Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
1977. november 22. kedd o IZI jUUKTiTt} Kötelességek és lehetőségek emzetközileg egyre sűrűbben támaszkodnak , összehasonlító vizsgálataikkor a szakemberek új alappontra, s ez a mérlegelésbe bevont országok gépiparának fejlettsége. Tapasztalati tény: a gazdasági növekedés fokozza a gépipar súlyát, a termelő ágazatokon belül, mégpedig úgy, hogy mind nagyobb szerephez jut a belső kooperáció, s a részvétel a nemzetközi munka- megosztásban. Jellegénél fogva elsősorban a gépipar a legkorszerűbb technika, technológia igénylője s egyben kitermelője, az itt megvalósuló gyártás- és gyártmány- fejlesztés alapvetően befolyásolja más népgazdasági területek haladását. Tavaly hazánkban a szocialista ipar bruttó termelésének több mint 27 százalékát adta ' a gépipar, 1970-ben 25 százalékát; a növekvő részesedés siker és — újabb kötelességek hordozója. Az ötödik ötéves tervben a gépiparnak 36-37 százalékkal kell növelnie az árukibocsátást. Kötelességek és lehetőségek társítása — ma a gépiparban ez a munka vezérlő élve. A bruttó termelés 1970 és 1976 között 70 százalékkal növekedett, miközben a foglalkoztatottak száma mindössze nyolc százalékkal lett nagyobb; a termelésbővítés döntő részét tehát a - termelékenység ja- . vulása fedezte. A kiindulópont ezek szerint biztató. Csakhogy ne feledjük: a termelési szerkezet eddig elsősorban a központi fejlesztési programok és a gazdaságtalan export visszaszorításának hatására változott. Igaz, a jövőben is nagy szerepet játszanak a központi döntések, de egyre nagyobb jelentősége lesz annak, mi történik a vállalatoknál. Továbbra is vezető terület marad a gépiparban a közúti járműgyártás, a számítás- technikai eszközök előállítása, az erősáramú termékek kibocsátása, de úgy, hogy itt is, a többi részterületen is mind bel-, mind külföldre magasabb műszaki színvonalú termékeket kell előállítani. A középtávú tervidőszakban a belföldi értékesítés a termelésnél lassabban növekszik, azaz a bevételi előirányzatok teljesítésének a kivitel dinamikus bővítése a feltétele. Ez pedig kemény próba minden gyártó számára, hiszen — például — a nem szocialista országokba történő szállításokat az 1975. évi kétszeresére kell bővíteni. Vélhetnénk, éppen elég ennyi teendő, s ekkora feladat. Valóban sok — ám az üdvösséghez kevés. Azért, mert a termelés, a kivitel mennyiségi vagy értékalapján számított bővülése elválaszthatatlan másfajta, szerteágazó teendők seregétől. Nagy tempójú fejlődésről tanúskodik például, hogy a számítástechnikai eszközök előállítása 60—70, az elektronikus alkatrészek kibocsátása 120—130, a szerszámgépek termelése 60—65 százalékkal . növekszik a jelenlegi tervidőszakban, s 1980-ban már 25 millió gördülőcsapágyat vár a termelőktől a felhasználók tábora. Ezek az adatok azonban elvesztenék értelmüket, ha nem sikerülne a gépesítés programját végrehajtani, ha nem gyorsulna meg — főként az elő- regyártásban és az alkatrészek megmunkálásában — az automatizálás, ha nem csökkenne a fajlagos anyag- és energiafelhasználás. Ma évente nyolc-tíz százalékkal emelkedik a gépiparban a gépek, berendezések érték alapján számított állománya. Ugyanakkor tavaly az értéktelenné nyilvánított állóeszközök több mint a negyedét tették ki a teljes gépparknak; a fejlődés belső feszültségektől terhes. Ezek enyhítése csak akkor érhető el, ha a lehetséges ütemben kicserélik a gépeket és a korszerű eszközöknek megfelelő technológiát alkalmaznak. Ez a feladat olyan területeket érint, mint — mások mellett — a fényforrásgyártás, a szerszámgépek előállítása, a vákuum- technikai gépgyártás, az or- vosiműszer-gyártás, a kábel- gyártás. A jogos kérdésre, kifizetődik-e mindez, egyetlen, kiragadott példát: a fényforrásgyártás, a technológiai rekonstrukcióknak köszönhetően háromszorosára növeli tőkés eladásait, s termékei ma is a leggazdaságosabban értékesíthető gépipari cikkek közé tartoznak ... A technológiai rekonstrukcióhoz szorosan kötődik olyan specializált üzemek hálózatának kialakítása — így az .integrált áramkörök, az elektronikus alkatrészek, a kötőelemek, a porkohászati alkatrészek, öntvények, kovácsolt áruk, szerszámok, törpemotorok előállításában —, amelyek termelékenyen, gazdaságosan, tehát nagy tömegben látják el a kívánt részegységekkel, alkatrészekkel az ugyancsak specializálódott, a komplett gépipari termékek gyártóit. n ázlatos helyzetképet rögzít csupán a papír, s mégis, bonyolultnak tűnik; a gépipar ilyen bonyolult kölcsönhatásban áll a gazdaság többi ágazatával, s ez magyarázza döntő szerepét a gazdasági fejlődésben. Érthető, indokolt csupán ezek ismeretében is a megkülönböztetés, a válogatás követelménye, azon gépipari területek előnyben részesítése, kiemelt fejlesztése, amelyek verseny- képes termékeket állítanak elő, s ahol a fejlesztés tudományos, műszaki háttere szilárd. Lázár Gábor Ady-emlékmüsor Szarvason Ma délután 4 órától a DATE Szarvasi Mezőgazda- sági Főiskolai Karának 1. sz. előadótermében Ady- eentenáriumi ünnepséget rendeznek Szarvas város párt-, állami, társadalmi szervei, közművelődési intézményei és tanulóifjúsága. Kiss Ferenc irodalomtörténész mond ünnepi beszédet, majd az óvónőképző és a mezőgazdasági főiskola énekkara, szólistái, versmondói Ady Endre műveiből adnak elő. A műsorban közreműködnek még a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola tanulói is. Új Orion tv-késziilék Még az év végéig, várhatóan karácsony előtt az üzletekbe kerül az Orion-gyár új televíziócsaládjának alap- készüléke, az AT 961-es típus, Uranus néven. Ez lesz a magyar ipar első teljesen tranzisztorizált, nagy képernyős készüléke, ilyen megoldással eddig csak a hordozható és minitévéket gyártották. Lévén teljesen tranzisztorizált az Uranus, villamos energia fogyasztása mintegy a fele az eddigi Orion-gyártmányokénak és hibalehetőségei is lényegesen kisebbek. Az AT 961 és az azt követő, később forgalomba keíülő sensoros és luxuskivitelű típusok Modul elemekből épülnek föl, ily módon a szervizek a hibás alkatrészt elemenként kiemelhetik és a javítás idejére pótolhatják. Ugyancsak a közeljövő hazai híradástechnikai választékát bővíti majd az Orion saját fejlesztésű három új hangdoboza is. A 25, 35 és 60 wattos hangdobozok a legkorszerűbb műszaki szintet képviselik, Hi-Fi-rendszerű- ék és az eddigi típusoknál modernebb formájúak. Bár a gyár korábbi hangdobozainál többet tudnak, fogyasztói áruk változatlan marad. Karácsonyig a HS 100-as és a HS 400-as, azaz a 25 és 60 wattos hangdobozok kerülnek forgalomba, a harmadik új típus csak a jövő évben lesz kapható. öt Ikarusz 280-as, csuklós autóbusz érkezett a megyeszékhelyre, a Volán 8-as Vállalat megrendelésére. Az egyenként 117 férőhelyes, három ajtós autóbuszból kettő Újkígyós, egy Szarvas, egy Gyula, és egy Orosháza lakosainak kulturáltabb utazását szolgálja majd Fotó: Béla Vali n legjobb szövők Győrben Az elmúlt vasárnap bensőséges hangulatú családi ünnepségen köszöntötték Ke- vermesen Móga Jánost, aki éppen ma százéves. Kevermes legidősebb polgárát először a tanácselnök, Domsik Jánosné üdvözölte, majd az úttörők verssel és virággal köszöntötték az idős embert, akit ajándékokkal halmoztak el. A községi Hazafias Népfront elnöke dr. Mányai Tibor 100 szál gyertyával feldíszített hatalmas tortát adott át, a helyi termelőszövetkezet — amelynek tagja volt — egy kényelmes az országos versenyen fotellel kedveskedett. Ajándékkal lepte meg a nőbizottság, a Vöröskereszt, a takarékszövetkezet, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ. Kedves pillanat volt, amikor a Ke- vermesen élő Takács Marika, az ország tízmilliomodik állampolgára szegfűcsokrot adott át Móga Jánosnak. Köszöntötte a százévest hat gyermeke, 22 unokája, 33 dédunokája és két ükunokája is. Képünkön Takács Marika nyújtja át a tisztelet virágait. Fotó: Béla Ottó Zeneiskoláink különböző tanszakon tanuló növendékei évente találkoznak és versenyeken mérik össze tudásukat. A hegedűsök II. Koncz János országos zeneiskolai hegedűversenye 1977. november 24-től 27-ig zajlik majd Szombathelyen. A versenyen Békés megyéből hárman vesznek részt. Az első korcsoportban Fejes Tamás (tanára Bodon Hona) a békési és Török Ildikó (tanára Muzsik Ibolya) az orosházi zeneiskola növendéke. A második korcsoportban Sovány Erzsébet (tanára Nagy Ágnes) a szarvasi zeneiskola tanulója képviseli Békés megyét a szombathelyi országos versenyen. Ezeken az országos találkozókon — már hagyom--- nyosan — megyénk sok alkalommal ér el jelentős sikereket. A fiatalok eredményei a zeneiskolákban folyó oktató-nevelő munka magas színvonalát is bizonyítják. Tegnap délután, a működésének 30. évfordulóját ünneplő békéscsabai zeneiskolában nyílt napot tartottak. Képünh^Tóth István hegedűtanár és tanítványa, Megyeri Erika, a 2. sz. Általános Iskola harmadik osztályos tanulója. Erika édesanyja részt vett a tanítási órán Fotó: Martin Gábor Plenáris ülés Békéscsabán A Magyar Földrajzi Társaságnak megyénkben működik legfiatalabb osztálya, a két éve létrejött Körösvidéki Osztály, amely a megyei tanács művelődésügyi osztályával és a Békés megyei Pedagógus Továbbképzési Intézettel karöltve évente kétszer plenáris ülést tart. A legközelebbire ma, november 22-én délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor a városi tanács dísztermében, Békéscsabán. A földrajz szakos tanárok részére ezúttal dr. Péczeli György tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora tart előadást „A föld klímájának várható alakulása” címmel. Ezt követően dr. Antal Zoltán • tanszékvezető egyetemi docens, a földrajztudományok kandidátusa a Szovjetunió gazdasági életének hat évtizedéről beszél. Az oktatásban bizonyára jól hasznosítják a a jelenlevők dr. Fehér József egyetemi adjunktus „Korszerűség a pedagógiában — különös tekintettel a földrajzoktatásra” című előadását. Két napon át Győrött, a Richards Finomposztógyárban vetélkedtek a gyapjúipar legjobb szövői. Az országos döntőn a hat gyapjúipari vállalat legjobb csapatai mérték össze tudásukat. Az országos döntőt helyi versenyek előzték meg, amelyen több százan vettek részt. A kétnapos országos versenyen a szövőgépek mellett a gyakorlatból, a tantermekben vasárnap pedig elméleti kérdésekből vetélkedtek a csapatok. A kétnapos verA békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Munkástovábbképző Központjában az 1977. november 25-én, délelőtt 9 órától egész napos továbbképzést tartanak az üzemi tanfolyamok vezetői és oktatói részére. A tanácskozáson először dr. Komáromi Sándor igazgató tart előadást a felnőttképzés feladatairól, majd „A felnőtseny összesített végeredménye a következő: Csapatban első a Richards' Finomposztógyár, második a- Hazai Fésűsfonó és Szövőipari Vállalat, harmádik a Magyar Posztóipar csápata lett. Az egyéni verseny első. helyezettje Szemeti Erzsébet, a Richards Finomposztógyár dolgozója. A második helyet Kertész Mihályné, a bajai Finomposztó Vállalat, a harmadik helyet pedig Czéti Istvánná, a Hazai Fésűsfonó és Szövőipari Vállalat dolgozója szerezte meg. tek oktatásának legjobb mód- szerei”-ről Varga Sándor továbbképzési vezető szól. Ezt követően Nagy Dezső műszaki tanár elméleti és gyakorlati foglalkozást tart, amit megbeszélés és a korábban elhangzott előadásokról — konzultáció követ. Befejezésül a továbbképzés résztvevői megtekintik a szakmunkásképző intézetet. Százévest köszöntöttek Kevermesen Pedagógusok továbbképzése Békésen Három ifjú hegedűs
