Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
1977. november 20., vasárnap II világ tetején uk két, 7000 méternél magasabb csúcsot. A legnagyobb létszámú csehszlovák delegáció érte el azt a dicsőséget, hogy új utat fedezett fel a Lenin-csúcsra, a Zsu- kov marsáll-csúcs déli lejtőjén keresztül. — A legjobb benyomások— El kell ide jönni, hogy láthassuk, milyen sokat ad az embernek a bátorság és jóindulat találkozása — jegyezte meg Peter Schnabl, csehszlovák alpinista. Annak is érdemes eljönnie ide, aki tisztán sportcélokat tűzött maga elé, és annak is, aki Mit értek el a kis népek a Szovjetunióban? Pamir—77. Így nevezik az Acsik—Tas Alaj fennsíkon, a Pamirban levő nemzetközi alpinista tábort. A negyedik éve működő létesítmény a világ számos országában élő sportolónak teszi lehetővé, hogy feljusson a Szovjetunió legmagasabb hegycsúcsaira. Az orosz birodalomban általában nem volt magas a kulturális színvonal. Elegendő arra utalnunk, hogy a lakosság háromnegyede nem tudott írni-olvasni. A nemzetiségi határterületeken élő kis népek még kevesebb joggal rendelkeztek, ott csaknem az egész lakosság analfabéta volt. A civilizáció legelemibb javairól sem volt fogalmuk, nem ismerték a vízvezetéket, a villanyt, a vasutat. A cári kormány tudatosan fékezte kulturális fejlődésüket, mert a sötétségben tartott embereket könnyebb volt kizsákmányolni, engedelmességre bírni. A szovjet hatalom az első perctől véget vetett e kegyetlen politikának. Meghirdette valamennyi nép teljes egyenjogúságát, eltörölte az összes nemzetiségi korlátozást a munkavállalásban és az oktatásban. Lenin a kommunista párt és a szovjet állam megalapítója hangsúlyozta ezeknek az intézkedéseknek a fontosságát. Hozzátette azonban, hogy ezek a népek a gyakorlati egyenlőséget csak később tudják elérni, amikor felszámolják gazdasági és kulturális fejlődésükben a meglevő szakadékot. Így tehát a kis népek szellemi újjászületése része volt az országban megkezdődött kulturális forradalomnak. Az egykori nemzetiségi határterületekre sokezer önkéntes tanító, orvos és más értelmiségi indult az ország középső tájairól, hogy írni-olvasni tanítsa a helyi lakosokat, megismertesse őket a kultúrával, segítsen megszervezni a helyi oktatási rendszert. Az iskolákban a nemzetiségiek anyanyelvén folyt az oktatás. Az új szovjet alkotmány ugyancsak külön hangsúlyozza az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Eszembe jutott egy filmhíradó, amelyet 1929-ben a Volga északi vidékén Sorseli faluban rögzítettek. Ebben a kis csuvas faluban abban az évben nyílt meg az első iskola. A filmen egy fiatal tanítónő a mezítlábas parasztgyerekeknek egy földgömböt mutatott és magyarázta, hogy mi az. Azért jutott eszembe ez az iskola, mert Sorseli faluban született egy csuvas parasztcsaládban Adrian Nyi- kolajev, a későbbi űrhajós. Űrrepülései, amelyeket a bonyolult elektronikus berendezésekkel ellátott űrhajókban végrehajtott, mintegy az egész csuvas nép és más kis népek gyors szellemi felvirágzását is jelképezik. Ezeknek a népeknek ma saját pedagógusaik és tudósaik, konstruktőreik és művészeik vannak. A különböző népek kulturális fejlődésük közepette gondosan őrzik sajátos nemzeti hagyományaikat. Aki felkeresi a különböző köztársaságokat, azonnal észreveszi, hogy a szellemi élet minden területén milyen nemzeti vonásokat ápolnak, össze se lehet téveszteni például az örmény vagy az észt építészetet, az üzbég vagy az ukrán festészetet, a belorusz vagy a kirgiz muzsikát. Ugyanakkor nyomon követhetjük a kultúrák egymásra gyakorolt hatását, és ez érthető is. A szovjet népek nem egymástól elszigetelten élnek, hanem állandó a kapcsolatuk, s azok mind szorosabbak és sokrétűbbé válnak. Ennek tudható be közeledésük állandó folyamata, s ez érvényes a szellemi életre is. A szovjet szocialista kultúra nemzeti formáinak sokrétűsége mellett mind érzékelhetőbbek a közös, internacionalista vonások. Ez progresz- szív folyamat, megfelel a szocializmus szellemének, az országban élő valamennyi nép érdekeinek. Ma már teljes joggal elmondhatjuk, hogy kultúránk tartalmában, fejlődésének fő irányaiban szocialista, nemzeti formáiban igen gazdag, szellemét és jellegét tekintve pedig internacionalista. Pjotr Alekszandrov A csúcs ostromának vezetői svájci alpinisták. A magasság 5200 méter Idén egy hónapig a Pa- mii—77 alpinista tábor 167 amerikai, csehszlovák, NDK- beli, nyugatnémet, magyar svájci, japán és más nemzetiségű turista „otthonává” vált. A külföldi vendégek tapasztalt szovjet alpinisták vezetésével gyarapították tudásukat. Százharmincán ostromolták a „hétezer-métereseket”, a 7495 méter magas Kommunizmus-csúcsot, a 7134 méteres Lenin- és a 7105 méter magas Korzse- ny evszki j -csúcsot. Ausztrál sportolók voltak az elsők, akiknek egy szezonban sikerült megmásznikal távozunk a Szovjetunióból. A Pamir örök hóval fedett csúcsai, gyönyörű glecs- cserei, természeti szépsége egyikünket sem hagyott közömbösen. Ami azonban még fontosabb volt számunkra, az a szovjet emberek vendégszeretete, segítőkészsége — mondta a nemzetközi alpinistatábor zárása után Hans Ledreiter, az osztrák hegymászók vezetője. Egy ilyen kiváló bázison minden sportoló sokat tanulhat. Ügy vélem, e tábornak nagy jövője van. Ami bennünket illet, mi szeretnénk az állandó résztvevők között lenni. meg szeretne ismerkedni a „világ tetejével”, a középázsiai szovjet köztársaságokkal. A táborozás befejezése után sokan felkerestük az ősi közép-ázsiai városokat, Buharát, Szamarkandot, ahol gyönyörködtünk a nagyszerű építészeti emlékművekben, ismerkedtünk a szovjet emberek életével. Az NDK sportolóinak vezetője, Peter Rainer kijelentette, hogy a Pamirban levő tábor nemzetközi alpinista iskolává fejlődik, ahol még a legtapasztaltabb sportoló is sokat tanulhat. (APN — KS) Kenyérvágóért — „Omnia-Lux” A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti külkereskedelmi kapcsolat, a közfogyasztási cikkek cseréje állandóan nő. A közfogyasztási cikkek cseréje az általános gazdasági együttműködés kereteiben valósul meg. A két ország külkereskedelmi minisztériumai évente jegyzőkönyvet írnak alá, amelyben pontosítják a kölcsönös szállítások mennyiségét és az árucikkek fajtáit. Újjáépül a varsói vár Alig hat esztendeje, hogy megkezdték a varsói királyi vár újjáépítését, s ma már a vár nagy részét birtokba vehetik a látogatók. Az újjáépítés során a legfőbb szempont az volt, hogy a vár visszanyerje eredeti történelmi és művészeti értékét. A földszinten a belső termek végleges építészeti formájukat a Jagellók idején nyerték el. Az úgynevezett egyoszlopos, továbbá a két- és háromoszlopos termek Giovanni Battista Quadro olasz építész tervei szerint alakultak ki. A szejmi teremben a szejm marsalljának (a lengyel nemesi országgyűlés elnökének) karosszéke, a falakon a szejm marsalljának és vezető személyiségeinek képe, valamint a XVII. századi faliszőnyegek találhatók. Az úgynevezett egyoszlopos teremben a XVI. és a XVII. században a kancellária működött. Az északkeleti szárnyon a reneszánsz kiképzésű Jagello-termek találhatók. A falakon ott sorakoznak Zsigmondi Ágost, Barbara Radziwill és Báthory István portréi. Az első emeleten a királyi lakosztály eredeti kiképzése 1774—77. között Domini Mer- lini tervei szerint történt. A második emeleten állandó kiállítások lesznek, itt helyezkedik majd a kincstár és a történelmi képcsarnok. A régi korok atmoszféráját idéző várba beáramlott a modern technika is: az alagsorban és a padlástérben korszerű klimatizációs berendezések működnek. 16 hatású orvosság — virágporból A román gyógyszerkutatók értékes, gyógyító hatású és tápláló anyagot vontak ki B- vitamint, szénhidrátokat, fehérjéket és ásványi sókat tartalmazó virágporból. Az orvosok a keveréket elsősorban gyermekeknek, lábadozóknak és a sportolóknak ajánlják. A kölcsönös szállítások növekedéséről az utóbbi évek adatai tanúskodnak: míg 1973-ban 400 ezer rubel volt az export és import értéke, 1976-ban már 2 millió 800 ezer rubel, 1977-re pedig még további 30 százalékos emelkedést irányoztak elő. A kölcsönös megértés a biztosítéka annak, hogy Bulgária és Magyarország között a közfogyasztási cikkek kölcsönösen előnyös kereskedelem, főképpen az árucikkek választékának kiszélesítésével tovább növekszik. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar piacon hagyományos bolgár árucikkeken (gyermekjáték, kozmetikaiillatszer cikkek, élelmiszer- ipari termékek) kívül egyes új cikkféleségek: irodaszerek, facsavarok, szőrmepapucsok is mindinkább keresettek. A magyar áruszállítások választéka is (kemping cikkek, „Kukta” főzőedény, vegyszerek, élelmiszeripari termékek) tovább bővül. Az elmúlt évben Budapesten megrendezett bolgár, és a Szófiában megrendezett magyar lámpakiállításnak köszönhető, hogy 1977-ben a világító testek cseréjére vonatkozó megállapodás is létrejött. Az idei tervekben a kereskedelmi felszerelések cseréje is szerepel: a bolgár kenyérvágó gépek, konyhai tűzhelyek és egyéb árucikkek ellenében Magyarország „Omnia-Lux” eszpresszó gépeket szállít. A bolgár—magyar külkereskedelem gyakorlatának érdekes formája a nagy áruházak közötti árucsere megszervezése. A közfogyasztási cikkek kölcsönös cseréjének emelkedése elősegíti a választék további kiszélesítését, és hozzájárul a két ország még szorosabb együttműködéséhez. Irona Szokolova fl Neues Deutschland írja Az HDX tudósai teljesítenék vállalásukat Az NDK Tudományos Akadémiájának több mint 17 ezer munkatársa eleget tett vállalási kötelezettségének, és az 1977. évre szóló tudományos és technikai tervüket minőségileg is túlteljesítették. Ebbe beletartoznak az állami tervfeladatokat jelentő vállalások is. Dr. Ulrich Hofmann professzor, az akadémia alelnö- ke erről egy sajtókonferencián számolt be, és hangsúlyozta, hogy a Vörös Október jubileumi esztendejében az NDK tudományos központjának számos intézményében a népgazdaság hatékonyabbá tételét előmozdító tudományos eredményeket növelte az iparral és a közös versenyekkel megerősített együttműködés. Hofmann professzor — utalva a kutatómunka eredményeire — arról beszélt, hogy az akadémia kollektívái a szovjet partnerekkel közösen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy fokozzák és szélesítsék a kutatás technikai-technológiai bázisát. Emellett a tudományos célokat szolgáló műszergyártás és a megfelelő készülékek cseréje KGST-vonatko- zásban fontos szerepet játszik. A verseny nagy visszhangot váltott ki az akadémia kutatóhelyein dolgozó fiatal tudósok és szakemberek körében is — hangsúlyozta az intézmény alelnöke. A tudományos akadémián jelenleg 124 ifjúsági objektum és 14 ifjúsági brigád működik. Nézzünk be az „U Fleku” sörözőbe Nem is kell messzire mennünk, mert Prága szívében, a Kremencova utcában találjuk Prága legkisebb, s egyben legrégibb üzemelő sörgyárát, a sörözőjéről is hírneves „U Fleku”-t. A sötét, édeskés, felülmúlhatatlan ízű sör nem az egyetlen vonzerő itt. A több mint félezer évvel ezelőtt épült gótikus épületnek egészen különleges atmoszférája van, s bepillantást nyújt a prágaiak régi életmódjába. a városlakók házaiban elhelyezett üzemek voltak. Skre- menec sörgyára azért is lett olyan híres, mert nevéről a prágaiak — ha kissé elferdítve is — utcát neveztek el, a mai Kremencova utcát. A sörgyár a későbbi időkben gyakran váltott gazdát. Legjobban akkor virágzott, amikor Jakub Flekovsky sörfőző vásárolta meg. Két szomszédos házzal kibővíttette, s ebben az időben létesült a gyár udvarán a bájos kertvendéglő. Az évek Az „U Fleku” kerti vendéglője Nem csupán terjedelmében legkisebb ez a sörgyár, de a sörtermelés mennyiségében is — csak hatezer hektárt gyárt évente. Az első fennmaradt írásos feljegyzés 1499-ből származik, s arról árulkodik, hogy a már abban az időben üzemelő sörgyárat egy Vit Skremenec nevű prágai polgár vásárolta meg. Minden jel arra mutat, hogy már akkor jó ötven, de lehet, hogy nyolcvan éve is sört főztek itt. Akkor természetesen nem ez volt a legrégibb és nem is az egyetlen sörgyár Prágában. Ismeretes ugyanis, hogy a cseh fővárosban már a XI. században főztek sört. Még a múlt század elején is több mint száz sörgyár működött Prágában, ezek többnyire kis, (Fotó: CTK — KS) során Flekovsky tulajdonos nevét a prágaiak leegyszerűsítették — s a sörgyár röviden az „U Fleku” (A Flek- kenhez) nevet kapta. Az ő söre állítólag nem érte el a ma megszokott minőséget. A kiváló, tizenhárom fokos fekete sört — ahogyan ma ismerjük — csak százharminc éve főzi a sörgyár. Azóta azonban a mai napig semmit sem kellett változtatnia a gyártási technológiáján. A sörfőzde ma prágai nevezetesség. Ez a sör ugyanis sehol másutt a világon nem kapható, csupán a régi „U Fleku” sörözőben. Az ösz- szes sört, amit a gyár megfőz, megissza a rengeteg hazai és külföldi vendég itt helyben, az „U Fleku” vendéglőjében. J. S. Barátaink életéből