Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-29 / 280. szám
1977. november 29., kedd Egymillió forint segítség a tanácsnak A közelmúltban tartotta ülését a füzesgyanmati Nagyközségi Tanács Szőke István elnökletével. Megtárgyalták a végrehajtó bizottság munkájáról, a szervezeti, működési szabályzat érvényesüléséről, valamint az 1978. évi munkatervről szóló beszámolót. Megállapította a testület, hogy a tanács működése megfelel a tanácstörvényben, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakkal. A végrehajtó bizottság a napirendek előzetes megtárgyalásával nagy gondot fordít a tanácsülések előkészítésére. Javult az üléseiken való megjelenés. Ez év második felében a tanácstagok 82 százaléka vett részt a testület összejövetelein. Az idei három tanácsülésen ösz- szesen 121 tanácstag hallgatta meg a beszámolóikat. Közülük 19-en felszólalták, 16- an interpelláltak. Hiba viszont, hogy aránylag kevés javaslat hangzik el. A tanácstagi beszámolók rendben lezajlanak. Ezeknek kézzel fogható eredményei is vannak. A tanácstagok ugyanis sokat tesznek a község építéséért, szépítéséért, hiszen társadalmi munkára mozgósítanak. A végrehajtó bizottság tagjainak munkáját dicséri, hogy segítik az öt tanácsi bizottság és a két albizottság tevékenységét. Sajnálatos, hogy ezek a testületek nem mindig tartják meg a munikatervekben lefektetett elveket, sokan nem jelennek meg az üléseken. Jól dolgozik azonban az ifjúsági és az ügyrendi bizottság. Ezt követően szó volt a tanács és az egyéb szervek együttműködéséről. Így került sor a négy tantermes általános iskola és a sportpálya építésére, amelyhez a társadalmi szervezetek több mint egymillió forinttal járultak hozzá. Tanácskozás a család- ós nővédelemről Hétfőn délelőtt a Kereskedelmi Kamara székházában megkezdődött a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kétnapos kongresszusa, amelynek előadásai a népesedési folyamatok biológiai és társadalmi vonatkozásainak tárgyköréhez kapcsolódnak. A tanácskozást Schultheisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. Egyesült a gyulai és mezőgyáni ÁFÉSZ Paulik János elnök számolt be a gazdasági célkitűzésekről Az elmúlt hét végén Gyulán, a városi tanács dísztermében tartotta küldöttgyűlését a Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az elnökségben ott volt Arany Tóth Lajos, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Novák Mátyás, a Járási Hivatal vezetője, Dér Lajos, a városi tanács elnök- helyettese és Orosz Sándor, a MÉSZÖV titkárságának vezetője. A küldöttek elsőként meghallgatták Paulik Jánosnak, a gyulai ÁFÉSZ-igazgatóság elnökének beszámolóját az ez évi üzletpolitikai célkitűzések eddigi végrehajtásáról, valamint a jövő évi feladatokról. Bevezetőjében elmondotta, hogy az ÁFÉSZ dolgozói csatlakozva a csepeliek felhívásához becsülettel kivették részüket a munkaversenyből. Harminchét szocialista brigád 267 tagja és 122 egyéni versenyvállaló tett eleget vállalásainak. Megemlítette, hogy a közelmúltban lezajlott részközgyűléseken a tagság elfogadta a Mezőgyán és Vidéke ÁFÉSZ csatlakozását a gyulaiakhoz. Ezzel a szövetkezet tagsága mintegy 11 ezerre nőtt. A gazdasági munkáról szólva elmondotta, hogy az ötödik ötéves terv második évére tíz és fél százalékos árbevételnövekedést vállaltak, ezzel szemben 11,4 százalékkal magasabb forgalmat értek el az előző év hasonló időszakához képest. A kiskereskedelmi ágazat nyolcszázalékos, a vendéglátó 12 százalékos, a felvásárlás 50 százalékos növekedést ért el. Különösen jelentősnek tartotta a felvásárlásban, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a kisgazdaságok termelőivel, amelynek eredményeként nőtt a termelési kedv. Létrehoztak egy májlibatömő telepet, amelynek munkáját dicséri, hogy 15 ezer helyett 30 ezer máj- libát értékesítettek, és az exportforgalom növekvéséhez járultak hozzá azzal, hogy 800 mázsa nyulat vásároltak fel és értékesítettek nagyrészt külországokban. Egyéb baromfiból 1900 mázsát, galambból 113 mázsát, tojásból több mint kétezer mázsát, mézből 700 mázsát, más vegyesáruból pedig négymillió forint értéket vásároltak fel, illetve értékesítettek. Kedvezően alakult Jelentős tevékenységgel járult a szövetkezet fejlesztéséhez az ipari részleg a hálózat bővítésével és korszerűsítésével. Az idén három és fél millió forintos költséggel létrehozták és átadták a forgalomnak a két- egyházi ABC-áruházat. Megkezdődött Gyulán a Törökzugban ABC-áruház és bisztró kialakítása. Átalakítják bisztróvá a dobozi 5-ös számú italboltot, felújítják a vas-műszaki boltot, Szabad- kígyóson a TÜZÉP-telepen mésztároló és fenyőfűrészáru raktárt építenek. Gyulán az állami gazdaság területén átalakítják a vegyesboltot és bővítik a kórházban működő élelmiszerboltot. Takarékos gazdálkodásuk eredményeként csökkent a költségszint, jól hasznosították a munkaerőt és eszközöket, így az év eltelt kilenc hónapja alatt tíz és A tagság egyhangúlag megszavazta a tisztségviselők választását Fotó: Béla Ottó a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, amely az idén több mint 26 százalékkal növekedett. Ebben nagy szerepe volt a szövetkezeten belül tevékenykedő, csaknem ezer tagot számláló 17 szakcsoportnak. Galambbemutató és -vásár Szeghalmon Szeghalmon az 56. számú galambtenyésztő egyesület nemrégen fiatal galambbemutatót és -vásárt rendezett a járási művelődési központ nagytermében. Ezen a bemutatón 18 helyi és hét megyei galambtulajdonos vett részt. A sárréti TEJTÖVÁLL 300 galambitatóval kedveskedett a kiállítóknak. A kétnapos bemutatót 1785-en keresték fel. A megnyitót az egyesület elnöke, id. Herczeg Gyula tartotta, akinek dr. Nagy Zoltán, Rácz Ernő és ifj. Herczeg Gyula versenybizottsági tagok segítettek az értékelésben. A jelenlevők és a versenybizottság tagjai nagy elismeréssel szóltak a képen látható szép galambokról. King kék szalagos tojó. versenyen és kiváló lett Először vett részt A kétszeres kiváló vörös strasszer fél millió forintos nyereséget értek el. Részletesen elemezte a jövő évi feladatokat. A jobb ellátás .céljából beszerzési csoportot alakítottak ki és várhatóan jelentős javulást eredményez majd a vegyes iparcikk szakmában, hogy a partnervállalatokkal máris mint- ' egy 70 millió forint értékben keretszerződést kötöttek, főleg olyan vasidomok beszerzésére, amelyek eddig hiánycikkek voltak. Jövőre is fokozottan törődnek a háztáji kisegítő és egyéb kisgazdaságok támogatásával, a korszerű tenyésztési módszerek elterjesztésével. Anyagi lehetőségeiktől függően 1978-ban is tovább folytatják a hálózat korszerűsítését. Befejezik Gyulán a törökzugi ABC- áruház építését, bővítik a cukrászüzemet. Gyulaváriban átalakítják a vendéglőt és korszerűsítik a TÜZÉP-te- lepet. Eleken tüzelő- és építőanyagtelepet alakítanak ki és egy felvásárlóhelyet. Kétegyházán új gépeket és berendezéseket állítanak munkába. Lökösházán felvásárlóraktárakat és ügyvezetői irodát alakítanak ki. Ger- lán a kisebb boltok összevonásával ABC-kisáruházat hoznak létre. A most ide csatlakozó Mezőgyánban átalakítják az élelmiszer- és iparcikkboltot, növelik a hűtőkapacitást. Geszten kis ABC-áruházat alakítanak ki hűtőkamrákkal. A beszámoló után a tagság titkos szavazással két szövetkezeti és két igazgatósági tagot választott Me- zőgyánból és Gesztről. Betegek és szimulánsok Tavaly valamivel több mint 386, az idén az első hat hónapban csaknem 198 ezer nap esett ki a munkából betegség miatt Békéscsabán. Lehet számolni: hány ezer ember évi munkaidőalapja változott táppénzes nappá, hány millió forintba került ez a népgazdaságnak. Persze, az orvoshoz fordulók nagy része valóban beteg. Csupán az a kérdés: mennyi közülük a lógós, a munkakerülő, az ügyeskedő. Epizódok Az orvosi rendelő zsúfolva van. A csendet néha egy- egy elfojtott köhögés, ajtó- csapódás töri meg. Két fiatalember lép be. Egyikük karját nagy, kockás sállal kötötték fel. Vidáman csevegnek. Közelebb férkőzöm. — Hogy csináltad? — hal- kítja le a hangját a szőke, társa bebugyolált ujjára mutatva. — Behunytam a szemem és ... emeli fel a jobb kezét, mintha kalapácsot szorongatna. — Hány napra számít? — kérdezem, csak úgy félvállról. — Mi köze hozzá?! — hunyorít a magas fiú és fenyegetően néz a szemembe. — Kicsoda maga, talán zsaru? Az üzemorvos kávéját ka- vargatva kissé rezignáltan meséli: — A minap valaki bosszút állt rajtam. Megfigyelte, hol parkol a kocsim, mind a négy gumit kiszúrta. Kiderült: egyik páciensem csinálta, akit nem vet tőm táppénzre, hiszen semmi baja nem volt. A barna, csinos segédmunkáslány huncutul mosolyog: — Honnan vettem az ötletet? A barátnőimtől, ök mondták, hogy a körzeti orvos 200 forintért (kiír. Megpróbáltam, sikerült. Legalább 2—3 napig szabad voltam. Mindezekből világosan kitűnik: (a táppénzzel, a betegállománnyal összefüggő gondok, ellentmondások hátterében elsősorban morális jelenségek, a fegyelem lazulása, az álhumanizmus húzódik meg. Kétségtelen, hogy az utóbbi években a megye- székhelyen is emelkedett a táppénzes betegek száma. Bár az összehasonlító adatok szerint a városi arány az elmúlt esztendőben az országos, a megyei, valamint 1977. első félévében például a gyulai, a békési átlagnál néhány tizeddel kedvezőbb. A Minisztertanács tavaly márciusban megjelent 1007. határozata a táppénzfegyelem megszigorításáról már érezteti hatását. Az igazság kedvéért azonban nem árt szólni az objektív okokról is. Az orvostudomány állandóan fejlődik. Az új diagnosztikai eljárások bevezetésével egyre több rejtett megbetegedéseket sikerül megállapítani, amelyek kezeléséhez pihenésre van szükség. Ugyanakkor ha ezek a korszerű berendezések hiányosak, a rendelők kicsik, az utókezelési lehetőségek mostohák, visszájára fordul a helyzet. Már jó néhány éve menetrendszerűen megérkezik az influenza- járvány. Nagyon sok kisgyermekes anyát, veszélyeztetett terhest vesznek táppénzre. Műtétek százait végzik a városban az ortopédiai, a traumatológiai, sebészeti osztályokon, a központi ideg-, szív- és érsebészeti intézetekben.----------------------------------Fe lülvizsgálatok Visszatérve a táppénzfegyelem szubjektív oldalára, egyértelműen meg kell állapítani : a helyzet kulcsa minden kétséget kizáróan a keresőképtelenséget elbíráló orvos kezében van. Csakhogy a szimulánsokkal olykor ő is tehetetlen. A bizonytalan, vitás esetekben a kockázattól is tartani kell, hiszen a múló rosszullét később komoly bajok forrása lehet. Éppen ezért nagy jelentősége van a felülvizsgálatoknak. Ezt a munkát két fő- és egy részfoglalkozású főorvos látja el. Az engedélyezett ilyen állás viszont hét, amelyet évek óta nem tudnak betölteni. A komoly, nehéz és felelősségteljes tevékenységre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy évente 60 ezer beteget vizsgálnak meg, s mintegy 8—10 százalékukat keresőképesnek találják. Az intézkedési terv alapján mind több fekvő és járó beteget ellenőriznek, amelybe bevonják a körzeti orvosok mellett dolgozó nővéreket, és az integráció adta lehetőséggel élve rendkívüli táppénzes felülvizsgálatot kezdeményeznek az üzemekben, a gyermekorvosi körzetekben. Jól működik az úgynevezett négyhetes felülvizsgáló bizottság, amely a járóbetegszakrendelésen belül működik. Az országban elsőként valósították meg a „bizottsági zárójelentést”. Ez részletesen leírja a beteg állapotát és javaslatot tesz a körzeti orvosnak. Így több szakorvos együttes véleménye alapján születik döntés a beteg érdekében. Feladatok Az eredményekhez tartozik, hogy a nőgyógyászatokon átszervezték a táppénzes felülvizsgálati rendszert. Ennek következtében a táppénzes napok száma időarányosan 27 ezerről 18 ezerre csőikként. A belgyógyászati osztályon sikerült .biztosítani a keresőképtelenek elsőbbségét a kórházi kivizsgálásban, illetve gyógykezelésben. Napi két órában a járóbetegellátás keretében üzemegészségügyi szákrendelést tartanak. A szakmai elbírálás helyességét, a táppénzfegyelem megszigorítását bizonyítja, hogy ez év első hat hónapjában 200 benyújtott panaszból 191-et elutasított a döntőbizottság, helybenhagyva a körzeti, illetve a felülvizsgáló orvos véleményét. Mi a további teendő? Mindenekelőtt javítani az örvösök diagnosztikai készségét. A pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve bővíteni a körzeti orvosi és az üzemorvosi rendelők felszerelését és számát. Minél több osztályvezető főorvos vegyen részt a felülvizsgálati munkában. Elérni, hogy a körzeti ápolónők a táppénzes betegeket a lakásukon rendszeresen látogassák, ellenőrizzék. Betölteni az üres orvosi állásokat, s szorgalmazni a belgyógyászati szakvizsga megszerzését. Minden tennivalót természetesen nem_ lehet csak az egészségügyre hárítani. Ez komplex társadalmi feladat is. A táppénzcsalók egyre nehezebb terheket rónak az amúgy is munkaerőhiányban szenvedő vállalatokra, üzemekre. A visszaélők ellen fellépni nem restellni való dolog, hanem kötelesség. Seres Sándor
