Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

o 1977. november 30., szerda n HÉT FILMJEI ■ c ° • Miről olvashatunk a Tiszatájban? Szobrok, képek Békésből Budapesten Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mondott ünnepi beszédet a tárlat-megnyitón. Mellette a ki­állító művészek közül Koszta Rozália, Ruzicskay György, Gaburek Károly és Molnár Antal Előszóként írta Hubay Mik­lós a Ki látott engem? cí­mű magyar filmhez a kö­vetkező gondolatokat: „Egy kesztyűs kéz az ele­jén. Egy halotti maszk a vé­gén. Ennyit látunk Adyból ebben a filmben, amely pe­dig egy róla szóló filmnek az igényéből született. És hogy tiszteletadás, hódolat is legyen előtte — Hommage á Ady. Még az arcát se lát­juk. Egy percre se. Fény­képről se. Az a negatív le­nyomat a vonásairól, ame­lyet a végén a fiatal Feren- czi Béni felmutat, voltakép­pen -jelkép is: Ady hiányá­ról szól a film. (Ámde tud­juk egy másik költőtől, hogy a hiánynak micsoda huzata lehet!) Kérem, ne higgye az olvasó, hogy ez holmi ügyes (vagy ügyeskedő) fogás, amellyel Ady személyében- ábrázolását akartam megke­rülni. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy Ady személyes megjelenítése filmen (akár a legnagyobb színész által is, még ha Latinovits élne, ak­kor is) szinte lehetetlen vál­lalkozás volna. (Hát még Ady-stílusban beszélgetése! Hát még saját szövegeinek alkalmankénti recitálása!)” Révész György rendezte a IX. „Minden, amit a város szépségéről hallottam, való igaz, kivéve azit, hogy sok­kal szebb, mint ahogyan el­képzelhetem.” — Ezeket a szavakat Nagy'Sándor, a hó­dító mondta Szamarkandról, miután a ledöntött falakon át bevonult az akkori Szog- diana fővárosába. Nagysán­dor az időszámításunk előtti negyedik században vette be a szogdok fővárosát. A mai élet át- meg átszö­vi a régi Szamarkandot. Az ó és az új nem különül el egymástól annyira élesen, mint Khivában. Jó száz esz­tendővel ezelőtt Vámbéry Ármin, a keleti tudományok világhírű magyar kutatója hihetetlen nélkülözések és szenvedések árán, álruhás dervisként jut be a városba — még álmában is attól ret­tegve, hogy felfedezik kilé­tét. Á betolakodó hitetlent halállal büntették az igazhi- tűek. S nemcsak a betolako­dót, nemcsak a hitetlent, ha­nem a kételkedő gondolkodót is. „A vallás szétfoszlik, mint a köd, királyságok össze­omolhatnak, de á tudósok alkotó munkája örökre fenn­marad.” — Ulugh bég, csil­lagász és filozófus mondta ezt. Ulugh bég 1409-től negyven éven át uralkodott a városban, s nem a városon, mert uralkodása békében és kultúrában folyt; Ulugh bég meggyilkolásáig a tudomá­nyokkal törődött. Bölcselő, matematikus, csillagász, teo­lógus és költő volt. És peda­gógus is, csak ezután ural­kodó. — A tudásra való törek­vés minden muzulmán és muzulmán nő kötelessége — mondja Ulugh bég. . filmet, az operatőr Szécsényi Ferenc volt. A kísérőzenét Mihály András szerezte. Né­hány név a szereposztásból: Törőcsik Mari, Safranek Ká­roly, Hernádi Judit, Gáti Oszkár, Gobbi Hilda, s a békéscsabai Szerencsi Hugót is látjuk az új magyar film­ben december 1—2-án a Brigád moziban. Egy rendőr-felügyelő em­lékiratai alapján Jacques Peray rendkívül izgalmas francia—olasz filmet forga­tott, a címe Zsarutörténet. 1947 szeptemberében meg­szökik az egyik elmegyógy­intézet szimulánsa, aki civil­ben bűnöző. Szökését egy­más után követik a rablá­sok, gyilkosságok, de elkap­ni, leleplezni szinte lehetet­lenség. A fiatal nyomozónak, Bornichenek mégis sikerül. Kihallgatás kihallgatást kö­vet, s a detektív és a tö­meggyilkos között emberi kapcsolat alakul ki... Ki­lenc év telik el a kivégzésig, Borniche már felügyelő, ek­kor elhatározza, hogy meg­írja a bűnöző történetét. A Zsarutörténet című film fő­szereplői olyan sztárok, mint Alain Delon és Jean Louis Trintignant. A Szabadság moziban láthatjuk ezt a kri­mit december 1-től 7-ig. — Meg akarja semmisíte­ni az iszlámot — suttogják róla városszerte, s a sejkek titkos bírósága halálra ítéli. Mekkába küldik, hogy bű­neit zarándoklással váltsa meg, s az út mellett már várja az orgyilkos, egy kegy- vesztett és kivégzett főúr újra rangot akaró fia. 1449. október 27-én a sivatagi hi­deg hajnalban Ulugh bég fe­jétől megfosztva hever a városkapun túl. A kegyvesz­tett család sarja pedig elin­dulhat a társadalmi felemel­kedés göröngyös útján. Világhírű, kora tudomá­nyának csúcsán álló obszer­vatóriumát lerombolják, s a „negyven ártó szellem te­metőjének” nyilvánítják. Műveit barátja menti ki a városból. Száz esztendeje sincs annak, hogy egy Vjat- kin nevű orosz régész a Sza— marfcand határában levő Kubák dombon kiásta a csil­lagdát. Falait egykor az égi­testek mitológiai ábrázolásai díszítették. E freskók sajnos megsemmisültek. A mohamedán időszámítás 832. évében — 1428-ban vagy 1429-ben — épült ob­szervatórium valaha majd­nem harminc méter magas volt. Az égitestek mozgásá­nak megfigyelését szolgáló A közelmúltban látott napvilágot Csongrád megye havonként megjelenő irodal­mi és kulturális folyóirata, a Tiszatáj novemberi száma. Az első oldalakon — a Nagy Október 60. évfordu­lójára emlékezve — Juvan Sesztalov manysi író-költő alkotásaiból közölnek részle­teket, amelyekből „Észak kis népei” — vogulak, osztjá- kak, manysiik, nyenyecek — történelmi fejlődése rajzoló­dik ki a szerző táj- és nép- szeretetének költészetté ma­gasztosult emlékmozaikjából. Hogy különböző nemzetek szabadon és békésen megfér­jenek együtt... című cik­kében A. Sajti Enikő törté­nész felvázolja a fiatal szov­jet állam múlttól örökölt nemzetiségi problémáitól „az emberek új történelmi kö­zösségének, a szovjet nép­nek, a kialakulásáig” meg­tett út állomásait. Érdekes olvasmány, Fenyő István „Költői tudósítás a Szovjetunióról az ellenforra­dalmi Magyarországon” cí­mű írása, amelyben a fiatal Illyés Gyula 1934-ben írt „Oroszország” című könyvé­nek elemzését nyújtva, elő­térbe helyezve a fiatal szov­jet állam valóságával elő­ször ismerkedő író szemé­lyét, és a gondolkodását meghatározó életrajzi-társa­dalmi gyökereket. A megyénkben jól ismert fiatal író, Tóth Béla „Örök inasévek” című regényéből izgalmas részt közöl a folyó­irat. Megelevenedik az 50-es évek elejének bizalmatlan­sággal, kétellyel és hittel te­li bonyolult történelmi való­sága a „Viharsarok” népé­Ady-est az okányi Az okányi KISZ-fiatalok és a könyvtár rendezésében Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából sza­való versennyel egybekötött ~ irodalmi estet tartattak a közelmúltban. Elsőnek Kere- ki Lászlóné irodalomtanár mondott emlékbeszédet, s ezt követően került sor a ven meter magas. Tizenegy méteres darabja ma is lát­ható. A csontsorvadásban szen­vedő hódító, s ezért Sántító­nap nevezett Timur — azaz Timur Lenk, vagy ahogy az orosz krónikások jegyezték: Tamerlán — unokája volt Ulugh bég, Szamarkand fel­világosult, tudós uralkodó­ja. Obszervatóriumon kívül medreszét, főiskolát is épí­tett a városban. E medresze a központi Regisztán téren áll. E tér a muzulmán Kelet egyik legszebb, lenyűgöző hatású tere. Itt áll a tizen­ötödik század első felében épült medresze. ötven fül­kéjében egyesek szerint száz, mások szerint kétszáz hall­gató élt, akiket maga az uralkodó is tanított. A zártság kolostorhangu­latot Idéz. A négyzetes ud­vart körülfogó egyemeletes épület szárnyainak főtenge­lyében négy nagyméretű boltív emelkedik, az ötvén lakófülke köztük vonul vé­gig az épületszámyakba építve. Mindegyik épületszárny­ban egy-egy kupolás, nagy előadóterem van, az épület sarkain pedig négy nagy rnináré. A medresze díszítő­nek életén keresztül ábrá­zolva. A 30 évesen elhunyt Papp Imre „Sárgarigó” című kris­tálytisztán megfogalmazott elbeszélése bizonyítja, hogy tehetséges, új hangon je­lentkezett írótól kellett bú­csút vegyünk. A 75 éves Ily- lyés Gyulát több írással is köszönti a folyóirat. Féja Géza „Illyés Gyulá­nak” című versében a kor­társ és fegyvertárs köszönti az ünnepeltet. Majd Alföldy Jenő a nyelvművelő Illyés­ről ír, Vasy Géza pedig az író egyik remekművét, a „Bartók”-ot elemzi. (Ezt az írást a középiskolák végző­sei igen nagy haszonnal for­gathatnák !) Grezsa Ferenc írása a drámaíró Illyést idé­zi. A „Kelet-európai néző” rovatban Viktor Szosznova szovjet költőt Baka István, Valentyin Raszputyin író egyik regényét pedig Márkus Béla ismerteti meg az olva­sóval. A szovjet irodalom­ban, „hatvanasok” néven emlegetett költőcsoport egyik tagját, a sajátos balladás hangvételben alkotó ukrán nemzetiségű Ivan Dracsot Bállá Gyula mutatja be a magyar olvasóknak. A Kritika rovatban 14 tör­ténelmi és irodalmi tárgyú alkotást elemző írás találha­tó. A költők közül Dohai Pé­ter, Bisztray Ádám, Rózsa Endre és Pintér Lajos je­lentkezik a novemberi Ti­szatájban. A színvonalas munkákat tartalmazó folyóiratot Kass János kifejező grafikái szí­nesítik. B. S. E. könyvtárban versenyre, amelyet Balogh Sarolta nyert meg. Á községi szakmaközi bi­zottság anyagi támogatásán kívül, az est sikeréhez nagy­ban hozzájárult a nagyszá­mú közönség aktív részvéte­le, amely a zsűri munkáját is segítette. se egyetlen nagy keleti sző- Jj nyeg. Mindent elborító geo- j! metrikus, növényi és felira- j! tos ornamentika. Élőlényt, <! sem embert, sem állatot nem !! ábrázolnak a díszítések. ! | Más muzulmán díszítések ! | sem. Ezer évvel ezelőtt hó- i; dító arabok hozták ide is az J j iszlámot, az új hitet. Az új J; hit fegyveres terjesztői az < < ókori vallásos képzetekkel j I kapcsolatos minden művészi 11 ábrázolást igyekeztek meg- <! semmisíteni. Ezért száműz- I [ ték az élőlények ábrázolását 1| is, amit azóta is tilt az isz- j | lám. Előző napon, a Khivá- J[ ban szamaragoló öreg emi- ;! att takarta el az arcát a < ! fényképezőgép lencséje előtt, l! De _a mértani formájú dí- i I szító elemek alkalmazásánál !! a keleti művészek szabadjá- ! | ra engedték fantáziájukat, i | Csillag, téglalap, sokszög J[ megszámlálhatatlan varián- J > sát hozták létre. A díszítést |! és az épület különböző ré- j! szeit több helyen restaurál- <! ták. Majd hetven éve tart a <! hatalmas épület restaurálá- !| sa. ] > Leginkább a mi fagylaltos < I kocsijainkhoz hasonlító, fe- !| hér, kézzel tolt, kerekes al- !! kotmány jelenik meg a Re- !| gisztánon. Azonnal körülve- ! | szik, de áz árus azért elkezd ;; kiabálni: — Szamsza! Szamsza! ' < Szamszaa! Szamszaa! ! I Mindenki vásárolja a for- í! ró, gőzölgő eledelt, a tész- !; tába csomagolt sült húst. A !| szamsza az üzbégek egyik ! | legnépszerűbb étele. Büfék- J; ben, éttermekben, vendég- J« lökben is árulják, de leg- ;> gyakrabban az utcasarkokon, <! tereken a hőszigetelt kere- I! kés kocsikban. i | (Folytatjuk) ) j Tizenhatezer ember dolgo­zik a Ganz-MÁVAG-ban, Budapesten, körülbelül eny- nyien fordulnak meg havon­ta a nagyvállalat művelődé­si központjában is. — Dolgozóink az ország különböző részéből járnak hozzánk, nehéz őket egy-egy tárlat- vagy múzeumlátoga­tásra biztatni — mondja Kása Pál, a művelődési köz­pont főelőadója. — Ezért gondoltuk, hogy a vasas­szakszervezet megalakulásá­nak 100. évfordulója alkal­mából képzőművészeti kiál­lítás-sorozatot indítunk itt a művelődési házban. Helybe hozzuk a művészetet az itt megforduló munkásoknak. Az óriási művelődési köz­pont igazgatónője Mező Ilo­na. Végigvezet bennünket a 40 méter hosszú folyosón, amelyen jól látható, esztéti­kus egységet alakítva helyez­ték el a Békés megyei kép­zőművészek alkotásait. — Tavaly az év végén ha­tároztuk el, a vasasszakszer­vezet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából, hogy minden megye képzőművé­szetét bemutatjuk közönsé­günknek. Levelet küldtünk a megyékhez, örömmel fogad­ták a felkérést, s a Magyar Nemzeti Galéria segítségé­vel azonnal munkához lát­tunk. A Galériához szocia­lista szerződés köt bennün­ket, a tárlatok anyagának kiválasztásában, az egységes művészi színvonal alakításá­ban, s a kiállítások berende­zésében művészettörténészek segítenek nekünk. Májusban a szabolcsi művészek képeit hoztuk el. majd a bajai B. Mikii Ferenc alkotásait, most pedig a Békés megyei­ek műveit november 28-tól december 10-ig látogathatják az »érdeklődők. A következő bemutatkozó megye Hajdú- Bihar lesz. A Békés megyei kiállítást a múlt héten be­rendeztük, így a mai, novem­ber 28-i ünnepélyes nyitás előtt is legalább 2000-en lát­ták már. Az érdeklődés na­gyon élénk, tetszenek a ké­pek, a későbbiekben szívesen fogadnánk egy-egy békési al­kotó egyéni kiállítását is. A Békés megyei 9 képző­művész közel 30 festményét, szobrát, érmét Dévényi Ist­ván művészettörténész válo­gatta össze a műtermekből, s állította a sokszínű, válto­zatos műfajú anyagot olyan egységbe, hogy egymás mel­lett megférve szobrok, grafi­kák. olajfestmények művé­szi hatását zavartalanul él­vezhessék a nézők. November 28-án, hétfőn délután 16 órakor Pogány ö. Gábor, a Galéria főigazgató­ja mondott ünnepi beszédet a népes hallgatóság előtt. Méltatta megyénk képzőmű­vészeti életét, amely egyre többet hallat magáról, bár nincsenek olyan hagyomá­nyai, mint a szentendrei vagy a hódmezővásárhelyi művésziskolának. Beszélt Ruzicskay György Európa- szerte híres festészetéről, Koszta Rozália szűkszavú, monumentalitásra törekvő kifejező művészetéről, Gabu­rek Károly, Takács Győző képeiről, grafikáiról, s a többi kiállító, Mladonyiczky Béla, Molnár Antal, Varga Géza, Éjás Kovács József és Bessenyei Antal színvonalas alkotásairól. A Ganz-MÁVAG művelő­dési központ képzőművészeti kiállítása jó alkalom arra, hogy megismerjék és érté­keljék megyénk képzőművé­szeinek tehetségét és alkotá­sait Budapesten is. Bede Zsóka A hosszú kiállító-folyosón kitűnő elrendezésben láthatók a Békés megyei képzőművészek alkotásai Fotó: Gál Edit A Párizsba távozó Ady vonatát búcsúztatják a nagyváradi barátok a Ki látott engem? című új magyar filmben Zelei Miklós: MEGSZÓLALNAK KÖVEK ÉS EMBEREK Szovjet útinapló ^ márvány szextánsa pedig öt-

Next

/
Thumbnails
Contents