Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1977. november 25., péntek A csepregi négyes ikrek november 27-én ünnepük harmadik születésnapjukat. Adrien, Ildikó, Kati és Zsuzsa szépen fejlődnek, jó étvágyűak, s a legjobban szeretik a kézügyesség-fejlesztő játékokat. Képünkön: ki lesz az első? — Gyöngyfűző kislányok (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWflWflWWWWWtWWIW „Beteg” a gyógy-idegenforgalom I lakótelepek fejlesztése —gondokkal Ülésezett a békéscsabai Városi Tanács V. B. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott a gyógyvizek idegenforgalmi hasznosításáról. Azt kutatták, milyen hatékonyságú a megye gyógyvízkincsének idegen- forgalmi hasznosítása. A megyei gyógyfürdők közül az idegenforgalmi szempontból legjelentősebbet, a gyulai Várfürdőt ellenőrizték. Ez a fürdő öt termálkút vizét hasznosítja, hét gyógymedencét üzemeltetnek, s a téli hónapokban másfél ezer, nyáron 5—11 ezer vendéget fogadnak. Hiányos propaganda A legtöbb gond abból adódik, hogy a gyógy-idegenforgalom szállásfeltételei Gyulán nem biztosítottak. Igaz, hogy kimondottan gyógyszálló építése már a IV. ötéves tervidőszakban szóba került, de anyagiak hiányában nem valósulhatott meg. A távlati tervekben továbbra is szerepel az építése. Érdekes a NEB-nek az a megállapítása, hogy a gyógy-idegenforgalom növelésében a fürdőt üzemeltető vízmű vállalat, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat és az utazási irodák anyagilag nem érdekeltek. Nem először állapítják meg, de sajnos még napjainkban is igaz, hogy baj ván a propagandamunkával. Ugyanis bár az egészségügyi szolgáltatások feltételei jelenleg is adottak a hidrotherápiás részlegnél, de ennek népszerűsítése különösen külföld felé nem megfelelő. Az utazási irodák sem foglalkoznak kellően a gyógy-idegenforga- lommal, inkább a turizmust helyezik előtérbe, éppen arra való hivatkozással, hogy a gyógyellátáshoz a feltételek még nem adottak Gyulán. Azt is megállapítottak, hogy a fürdő üzemeltetése, a szállodai férőhelyek forgalmazása a jelenlegi árak mellett nem kifizetődő. Mindkét tevékenység ártámogatásban részesül, s így a külföldi vendégek is élvezhetik ezt az állami kedvezményt. Mi van a vízben? Sajnálatos, és a további fejlesztéseknek ez az egyik gátló tényezője, hogy a vállalatok, tanácsok anyagi forrásai nem teszik lehetővé a g. gy-idegenforgalom to- bíejlesztését hiszen nem kepesek jelentősebb beruházást megvalósítani. Gyulán, a tanácsi szervek és a vállalatok ötéves és távlati fejlesztési terveiben sem szerepel a termálvizek gyógyidegenforgalmi hasznosítása. A megyei tanács illetékes osztálya felterjesztette ugyan a gyógyszállóigényt a Belkereskedelmi Minisztériumhoz még 1974-ben, de sajnos a minisztérium sem tudott az V. ötéves tervidőszakra pénzügyi fedezetet biztosítani. Hasonlóképpen járt a város vezetősége a DANUBIUS gyógyfürdő vállalattal, amely ugyan eljuttatta elképzeléseit egy gyulai gyógyszálló létrehozására, azonban a megvalósítás csak a VI. ötéves terv során lehetséges, mert a vállalat anyagi eszközeit az V. ötéves tervben másra használta fel. Nincs minden rendben a gyógyvíz felhasználásával sem, hiszen a felmérés szerint a tenmál- kutak kapacitása nincs kihasználva, elég célszerűtlenül a strandmedencék vizeit is termálvízzel melegítik. Nem ellenőrzik a gyógymedencék vizének keverési arányát, így gyógyító hatása kétséges. A fürdőt üzemeltető vízmű vállalatnál nincs laboratórium, nem alkalmaz keverőmestert, és a vízkeverés technológiája sincs kidolgozva. A fürdő- és gyógyvizek tisztasága sem kifogástalan. Bár a gyógymedencék vizét naponta cserélik, ez nem elegendő. Turistaként jönnek A Várfürdő területén két gyógyászati részleg működik, a hidrotherápiai és a reumatológiai. Az előbbit a gyulai Vízmű Vállalat, az utóbbit á Békés megyei kórház tartja fenn. A hidrotherápiai részlegnél naponta 350 beteget tudnának kezelni, de azt jelenleg ennek csak fele veszi igénybe. Mindkét részlegben zömében társadalom- biztosítási betegeket látnak el, de gyógyítják az idegen- forgalomban ide érkező és kezelést igénylő betegeket is. Az év elején mutatkoztak bizonyos törekvések a gyógy-idegenforgalom fejlesztésére. Két NDK-s csoportot fogadtak, ezek 3—3 hétig tartózkodtak kimondottan gyógyulás céljából Gyulán, és az IBUSZ a vendégeket az AFIT üdülő- lőjében helyezte el, mert egyedül itt tudott liftes, fürdőszobás elhelyezést biztosítani számukra. A vendégek többsége nem gyógykú- rára jön, hanem turistáiként keresi fel a fürdővárost. A külföldi vendégek átlagos itt-tartózkodási ideje 2,9 nap, míg a belföldi vendégek átlagosan 2,7 napot vesznek igénybe. A már említett okokon túl az is szerepet játszik a gyógy-idegenforgalom nem kellő mértékű emelkedésében, hogy sem a vállalat, sem az utazási irodák nem érdekeltek a devizabevételek növelésében, hiszen dollár-visszatérítést nem kapnak. A Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglalójában megállapította, hogy a gyulai Várfürdő termálvízhozama alkalmas a mozgásszervi betegek gyógyítására. Ebből az alapból kiindulva javasolják, központi támogatásból egy gyógyszálló felépítését, amely alapfeltétele lenne a gyulai gyógy-idegenforga- lomnak. A szervezettség biztosítására hasznos lenne egy központi szervet megnézni, amelynek hatáskörébe tartozna az anyagi eszközök összehangolt juttatása, a gyógyfürdők fejlesztési tervének felülbírálata és ezen keresztül a gyógy-idegenforgalom szervezésének irányítása. Felhívják az utazási irodák figyelmét, hogy a gyulai termálvíz gyógyító hatását és a gyógyszolgálta- tásokat jobban propagálják. B. O. Tegnap, november 24-én Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként megvitatta a testület a december havi tanácsülés előkészítéséről szóló beszámolót. Ezt követően meghallgatták a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról intézkedő jelentést és elfogadták a vb 1978. évi munkatervét. A következőkben Csaba Márton műszaki osztályvezető előterjesztéséről döntöttek, amely a város lakótelepeinek kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, kulturális ellátottságát taglalta. Megállapította a jelentés, hogy az elmúlt 15 évben Békéscsabát a gyors ütemű fejlődés jellemezte, előtérbe került a telepszerű lakásépítés. Létrejött a Kulich Gyula-, az Achim L. András- és a József Attila-lakótelep. Gazdasági meggondolásokból elsőA békéscsabai városi népfront mellett működő nő- és rétegpolitikai munkabizottság a napokban megtartotta a női vezetők és tisztségviselők fórumát. Ezen a városi tanács, a gazdasági egységek és az intézmények képviselői vettek részt. A bevezetőt Rattai Györgyné, a munka- bizottság titkára mondta, majd kötetlen formában beszélgetés kezdődött a felelős beosztásban levő nők tevékenységéről, gondjaik és feladataik megoldásának lehetőségeiről. Például a FŰSZERT Vállalat vezetője azt hangsúlyozta, hogy a beosztottakat személyes példamutatással is serkenteni kell a jobb és lelkiismeretesebb munkára. Ahhoz, hogy az anyák többet vállaljanak, sorban a lakások számát növelték, a minőségi fejlesztés némiképp háttérbe szorult. Ezt a megállapítást jól tükrözi, hogy az 1962 óta létező Kulich Gyula-lakótelepen, ahol 2575 lakásban 8100 ember él, még mindig hiányoznak létesítmények, vagy kicsinek bizonyultak. Bővíteni szükséges a bölcsődét, az orvosi rendelőt. Ugyanakkor létre kell hozni a gyermek- orvosi és fogászati rendelőt. Felépítésre vár az 50 személyes öregek napközi otthona és a 75 apróságnak helyet adó óvoda. Az általános iskola már eredetileg szűk helyen épült, és a bővítés az udvart tovább csökkentette. Legalább 5—8 ezer négyzet- méteres játszó- és sportudvar kialakítására van szükség. Nincs a lakótelepen klub és megfelelő könyvtár. Ami a József Attila-lakó- telepet illeti, a műszaki osztály úgy foglalt állást, hogy a helykiválasztás az alacsony szanálási költségekkel van szükség van családjuk megértésére és fokozott segítségére is. Gyakori jelenség: a gyesről visszatért vezetők gyermekeik bölcsődei vagy óvodai elhelyezésével kapcsolatos nehézségekkel küszködnek. A felettesek —: látva ezeket a gondokat — igyekeznek a lehető legnagyobb támogatást megadni ahhoz, hogy a nők a vezetéssel ösz- szefüggő feladatuknak, kötelességüknek maradéktalanul eleget tegyenek. D KSH Békés megyei Igazgatóságának a közelmúltban közzétett jelentése szerint az év kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 7,4 milliárd forint volt. Az összkész- letek forgási sebessége a tavalyi 44-gyel szemben az idén 41 napra csökkeni. A megye szállodáiban és egyéb kereskedelmi szálláshelyein több mini 69 ezer vendég fordult meg. Számsorok, rövid magyarázatok. Sokan száraznak, ridegnek tartják, nem szeretik Pedig hűen tükrözik a mögötte levő ember munkáját, erőfeszítését. Szándékosan azokat az adatokat választottam ki a sok közül, melyekből egyértelműen kitűnik: a pult jelképes másik oldalán zömében olyan kereskedők, vendéglátóipari szakemberek állnak, akik hivatásnak tekintik az oly sokszor becsmérelt foglalkozásukat. Jártam modernnek nevezett áruházban, ahova elfelejtettek klímaberendezést tervezni. Nem mozgott a levegő, a kánikulai forróságban verejtékeztek, kapkodták a levegőt az eladók. Voltam egyszemélyes város széli boltban, láttam a kereskedő fiatalasszonyt, amint a szűk helyiségben órákon át állta a vevők rohamait, s a tisztálkodási lehetőséget csupán a raktárban levő alumínium lavór jelentette. Beszéltem bisztróban dolgozó középkorú nővel, aki meg- kéfcült lábszárát tapogatta: az egyik vendég részegségében összerugdosta. Nemrégiben valaki kedélyesen mesélte, hogy idegességét, nyugtalanságát levezetni az üzletekbe - jár. Ott összefüggésben. Ezzel egyet lehet érteni, viszont azt is látni kell, hogy a lakótelep periférikus. elhelyezésű. A lakosság száma nemsokára eléri a 15 ezret, az oktatási, egészségügyi, kereskedelmi ellátás pedig közepesre van tervezve. Nehezíti a helyzetet, hogy a közművek alig 2000 lakás kiszolgálására készültek, a szükséges bővítés drágább, mintha már eredetileg a végleges keresztmetszetű csöveket rakták volna le. Az V. ötéves tervben kétszer annyi OTP-lakás épül, mint amennyihez központi alapból közművet, parkot, gyermekintézményeket, kereskedelmi egységeket létesíthetnének. Ezért 1980-ig megvalósul a 120 személyes bölcsőde, és a 300 személyes óvoda, a 16 tantermes általános iskola, az 1800 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és vendéglátóipari kombinát, a szolgáltatóház, valamint öt hektáron zöldövezetet létesítenek. Mindezekből azt a következtetést vonták le, hogy a várossal való közúti kapcsolat a lakótelep létkérdése, ami szükségessé teszi a négy nyomsávú út mielőbbi megépítését. Nagy súlyt kell helyezni a gyermekintézmények fejlesztésére, hosszabb távon pedig a város belső területén levő elavult házak szanálásával kell a lakásépítést megoldani és szorgalmazni szükséges a korszerű kis társasházak építését is. A végrehajtó bizottság befejezésül megtárgyalta dr. Juhász Lászlónak, az egészségügyi osztály vezetőjének beszámolóját a táppénzes helyzetről, valamint az üzemegészségügyi ellátásról. (seres) jól kiveszakszi magát, s napokig feszültségmentesen él. De nemcsak az ilyen eseteikről van szó. Gondoljuk csak el: ha sorban állunk a zöldségesnél, a pénztárnál, a legkisebb megjegyzésre, lökdösődésre is magasra csapnak a szenvedélyek. Másutt az ilyen megnyilvánulásokra rá se hederítünk, a boltban viszont felzaklat bennünket. S (mit tehet 'az eladó? Vagy nem szól egy szót se, ami természetesen újfent feldühít bennünket, vagy ő is rááll a mi „hullámhosszunkra”. Nekünk viszonylag könnyű a helyzetünk, hiszen rövidesen távozunk az üzletből, az eladónak azonban nyolc kemény óráig tart a szolgálata. Igen. Szolgálatot mondtam, s nem véletlenül. Mert a többség igenis, odafigyel a vevőre, lesi óhaját, készségesen segíti a választásban, az üzletet jó értelemben saját magának tekinti. Tudja, hogy a munka helytállást, fegyelmet követel. Miért szóltam mindezekről? Csupán azért, hogy elhessegessem azt az általánosítható, elmarasztaló hiedelmet, amely a kereskedőket körül- lenigi. Szükség van erre, különösen most, amikor jön az év végi, a karácsonyi csúcsforgalom. A megszokottnál több időt töltünk el az ABC- áruházak, szaküzletek gondolái, pultjai, polcai előtt. n együnk megértőek, jó- indulatúak, türelmesek egymás iránt, hogy a nagy vásárlások idejét ne tegyük még nehezebbé, elviselhetetlenné. Viselkedjünk úgy, mint az igazi kereskedők. Seres Sándor A magyar reklám történetének legszebb plakátjait és berendezéseit mutatják be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új kiálütásán. A múlt század 80-as éveitől napjainkig több száz plakát, fényreklám, üzletberendezés és árucikk ad változatos képet a magyar kereskedelmi reklámról (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) Női vezetők fóruma KERESKEDŐK
