Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
IgmUkfiM Gyenes András látogatása Gyulán Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Békés megyei látogatása alkalmával tegnap kora délután megtekintette a Gyulai Húskombinátot, ahol a kombinát vezérigazgatója, Csíki József adott rövid tájékoztatást a termelési eredményekről. A gyulai üzemlátogatásra Frank Ferenc, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, valamint Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke és Krajnyák Tibor, a Központi Bizottság Békés megyei instruktora is elkísérte Gyenes Andrást A Központi Bizottság titkára a kombinátban megszemlélte a szerelés alatt álló berendezéseket, technológiai sorokat Vendégünk érdeklődéssel figyelte a kolbásztöltő üzemben néhány hete munkába állított automatát, amely egy műszak alatt 8 tonna árut készít Fotó: Veress Erzsi 1977. november 24., csütörtök Január 1-től: minőségi bérezés az állami építő- és építőanyag-iparban Megalakult a TSZKER A termelőszövetkezeti kereskedelem színvonalának növelésére, a lakossági ellátás javítására kedden megalakult a TSZKER, a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalkozása, amelyet 960 közös gazdaság hozott létre. Alapvető feladata: koordinálja a szerződő felek termékforgalmi tevékenységét, és az ezzel kapcsolatos összes tennivalót, ezentúl országosan és összehangoltan fejleszti, szélesíti. Az új szerv látja el a társulatban részt vevők szakmai-kereskedelmi érdek- képviseletét és védelmét, szervezi az állami és más szövetkezeti felvásárló, feldolgozó és forgalmazó szervekkel való együttműködést és gondoskodik az exportra kerülő áruk mennyiségének növeléséről. A TSZKER megyei szervei azonban forgalmazási önállósággal rendelkeznek. Megyénkben is jelentős a kisegítő és háztáji gazdaságok árutermelése. A statisztika szerint a vágómarha 50 százalékát, a vágósertés 53 százalékát, a tej 20 százalékát, a zöldségfélék 11 százalékát a kisgazdaságok termelik. A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság arra keresett választ, hogy a különböző állami és szövetkezeti szervek miként segítik a kisárutermelést. A vizsgálat tapasztalatait összegző jelentés megállapítja, hogy a kisáru termelés ösztönzésével kapcsolatos kormányhatározat megjelenése óta jelentős eredmények születtek ezen a téren. Az ÁFÉSZ-ek fokozott gondot fordítanak a termeltetésre és a felvásárlásra- Ebben az évben 1013 vagon zöldségre kötöttek termelési szerződést, amely kétszerese az előző évinek. Megyénk kilenc közBefejeződtek az előkészületek és kísérletek, amelyek tapasztalatai alapján a minisztériumok és a tanácsok építő- és építőanyag-ipari vállalatai 1978. január 1-től teljeskörűen érvényesítik a minőségi javításra ösztönző bérformákat a darabbéres kategóriában, tehát azokban a munkakörökben, amelyek közvetlenül befolyásolják az építmény, a termék minőségét. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter februárban kiadott rendelete írta elő a minőségi bérezés bevezetését, tehát kellő időt hagyott az előkészületekre, annál is inkább, mert a jogszabály 16 vállalat kétéves kísérleteinek legjobb tapasztalataira épült. Idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minőség javítására ösztönző bérezési rendszer belső szabályzatát, gyakorlati kipróbálására pedig egy vagy több ségében 32 palántanevelő és hajtatóházat üzemeltetnek. A kertészkedő kistermelőknek évente 8—10 millió forint, a kisállattenyésztőknek pedig 20—22 millió forint termelési előleget biztosítanak. Javult a szakcsoportok tevékenysége is. 1974 óta 50-nel nőtt a számuk. 1976-ban a közös termelési érték elérte a 166 millió forintot, amely az ÁFÉSZ-ek felvásárlásának 26 százalékát képezte. A fel- vásárlási értéknek mintegy 50 százaléka a háztáji és a kisegítő gazdaságokból származott. Javult a felvásárlás helyzete is. Az ÁFÉSZ-ek 151 felvásárlóhelyet üzemeltetnek, s ezenkívül 115 kiskereskedelmi egységben is végeznek felvásárlást. Néhány ÁFÉSZ-nél a szakcsoportok működése azonban nem felel meg a törvényes előírásoknak. Megsértik a bizonylati fegyelmet és nem építésvezetőségénél, üzemrészénél már át is tértek a minőségi bérezésre. Ennek lényege, hogy a különböző szabványok, technológiai előírások és műszaki normák alapján munkafázisonként minősítik a terméket, a munkát, s e minőségi osztályozástól függően növelik vagy csökkentik a keresetei:. A vállalatok többsége az első osztályú munkáért az alapkereset 10—20 százalékáig terjedhető prémiumot fizet. A legmagasabb prémiumot azért a munkáért kaphatják, amely a kedvezőtlen feltételek ellenére is első osztályú. Hasonló elvek alapján prémiumot kaphat az a dolgozó is, aki harmad- osztályú feltételek ellenére másodosztályú munkát végzett, tehát javította a minőséget. Az előzetes feltételek minősítésével azonos kategóriájú munka esetén teljes keresetet kap a dolgozó, s biztosítják a társadalmi tulajdon védelmét. Ebben az évben különösen az okozott gondot, hogy a termelők nem tartották be az előjelentési határidőket, s így az átvett áru értékesítési gondokat és átvételi vitákat okozott. A népi ellenőrök a termelőszövetkezetekben is tartottak vizsgálatot. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek, noha régóta foglalkoznak a háztáji termelés ösztönzésével, nem mindenhol élnek kellőképpen a léhetőséggel. A vizsgálatot összegezve a kisárutermelés, a felvásárlás, a gazdálkodás a bizonylati fegyelem javítására a népi ellenőrök 210 javaslatot, felhívást és határozatot hoztak. —dl ha rontott a minőségen, akkor annak arányában 20—25 százalékot is elérhet a levonás. Az eddiginél jobb minőségű munka a vállalatok többségénél keresetnövekedéssel jár, amelynek anyagi erőforrásaként számításba veszik a másod- és harmad- osztályú minőség miatti bérlevonást, valamint az eddig alkalmazott mozgóbérek és az éves bérfejlesztés egy részét is. Az elsők között kezdte meg a minőségre ösztönző bérezést — s immár harmadik éve érvényesíti — a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, amely gondoskodott a jó munka szervezeti, munkaszervezési és különböző műszaki feltételeinek megteremtéséről is. Teljes összefüggésben készítette elő tehát a minőségi bérezést, amelynek eredményeként az idén felépített létesítményeinek túlnyomó többségét kiváló minőségben adta át. A körültekintő előkészítés alapján a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál és más kivitelezőknél is kedvező visszhangot váltott ki a dolgozók körében a minőségi bérezés. Az anyagi ösztönzés kedvezőbb feltételeket teremt a szocialista versenyben a minőségért indított munkamozgalmaknak: a garanciális kötelezettség-vállalásoknak, az előző szakmai munkák megóvásának stb. Az ÉVM és más főhatóságok éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak a jövő évben a minőségi bérezés hatékonyságát javító feltételekre. Ezek közé tartozik az építés ütemességének, a munka szervezettségének javítása is. A rendeletben meghatározott program szerint a következő lépcsőben, 1979. január 1-ig a tatarozó és karbantartó szervezeteknél, s 1980. január 1-ig az építésügyi és építőipari ágazat valamennyi szervezeténél át kell térni a minőség javítására ösztönző bérformákra. Ünnepi kirakatok — bő választékkal Találknzási pontok Vannak elsietett házasságok és van úgy, hogy egyoldalú a szerelem. Mindkét esetben lélekölő igaként cipelik a felek a házasság kötelékét. Vannak természetesen jól sikerült házasságok is és olyan is van, hogy egy tartós, fejlődő apcsolat csak hosszú évek után érik házassággá. fl kisárutermelés helyzetét vizsgálta meg a NEB Egyre több ünnepi kirakat jelzi az év végi csúcsforgalmat, a karácsonyi ajándékvásárt, amelynek előkészületeit, árukínálatát külön ellenőrizte a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztálya. A konfekció és méterárukínálat mind mennyiségben, mind választékban gazdagabb, a belföldi termelést lengyel, NDK és román import egészíti ki. Uruguayból és Brazíliából még százezer farmernadrág érkezik, ezeket decemberben koncentráltan hozzák forgalomba a kiskereskedelmi vállalatok. Bőséges a belföldi kötött felsőruházati kínálat, s ezt egymillió darab angol, hongkongi, japán, olasz, spanyol és szíriai kötöttáru egészíti ki. Minden eddiginél színvonalasabb a kötött alsóruházati kínálat, elsősorban a 4,5 millió darab import pamutáru révén. A választékot jugoszláv bérmunka kooperációban készült nyomott .mintás női és gyermekfehérneműk színesítik. A szintetikus alapanyagú női fehérnemű csaknem 50 százaléka szocialista és nyugati import, bár a hazai termelés is nőtt, s minősége is javult, karácsonyra például már csak antiszta- tikus anyagból készült női fehérnemű kerül az üzletekbe. A folyamatos férfiingellátásban gondot okoz ugyan, hogy a negyedik negyedévi árualapból 300 000 úgynevezett társasági ing hiányzik, Kínából és Egyiptomból viszont több mint 500 ezer flanel és pamuting érkezett, s karácsonyra hongkongi, jugoszláv, román és pakisztáni import javítja a választékot. A csecsemőruházati cikkek kínálata a harmadik negyedévi nagyarányú termeléselmaradás miatt átmenetileg romlott, de mert a hátralékot az év végéig megkapja a kereskedelem, karácsonyra már nem lesz baj a folyamatos ellátással. Harisnyából és harisnya- nadrágból bőséges és minőségében is javuló a hazai kínálat, amelyet csehszlovák, jugoszláv és NDK import gazdagít. A hagyományos színek mellett már a legkeresettebb almazöld, fehér, világoskék, farmerkék stb. színű harisnyanadrág is kapható, s van körcsíkos zokni is. Változatlanul kevés viszont a pamut és a flór bokafix zokni. A leghagyományosabb ajándékozási cikkből, a divatáruból ugyancsak gazdag és választékos a kínálat. A nők és gyermekek számára 67-féle sálat és kendőt, köztük 200 ezer tiszta selyem kínai kendőt kínálnak az üzletek. A Pécsi Kesztyűgyár a napokban teljesítette a kereskedelem egész negyedik negyedévi megrendelését, s az NDK-ból és Csehszlovákiából kötött és dederon kesztyű is érkezett. Női táskából 40 új modell gazdagítja a karácsonyi választékot. Dévaványán és közvetlen környékén a földeket két különálló és önálló kollektíva műveli: a Lenin Tsz illetve az Aranykalász Tsz. Különbözőségeik mellett — többek között — egy nagyon fontos tulajdonságukban azonosak: keresik azokat a találkozási pontokat, lehetőségeket, amelyekben együtt többre juthatnak, mint külön-külön. Nem volt ez mindig így az igaz, ám amikor úgy döntöttek, hogy egy jogtanácsosra bízzák ügyeik intézését és közösen foglalkoztatják a növényvédő szakembert is — új korszak kezdődött Dévavá- nya szövetkezeti mozgalmában is. Természetesen már akkor világos volt, hogy a találkozási pontok száma ezzel korántsem merült ki. A tüzetesebb vizsgálódáskor kiderült, hogy a két tsz gépparkja igen jól kiegészíti egymást. A Lenin Tsz növénytermesztése átlagon felül fölszerelt, az Aranykalászban a lánctalpasok készek mindig segítséget nyújtani. Most azt latolgatják, hogy a jövőben eleve a kölcsönösség figyelembe vételével kellene a nagyobb gépvásárlásokban dönteniük. Abban már megállapodtak — szóban legalábbis —, hogy a szalmát takarmányozásra alkalmassá tevő gépet közösen veszik meg és ami már tény: együtt építik a füzesgyarmati agrokémiai központ dévaványai telepét. Ezenkívül egyezséget kötöttek a háztáji közös takarmányellátására is. A jövő évben már a Lenin Tsz az Aranykalász Tsz lucernaüzeméből szállít tagjainak ennek alapján. Ez sem minden még, tudniillik van egy 87 Celsius-fokos termálkút az Aranykalász Tsz területén. Ezt hasznosítani legcélszerűbben baromfiólak, válamint hajtatóházak fűtésével lehetne. Az alapok ehhez is megvannak, hiszen zöldségkertészetet mind a két szövetkezet tart fenn, a Lenin Tsz pedig most fejleszti baromfiágazatát. Jövőre az idei 20 ezer libával és 50 ezer gyöngyössel szemben már 70 ezer libát és 80 ezer gyöngyöst adnak át a felvásárlónak. Régi gondja a két közös gazdaságnak a szárítóépítés. Ezt is csak együtt oldhatnák meg, nemcsak azért, mert sokba kerül, hanem azért, mert kihasználni, gazdaságosan üzemeltetni is csak közösen tudnák. Szó ami szó, megítélésünk szerint Dévaványa két közös gazdasága komoly szándékokkal közelít egymás felé. És ami ebben az ügyben döntő: a találkozási pontokat keresik megfontoltan, körültekintően, anélkül, hogy hű- belebalázsként fejest ugranának egy elsietett „házasságba”. Az utóbbinak ugyanis csak akkor van értelme, ha az mindkét félnek szárnyakat ad. (kőváry)