Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
1977. november 24., csütörtök ^Nduvr-Tti Lezárták a hidat Néhány hónappal ezelőtt Békéscsabán lezárták az István malom előtti hidat. Emiatt nagyon körülményes gépjárművel bejutni a Kórház utcába. A hídon azonban mind a mai napig nem kezdték meg a munkát. Vajon akkor miért volt ez a nagy sietség? Szerkesztői üzenetek Frank Gábor Elek: Panaszát a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Szolnok megyei igazgatósága kivizsgálta. Ügyében a túr- kevei autójavító vállalat helytelenül járt el. Ugyanis 1971 novembere óta a két gyermek után megillette volna a családi pótlék. Intézkedtek, hogy visszamenőleg megkapja a családi pótlékot azokra a hónapokra, amikor 21 napi biztosítási idővel rendelkezett. Hargitai Péterné Békés: Panaszát kivizsgálásra elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára. T. András Gyoma: A keresőképtelenség idejére is megilleti a rendes szabadság, természetesen csak addig, amíg táppénzt kap. A szabadság pénzbeli megváltásának csak a munkaviszony megszüntetése esetén van helye. Ezenkívül akkor is kérheti a szabadság pénzbeli megváltását, ha sorkatonai szolgálatra vonul be. Nagy Sándor Mezőberény: Panaszát továbbítottuk a mezőberényi tanácshoz kivizsgálásra. Hamarosan választ küldünk. Emberségből jeles Papp Istvánná békéscsabai olvasónk október 10-én a Luitíher és a Szív uitcfc sarkán megbotlott és elesett, olyan szerencsétlenül, hogy mind a két keze eltört. A közelben lakók siettek a segítségére, majd egy zöld színű, terepjáró gépkocsin két fiatalember beszállította a kórházba. Ott begipszelték a kezét Október 16-án este a lakásáról elindult a kórházba, mert nagyon fájt a keze. Az utcán rosszul lett. Egy fiatalember segített rajta, megállított egy gépkocsit, amely bevitte a kórházba. Útközben megkérdezte a gépkocsi tulajdonosától, hogy mennyivel tartozik a fuvarért. — Elég, ha megköszöni néni — hangzott a válasz. Hiába várunk Tóth Károly Dobozról küldött levelet szerkesztőségünkbe. A község gázellátását teszi szóvá. Azt írja, ebben az évben többször előfordult, hogy hiába vártak a gázpalackra a cseretelepen. Legutóbb november 5-e és 12-e közötti időben négy ízben járt a cseretelepen, és nem kapott cserepalackot. Hasonlóképpen jártak mások is. Vajon mi az oka, hogy ennyire akadozik az ellátás Dobozon? JOGÁSZUNK VÁLASZOL Tóth Sándor, Sarkad: A jubileumi jutalom annak a dolgozónak jár, aki 25, 40, illetőleg 50 évet töltött munkaviszonyban. A vállalatnak külön kérelem nélkül ki kell fizetnie. Levelében azt írja, hogy megkapta a 40 éves jubileumi jutalmat, de az 200 forinttal kevesebb, mint a korábbi volt. Ezzel kapcsolatban a jogszabály kimondja, hogy a jubileumi jutalom összege annyi, mint a dolgozó egyhavi alapbére. Órabéres dolgozók esetében a megállapított személyi órabér tekintendő ebből a szempontból alapbérnek. Ha a vállalat a jubileumi jutalom kifizetésénél nem az alapbért vette figyelembe, forduljon panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz. Tóth Lajos, Battonya: A határozatlan időre létesített munkaviszony felmondással bármikor megszüntethető. A vállalat a felmondási idő egy részére, vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés idejére a dolgozót átlagkereset illeti meg. Nem illeti meg az átlagkereset arra az időre, melyre különben sem járna munkadíj. (Például fizetés nélküli szabadság). Ha azonban a dolgozót a felmondási idő letelte előtt a munka végzése alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a dolgozónak a munka alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmondási idő 16 naptól 6 hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. De a vállalat és a dolgozó is megállapodhat a felmondási időben. Ha sem a kollektív szerződés nem írja elő a felmondási időt, sem a felek közt nem született megállapodás, akkor a felmondási idő 15 napos lesz. Ez azonban növekedhet a dolgozó által munkaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat héttel. A felmondási idő megállapításánál csak a munkaviszonyban töltött idő tartamát és a végzett munka jellegét lehet figyelembe venni. Így természetesen azt, hogy a dolgozó szakmunkás-e vagy segédmunkás. Ezenkívül más tényezőre nem lehet tekintettél lenni. Mindehhez azonban még hozzá kell tenni azt is —mivel 16 éves kislányról van szó —, hogy a fiatalkorúak 18. életévük betöltéséig csak a nevelésükre jogosult hozzájárulásával élhetnek felmondással. Többeknek: A közelmúltban jelent meg a 676/1977. VIII. 38. MüM-határozat, mely irányelveket ír elő a szakmunkásképző intézmények személyi feltételeinek fejlesztéséhez. A cél az, hogy a szakmunkásképző intézmények személyi ellátottságát összehangolják, s a ma még meglevő különbségek csökkenjenek, illetve megszűnjenek. (dr. Serédi) A busz nem állt meg Szekeres István sankadi olvasónk a közelműltbain súlyos operáción esett át. Jelenleg is rendszeresen jár Gyulára kezelésre. Az utat leginkább busszal teszi meg. Az utazás kálváriáját teszi szóvá levelében. November 8-án reggel a Gyulai úti megállónál várt a 6.40 órakor induló buszra több társával. A busz hamarosan jött is, s a várakozó utasak föllélegezték, gondolván, hogy hamarosan úticéljukihoz érnék. Ám az autóbusz nem állt meg. Az utasok nyugtalanok lették, de tovább dideregtek a megállóban. A Geszt —Sarkadkeresztúr—Sarkad —Békéscsaba útvonalon közlekedő autóbusszal sem volt több szerencséjük. Az autóbusz ugyan megállt, de csak a bérleteseket vette fél. Végre 7.30 óra körül megérkezett egy sárga panorámás autóbusz, amelyik szintén tömve volt utasokkal, mégis valamennyi várakozót fölvett Ez csak azért történt így, mert a kalauz intézkedett. Joggal kérdi olvasónk, hogy más járaton dolgozó kalauzok miért nem jártak el hasonlóképpen? mmnwnminwimimwinnwmimninmmmnmnm I A közlekedési morál Szinte mindennapi téma a rádióban, a televízióban, a sajtóban a közlekedés. A sok jó és Okos tanács azonban falra hányt borsó. Gyakrtan tapasztalom, hogy a közlekedési szabályokat sokszor figyelmen kívül hagyják a járművezetőik — írja levelében László Endre békési olvlasónk. — Az utóbbi hónapokban levélírónk többször járt Békéscsabán Trabant gépkocsiján, s (az éjszakai órákban tért haza. Tapasztaltait több példával támasztja alá. A közlekedési szabályok betartásához tartozik az is, hogy a fényszórókat a járművezetők megfelelően használják. Sajnos, sokan ügyet sem vetnék másokra és el vakítják a szembejövőket. Veszélyeztetik a közúti biztonságot aki- világítatlan kerékpárok is. Az egyik esetben, mivel a szembejövő jármű nem vette le fényszóróját, annyira elvakította, hogy kénytelen volt megállni. Csak mikor a jármű elhaladt mellette, akkor vette észre, hogy előtte a k&vllágítatlan kerékpáros halad. Ha mindenki betartaná a közlekedési szabályokat, sokkal kevesebb lenne a baleset. De az is helyénvaló volna, ha az illetékesek szigorúbban járnának el azokkal szemben, akik gátlástalanul megszegik a KRESZ előírásait. így nem lehet hizlalni Nem ártana kissé felébreszteni azokat, akik erre illetékesek — kezdi levelét Polgár Gábor békéscsabai olvasónk, majd így folytatja: — A város erzsébethelyi kerületében sokszor előfordul, hogy nemi .lehet tápot kapni. Az eladók azt állítják, hogy volna táp, de nincs jármű, amellyel kiszállítanák a boltokba. Többször előfordult, hogy egyik helyről a másikra jártam, és mégsem kaptam tápot. Elmúltam már 60 éves, s ha ez így megy, fel fogom 'bontani a ser- téshizllalási szerződést. Most még 15 sertést tartok, anyakocát, malacot és hizlalni való süldőt. Sajnos, ilyen körülmények között nem megy a hizlalás. Ha (kót-három nap nem kapja meg a jószág a megfelelő takarmányt, bizony nagyon visszaesik, két-három (hétre van szüksége, hogy visszászedje a leadott kilókat. A sötét utca Augusztusban jégvihar söpört végig Muronyban. Az Ady Endre utcáb(an tönkretette az utcai világítást — írja levelében Sztankó Mihály. A következő Inap természetesen az utca lakói értesítették az illetékeseket, hogy jöjjenek ki és javítsák meg a vUianyvilágítást. Ám minden maradt a régiben. Jóllehet telefonon hiztatták őket, hogy majd elvégzik a szükséges javítást. Ebben az utcában sok idős ember lakik és sokan vidéken dolgoznak, akik késő este térnek haza. Az utca hónapok óta jfény nélkül van. Úgy látszik, az illetékesek végképp megfeledkeztek a muronyiak bejelentéséről. Ki takarítja el a faleveleket? Barna Lajosné házfelügyelő Békéscsabán a Peruba lakótelepen. Azt írja levelében, hogy la 23-as számú ház előtt rengeteg falevél gyűlt össze, valóságos dzsungel ez a rész. Jóllehet többször felhívta a város kertészeti és köztisztasági vállalatát, hogy szállítsák el a faleveleket. Persze, minden maradt a régiben. Ideje lenne, ha a vállalat nagyobb figyelmet fordítana a Penza lakótelepre. Vanniak olyan területek, amelyeket fel kellene ásni, tavasszal pedig füvesíteni. MIT MOND A JOGSZABÁLY? A részes művelésiéi Megyénket járva itt-ott látni olyan kisebb-nagyobb földterületet, amely parlagon maradt. Legtöbbször azért, mert alkalmatlan volt a nagyüzemi művelésre. A napokban jelent meg a me- - zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 38/1977. (XI. 5.) MÉM számú rendelet, mely a parlagon maradt területek megművelésére ösztönöz, s lehetővé teszi a részes művelést. Ez év november 5-től a ; mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a szakszövetkeze- ! tek, az állami gazdaságok, valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társulások tulajdonában, kezelésében, használatában levő földterületen a termés előre meghatározott hányadáért, vagy értékéért területművelést lehet vállalni. A megállapodást elsősorban a nagyüzemi módszerekkel nem művelhető területek megművelésére, vagy kézi, munkaigényes növények termesztésére, betakarítására lehet kötni. Részes művelést a termelőszövetkezeti tag munkamegállapodás keretében vállalhat. De munkaszerződést köthet a részes művelésre a mezőgazdasági nagyüzemben munkaviszonyban álló dolgozó (azaz alkalmazott), a munka-, illetve tagsági viszonyban nem levő személy (azaz kívülálló), a mezőgazdasági nagyüzem tagjának, illetve alkalmazottjának családtagja, sőt az a dolgozó is, aki nem a mezőgazdasági nagyüzemmel áll tagsági vagy munkavi- szonybai) (azaz ipari dolgozó). A részes művelést vállalók körére a másodállásra, mellékfoglalkozásra és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra előírt korlátozó rendelkezések nem terjednek ki. Ha a részes művelő a munkát családtagjai bevonásával végzi, a munka-megállapodásban, illetve a munkaszerződésben a művelésben részt vevő munkaképes korú családtagot is fel kell tüntetni. Meg kell határozni, a családtag részére jóváírható munkaórák számát. Fel kell tüntetni a művelésben részt vevők nevét, a személyenként jóváírható munkaórák számát. Továbbá az elvégzendő munkát, az átadott terület nagyságát, a részes művelő által vállalt ráfordítások elszámolásának módját, a termésrész mértékét, a szerződés kezdetének és lejártának időpontját. Ezenkívül ugyancsak a szerződésben kell rögzíteni a biztosításra vonatkozó megállapodást, és a kármegosztás arányát elemi csapás esetén. Az átadott terület nagyságát a mezőgazdasági nagyüzem köteles megállapítani. Mégpedig úgy, hogy a munkát a részes művelő saját tevékenységével és családtagjai bevonásával el tudja végezni. Más személyt ugyanis még díjazás ellenében sem vonhatnak be. A rendelet kimondja, hogy a terület nagyságát úgy kell meghatározni, hogy a tag és az alkalmazott összes munkaóráinak száma — a mezőgazda- sági nagyüzem közös munkaszervezésében végzett munkájával együtt — az évi háromezer óránál több ne legyen. A munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban nem levő személy esetében sem haladhatja meg az évi háromezer órát, a másutt munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló esetében pedig az évi hétszáz órát. A művelés céljából átadott területre a havonta ráfordítandó munkaórák számát a mezőgazdasági nagyüzem az ágazatra tervezett szükséglet alapján — figyelemmel a tervezési útmutatóban foglalt munkaóra-ráfordítási normatívákra — állapítja meg. A rész mértékének meghatározásánál a várható termés mennyiségét, a munka- ráfordítást kell elsősorban figyelembe venni. A szórvány gyümölcsös, szőlő, valamint a géppel nem kaszálható rét Kivételével, a rész hányada nem haladhatja meg a termés mennyiségének 50 százalékát. A munkamegállapodást, illetve munkaszerződést kötő felek a teljesítést követően kötelesek a ráfordítások szem" előtt tartásával egymásnak elszámolni. — di
