Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

1971. november 25., péntek o Mesél a csend üvegországban renc a művezető. Havi kere­sete 3500 forint. — Mikor kapott utoljára a fejéhez? — Márciusban, a földren­géskor. Az olvasztó kemen­cékben a kétezer tonnányi üvegolvadék mind megló­dult!... — Az olajos gépek között játszunk egy pillanatra tün- déresdit! Mit kívánna? Bozó Ferenc töpreng és gondjaiból leemel egyet. — Néhány nap óta tízezer négyzetméterrel többet tu­dunk műszakonként gyárta­ni, mint eddig bármikor. Na­gyon jó lenne, ha ez tovább­ra is sikerülne! Az üvegeseknél járja egy mondás: akkor dicsekedhet­nek, ha a 8 órában csak a „lábukat lógatják”. Akkor dolgoznak jól a gépek. Ez az éjszaka valahogy peches. A munkások szaladnak, ál­lítanak a gépeken, javíta­nak. Itt a rövid ujj is pu- fajka'ként melegít. Hajnali háromkor már nem nagyon kell magyaráz­ni, hogy miért nehéz ilyen­kor dolgozni. Az Orosházi Üveggyár portása, Sós Sándor a kapu­zár nyelvére fordítja a kul­csot, majd kísérőnkért a MEO-ba csörget. Fiatal hölgy szól a kagylóba. Az ember újra leül, előtte az asztalon régimódi vekker. Reggel 6-ig a portásfülké­ben, ahol éjfélkor ifjú sze­relmesek a menyasszonyukat keresik, ahol tűzriadó esetén a gőzdudának két szaggatott jelzést diktál, ahol éjszakán­ként megsiketül a csend — ott reggel 6-ig Sós Sándor ifjú koráról álmodik. Haj­nalban az elmenők táskájá­ba néz. Sötétkék portás- egyenruháját kisimítja. Csa­ládja várja otthon. Ellenőrző füzet sok száz bejegyzéssel, késések vagy korai kilépések nyomát őr­zik. Választék 3 perctől több óráig. Fali polcon kávéscsé­szék, az asztalon páncélka­zetta, aktatáska, szemközt a falon kulcstartó tábla. „Min­ket azért fizetnék, hogy a rendet segítsük. Nálam sen­ki sem surranhat be. Ha bárkit is beengedtem volna, a fizetésemet sem érdemel­ném.” Az éjféli kísértetkastély- ban szelíden csordogáló fényben kerülgetjük a tó­csákat. Az út menti üveghe­gyek hatalmas szörnyeket mintáznak. Néhány méterrel beljebb a valóságban a gáz­fűtéses gépeket tisztaruhás emberek irányítják. A pa­lacküzemben óriási kígyó­ként nyúlnak a gépsorok. A cseppfolyós üveg körül dol­gozik Farkas János brigád­összemegy. Péntekre már csak falatokat pakol. — A síküveggyártó rész­legben kettőtől hat millimé­teres vastagságú táblákkal rakják meg a konténereket. Ezen az éjszakén Bozó Fe­Pirkad. Felszakad a csend. A kémények kilépnek köd­takarójukból, kialszanak a lámpák is. A portán táská­kat nyitnak, csuknak az em­berek. Fehér köpenyes nő száz óriáskifli-szívességét ci­peli a gyáriaknak. Üj nap kezdődik. Martin Gábor Az éjszaka puha csendbe bugyolálta a gyárat. Víztü­körbe feledkezett az ostor­nyeles lámpa is. A falak ha­tárán belül üveg csörömpölt. Feszes hátú lánc csattant élesen. Zablájából kitört a sűrített levegő. Csak a gé­pen szaladó üvegtáblák su­sogtak egyhangúan, csende­sen. ja. Tóth Antal mondja, hogy az éjszakai műszak fárasztó, és ahogy telik az idő, mind kevesebb az erő. Ráadásul az éjszakás héten a gyomra is Mindenkit megelőzve A szovjet ipar egyik leg­gyorsabban fejlődő ágazata a mezőgazdasági gépgyártás. Az előző ötéves terv során 2 millió 531 ezer különböző típusú és rendeltetésű trak­tort gyártottak a Szovjet­unióban annyit, mint az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Franciaország­ban és Nagy-Britanniában együttvéve. Arató-cséplő gé­pekből, illetve burgonyabe­takarító kombájnokból pe­dig kétszer, illetve három­szor annyit készítettek, mint a vezető mezőgazdasági gép­gyártó országok, az USA, az NSZK, Franciaország, Olasz­ország és Nagy-Britannia együttvéve. Az utóbbi években a gé­pek teljesítményének, mun­kasebességének fokozására is nagy gondot fordítottak. így például megkezdték a T—330 típusú, 330 lóerős nehéz földmunkára alkalmas trak­tortípus kipróbálását, s 1980- tól tervezik az 500 lóerős T—500 típus gyártását is. Az új típusok teljesítménye min­denütt 30—80 százalékkal nagyobb, mint elődeiké, ugyanakkor könnyebben ke­zelhetők és több munkate­rületen alkalmazhatók. A szovjet traktorgyártás 1980- ra évi 600 ezer darabra nő, mintegy 55 millió lóerő össz­teljesítménnyel (az egy trak­torra jutó teljesítmény, az 1970. évi 64 lóerőről közel 100 lóerőre nő 1980-ra.) A jelenlegi ötéves tervben 420 új mezőgazdasági gép­típus gyártását kezdik meg a Szovjetunióban. Egy sor munkaigényes folyamat gé­pesítését sikerült megoldani a mezőgazdasági és erdőgaz­dasági üzemekben, valamint az állattenyésztő telepeken. Számos olyan géprendszert is kidolgoztak a szakembe­rek, melyek változatos, kli­matikus viszonyok között al­kalmazhatók, többek között cukorrépa, gyapot, rizs, tea stb. megművelésére. Emellett természetesen a hagyományos földművelő eszközök gyártását sem ha­nyagolják el, így például az ekéét, amelynek legalább két tucatnyi változata ké­szül a szovjet gépgyárakban. Új tárolók, feldolgozók épülnek Kevesebb kilométer — több termék Az utóbbi időben immár másodízben, ezúttal Békés­csabán tartotta meg tanács­kozását tegnap délelőtt a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa mellett működő Áruforgalmi Bizottság. A ta­nácskozáson egy, az ország zöldségtermelésének helyze­tét elemző és fejlesztését cél­zó ajánlást vitatott meg az ország legkülönbözőbb ré­szeiről érkezett mintegy har­minc szakember és szövetke­zeti vezető — köztük Békés megyeiek is. A TOT ez irányú erőfeszí­téseinek célja — hangsúlyoz­ta előterjesztésében dr. Hor­váth Gyula, az országos szerv tanácsosa — az ismert kormányprogram végrehaj­tásának segítése, s közelebb­ről az, hogy a minél jobb megvalósításra ösztönözzék a termelőszövetkezeteket, fel­hívják figyelmüket néhány esedékes változtatásra, mó­dosításra. 1976-ban — mondotta — még csak 9 ezer hektáron termesztettek zöldséget szö­vetkezeteink, az idén viszont már 19 ezer hektárnyi terü­leten. Országunkban már 8 zöldségtermesztési rendszer működik, 'és tekintélyes a szövetkezetek és háztáji gaz­daságok közös — országosan mintegy 85 ezer hektáros — érdekeltsége is a termesztés­ben. Vannak azonban gon­dok is. A termelők szem­pontjából mindenekelőtt az, hogy néhány zöldségféléből (például sárgarépa, káposz­tafélék) túl sokat, másokból viszont (paprika) keveset termelünk. A felvásárlás és értékesí­tés ismeretes gondjain min­den bizonnyal sokat segít majd a több milliárdos be­fektetéssel már a megvaló­sulás szakaszába lépett tá­rolóépítési és a feldolgozó­kapacitást bővítő program. Ennek az a célja, hogy a ké­nyes áru útját lerövidítsék, a feldolgozókat a zöldségfé­lék fogadására alkalmassá te­gyék. Közvetlenül is részt vállal ebből a TOT: közre­működésével ugyanis épp a napokban alakult meg a TSZKER, pontosabban a Termelőszövetkezetek Beszer­ző, Értékesítő és Szolgáltató Kereskedelmi Vállalkozása, amely a felvásárlást fogja meggyorsítani. Az ajánlás ismertetését kö­vető vitában zöldségtermesz­tésünknek csaknem minden gondja szóba került — az átvétel, a göngyölegellátás és a minőség kérdéseivel előtér­ben. Az ismertetett program az elhangzott javaslatokkal kiegészítve decemberben ke­rül a TOT elnöksége elé. A Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZ kunágotai ba­romfifeldolgozó üzeme tulaj­donképpen két üzem. Az egyikben vágják és kopaszt- ják a baromfit, a másikban pedig feldolgozzák. A két üzem körülbelül másfél ki­lométerre fekszik egymástól. Így könnyen ki is számítha­tó, hogy ez a , tény évente mennyi fölösleges szállítási költséget ró a szövetkezetre. Az előbbiekből kiindulva határozott úgy a szövetkezet vezetősége, hogy — bár ez a beruházás több mint 12 millió forintba kerül majd — egy helyre telepítik a két üzemet. Erre a jelenlegi fel­dolgozó üzem tőszomszédsá­gában lehetőség is nyílik. A tervek szerint itt egy hűtő- alagutat is kialakítanak, s akkor nem kell majd bérben tárolni termékeiket. A rekonstrukció eredmé­nyeként egyébként nemcsak a hiábavaló kilométerek szá­ma lesz kevesebb, hanem nö­vekszik az üzem termelése is. Várható, hogy az 1975- ben feldolgozott 78 vagon baromfival szemben a terv­időszak utolsó esztendejében már csaknem 150 vagonnyi- ra nő a kunágotai baromfi- feldolgozó teljesítménye. Ősz az építőiparban A rohamosan fejlődő technika, az egyre tökéletesebbé váló építőipari technológia csaknem teljes egészében meg­szüntette az építőipar idényjellegét. A korszerű szerkeze­tek az időjárástól függetlenül szerelhetők, a belső munká­latok téliesíthetők. Az elmúlt hetek kedvező időjárása lehetővé tette a sza­badtéri munkák folytatását. Ezt valamennyi építőipari egység ki is használta. Erre az évre 47 millió ter­melési érték elérését tűzte céliul a SZÖVÉPÍTÖ, eddig időarányosain tervét teljesí­tette. Az elképzeléseik sze­rint — a jó időt kihasznál­va — még az ősszel hozzá­látnak 60 lakás alapozásá­hoz. — A hátralevő szűk más­fél hónap igen fontos szere­pet játszik a vállalat terv­teljesítésében — kezdte Sza­badfalvi László, az ÉPSZER Vállalat igazgatója. Mint mondotta, 134 épülő lakás tőkésítését befejezték. Az el­múlt években előfordult, hogy egyes brigádokat egy­két hétig nem tudtak fog­lalkoztatni, az idén viszont más a helyzet: a Vállalat 540 fizikai dolgozójának egész télen át biztosítanak munkát, sőt a termelőszö­vetkezetekkel történt meg­állapodás értelmében „köl­csön kapnak” építőipari dol­gozókat. Már hétfőtől atót- kamiósi Viharsarok Tsz 40 építőipari szak- és segéd­munkása dolgozik a község­ben épülő lakások belső munkálatain. Ameddig lehet, Mezőko- vácsházán és Tótkomlóson folyik 40, illetve 20 lakás hldkkozása, Gyulán a Víz- gépészeti Vállalatnál a nagy­arányú földmunka, Csorvá- son pedig a HÓDIKÖT üzie- mének szenkezetáliítása. Szeghalmon a harisnyagyár épületének vázszerkezeti szerelése befejező szakaszá­hoz közeledik, ugyancsak jó ütemben halad a gyulai 16 tantermes iskola építése. Az utóbbi két munkahely télie- sítése is megkezdődik a sze­relést követően. A lakásépítés téliesítesé- ben némileg gondot okozott, hogy a szolnoki Vasbeton- ipari Művek 760 födémpa­nelt nem készített, s nem szállított le, így egy-egy te­lepülésre koncentrálódik majd a létszám. A vállalat hatékonysága az idén a tavalyihoz képest több mint 20 százalékkal nö­vekedett. A jövő évi tervek lakásokat és intézmény jel­legű beruházásokat tartal­maznak, eddig mintegy 110 millió forint értékben. A szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ Vállalatnál is elkészült aki- jelölt munkahelyek téliesíté- se. — Bizonyos gondot jelent 24 födémpanel hiánya, ugyanis a szolnoki Vasbe­tonipari Művek nem szállí­totta le határidőre. - így csak 20 lakás közbenső szintjének teljesítésére került sor — tájékoztat Sándor Imre, a SZÖVÉPÍTÖ Jőmémöke. A főmérnök elmondta, hogy az év hátralevő részében — amennyiben az időjárás is engedi — a szabadtéri mun­káikat folytatják. így egye­bek között december végé­re elkészül a Sárréti Tej TÖVÁLL új üzeme, átadás után pedig hozzálátnak a ré­gi üzemrész belső felújítá­sához. Vannak olyan munkák, amelyek nem téliesíthetők, így ezeken a helyeken igye­keztek és igyekeznek kihasz­nálni a kedvező időjárást. Dévaványán a rizshántoló- ban november végére befe­jezik a betonsiló építését, s hozzálátnak egy fogadóga­rat földmunkáihoz. Sajnos nem kedvező a helyzet a békési Viharsarok és a kö- rösiadányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ben vállalt út­építésnél : homokos kavics és zúzott kő hiányában nem tudják folytatni a munkát. A vállalat az elmúlt év­ben megszüntette a mozaik - lapgyártást. A volt üzem­ben a GFV-nek előregyár­tóit szellőzőcsatornákat ké­szítenek, s a rossz idő be­köszöntővel a Körösi Állami Gazdaságban készülő trá- gyalé-szétválasztó vasbeton­elemeit gyártják le. Tavaly két brigádot küldtek fagy­szabadságra, az idén mind a 300 dolgozónak biztosíta­nak téliesített munkahelyet. — Vállalatunk évek óta gondosan felkészül a mun­kahelyek téldesítésére — kezdte a beszélgetést Kere­kes István, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Az ÁÉV a beruházásokat két csoportba sorolta: az időjárástól függő és az idő­járástól független munkate­rületekre. Az időjárás adta lehetőségekkel elsősorban a szabadtéri munkák ütemét fokozták. A téli munkákhoz szükséges anyagok zöme megérkezett a munkahelyek­re és a tárolóhelyekre. No­vember 7-dg a vállalat át­adott 791 lakást, a terve­zettnél többet, s előkészítet­tek közel 600 lakást téli munkákra. Ezenkívül folyik a békéscsabai kórház, a 288 férőhelyes kollégium és a Kner Nyomda új . üzemré­szének téliesítése. A Gyulai Húskombinátnál nincs gond, ugyanis két éve a végleges fűtőrendszer szolgáltatja a meleget. A munkahelyeken az utolsó simításokat végzik* s a jövő hónapban „elkel” a létesítmény. Az elmúlt hetek módosí­tották a vállalati ütemter­vet, ugyanis amíg az időjá­rás engedi, addig a szabad­téri munkák kerülnek elő­térbe. A tartós hideg bekö­szöntésével az építésvezető­ségeken kidolgozott terv alapján a létszám gyors át­csoportosításával a téliesített munkaterületeken a belső munkákat folytatják. Taka­rással, vegyszeres adagolás­sal, gyorsgőzfejlesztőkkel mí­nusz 10 Celsius-foikig beto­noznak a szabadban, az idő­járás függvényében továbjb folytatják az épületszerelést, a panelgyártást, az alapo­zást és a földmunkákat. Az idén is megteremtette a vállalat annak a feltételét, hogy a mintegy 2250 építő­ipari munkás a télen is fo­lyamatosan dolgozhasson. Szekeres András

Next

/
Thumbnails
Contents