Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
IgUiUMTd 1977. november 23., szerda A halászteleki Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben a gyümölcs, zöldség és szőlőtermesztési szaknak 126 tanulója van. A hároméves tanulmányi idő után Pest megye, illetve a főváros termelőszövetkezeteiben helyezkedhetnek el szakmunkásként az itt végzett tanulók. Képünkön: a kerti traktorral való szántást ismertetik a tanulókkal (MXI-fotó, Fehér József felvétele — KS) HIHMWtnMMIMMIHHHMIHIHmHWMIMHMHHHMMHHIMHHHMMWIWW Műtrágyák féláron Az eddig eltelt időszak adatai azt bizonyítják, hogy az idén a mezőgazdasági nagyüzemek kevesebb műtrágyát vásárolnak az előirányzottnál. Emiatt egyes anyagokból nagy készletek halmozódtak fel, így például a pétisóból, vagy más néven mészamonsalétromból is. A gyáraknak és az AGRO- TRÖSZT-nek nagy gondot okozott az értékesítés, mert a 202 forintos mázsánkénti áron nem vásárolták a gazdaságok. A készletek csökkentéséért ezért kedvezményes akció kezdődött a héten. A mező- gazdasági nagyüzemek a hazai gyártású 28 százalék hatóanyag-tartalmú pétisót álA MEZŐGÉP békéscsabai gyára a KGST-szakosodáson belül ebben az évben kétezer darab kukoricacső-törő beta- karító-adaptert gyárt, főleg Lengyelország és Csehszlovákia részére. A szakosodás következményeként ennek a munkagépnek a készítése igen magas szintet ért el a gyárban. A kereslet is növekszik. Ennek megfelelően 1978-ban a békéscsabaiak mintegy háromezer adaptert készítenek, amelyből 1100 a hazai szükségleteket elégíti ki, a többi pedig KGST-or- szágok mezőgazdasági üzemeibe kerül. A csabai gyár hírneve azonban túlnőtt a szocialista reláción. Gyártmányaik megismerése alapján kereste lami támogatással, 50 százalékos áron vásárolhatják meg abban az esetben, ha meghatározott célokra használják fel. A kedvezmény a talajjavítási és legelőápolási célokra vásárolt műtrágyákra vonatkozik. Azért erre, mert ezekre a területekre szükséges leginkább a műtrágya. A legelők hozamnövelése különösen nagy fontosságú, mert az egyre gyarapodó szarvasmarha-állomány mind több és több takarmányt igényel. A gazdaságossági számítások bizonyítják, hogy a legeltetés a legolcsóbb takarmányozási eljárás, így bőségesen megtérül az erre fordított kiadás. A mostani 50 számeg a MEZŐGÉP Vállalatot az amerikai egyesült államokbeli Hesston-cég, mely soros silókukorica-betakarító gépeket gyárt. Az ehhez szükséges adaptereket a jövő évtől a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat is gyártja, mintegy 440 ezer dollár értékben. Az AGROTRÖSZT- ön keresztül értékesítendő adapterekből 1981-ig összesen ezer kerül nyugati piacra. Amint Szolnoki Béla, a MEZŐGÉP békéscsabai gyárának igazgatója elmondta, hálósterv alapján már folynak az előkészületek, s az első, az amerikai cégnek szállítandó adapterek jövő év januárjában készülnek el. Év végéig pedig összesen 250 darabot szállítanak ki. zalékos árkedvezmény az év végéig tart, utána január 31-ig 25 százalékos ártámogatással vásárolható a pétisó, de remélik, hogy a legelőkön nem lesz kampány- szerű a műtrágyázás. A jó terméseredmények nyilván meggyőzik majd a szakembereket az eljárás hasznosságáról. Érdeklődtünk a megyei AGROKER Vállalatnál, hogy milyen visszhangot váltott ki a rendelkezés. Mint megtudtuk, megyénk állami gazdaságai és szövetkezetei élénken és azonnal reagáltak. Kedd délig 6445 tonna mész- amonsalétromra érkezett be megrendelés, melyet azonnal továbbítottak a gyártó cégeknek. Mivel megyénkben mintegy 50 ezer hektárnyi legelő van, erre. 15 ezer tonnányi pétisó felhasználása lenne az ideális. Ez 3000 tonnával haladja meg a megyének eredetileg engedélyezett keretet, de a MÉM a cél érdekében minden korlátozást feloldott. A megyei AGROKER Vállalat a megyei tanáccsal és a növényvédő állomással együtt gyorsan intézkedett és még szombaton kiküldték a körleveleket a megye gazdaságainak. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy megyénk távol fekszik a műtrágyagyáraktól, ezért mindenképpen vasúton célszerű és gazdaságos szállítani. Ehhez azonban az kell, hogy a rendeléseket időben megkapják a gyárak. Egyébként még egy kedvezményt léptettek életbe a műtrágya-akcióval egy időben: azok a gazdaságok, melyek nem rendelkeznek a szükséges anyagi eszközökkel, azok műtrágya- vásárlásra kedvezményes hitelt kapnak. Amerikai cégnek készít adaptereket a MEZŐGÉP Gyorsuló fonóorsók Az utóbbi másfél évtizedben a textilipar jelentős technológiai, műszaiki fejlődésen ment át. Űj mesterséges rostokat kezdtek felhasználni, új feldolgozási módszereket vezettek be, attól függően, hogy csupán a korszerűsítés vagy pedig teljesen új gyártmányok bevezetése volit-e a cél. Egyik fő jellegzetessége e korszaknak az emberi munkja — ezen belül az igényesebb szakmunka — helyettesítése volt: ezt részben a gépesítés és az automatizálás fokozásával, részben az üzemi- szervezés javításával érték el. A gyűrűs fonás gyorsasága az utóbbi évtizedben megkétszereződött, s ez a folyamat tovább tart. Mindezt az automatikus leszed ők és más újítások teszik lehetővé. A konvencionális fonógépek kezelése még így is elég munkaigényes marad, ezen az autom|atikus fonal- kötözés tökéletesedése segíthet majd. Forradalmian új az úgynevezett open-end fonás, amely a gyűrűs fonásnál kétszerte termelékenyebb, egyes változatainál pedig az előfonásra sincs szükség. Az önsodratú fonása eljárás a gyapjúipar számára jelentett nagy fejlesztési lehetőségeket, mivel a hagyományos gépek sebességét tizenkétszeresen (!) múlja felül. A sodrat nélküli, ragasztóanyag alkalmazásával történő fonalgyártás még gyerékcipőben jár. Külön kell szólni azonban a rendkívüli módon fejlődő textúráit fonaltermelésről, amely elsősorban a végtelen szintetikus szálaknak adja meg a font fonalak több előnyös tulajdonságát. Ez utóbbiak felhasználója főképpen a kötő-hunkoló ipar. A fonóipar egészét tekintve világszerte megállapítható, hogy elsősorban a hagyományos gyártási eljárásokat javították meg igen nagy mértékben a gépsebesség fokozásával, az .automatikus műveletek kifejlesztésével. Megfelelő összhang, biztonságos termelés Voltak, akik néhány esztendeje még azt vitatták, érdemes-e fejleszteni a konzerviparunkat. Azzal érveltek, hogy a mezőgazdaságban egyre csökken a munkaerő, a zöldségtermelés gépesítése pedig lassan halad előre. Ez azzfai járt, hogy a mezőgazdaság nem képes kielégíteni nyersanyaggal a konzervgyárakat. A legutóbbi két esztendő termelési adatai (azt jelezték: valóban nincs összhang a konzervgyári kapacitás és a zöldségtermelés között. 1975-ben a konzervgyárak a tervezett zöldségnek csak 0 74 százalékát, és 1976-ban pedig 74,9 százalékát kapták meg a mezőgazdasági üzemektől. KONZERVEINK HATVAN ORSZÁGBAN Az idei esztendő hozta meg aztán a fordulatot és egyben a bizonyítékot: meg lehet teremteni a feltételeit a zöldségtermelésnek, s nem szabad belenyugodni abba, hogy az a fejlődés, amely a konzervgyártásban 1960 és 1973 között bekövetkezett, megtorpanjon. A konzervipar termelése ebben az időszakban ugyanis négyszeresére, hatvan országba eljutó exportja pedig hétszeresére növekedett. Mindezt figyelembe véve, a kormány tavaly ősszel határozatot hozott a zöldség- termelés fejlesztésére. Ez a határozat teremtette meg a feltételeit a termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének, s ennek alapján irányozta elő az idei terv a zöldségfélékkel hasznosított terület 10 százalékos, a zöldségfélék termelésének pedig 42 százalékos növekedését. BIZONYÍTÓ ESZTENDŐ Az idei esztendő bizonyított: az anyagi-műszaki feltételek megteremtése, a felvásárlási árak emelése alapvetően befolyásolja a termelési kedvet. Ez is közrejátszott abban, hogy az idén a zöldségfélékkel hasznosított terület a tervezettnél nagyabb mértékben, 16 százalékkal növekedett. És a közös erőfeszítések a termelés fejlesztésére ebben az esztendőben találkozott a kedvező időjárással is. így történt aztán, hogy a tervezettnél nagyobb termést takaríthatott be a mezőgazdaság zöldségből. Ennek köszönhető, hogy több zöldség jutott nemcsak belföldre, h|anem exportra is és a tervezettnél nagyobb mennyiségű kertészeti terméket dolgozhatott fel a tartósítóipar. Ám az idén az is kiderült, hogy nemcsak a nyersanyaghiány, hanem a bőség is akozhat gondokat. Az idén a legnagyobb nehézség amiatt keletkézéit, hogy szinte azonos időben érett be a zöldség óriási mennyiségben, s ez eddig soha nem tapasztalt betakarítási, felvásárlási csúcsokat okozott. Augusztus eleje és szeptember vége között egyszerre érett be (a paradicsom, a paprika, az uborka, a pritamin paprika és a vöröshagyma. Jellemző tény, hogy a konzervipar éves nyersanyagszükségletének 62 százalékát fedező termékmennyiséget két hónap alatt, kellett átvenni és feldolgozni. Kiderült: ilyen nagy mennyiségű zöldség fogadására és gyors feldolgozására a mai technikai szintjén képtelen a tartósítóipár. Nyilvánvaló tehát, hogy a kertészeti termékek termelésének fejlesztésével párhuzamosan erőteljes ütemben növelni kell a tartósítóipar kapacitását is. Csak így lehet megteremteni a termelői biztonságot, csak akkor lesz zavartalan a kertészeti termékek termelése és az ellátás, ha zökkenőmentes az áru fogadása, feldolgozása. Más szóval: akkor biztonságos a zöldségtermelés fejlesztése, ha a feldolgozó kapacitás még a jó időjárású esztendőben is alkalmas a felkínált áru fogadására. Vagyis összhangban van a nyersanyagtermelés és a feldolgozás. A mostani ötéves tervben a konzervipar 1,9 milliárd forintot fordíthat a kapacitás fejlesztésére, termelésének korszerűsítésére. Erre annál is inkább szükség van, mert ebben az ágazatban is munkaerőgondokkal küzdenek. TOVÁBBFEJLESZTENI AZ ELÖFELDOLGOZÄST Az idei esztendő arra is bizonyítékul szolgált, hogy mindkét félnek előnyös a termelési együttműködés. Az idén különösen sokat segített az a gyümölcsöző kapcsolat, amely több helyen a gyárak és a mezőgazdasági üzemek között az előfeldol- gozásban kialakult. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok paradicsomlé-ál- lomááai, a paprikacsumázó, gyümölcshámozó, -magozó üzemei nagyon sokat enyhítettek a gyárak munkaerőgondjain. Érdemes tehát az előfeldolgozást továbbfejleszteni, hiszen ezzel nemcsak a konzervipar kapacitása növekszik, hanem biztonságosabbá válik a mező- gazdasági termelés is, hiszen kevésbé kell tartani átvételi nehézségektől. Az igaz, hogy a tartósítóipar kapacitásának kiugró növelését, termelésének korszerűsítését nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Kétségtelen azonban, hogy az ütemet gyorsítani szükséges, épp az ellátás, az export és a mezőgazdasági termelés további erőteljes fejlesztése érdekében. Cserkúti Ferenc A közlekedés fejlődéséről beszélgettek a Penza Klub tagjai A békéscsabai Penza Klub november 21-i foglalkozásán Mázán László, a KPM Autófelügyelet mérnöke érdekes és színes előadást tartott. Ebben beszámolt azokról az élményeiről és tapasztalatairól, melyeket a négy és fél éves tanulmányi idő alatt a Szovjetunióban szerzett. Mint egyetemi hallgató, ő is részt vett a moszkvai autómérnöki intézet tervezőmunkájában, és azoknak a Moszkvics gépkocsiknak a kísérleti próbáin is, melyek napjainkban tömegével futnak a különböző országok útjain. A Kámai Autógyár évente 150 ezer tehergépkocsit gyárt. Ez a szám csak nekünk tűnik nagynak, ugyanis a Szovjetunióban égető gond a járműhiány. Ezért is kerül előtérbe az új sztrádák építése és a meglevő úthálózat korszerűsítése mellett a gépjárműgyártás rekonstrukciója. Szibériában viszont az óriási távolságok miatt csak a városokban van értelme az autók üzemeltetésének. Ott a közútinál sokkal kifizetődőbb a légi, a vízi, és a vasúti szállítás. Köztudomású — noha a Szovjetunió millió számra gyártja a személygépkocsikat —, hogy nem tapasztalható akkora „láz” birtoklásuk körül, mint nálunk. Metróval, trolibusszal, vagy taxival olcsón és gyorsan el lehet jutni a városok legtávolabbi részébe. A jégmotorozás és az autóversenyzés azonban igen népszerű sportnak számít a tanulók és az egyetemisták körében is. Ugyancsak közlekedési témáról beszélt Zentai Mihály, a vasúti villamos alállomás műszaki vezetője. Elmondta, hogy a Budapest—Lökösháza vonal villamosítása 1972-ben kezdődött, a magyar állam és a KGST közös beruházásaként. A felsővezeték-rendszer egy részét cseh szakemberek építették, és ez megfelel a nemzetközi előírásoknak. A gőz- és a Diesel-mozdonyoknál sokkal gazdaságosabb a villanymozdonyok üzemeltetése. A jelenleg 120 kilométer per óra sebességgel haladó gépek mellett megjelennek majd a V—63-asok. Ezek sebessége eléri a 160 kilométer per órát. —y—n Gátépítő gépóriások A nagyobb méretű építmények — felhőkarcolók, völgyzárógátak, hidak stb. — csak úgy születhetnek meg, ha az építőgépek fejlesztését sem hanyagolják el. A nagy vízépítési műtárgyak létesítésénél nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a különféle daruk. Közülük is talán legérdekesebb az önemelő toronydaru, amelyet a rendkívül magas völgyzáró gátak építésénél alkalmaznak. Segítségükkel elméletileg korlátlan magasságú gát építhető. A kábeldarukat kezdetben csak a betonvasalás beemelésére, később betonozásra is használták az építkezéseken. Utóbbival kapcsolatban azonban újabb követelmények jelentkeztek, éspedig meg kellett szüntetni a hatalmas konténerek ürítésekor keletkező rendkívül veszélyes lengést. Ezt a haladási és emelési sebességek növelésével, valamint a konténer töltésének korszerűsítésével érték el. A kábeldaruk , haladási és emelési sebessége ma már 10—12, illetve 5—6 méter másodpercenként. Hosszú ideig sok gondot okozott a friss beton szállítá-. sa, ugyanis az — különösen rossz útviszonyok esetén — könnyen szétosztályozódik. Ma már olyan óriás beton- szállító járműveket használnak, amelyeknek teknőalakú billenőtartálya a szokásosnál kisebb alapterületű, de magasabb (a friss betonhoz még kötéslassító és a vízkiválást megakadályozó adalékokat is kevernek, így a szállítási távolság is növelhető). A tartály 90 fokkal elforgatható, így a jármű nemcsak hátra, hanem oldalt is üríthet. A nagy vízépítési munkáknál darura függesztett vagy önjáró kivitelű mélyvibrátorokat alkalmaznak a beton bedolgozására, tömörítésére.
