Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
1977. november 22., kedd * Vetőmag Orosházáról Űtnak indul a tisztítandó vetőmag Űtra kész zsákok a raktárban Veress Erzsi képriportja Évi 700 vagon vetőmagot tisztítanak, osztályoznak és fémzárolnak a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat orosházi üzemében. A termelő partnergazdaságokból beérkező, tárolt vetőmag a város fölé magasodó épület ötödik szintjén indul útnak és emeletenként tisztul, finomodik. A durva rostától a fotocellás válogató automata gépsorig minden megtalálható itt. Ha mégis marad más formájú és színű mag a fajtiszta vetőmagok között, azokat : ügyes asz- szony kezek válogatják ki futószalag mellett. A teljesen kész, szabvány szerint csomagolt zsákokat kötik vagy géppel varrják le és fémzárol- ják. Fontos állomás a laboratórium, ahol a különféle magvak kom- dícióvizságlatát végzik. A készárura'ktárbam emeletmagasságig sorakoznak a zsákok. A vagonba rakást az elektromos targoncák könnyítik meg az itt dolgozó emberek számára. Kiskunhalas, Kiszombor, Battonya Újabb kőolaj- és földgázlelőhelyeket tárnak fel ' Lesz-e elegendő olajunk, földgázunk, milyen újabb lelőhelyeket tárunk fel? — erről adtak tájékoztatót az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél. — Mint ismeretes, hazánk kőolajszükségletének mintegy háromnegyedét zömében a Szovjetunióból szerezzük be — mondta Antal Lajos főosztályvezető. — A további mennyiséget devizáért kell importálni. Rendkívül fontos ezért a hazai termelés, amely valamivel több mint kétmillió tonna évente. Mivel egyes lelőhelyek néhány év múlva kimerülnek, már most elő kell készíteni a közelmúltban felfedezett új szénhidrogéntelepek kiaknázását. Ez — a készülő beruházási program szerint — 1980-ig mintegy hárommilliárd forintos beruházással történik. Az első és legfontosabb a Kiskunhalas és térsége. Itt fedezték fel a hetvenes évek első felében az ország egyik legjelentősebb szénhidrogén-lelőhelyét. A kísérleti próbatermelés már megkezdődött. A program szerint a termelőkutak mellett olajgyűjtő állomás és gázelőkészítő üzem létesül itt. A kőolaj szállítására vezetéket építenek, amely az Algyő— Szászhalombatta vezetékhez kapcsolódik, s a dunai kőolaj- finomítóhoz szállítja az értékes anyagot. A kiaknázásra kerülő mezők a jövő év őszétől földgázt adnak Kiskunhalasnak, majd 1979. októberétől Bajának is. Értékes szénhidrogénmező van Ferencszállástól keletre, Kiszombornál, Kaszapertől délre és Battonya térségében. Ezek egy része határmenti területre esik, így a szomszédos országokkal aláírt együtt, működési szerződés alapján végzik a kiaknázást. A kőolaj innen is Algyőre kerül. Olajgyűjtő állomások helyett hazai gyártmányú szánra szerelt, mozgatható gyűjtőberendezéseket létesítenek, s ezek az olaj kitermelése után, más területen ismét fel- használhatók. Mintegy 350 millió forintos beruházással újabb — az úgynevezett Pannon-kori — telep kiaknázását készítik elő Algyőn. Ez a jelenleginél mélyebben és magasabban húzódó olajat adó rétegek között van. — Egyéb beruházások? — Ismét termel majd a Zalamura-réteg. Itt már évekkel ezelőtt befejeződött az olaj elsődleges kitermelése. Akkoriban a készlet 30— 35 százalékát lehetett kiaknázni. Most egy másodlagos termelési módszerrel, az úgynevezett széndioxidos eljárással további, számottevő olaj- mennyiséget nyerhetünk. Budafán gázmezőket aknázunk ki, Szánkon pedig egy kompresszorállomás létesítésével fokozzuk a földgáz termelését. A kormány által jóváhagyott fejlesztési program eredményeként e mezőkről a 80-as években összesen 8’5 millió tonna kőolajat és 4,7 milliárd köbméter földgázt nyerünk. Tőke Péter Nem csak a néhány deci üzemanyagért Egyre többet hallunk, olvasunk arról, hogy milyen nagy jelentőségű napjainkban az energiatakarékosság. Földünk egyre szegényebb lesz energiahordozókban. Ezért kell komolyan vennünk minden olyan javaslatot, újítást, ami segítségünkre lehet abban, hogy ezt a gondot enyhíteni tudjuk. „Az energiahordozókkal történő takarékos gazdálkodás fokozása, az energiatakarékossági mozgalom kiszélesítése, a gépjárművek fajlagos energiafelhasználásá- nák csökkentése érdekében a Volán Tröszt energiamegtakarítási versenyt hirdet a Volán-vállalatok és a tehergépkocsi-, valamint autóbusz-vezetők részére...” (Részlet a Volán Tröszt értesítőjéből.) Plenter Antal 33 éves gépkocsivezető. — Hét éve dolgozom a Volán 8. sz. Vállalatnál, Orosházán „járom az utam” helyközi járaton. A vállalat javasolt a versenybe Való benevezésre. Deák János, a vállalat energiagazdálkodási csoportjának vezetője: — Miután megkaptuk a tröszti felhívást, több ezer kartont kellett átböngésznünk ahhoz, hogy az energiamegtakarításban legjobb eredményt elért gépkocsivezetőket kigyűjtsük. Ennek alapján heten indultak Nyíregyházán, a területi versenyen. Itt Plenter Antal második helyezést ért el. — Lehettem volna az első is — szólal meg ismét a fekete hajú fiatalember —, ha nem teherautón kellett volna indulnom. Az autóbusz után persze hogy szokatlan volt. Deák János: — A hét versenyzőnkből négyen a jutalmazottak között volnak, hárman jutottak tovább az országos döntőbe. Plenter Antal: — Az országos döntőn húszán mértük össze „tudásunkat”. Megadott időre és terepen ; rutinpályán mérték a kocsik fogyasztását. Ismét pechem volt, mert a versenyszabályok értelmében nem buszon, hanem teherautón kellett a gyakorlatokat végeznem. így „csak” az ötödik helyet tudtam megszerezni. Az igazsághoz tartozik, hogy örülök én ennek a helyezésnek. Az a véleményem, hogy vállalaton belül is versenyben kellene lennünk egymással, nemcsak a fogyasztás csökkentése miatt — bár az elsődleges cél az —, hanem a sikerélmény miatt is. Egyébként az erkölcsi elismerés mellett 4500 forintos pénzjutalmat kaptam, amit a Volán Tröszt vezér- igazgatója adott át. A sots kegyes volt hozzám. Alighogy túljutottam a versenyizgalmakon, drukkolhattam az első nagy családi eseménynek is: megszületett a fiam! Béla Vali Állattenyésztési tudományos napok Hogyan adhatunk több húst a népgazdaságnak? — erre kívánnak válaszolni a szakemberek a november 23—24-én Budapesten megrendezésre kerülő XI. állat- tenyésztési tudományos napokon. Az állattenyésztés gazdaságossága elsősorban a helyes takarmánygazdálkodástól függ, a takarmányok termesztésében és ésszerű fel- használásában, a rétek és legelők hasznosításában perejlenek. Különösen a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdaságok és termelőszövetkezetek — áttérve a nagy hozamú gyepterületre alapozott tartási módokra — használhatják ki a jelenleginél sokkal jobban mezőgazdasági területeik természeti adottságait. A rendezvénysorozat bevezető előadásában Váncsa Jenő miniszterhelyettes a ma legkorszerűbb takarmánytermesztési, tartósítási, feldolgozási és felhasználási módszereiről beszél. II kemizálás és Az MTESZ megyei tagegyesületeinek heti programjában ezúttal a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Hidrológiai Társaság ígéri a legérdekesebb eseményeket. Az előbbi szakembered pénteken délután, a megyei gyógyszertári központban arról tanácskoznak, milyen hatással, következményekkel jár — járhat — a mezőgazdaság kemizálása, illetőleg hogyan lehet ezt — beleértve a kisgazdaságokat is — az egészségünkre ártalmas következmények nélkül megoldani. Mint ismeretes, a nagyüzemi termelés körülményei közt előfordulhat, hogy a műtrágyákat, védekezőszereket helytelenül, meggondolatlanul használják, nem törődnek a munka- védelmi szabályok betartásával; a háztáji és kisegítő egészségünk gazdaságokban pedig — egyebek közt — a permetezésnél szükséges várakozási idők be nem tartása okoz gondot. Mindezekről dr. Kékes Szabó András, a Szegedi Orvostudományi Egyetem adjunktusa beszél, szavait dr. Csajtai Miklós, a Szegedi Egészségügyi Szervezéstani Intézet adjunktusa — kertészmérnök — egészíti ki további megfontolandókkal. Nem kevésbé jelentős kérdésről lesz szó a vízügyi szakemberek ankétjén csütörtökön, a békéscsabai Technika Házában. A Békés— Csongrád megyei regionális vízellátó rendszer kialakításáról Gerhart József, a Vízgazdálkodási Intézet munkatársa beszél. Egy további esemény: szerdán megbeszélést tart az MTESZ megyei ügyvezető elnöksége. Kovácsházi paprika — fália alatt A budapesti Kertészeti Egyetem intenzív paprikatermesztési tanfolyama legutóbb Békés megyében Med- gyesegyházán tartotta a gyakorlati foglalkozást. Most, november 24-re, csütörtökre az egyetem soroksári kísérleti telepére hívják meg a tanfolyam résztvevőit, ahol a paprikatermesztők megismerkedhetnek a termesztés legkorszerűbb módszereivel. Szó lesz ezen a napon a kovácsházi paprika fólia alatti hajtatásával kapcsolatos tudnivalókról, a sűrű ültetésű szőnyegpaprika termesztésének technológiájáról és a tápanyag-utánpótlás őszi feladatairól. I Kézi válogatás Csíraképesség vizsgálata Fotocellás gépsor Levarrják a zsákokat
