Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
1977. november 24., csütörtök o üdv-kép a sarkad! Ady Gimnáziumnak Ünnep volt november 22- én a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában: az iskola névadójára emlékeztek születésének 100. évfordulóján a tanárok, diákok. Az Ady-szobor koszorúzásával, és emlékfa ültetésével kezdődött az ünnepi program, majd Csausz Vilmos, a középiskola igazgatója mondott beszédet. Pándy András, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője ajándékkal érkezett Sarkadra: átadta — az Ady Endre országos középiskolai szavalóverseny sikeres rendezéséért — az iskolának Záborszky Gábor alkotását, egy Ady- képet, amelyet a KISZ Központi Bizottságának pályázatán első díjjal jutalmaztak. Az iskola irodalmi színpadának és énekkarának műsora után szavalóverseny és irodalmi vetélkedő következett. A nap eseménye volt még a gimnázium Ady-mú- zeuma kiállításának megtekintése. A kiállításon többek között első kiadású Ady- művek, értékes dokumentumok szerepelnek. Diákok az iskola Ady-múzeumában, ahol elhelyezték a most kapott képet Fotó: Veress Erzsi Közmttvelődési szabadegyetem Szarvason A közművelődési feladatok eredményes megoldásáért Szarvason a TIT Vajda Péter Szabadegyetemén közművelődési tagozatot indítanak. A 8 előadásból álló sorozat témái: a permanens művelődésre való felkészítés, a magyar közoktatás a szocialista nevelés szolgálatában, a tudományos-technikai forradalom műveltségi követelményei, a kultúra életmódformáló szerepe, az önművelés lehetőségei, közművelődésünk fejlődésének gondjai, az iskola és a közművelődés feladata. Az első előadás november 30-án 16 órakor kezdődik a TIT-székházban Szarvason, dr. Tóth Lajos tanszékvezető főiskolai tanár, a neveléstudományok kandidátusa beszél majd a fejlett szocializmust építő társadalom művelődéspolitikájáról. Évfordulós vetélkedő A KISZ mezőkovácsházi járási bizottsága „Ifjú szívekben élek” címmel, Ady Endre születésének 100. évSzociális ellátottság Dévaványa üzemeiben Dévaványán nincs szabad férfi munkaerő. A mintegy 800 keresőképes nő közül 300-at helyben tudnának foglalkoztatni. Erre azonban az elkövetkezendő öt évben sem lesz lehetőség, hiszen a meglevő ipari üzemeket nem fejlesztik számottevően. Szégyen? Aligha kell bizonygatnom, mennyire örültek Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepen amikor több éves „állás” után végre átadták az új bisztrót. Az a közmondás járja — jutott eszembe minap —, hogy új seprű • jól seper. S ha ez így • igaz, miért ne lehetne : ezt a megállapítást az új ; létesítményre is alkalmazni? Egyik ismerősöm elpanaszolta: ahányszor itt vásárol, mindig többet számolnak a kelleténél. Megkérdeztem, miért nem teszi szóvá? Lako- nikus rövidséggel azt felelte, szégyell pár fillérért zavart kelteni! Pár nappal ezelőtt magam is megjártam. Kocsonyát kértem az akkor szolgálatban levő fiatalembertől. 6,40 forintot fizetek — mondta —, s én már számoltam is az aprót, amikor a fiatalembert elhívták s helyette egy másik kiszolgáló kérdezte, hogy mit óhajtok? Közöltem, hogy óhajomat már teljesítették, csak szeretném kifizetni a becsomagolt kocsonyát. 5,60 forint mondta és máris a mellettem levő vevővel foglalkozott; mielőtt megkérdezhettem volna, mit jelent ez a két különböző ármegállapítás! Aztán megfordultam, mert úgy döntöttem, hogy nem szégyenkezem, amiatt a 80 fillér miatt... Bár az eseten elgondolkodva az a variáció is eszembe jutott, hogy talán nem is nekem kellene szégyenkeznem! Béla Vali Mindezekről a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának november 23-i ülésén volt szó. A testület ugyanis 1966 óta másodízben tűzte napirendre a községben működő kilenc ipari üzem munkaerő-ellátottságát, a fejlesztést, valamint a szociális és az egészségügyi helyzetet. Az írásos jelentés behatóan foglalkozik a Csepel Autógyár helyi gyáregysége 224 dolgozójának munkakörülményeivel, ami jónak mondható. Az üzem korszerű, minden igényt kielégítő konyhával, ebédlővel rendelkezik. Hideg, meleg vízzel ellátott fürdő áll a munkások rendelkezésére. A műhelycsarnok világos, fűthető és a szellőzés is megoldott. Modern szerszámokkal, munkagépekkel dolgoznak. Ugyanez a helyzet a Gyomai Háziipari Szövetkezet két részlegében, a Békési Kosáripari Vállalat, a Csaba Szőnyegszövő HISZ, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat rizshántoló üzemében és a téglagyárban, azzal a különbséggel, hogy Békés és Baranya tapasztalatcseréje Békés megyében tízezer, Baranya megyében húszezer cigány él. Mindkét megyének nagy gondot okoz a cigánylakosság munkába állítása, kulturáltabb életvitelének biztosítása. Ez a közös feladat indította a két megye tanácsi szerveit, hogy kicseréljék tapasztalataikat a cigányügyi kérdésekben. Ennek kapcsán szerdán Baranya megye tanácsi szakosztályainak képviselői látogattak Békéscsabára. A tapasztalatcsere során tájékoztatták egymást a cigánytelepek felszámolásáról. Megyénkben legutóbb Füzesgyarmaton és Vésztőn bontották le a „cigányutcákat”. A baranyai vendégek megtekintették Sarkadon a cigányklubot, kedden pedig Békésen az új egy- és kétszobás házakból álló lakótelepre látogattak. Megyénkben eddig 400 putrit szüntettek meg és a 19 cigánylakta községben közel 500 új lakást vásároltak, illetve kaptak a cigányok. nincs mindenütt saját konyha és ebédlő. Az étkezést az ÁFÉSZ-vendéglőben bonyolítják le, kulturált körülmények között. Gondok vannak viszont a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet telepével, ahol 63- an dolgoznak. A nőknek csak hidegvizes kézmosásra van lehetőségük és a vízöb- lítéses WC sincs még bekötve, a műhelyek pedig zsúfoltak. Ugyancsak nem rózsás a helyzet a tanács költségvetési üzeménél. Nincs étkezőhelyiség, hiányzik a fürdő, a mosdó és az öltöző. Nem végleges megoldás az sem, hogy a fizikai munkát végzők mindennap, a többiek hetente ingyen kapnak fürdőjegyet. fordulója alkalmából a napokban szellemi vetélkedőt rendezett Medgyesegyházán. A járási versenyen, amely nyolc kérdéscsoportból állt, a községi, üzemi, iskolai KISZ- alapszervezeti döntők legjobbjai vettek részt, öttagú csapatok versengtek; ki ismeri jobban Ady életét, munkásságát, verseit. Minden csapatban három KISZ-fiatal és két úttörő versenyzett. Végül a mezőhegyesi területi KISZ-alapszervezet szerezte meg a győzelmet, második helyen végzett a kunágotaí Kulich Gyula KlSZ-alapszer- vezet, és harmadik lett a mezőkovácsházi gimnázium Fürst Sándor alapszervezetének csapata. A legeredményesebben szereplő mezőhegyesi csapat tagjai: Gábor Anna, Nádaski Éva, Kun Edit, Szabó Magdolna és Flender Ildikó. A vetélkedő előtt Ady „Ifjú szívekben élek”, befejezésül pedig „Az én hadseregem” című verse hangzott el. Autóparkolót építenek Szarvason, a Bethlen Gábor utcában. A városi tanács kivitelező részlegének dolgozói igyekeznek a jó időt kihasználni, hogy minél előbb elkészüljön az autósoknak oly sok gondot okozó parkolóhely Fotói Veress Erzsi Politikai könyvek ünnepe O inden esztendőben könyvnapok és könyvhetek váltják egymást. A tavaszi nagy könyvhét általános jellegű — az évtizedekbe nyúló hagyományoknak megfelelően — könyvsátrakkal, sőt könyvutcákkal. De ezenkívül a különböző szakterületek szerinti csoportosításban vannak másfajta könyvhetek, könyvnapok is. November hónap a politikai könyvek ünnepe. Mi a gyakorlati jelentősége mindezeknek? Nemcsak a könyvkiadók akarják magukra terelni a. figyelmet ilyen propagandafogással ? Igénylik-e az emberek ezeket? A tavaszi könyvnapok kivételével még árleszállított könyvek sem kerülnek ilyenkor forgalomba, miért hát mindez? A könyv ma már mindenki részére elérhető. Nincs olyan helye megyénknek, ahol könyvárusítás ne lenne, vagy könyvtári kölcsönzés útján a hozzájutás lehetetlen volna. A könyveket nemcsak boltokban árusítják nálunk, nemcsak könyvtárakból lehet kölcsönözni, hanem a munkahelyek többségében társadalmi aktivisták közvetlenül is kínálják megvételre, részletfizetésre is. A szocialista országok kivételével sehol sem lehet olyan olcsón a legértékesebb könyvekhez is hozzájutni mint nálunk. A könyvtári kölcsönzés díja pedig csak jelképnek tekinthető, néhány forint egész évre. A könyv tehát tényleg mindenki részére elérhető anyagi helyzetétől függetlenül: ez tény. De tény az is, hogy még nem mindenki nyúl érte. Pontosabban fogalmazva: nem elég gyakran nyúl érte és törekszik annak tartalmát, szépségét tudásanyagát birtokába venni. Hiba lenne, meggyőződésem szerint, keseregni azon, hogy felszabadulásunkat követő 30 év múltán, amely nemcsak politikai, társadalmi és gazdasági felszabadulás volt, hanem a szellem felszabadulása is, még mindig ilyen a helyzetkép. Ide is érvényes az a szabály, hogy mindent mozgásában, fejlődési irányultságában, dinamikájában kell szemlélni. Egykoron a parasztháztartások zömében az egyetlen kalendárium adta az egész évre szóló olvasnivalót. Nem volt sokkal jobb a helyzet a munkások körében sem. Az alkalmazottak, az értelmiségiek nagy része pedig a feltétlenül szükséges szakmai ismereteket nyújtó írásokon kívül a kultúra igazi értékeit hordozó könyveket alig forgatott. Azóta könyvkiadásunk alapvetően megváltozott. A legértékesebb mondanivalókat hordozó könyvek — a világ csaknem minden jelentős alkotójától, írójától — megtalálhatók a kiadott könyvek listáján. Már ez is jogos büszkesége szocialista társadalmi rendünk kultúrát, műveltséget szolgáló tevékenységének. De nemcsak erről van szó. Mert hasztalan fáradozás lenne mindez, ha ezek a könyvek a raktárakban porosodnának. Stilisztikai felmérések, tapasztalatok igazolják, hogy soha még annyit nem költöttünk könyvekre, mint manapság. Nem ritkaság, hogy vannak megjelenő könyvek, amelyek már néhány nap után nem kaphatók. Nem rendkívüli dolog, hogy viszonylag rövid időn belül újra ki kell adni egy-egy könyvet, mert olyan intenzív az érdeklődés iránta. Vagyis az évente forgalomba kerülő sok milliónyi könyv mindig gazdára talál. A könyvnapok, a könyvhetek célja nem az eladás szoros értelemben vett propagandája, hanem seregszemle. Együtt, egyszerre bemutatni az adott terület könyvtermését, hogy ezzel is segítsék az olvasók jogos igényeinek kielégítését; bemutassák azt a választékot, amely mindenkinek rendelkezésére áll, de egyben értékmérőnek is tekintik a könyvnap rendezői ezeket a kiállításokat. A politikai könyvnapoknak megkülönböztetett jelentősége van e rendezvények sorában. Ugyanis olyan ismeret- és tudásanyagot hordozó irodalomról van szó, amely az emberek minden rétegéhez, csoportjához szól. A társadalom életének, mozgástörvényeinek ismeret- anyagát hordozzák, szocialista életünk— legkülönbözőbb vetületeit, életmegnyilvánulásait mutatják be, nemcsak a tudomány, hanem az irodalom nyelvén is. A politikai irodalom iránti érdeklődés mindenkor mércéje egy adott társadalom közéleti fogékonyságának, aktivitásának. Szocialista demokratizmusunk egyre teljesebb kibontakozódása, az emberek egyre nagyobb tömegeinek bekapcsolódása a közvetlen közéleti tevékenységbe, az önkéntesen végzett társadalmi munka egyre nagyobb méretei egyenes ösz- szefüggésben vannak nemcsak a politikai kérdések iránti érdeklődéssel, hanem a politikai irodalom, a politikai könyvek keresletével is. Pártszervezeteink régen felismerték nemcsak ezt a ) tényt, hanem mindennek embert formáló politikai jelentőségét is. Természetes ' tehát, hogy pártmunkájuk szerves részét képezik a könyvek terjesztése mind a párttagok körében, mind a pártonkívüliek között. Békés megye évek óta előkelő helyet foglal el a megyék közötti értékelésben. Az elmúlt esztendőben is az ország második legjobb megyéje volt a politikai könyvek iránti érdeklődés alapján. Különösen figyelemre méltó a megvásárolt politikai könyvek mennyiségének növekedése. 1970-ben a Kossuth Könyvkiadó — amely a politikai jellegű könyvek kiadásának első számú gazdája — Békés megyei kirendeltsége másfél milliónál nagyobb forgalmat bonyolított le. Viszont az elmúlt évben a megvásárolt politikai könyvek értéke már meghaladta a négymillió forintot. Az idén ez valószínűleg még háromszázezer forinttal több lesz. A politikai irodalom terjesztésének műhelymunkájáról, lelkes kezdeményezéseiről sokat lehetne írni. Párt- alapszervezeteinkben a terjesztési felelősök mindennapi meggyőző apró munkáját kell első helyre tenni ennek sorában. De a félszáznál is több helyen megrendezett helyi könyvkiállítások, a KISZ gondozásában folyó „egy diák — egy könyv” akciók, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára való készülődés, a vetélkedők színes sokasága mind-mind idetartoznak. Becsülve a közreműködők sok százas seregének elismeréseket nem váró munkáját, a siker alapja kétséget kizáróan az a politika, amelyet pártunk vezetésével gyakorolunk, amelynek nyomán az a kiegyensúlyozott politikai légkör kialakult, amelyben jelenleg is élünk, élhetünk. Q politikai könyvnapok idei Békés megyei megnyitójára Szeghalmon kerül sor ma délután. A megnyitó helye évek óta — s már ez is hagyománnyá kezd lenni — a legeredményesebb politikai könyvterjesztői munkát végzők közül kerül ki. Így eshetett most a választás Szeghalomra. Enyedi G. Sándor