű különféle fémipari gépet helyeznek üzembe. Ebben az évben eddig 610 tonna fóliát adtak el a kis- és nagyüzemeknek. A további igények kielégítésére még 130 tonnányira lesz szükség. A Békés megyei AGROKER Vállalat szakemberei a napokban tárgyalnak a gyártó vállalat képviselőivel, újabb mennyiségek szállításáról. Várható, hogy a Tiszai Vegyikombinát végül is leszállítja a korábban visz- szaigazolt és az újonnan megrendelt mennyiséget. Vagyis fólia hiányában senkinek sem kell felhagynia a zöldségtermesztéssel. Az év végéhez közeledve a gazdasági egységekben kialakulnak a tervteljesítések körvonalai. így van ez a Békési Építőipari Szövetkezetben is. De mit is mutatnak ezek, az olykor bűvös számok? A szövetkezet az idén 53 millió forint termelési érték elérését tűzte célul, egyebek között 100 lakás átadását tervezték, ezenkívül vállaltak üzemi és kommunális létesítményeket is. összességében az idén, az elmúlt évihez képest mintegy 26 százalékkal nagyobb termelésnövekedést értek el. Nos, a termelésnövekedés megvalósult, az üzemi, a kommunális létesítményeket átadták, a tervezett lakásokkal szemben viszont csak 76-ba költözhetnek be. Miért a lemaradás? — kérdezhetik sokan. A magyarázkodás helyett két szempont az, amit feltétlenül figyelembe kell venni; az elmúlt évtől Békést bekapcsolták az országos távBékés megye éghajlati viszonyai, talaj adottságai igen kedveznek a hibrid kukorica termesztésének. Ebben az évben a megyei mezőgazda- sági üzemek összesen kilencezer hektáron foglalkoztáké növénnyel. Az összterületből a kisebb részt, mintegy 4 ezer hektárt vállaltak a termelőszövetkezetek, a többit az állami gazdaságok. A termesztett fajták a martonvásári, a szegedi és a szarvasi kutatók munkájának eredményei. Ebben az évben rekordtermést takaríthatnak be a hibrid kukoricából, 22 mázsát hektáronként. így nemcsak a megyei igényeket tudják kielégíteni, hanem megyehatárunkon kíJövőre a legfőbb nemzetközi fórum, az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé kerül a leszerelés kérdése, s az előkészítésben fontos feladatok várnak a Magyar ENSZ- társaságra — hangsúlyozták az intéző bizottság keddi ülésén. A tanácskozáson Simái Mihály főtitkár számolt be az ENSZ-társaságok világ- szövetségének októberben megtartott XXVI. közgyűléséről, s azokról a határozatokról, amelyekhez szervevezeték-hálózatba, s ezért ezeket a lakásokat az olaj- kályha fűtéséről át kellett tervezni gázfűtésre. Ezzel párosult az anyagellátási gond, ugyanis a konvektorokat, szerelvényeket csak később tudták megrendelni és szerelni. Természetesen ez idő alatt más munkát kezdtek el: a jövőre tervezett lakások alapozását elkészítették, így a fogadószinten tavasszal megkezdhetik a blokkozást. Ez lehetővé teszi, hogy az elmaradt és az 1978-ra tervezett lakásokon túl többet építsenek és adjanak át. Jövőre a szövetkezet 60 millió forintos termelési érték elérését tűzte célul, melynek töfjb mint háromnegyed részét a lakásépítés adja. A téliesítéssel felkészültek a hideg időre, ugyanis 80 lakásban teremtettek olyan feltételeket, hogy a mintegy 300 fizikai munkás egész télen folyamatosan dolgozhasson. vülre is szállíthatunk majd. Nemcsak a mennyiségével, hanem a minőségével is megelégedettek a szakemberek. Feldolgozásra nagyon jó minőségű hibrid kukorica érkezett. E”növény kíméletes szárítására, illetve feldolgozására a hidasháti és a Mezőihegye- si Állami Gazdaság rendezkedett be, speciális szárítóval. Az előbbi rekonstrukcióját az idén fejezték be, az utóbbi nagyszabású fejlesztés előtt áll. A megnövekedett igények és az ez évi jó tapasztalatok hatására a megyei gazdaságok a jövő évben a hibridkukorica-vetésterület növelését tervezik. sen kapcsolódnak a magyar társaság 1978-as tervei. ,A világszövetség XXVI. közgyűlése munkájával a leszerelés és az enyhülés kérdéseit emelte ki, határozatot hozva arról, hogy a nemzeti társaságok támogassák az 1978. elején megrendezendő genfi leszerelési értekezlet s az ugyancsak jövőre megtartandó rendkívüli ENSZ közgyűlés előkészítő munkáját. Ha más nem, hát ez a csalódás mindenképpen komolyan gondolkodóba kell hogy ejtsen bennünket. Ejt is. De kezdjük az elején. Valahol ott, amikor még országosan is, a megyénkben is nagyobb tekintélye volt a rizsnek: az ötvenes évek elején. Ekkor kezdett el dolgozni tudniillik a Dévaványai Rizshántoló. Talán hihetetlen, de nem győzte feldolgozni a megyében megtermett rizst. Évente mintegy 1500 vagonnyi terméssel birkózott meg. Ennél viszont csaknem 7 ezer vagonnal takarítottak be többet a megye rizstermő 11 ezer hektárjáról. Zsugorodtak a telepek Tíz évig szállítottak ki rizst Békésből az ország más részeire feldolgozásra. Időközben azonban felszámolták a kisebb feldolgozókat s ezzel együtt a vetésterület is a megmaradt helyi kapacitáshoz igazodott. A hatvanas évek közepén már csak 8—8 és fél ezer hektáron díszlett ez a vízigényes kultúra. Igaz ez még mindig elegendő munkát adott a hántolónak. A hatvanas évek második felében azután besötétült az ég a rizstáblák felett. Megjelent a veszedelmes ellenség, a Bruzone és 1968-ra 5 ezer hektárra zsugorodott össze a telepítések összterülete. Innentől kezdve már többek előtt ismerős az a rendkívül lassú fejlődés, amelyet szinte a mai napig inkább illethetnénk a közgazdasági irodalomból jól ismert „stagnálás” szóval. Nyolc év alatt bővült ki ismét mintegy hétezerre a megyében a rizsföldek együttes tere. Ez az időszak — kivéve a kiugró 1975-ös évet, amikor a Körösi ÁG-ban 34 mázsa rizst hoztak le a lánctalpas kombájnok hektáronként — nem nagyon késztette erőfeszítésre a dévaványai hántoló dolgozóit. A harmadik műszakra nem is került sor az elmúlt években. Szemben az 1800 vagonnal, amit ez az üzem egy idényben három műszakban feldolgozhatna, 1976-ban 1100 vagon termény csurgóit csak itt át a garatokon. Az idei esztendőben pedig alig több mint 600 vagonnyi az a rizs, amit a Békés megyei gazdaságok a dévaványai hántolónak átadtak. Kései vagy korai? Az eddig elmondottakkal első látszatra sehogy nem vág össze az a kép, ami a látogatót a dévaványai üzemben fogadja. Csillogó új fémsilók tornyosulnak az udvaron. A hatszáz tonna rizs tárolására épülő nyolc toronyból hat már áll. Jövőre már itt fogadják a termést. Épült egy új, nagy teljesítményű szárító és egy tisztítóház, 1978- ban pedig új csomagolót kap az üzem. Mindez több, mint 70 millió forintba kerül. Ugyanide kívánkozik az is, hogy immár évek óta a Szarvasi Állami Tangazdaság önálló hántolót üzemeltet a saját két és fél ezer hektárnyi rizstermésének feldolgozására. Következik-e mindebből az, hogy megyénk rizstermesztésében valami nincs rendjén? Talán nem érdemes elsietnünk a választ. Az igazság ugyanis az, hogy a hétezer hektáron is teremhetne annyi rizs a megyében, amely elegendő lenne szükségleteinkre, illetve a két hántoló kapacitásának kiaknázására. Természetesen nem 14 mázsás átlag mellett, mint tavaly, de még csak nem is 17 mázsás átlaggal, mint az idén. Tessék csak a Körösi Állami Gazdaság 34 mázsás rizstermelésével a hétezer hektárt beszorozni, mindjárt igazolódik az állítás. Vagyis minden az átlagtermésen múlik. Az pedig nagyon sok mindentől függ. Alapvetően a fajtától, illetve attól, hogy az adott fajta igazodik-e a természeti feltételekhez. De függ attól is, hogy ez a fajta a termesztés során megkap-e minden gondoskodást előírás szerint. Ezért nem hamarkodhatjuk el a közép-kései fajtáink felett sem az ítéletet. Meghozzák azok is hektáronként a 30 mázsát ott, ahol vigyáztak velük. Azt azonban látni kell, hogy megyénkben a korai fajták mindenképp nagyobb biztonsággal termeszthetők. Drága — de szükséges A csárdaszállási központtal megalakult rizstermesztő rendszerben e következtetések alapján megtették már a gyakorlati lépéseket is. A jól szereplő korai rizsek jövőre már a termőterület 60 százalékát uralják majd. A siker záloga azonban továbbra sem egyedül a fajta marad. Ez csupán alap a továbblépéshez. Elérkezett ugyanis az ideje annak, hogy a rizst kiterjedt telepeken, teljes gépesítéssel, tudatosan erre szakosodva termesszék az erre legjobban felkészült gazdaságok. Nem titok, hogy ez óriási költséget jelent és a kockázat sem mindennapos. Rizsre viszont szükségünk van. Marad tehát az megoldásként, hogy az érdekeltek — termesztők és feldolgozók, faj- tanemesítők és vetőmagtermesztők — közösen vállalják a kockázatot, ahogyan erre a gabonaforgalmi vállalat is példát adott azzal, hogy a rizstelepítő gépsorok vásárlásába maga is „beszállt”. Még egy dolog befejezésül: nem elegendő egy új fajtát kinemesíteni, a korábbiaknál többet kell törődni az új fajtád karbantartásával is. (Hovatovább minden növényünk erre figyelmeztet!) Kőváry E. Péter Éjjel-nappal, dolgoznak a. daruk és a motoros targoncák a záhonyi átrakókörzetben. Az ország keleti kapujában 6500 vasutas munkájának eredményeként naponta 40—45 ezer tonna árut továbbítanak a szerelvények. Ebben az évben összesen 3 millió tonna vasérc, több mint 30 ezer Zsiguli, 2 millió tonna faanyag, 1 millió tonna szén és koksz érkezik a Szovjetunióból. Képünkön: faanyag átrakása az eperjeskei átrakón (MTI-fotó — Horváth Péter felvétele — KS) Üzemcsarnokot építenek Lesz-e elegendő fólia? Kedvező a termés hibrid kukoricából Ülést tartott a Magyar ENSZ-társaság intéző bizottsága
