Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1971. november 25., péntek o Mesél a csend üvegországban renc a művezető. Havi keresete 3500 forint. — Mikor kapott utoljára a fejéhez? — Márciusban, a földrengéskor. Az olvasztó kemencékben a kétezer tonnányi üvegolvadék mind meglódult!... — Az olajos gépek között játszunk egy pillanatra tün- déresdit! Mit kívánna? Bozó Ferenc töpreng és gondjaiból leemel egyet. — Néhány nap óta tízezer négyzetméterrel többet tudunk műszakonként gyártani, mint eddig bármikor. Nagyon jó lenne, ha ez továbbra is sikerülne! Az üvegeseknél járja egy mondás: akkor dicsekedhetnek, ha a 8 órában csak a „lábukat lógatják”. Akkor dolgoznak jól a gépek. Ez az éjszaka valahogy peches. A munkások szaladnak, állítanak a gépeken, javítanak. Itt a rövid ujj is pu- fajka'ként melegít. Hajnali háromkor már nem nagyon kell magyarázni, hogy miért nehéz ilyenkor dolgozni. Az Orosházi Üveggyár portása, Sós Sándor a kapuzár nyelvére fordítja a kulcsot, majd kísérőnkért a MEO-ba csörget. Fiatal hölgy szól a kagylóba. Az ember újra leül, előtte az asztalon régimódi vekker. Reggel 6-ig a portásfülkében, ahol éjfélkor ifjú szerelmesek a menyasszonyukat keresik, ahol tűzriadó esetén a gőzdudának két szaggatott jelzést diktál, ahol éjszakánként megsiketül a csend — ott reggel 6-ig Sós Sándor ifjú koráról álmodik. Hajnalban az elmenők táskájába néz. Sötétkék portás- egyenruháját kisimítja. Családja várja otthon. Ellenőrző füzet sok száz bejegyzéssel, késések vagy korai kilépések nyomát őrzik. Választék 3 perctől több óráig. Fali polcon kávéscsészék, az asztalon páncélkazetta, aktatáska, szemközt a falon kulcstartó tábla. „Minket azért fizetnék, hogy a rendet segítsük. Nálam senki sem surranhat be. Ha bárkit is beengedtem volna, a fizetésemet sem érdemelném.” Az éjféli kísértetkastély- ban szelíden csordogáló fényben kerülgetjük a tócsákat. Az út menti üveghegyek hatalmas szörnyeket mintáznak. Néhány méterrel beljebb a valóságban a gázfűtéses gépeket tisztaruhás emberek irányítják. A palacküzemben óriási kígyóként nyúlnak a gépsorok. A cseppfolyós üveg körül dolgozik Farkas János brigádösszemegy. Péntekre már csak falatokat pakol. — A síküveggyártó részlegben kettőtől hat milliméteres vastagságú táblákkal rakják meg a konténereket. Ezen az éjszakén Bozó FePirkad. Felszakad a csend. A kémények kilépnek ködtakarójukból, kialszanak a lámpák is. A portán táskákat nyitnak, csuknak az emberek. Fehér köpenyes nő száz óriáskifli-szívességét cipeli a gyáriaknak. Üj nap kezdődik. Martin Gábor Az éjszaka puha csendbe bugyolálta a gyárat. Víztükörbe feledkezett az ostornyeles lámpa is. A falak határán belül üveg csörömpölt. Feszes hátú lánc csattant élesen. Zablájából kitört a sűrített levegő. Csak a gépen szaladó üvegtáblák susogtak egyhangúan, csendesen. ja. Tóth Antal mondja, hogy az éjszakai műszak fárasztó, és ahogy telik az idő, mind kevesebb az erő. Ráadásul az éjszakás héten a gyomra is Mindenkit megelőzve A szovjet ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a mezőgazdasági gépgyártás. Az előző ötéves terv során 2 millió 531 ezer különböző típusú és rendeltetésű traktort gyártottak a Szovjetunióban annyit, mint az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Franciaországban és Nagy-Britanniában együttvéve. Arató-cséplő gépekből, illetve burgonyabetakarító kombájnokból pedig kétszer, illetve háromszor annyit készítettek, mint a vezető mezőgazdasági gépgyártó országok, az USA, az NSZK, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia együttvéve. Az utóbbi években a gépek teljesítményének, munkasebességének fokozására is nagy gondot fordítottak. így például megkezdték a T—330 típusú, 330 lóerős nehéz földmunkára alkalmas traktortípus kipróbálását, s 1980- tól tervezik az 500 lóerős T—500 típus gyártását is. Az új típusok teljesítménye mindenütt 30—80 százalékkal nagyobb, mint elődeiké, ugyanakkor könnyebben kezelhetők és több munkaterületen alkalmazhatók. A szovjet traktorgyártás 1980- ra évi 600 ezer darabra nő, mintegy 55 millió lóerő összteljesítménnyel (az egy traktorra jutó teljesítmény, az 1970. évi 64 lóerőről közel 100 lóerőre nő 1980-ra.) A jelenlegi ötéves tervben 420 új mezőgazdasági géptípus gyártását kezdik meg a Szovjetunióban. Egy sor munkaigényes folyamat gépesítését sikerült megoldani a mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben, valamint az állattenyésztő telepeken. Számos olyan géprendszert is kidolgoztak a szakemberek, melyek változatos, klimatikus viszonyok között alkalmazhatók, többek között cukorrépa, gyapot, rizs, tea stb. megművelésére. Emellett természetesen a hagyományos földművelő eszközök gyártását sem hanyagolják el, így például az ekéét, amelynek legalább két tucatnyi változata készül a szovjet gépgyárakban. Új tárolók, feldolgozók épülnek Kevesebb kilométer — több termék Az utóbbi időben immár másodízben, ezúttal Békéscsabán tartotta meg tanácskozását tegnap délelőtt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő Áruforgalmi Bizottság. A tanácskozáson egy, az ország zöldségtermelésének helyzetét elemző és fejlesztését célzó ajánlást vitatott meg az ország legkülönbözőbb részeiről érkezett mintegy harminc szakember és szövetkezeti vezető — köztük Békés megyeiek is. A TOT ez irányú erőfeszítéseinek célja — hangsúlyozta előterjesztésében dr. Horváth Gyula, az országos szerv tanácsosa — az ismert kormányprogram végrehajtásának segítése, s közelebbről az, hogy a minél jobb megvalósításra ösztönözzék a termelőszövetkezeteket, felhívják figyelmüket néhány esedékes változtatásra, módosításra. 1976-ban — mondotta — még csak 9 ezer hektáron termesztettek zöldséget szövetkezeteink, az idén viszont már 19 ezer hektárnyi területen. Országunkban már 8 zöldségtermesztési rendszer működik, 'és tekintélyes a szövetkezetek és háztáji gazdaságok közös — országosan mintegy 85 ezer hektáros — érdekeltsége is a termesztésben. Vannak azonban gondok is. A termelők szempontjából mindenekelőtt az, hogy néhány zöldségféléből (például sárgarépa, káposztafélék) túl sokat, másokból viszont (paprika) keveset termelünk. A felvásárlás és értékesítés ismeretes gondjain minden bizonnyal sokat segít majd a több milliárdos befektetéssel már a megvalósulás szakaszába lépett tárolóépítési és a feldolgozókapacitást bővítő program. Ennek az a célja, hogy a kényes áru útját lerövidítsék, a feldolgozókat a zöldségfélék fogadására alkalmassá tegyék. Közvetlenül is részt vállal ebből a TOT: közreműködésével ugyanis épp a napokban alakult meg a TSZKER, pontosabban a Termelőszövetkezetek Beszerző, Értékesítő és Szolgáltató Kereskedelmi Vállalkozása, amely a felvásárlást fogja meggyorsítani. Az ajánlás ismertetését követő vitában zöldségtermesztésünknek csaknem minden gondja szóba került — az átvétel, a göngyölegellátás és a minőség kérdéseivel előtérben. Az ismertetett program az elhangzott javaslatokkal kiegészítve decemberben kerül a TOT elnöksége elé. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó üzeme tulajdonképpen két üzem. Az egyikben vágják és kopaszt- ják a baromfit, a másikban pedig feldolgozzák. A két üzem körülbelül másfél kilométerre fekszik egymástól. Így könnyen ki is számítható, hogy ez a , tény évente mennyi fölösleges szállítási költséget ró a szövetkezetre. Az előbbiekből kiindulva határozott úgy a szövetkezet vezetősége, hogy — bár ez a beruházás több mint 12 millió forintba kerül majd — egy helyre telepítik a két üzemet. Erre a jelenlegi feldolgozó üzem tőszomszédságában lehetőség is nyílik. A tervek szerint itt egy hűtő- alagutat is kialakítanak, s akkor nem kell majd bérben tárolni termékeiket. A rekonstrukció eredményeként egyébként nemcsak a hiábavaló kilométerek száma lesz kevesebb, hanem növekszik az üzem termelése is. Várható, hogy az 1975- ben feldolgozott 78 vagon baromfival szemben a tervidőszak utolsó esztendejében már csaknem 150 vagonnyi- ra nő a kunágotai baromfi- feldolgozó teljesítménye. Ősz az építőiparban A rohamosan fejlődő technika, az egyre tökéletesebbé váló építőipari technológia csaknem teljes egészében megszüntette az építőipar idényjellegét. A korszerű szerkezetek az időjárástól függetlenül szerelhetők, a belső munkálatok téliesíthetők. Az elmúlt hetek kedvező időjárása lehetővé tette a szabadtéri munkák folytatását. Ezt valamennyi építőipari egység ki is használta. Erre az évre 47 millió termelési érték elérését tűzte céliul a SZÖVÉPÍTÖ, eddig időarányosain tervét teljesítette. Az elképzeléseik szerint — a jó időt kihasználva — még az ősszel hozzálátnak 60 lakás alapozásához. — A hátralevő szűk másfél hónap igen fontos szerepet játszik a vállalat tervteljesítésében — kezdte Szabadfalvi László, az ÉPSZER Vállalat igazgatója. Mint mondotta, 134 épülő lakás tőkésítését befejezték. Az elmúlt években előfordult, hogy egyes brigádokat egykét hétig nem tudtak foglalkoztatni, az idén viszont más a helyzet: a Vállalat 540 fizikai dolgozójának egész télen át biztosítanak munkát, sőt a termelőszövetkezetekkel történt megállapodás értelmében „kölcsön kapnak” építőipari dolgozókat. Már hétfőtől atót- kamiósi Viharsarok Tsz 40 építőipari szak- és segédmunkása dolgozik a községben épülő lakások belső munkálatain. Ameddig lehet, Mezőko- vácsházán és Tótkomlóson folyik 40, illetve 20 lakás hldkkozása, Gyulán a Víz- gépészeti Vállalatnál a nagyarányú földmunka, Csorvá- son pedig a HÓDIKÖT üzie- mének szenkezetáliítása. Szeghalmon a harisnyagyár épületének vázszerkezeti szerelése befejező szakaszához közeledik, ugyancsak jó ütemben halad a gyulai 16 tantermes iskola építése. Az utóbbi két munkahely télie- sítése is megkezdődik a szerelést követően. A lakásépítés téliesítesé- ben némileg gondot okozott, hogy a szolnoki Vasbeton- ipari Művek 760 födémpanelt nem készített, s nem szállított le, így egy-egy településre koncentrálódik majd a létszám. A vállalat hatékonysága az idén a tavalyihoz képest több mint 20 százalékkal növekedett. A jövő évi tervek lakásokat és intézmény jellegű beruházásokat tartalmaznak, eddig mintegy 110 millió forint értékben. A szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ Vállalatnál is elkészült aki- jelölt munkahelyek téliesíté- se. — Bizonyos gondot jelent 24 födémpanel hiánya, ugyanis a szolnoki Vasbetonipari Művek nem szállította le határidőre. - így csak 20 lakás közbenső szintjének teljesítésére került sor — tájékoztat Sándor Imre, a SZÖVÉPÍTÖ Jőmémöke. A főmérnök elmondta, hogy az év hátralevő részében — amennyiben az időjárás is engedi — a szabadtéri munkáikat folytatják. így egyebek között december végére elkészül a Sárréti Tej TÖVÁLL új üzeme, átadás után pedig hozzálátnak a régi üzemrész belső felújításához. Vannak olyan munkák, amelyek nem téliesíthetők, így ezeken a helyeken igyekeztek és igyekeznek kihasználni a kedvező időjárást. Dévaványán a rizshántoló- ban november végére befejezik a betonsiló építését, s hozzálátnak egy fogadógarat földmunkáihoz. Sajnos nem kedvező a helyzet a békési Viharsarok és a kö- rösiadányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ben vállalt útépítésnél : homokos kavics és zúzott kő hiányában nem tudják folytatni a munkát. A vállalat az elmúlt évben megszüntette a mozaik - lapgyártást. A volt üzemben a GFV-nek előregyártóit szellőzőcsatornákat készítenek, s a rossz idő beköszöntővel a Körösi Állami Gazdaságban készülő trá- gyalé-szétválasztó vasbetonelemeit gyártják le. Tavaly két brigádot küldtek fagyszabadságra, az idén mind a 300 dolgozónak biztosítanak téliesített munkahelyet. — Vállalatunk évek óta gondosan felkészül a munkahelyek téldesítésére — kezdte a beszélgetést Kerekes István, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Az ÁÉV a beruházásokat két csoportba sorolta: az időjárástól függő és az időjárástól független munkaterületekre. Az időjárás adta lehetőségekkel elsősorban a szabadtéri munkák ütemét fokozták. A téli munkákhoz szükséges anyagok zöme megérkezett a munkahelyekre és a tárolóhelyekre. November 7-dg a vállalat átadott 791 lakást, a tervezettnél többet, s előkészítettek közel 600 lakást téli munkákra. Ezenkívül folyik a békéscsabai kórház, a 288 férőhelyes kollégium és a Kner Nyomda új . üzemrészének téliesítése. A Gyulai Húskombinátnál nincs gond, ugyanis két éve a végleges fűtőrendszer szolgáltatja a meleget. A munkahelyeken az utolsó simításokat végzik* s a jövő hónapban „elkel” a létesítmény. Az elmúlt hetek módosították a vállalati ütemtervet, ugyanis amíg az időjárás engedi, addig a szabadtéri munkák kerülnek előtérbe. A tartós hideg beköszöntésével az építésvezetőségeken kidolgozott terv alapján a létszám gyors átcsoportosításával a téliesített munkaterületeken a belső munkákat folytatják. Takarással, vegyszeres adagolással, gyorsgőzfejlesztőkkel mínusz 10 Celsius-foikig betonoznak a szabadban, az időjárás függvényében továbjb folytatják az épületszerelést, a panelgyártást, az alapozást és a földmunkákat. Az idén is megteremtette a vállalat annak a feltételét, hogy a mintegy 2250 építőipari munkás a télen is folyamatosan dolgozhasson. Szekeres András
