Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
1977. november 22., kedd A műbőrök nem véletlenül váltak oly népszerűvé, és kedveltségük a hűvös őszi napokon csak fokozódik. Egy sor tulajdonságukban már felveszik a versenyt a valódi bőrökkel, kopásállóságuk jobb is a természetes anyagoknál. A jó minőségű műbőrök rugalmasak, s a magasabb-alacsonyabb hőmérsékletet is jól bírják: nem vesztik el a tartásukat, s nem is repedeznek. A technológia fejlődése tette lehetővé, hogy- hovatovább már a szakembér> sem tudja sokszor egyszerű ránézéssel megállapítani: valódi vagy műbőrből készült a holmi. Az árcédula azonban eligazít, hiszen a műbőr lényegesen olcsóbb. A kabátok közül az 1220 forintos „férfikabát (a Május 1. Ruhagyár , terméke) minőségét egyenletesen kiválónak tartják a szakemberek. Bár csak „jó” minősítésű, mégis említésre méltó a Béke Ruhaipari Szövetkezet kabátja, legfőképpen az ára okán: 795 forintba kerül. Tekintve, hogy a műbőr kabátok között a legolcsóbb, s ez jó minőséggel párosul — megszolgálja az árát. (Sajnos, az is igaz, hogy szabása több évtizedes divattervezést követ...) Művelúrból készül s divatos szabású az 1060 forintos kabát (a Béke Ruhaipari Szövetkezet terméke), csakhogy tartóssága a Nagyító minősítése szerint csak „még megfelelő”, a KERMI laboratóriumi vizsgálatai során a koptatópróbával szemben a művelúr alapanyag nem bizonyult túlságosan ellenállónak. Bár e kabát kivitele kiváló, mégis félő, hogy a „rendeltetésszerű használatban” nem nyeri el gazdája dicséretét a zsebeknél, hajlatoknál könnyén megkopó kabát. A szafari — az utóbbi évek egyik legelterjedtebb ruhadarabja. Ezek között is lehet kiválót találni, állítja a Nagyító, hiszen a Május 1. Ruhagyár 1400 forintos szafarija kiválóan vizsgázott. A Május 1. Ruhagyár egy másik szafarizakója már nem szerepelt ilyen jól, minősége és minősítése közepes, pedig 100 forinttal többe kerül! Az ár tehát nem mindig tükrözi a minőséget... A ruhaipari szövetkezet 1100 forintos kamaszszafarija, illetve 931 forintos bakfisze- kéje (hogy a lányokról se feledkezzünk meg) csak közepes minőségű, elsősorban viszonylag gyenge tartóssága miatt. Sz. I. A községi tanács és az ÁFÉSZ összefogásával épül Dévaványa nagyközség központjában ez a kétszintes létesítmény. A földszinten nagy alapterületű ABC-áruház, míg az emeleti részen orvosi, illetve pedagóguslakás kap helyet Fotó: Balkus Imre MMtMMMHHMHVWMMHMMMHHtMMWHMMHHMtmWMmUMHUUWVVHm Nemzetközi együttműködésben elemzik a munkásutánpótlás helyzetét Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében az ifjúság és társadalom kutató csoport 1976—1980-as középtávú kutatási tervében egy sor olyan vizsgálat szerepel, amelyet nemzetközi együttműködésben valósítanak meg. A nagyszabású vállalkozásokról Gazsó Ferenc, a kutatócsoport vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, az NDK és Magyar- ország tudományos akadémiái néhány évvel ezelőtt létrehozták a munkásosztállyal összefüggő kérdéseket elemző közös munkabizottságot. Jelenleg hat témában kutatnak nemzetköz zi összefogással. A munkásifjúság fejlődését, a munkásutánpótlás kérdéseit elemző munka irányításával, összehangolásával intézetünket bízták meg — mondotta Gazsó Ferenc. Hazánkban csaknem egymillió ifjúmunkás él. A 15— 25 éves korosztály kétharmada ifjúmunkás. Fejlődésük irányát döntően a munkásosztály egészének fejlődése határozza meg. A munkássá válás Széles társadalmi alapon szerveződő folyamatában kifejezésre jutnak hazánk gazdasági-társadalmi fejlődésének főbb jellemzői csakúgy, mint kulturális, társadalmi hagyományaink. Gazdaságunk szerkezetéből és a társadalmi munkamegosztás . jelenlegi fejlettségéből adódik, hogy minden öt munkakörből négy fizikai és egy szellemi. Biztató adatok jelzik, hogy fiatal munkásnemzedékünk alapműveltsége meghaladjá a munkások egészének átlagos szintjét. Az utóbbi csaknem két évtizedben hozzávetőleg 700 ezer új szakmunkás lépett a termelésbe. A felnőtt- oktatásban átlag minden ötödik ifjúmunkás vesz részt. A fiatal szakmunkások egy része — a magasabb képzettség birtokában — viszonylag rövid idő alatt tud alkalmazkodni a munka műszaki színvonalának változásaihoz, gyorsan elsajátítja a modern technika kezeléséhez nélkülözhetetlen ismereteket. — A kutatócsoport középtávú tervében szerepel a társadalmi struktúra és az oktatási-képzési rendszer összefüggéseinek tudományos igényű feltárása. E témakör beható vizsgálatát indokolttá teszi, hogy hazánkban napirenden szerepel a közoktatási rendszer távlati fejlesztési koncepciójának kimunkálása. A többi között foglalkozunk azzal, hogy közoktatási rendszerünknek hosszú távon milyen társadalmi-gazdasági funkciókat kell betöltenie, továbbá kiterjedt vizsgálatokat folytatunk a még fellelhető társadalmi-művelődési egyenlőtlenségek típusainak feltárására. Mi újság Mezögyánban? Ezekben a napokban a mezőgyániakat leginkább az foglalkoztatja, hogy a helyi ÁFÉSZ egyesül a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ-szel. November 21—22-én részközgyűlést tartanak a községben, amelyeken megválasztják a helyi intéző és ellenőrző bizottságokat. Közös ügyintézőt kap majd Mezőgyán Geszttel, aki az intéző bizottságok munkáját irányítja, fogja össze. A következő napokban régi vágyuk teljesül, a közigazgatásilag Mezőgyánhoz tartozó Nagygyanté lakóinak 250 ezer forint értékben és jelentős társadalmi Munkásőrök lesznek Befejezéséhez közeledik a fiatal munkásőrök előképzése, amelyek ezekben nak megyénk valamennyi munkásőr-egységében. Képünkön a gyulai Kun egység fiatal munkásőreit oktatja Fekete Szűcs Ferenc a hetekben foly- Béla munkásőr- Fotó: Béla Ottó összefogással elkészült a gázpalack-cseretelep, amelyen 40 palackot tudnak tárolni, illetve árusítani. Nagy szükség volt erre, hiszen az itteni háztartásokban is egyre nagyobb teret hódít a korszerű, modernebb fűtési mód. A nyáron készült el, de gyakorlatilag mostanában vették birtokukba a községben tanuló általános iskolások a jól felszerelt tornatermet, amelynek létrehozására 900 ezer forintot fordítottak. Ezzel 230 itt tanuló gyermek testedzése valósul meg a téli hónapokban. Nagy az építkezési kedv az itt élő cigány családok körében. Az idén hat család épített új házat, három család pedig vásárolt családi otthont. Mezőgyán területén 380 cigány él, a község vezetői szerint jól beilleszkednek a közösség életébe, nagy részük állandó munkahellyel rendelkezik. Az elmúlt hónapokban újabb utcákat — Széchenyi, Táncsics — láttak el vezetékes ivóvízzel. A belterületeken ezzel gyakorlatilag megoldódik a vezetékes ivóvízellátás. Sajnos, ez nem mondható el a kis me- zőgyáni részről, bár az ott lakók körében is megvan az igény a vezetékes ivóvízszolgáltatásra. Ehhez azonban új kutat kellene fúrni a meglevők mellé, mert a jelenlegiek kapacitása nem teszi lehetővé az új községrész igényeinek kielégítését. A Szellőző Művek sarkadi gyáregysége Nagygyantén meg szeretné vásárolni a volt kastélyt és magtárépületet, ahol kihelyezett részleget kíván üzemeltetni. Várható, hogy Mezögyánban, ahol még van szabad munkaerő, főleg nők részére kedvező visszhangra talál ez a törekvés, és lesz elegendő jelentkező az új munkahelyek betöltésére. áruvizsgálat Zeke, szafari, kabát—műbőrből ■{2H23SS3 Ebéd az iskolásoknak jyárak, üzemek elemi kötelességüknek tartják, hogy gondoskodjanak dolgozóik munkahelyi étkezéséről. Nemcsak megszervezik az étkeztetést, hanem a költségekhez is hozzájárulnak. Vajon miért nem vált ez hasonlóképp természetessé az iskolákban, miért nem kapnak ebédet a diákok? Illetve: miért csak korlátozott számban kaphatnak? A fővárosban, ahol az ország egyetlen szakvállalata, a Gyermekélelmezési Vállalat működik, még úgy-ahogy ellátják az iskolásokat. Nem teljesen, hiszen jelenleg csak azoknak jár ebéd, akik beiratkoznak, illetve akiket fölvesznek a napközibe is. Más városokban, községekben mostohább a helyzet; összességében az általános és középiskolásoknak körülbelül egyharmada részesül közétkeztetésben. Holott a gyerekek számára különösen szükséges lenne ez a szolgáltatás, elvégre kevésbé tudnak gondoskodni magukról, mint a felnőttek. A meleg étel hiányának vannak objektív okai is. Ilyen például az, hogy az iskolákban nincsenek konyhák, de gyakran még ebédlők sem, ahol a másutt főzött ételt a gyerekek elfogyaszthatnák. Megoldás mégis akadna, ehhez azonban a szubjektív feltételeket kellene megteremteni: a tantestület, az iskola- igazgató fokozottabb törődését, gondoskodását. A többi között erre i$ számított, épített a Minisztertanács, amikor úgy döntött: 1980-ig 45—50 százalékra kell növelni a szervezett étkezésben részt vevő diákok arányát. A kormányhatározat végrehajtásáról a napokban együttes irányelvet adott ki a Belkereskedelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, amely — a többi között — ugyancsak a pedagógusok aktívabb közreműködését igényli. Arról van ugyanis szó, hogy akad egy átmeneti, de kézenfekvő megoldás, amely a tantestület közreműködése nélkül keresztülvihetetlen. Az iskolák nagy részében nincs konyha, ebédlő, akad viszont sok jó étvágyú gyerek. Másrészről a városokban, községekben vannak nyilvános vendéglátóhelyek — konyhák, éttermek — délben tekintélyes szabad kapacitással. Ahhoz, hogy ez a kettő — a kereslet és a kínálat — összetalálkozzék, nem kellene más, mint hogy a tantestület megszervezze az ebéd árának befizetését, a pénzt eljuttassa az étterembe, és egy-két vállalkozó szellemű pedagógus elkísérje a diákokat ebédelni. Egyszerű, de mégsem köny- nyen keresztülvihető. Akadnak ugyanis tanítók, tanárok, igazgatók, akik úgy vélik: ez meghaladja munkaköri kötelességüket. Igaz, nem könnyű dolog gyerekcsapatot forgalmas utcán kísérni, nyilvános étteremben felügyelni, de még nehezebb sok százezer szülőnek egyenként, családonként megoldani a kicsik ebédeltetését. Azoknak a szülőknek, akik ebédidőben nem lehetnek otthon, nem főzhet nek és nem is melegítheti!« föl az elkészített ételt iskolás gyerekük helyett. A tantestület, a pedagógusok jó szándékára, aktivitására tehát nagy szükség van. Rajtuk múlik egy másik, az irányelvben szereplő javaslat megvalósítása is. Eszerint azokban az iskolákban, ahol több étkezőhely van mint amennyi napközis gyerek, lehetővé kell tenni, hogy a napközibe nem járók is ebédelhessenek. Mint az egyetemek, főiskolák menzáin. A határozat egyébként gondoskodik arról, ' hogy idővel szerte az országban olyan, nagy báziskonyhák, önkiszolgáló éttermek épüljenek, amelyek a menü összeállításában is tekintettel lesznek az életkori sajátosságokra és megfelelően kiszolgálják a diákokat. |z építkezésekhez azonban pénz és idő kell. Addig a szülők és a gyerekek a tantestületektől várják a fokozottabb gondoskodást. A pedagógusok viszont mindenütt számíthatnak a helyi tanácsok segítségére, melyeknek feladatuk a vendégek és a vendéglátók igényeinek összehangolása. Gál Zsuzsa Magyar orvos világsikere Disszertáció — eszperantó nyelven A japán Shinoda profesz- szor 1973-ban alapította azt a díjat, melyet az eszperantó orvos-világszövetség évente annak ítél, aki magas szintű tudományos munkát eszperantó nyelven készít el. Az odaítélésről az eszperantisták kongresszusa dönt. Az idén magyar orvos kapta a Zamenhof arcképével díszített plakettet és a jutalmat. Dr. Megyeri József nyíregyházi kórboncnok, aki immár évek óta a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban dolgozik, mint szakértő, egy ritka szívburokda- ganatról írta disszertációját. A gyakorlatában előfordult rendkívüli eset leírása, a világ más hasonló eseteivel való összehasonlítása kiváló tudományos felkészültségről tanúskodott, így a Rejkjavyk- ban megrendezett kongresz- szus az ő munkáját találta a legjobbnak. A magás nemzetközi elismerést kifejező díjat eddig négy alkalommal adták ki, s dr. Megyeri személyében a második magyar részesült e kitüntetésben. A szabadságát itthon töltő orvos elmondta: régen foglalkozik az eszperantóval, amely az idén 90 éves. Tapasztalatai szerint ez a nyelv kiválóan alkalmas mind az egyszerű emberi kapcsolatok megteremtésére, mind a tudományos munkák közreadására. Az a tény, hogy az eszperantóban az egyes tudományágak szókészlete, nomenklatúrája egységes, a félreérthetőséget is rendkívüli módon csökkenti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az orvosok körében népszerűvé válik az eszperantó. A nemzetközi tanácskozásokon egyre több helyen vezetik be, mint hivatalos nyelvet. A Jemenben dolgozó magyar orvos azt is kifejtette: külföldön dolgozók számára olyan könnyebbséget jelent, amit egyetlen más nyelv sem szárnyal túl. Dr. Megyeri Józsefet most azzal bízták meg, hogy a kórbonctan eszperantó szókészletét állítsa össze. bürget
