Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

1977. november 20., vasárnap II világ tetején uk két, 7000 méternél ma­gasabb csúcsot. A legna­gyobb létszámú csehszlovák delegáció érte el azt a dicső­séget, hogy új utat fedezett fel a Lenin-csúcsra, a Zsu- kov marsáll-csúcs déli lejtő­jén keresztül. — A legjobb benyomások­— El kell ide jönni, hogy láthassuk, milyen sokat ad az embernek a bátorság és jóindulat találkozása — je­gyezte meg Peter Schnabl, csehszlovák alpinista. Annak is érdemes eljönnie ide, aki tisztán sportcélokat tűzött maga elé, és annak is, aki Mit értek el a kis népek a Szovjetunióban? Pamir—77. Így nevezik az Acsik—Tas Alaj fennsíkon, a Pamirban levő nemzetközi alpinista tábort. A negyedik éve működő létesítmény a világ számos országában élő sportolónak teszi lehetővé, hogy feljusson a Szovjetunió legmagasabb hegycsúcsaira. Az orosz birodalomban ál­talában nem volt magas a kulturális színvonal. Elegen­dő arra utalnunk, hogy a la­kosság háromnegyede nem tudott írni-olvasni. A nemze­tiségi határterületeken élő kis népek még kevesebb jog­gal rendelkeztek, ott csaknem az egész lakosság analfabéta volt. A civilizáció legelemibb javairól sem volt fogalmuk, nem ismerték a vízvezetéket, a villanyt, a vasutat. A cári kormány tudatosan fékezte kulturális fejlődésüket, mert a sötétségben tartott embe­reket könnyebb volt kizsák­mányolni, engedelmességre bírni. A szovjet hatalom az első perctől véget vetett e kegyet­len politikának. Meghirdette valamennyi nép teljes egyen­jogúságát, eltörölte az összes nemzetiségi korlátozást a munkavállalásban és az ok­tatásban. Lenin a kommunis­ta párt és a szovjet állam megalapítója hangsúlyozta ezeknek az intézkedéseknek a fontosságát. Hozzátette azonban, hogy ezek a népek a gyakorlati egyenlőséget csak később tudják elérni, amikor felszámolják gazdasági és kulturális fejlődésükben a meglevő szakadékot. Így tehát a kis népek szel­lemi újjászületése része volt az országban megkezdődött kulturális forradalomnak. Az egykori nemzetiségi határte­rületekre sokezer önkéntes tanító, orvos és más értelmi­ségi indult az ország közép­ső tájairól, hogy írni-olvasni tanítsa a helyi lakosokat, megismertesse őket a kultú­rával, segítsen megszervezni a helyi oktatási rendszert. Az iskolákban a nemzetiségiek anyanyelvén folyt az oktatás. Az új szovjet alkotmány ugyancsak külön hangsúlyoz­za az anyanyelvi oktatás le­hetőségét. Eszembe jutott egy film­híradó, amelyet 1929-ben a Volga északi vidékén Sorseli faluban rögzítettek. Ebben a kis csuvas faluban abban az évben nyílt meg az első isko­la. A filmen egy fiatal taní­tónő a mezítlábas paraszt­gyerekeknek egy földgömböt mutatott és magyarázta, hogy mi az. Azért jutott eszembe ez az iskola, mert Sorseli fa­luban született egy csuvas parasztcsaládban Adrian Nyi- kolajev, a későbbi űrhajós. Űrrepülései, amelyeket a bo­nyolult elektronikus berende­zésekkel ellátott űrhajókban végrehajtott, mintegy az egész csuvas nép és más kis népek gyors szellemi felvi­rágzását is jelképezik. Ezek­nek a népeknek ma saját pe­dagógusaik és tudósaik, konstruktőreik és művészeik vannak. A különböző népek kultu­rális fejlődésük közepette gondosan őrzik sajátos nem­zeti hagyományaikat. Aki felkeresi a különböző köz­társaságokat, azonnal észre­veszi, hogy a szellemi élet minden területén milyen nemzeti vonásokat ápolnak, össze se lehet téveszteni pél­dául az örmény vagy az észt építészetet, az üzbég vagy az ukrán festészetet, a belorusz vagy a kirgiz muzsikát. Ugyanakkor nyomon követ­hetjük a kultúrák egymásra gyakorolt hatását, és ez ért­hető is. A szovjet népek nem egymástól elszigetelten élnek, hanem állandó a kapcsola­tuk, s azok mind szorosabbak és sokrétűbbé válnak. Ennek tudható be közeledésük ál­landó folyamata, s ez érvé­nyes a szellemi életre is. A szovjet szocialista kultú­ra nemzeti formáinak sokré­tűsége mellett mind érzékel­hetőbbek a közös, internacio­nalista vonások. Ez progresz- szív folyamat, megfelel a szocializmus szellemének, az országban élő valamennyi nép érdekeinek. Ma már teljes joggal el­mondhatjuk, hogy kultúránk tartalmában, fejlődésének fő irányaiban szocialista, nem­zeti formáiban igen gazdag, szellemét és jellegét tekintve pedig internacionalista. Pjotr Alekszandrov A csúcs ostromának vezetői svájci alpinisták. A magasság 5200 méter Idén egy hónapig a Pa- mii—77 alpinista tábor 167 amerikai, csehszlovák, NDK- beli, nyugatnémet, magyar svájci, japán és más nem­zetiségű turista „otthonává” vált. A külföldi vendégek tapasztalt szovjet alpinisták vezetésével gyarapították tu­dásukat. Százharmincán ost­romolták a „hétezer-métere­seket”, a 7495 méter magas Kommunizmus-csúcsot, a 7134 méteres Lenin- és a 7105 méter magas Korzse- ny evszki j -csúcsot. Ausztrál sportolók voltak az elsők, akiknek egy sze­zonban sikerült megmászni­kal távozunk a Szovjetunió­ból. A Pamir örök hóval fe­dett csúcsai, gyönyörű glecs- cserei, természeti szépsége egyikünket sem hagyott kö­zömbösen. Ami azonban még fontosabb volt számunkra, az a szovjet emberek ven­dégszeretete, segítőkészsége — mondta a nemzetközi al­pinistatábor zárása után Hans Ledreiter, az osztrák hegymászók vezetője. Egy ilyen kiváló bázison minden sportoló sokat tanulhat. Ügy vélem, e tábornak nagy jö­vője van. Ami bennünket il­let, mi szeretnénk az állan­dó résztvevők között lenni. meg szeretne ismerkedni a „világ tetejével”, a közép­ázsiai szovjet köztársaságok­kal. A táborozás befejezése után sokan felkerestük az ősi közép-ázsiai városokat, Buharát, Szamarkandot, ahol gyönyörködtünk a nagyszerű építészeti emlékművekben, ismerkedtünk a szovjet em­berek életével. Az NDK sportolóinak ve­zetője, Peter Rainer kijelen­tette, hogy a Pamirban levő tábor nemzetközi alpinista iskolává fejlődik, ahol még a legtapasztaltabb sportoló is sokat tanulhat. (APN — KS) Kenyérvágóért — „Omnia-Lux” A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti külkereskedelmi kap­csolat, a közfogyasztási cik­kek cseréje állandóan nő. A közfogyasztási cikkek cseréje az általános gazdasá­gi együttműködés kereteiben valósul meg. A két ország külkereskedelmi minisztériu­mai évente jegyzőkönyvet ír­nak alá, amelyben pontosít­ják a kölcsönös szállítások mennyiségét és az árucikkek fajtáit. Újjáépül a varsói vár Alig hat esztendeje, hogy megkezdték a varsói királyi vár újjáépítését, s ma már a vár nagy részét birtokba ve­hetik a látogatók. Az újjáépítés során a leg­főbb szempont az volt, hogy a vár visszanyerje eredeti történelmi és művészeti érté­két. A földszinten a belső termek végleges építészeti formájukat a Jagellók idején nyerték el. Az úgynevezett egyoszlopos, továbbá a két- és háromoszlopos termek Giovanni Battista Quadro olasz építész tervei szerint alakultak ki. A szejmi terem­ben a szejm marsalljának (a lengyel nemesi országgyűlés elnökének) karosszéke, a fa­lakon a szejm marsalljának és vezető személyiségeinek képe, valamint a XVII. szá­zadi faliszőnyegek találha­tók. Az úgynevezett egyosz­lopos teremben a XVI. és a XVII. században a kancellá­ria működött. Az északkeleti szárnyon a reneszánsz kikép­zésű Jagello-termek találha­tók. A falakon ott sorakoznak Zsigmondi Ágost, Barbara Radziwill és Báthory István portréi. Az első emeleten a királyi lakosztály eredeti kiképzése 1774—77. között Domini Mer- lini tervei szerint történt. A második emeleten állandó ki­állítások lesznek, itt helyez­kedik majd a kincstár és a történelmi képcsarnok. A régi korok atmoszférá­ját idéző várba beáramlott a modern technika is: az alag­sorban és a padlástérben kor­szerű klimatizációs berende­zések működnek. 16 hatású orvosság — virágporból A román gyógyszerkutatók értékes, gyógyító hatású és tápláló anyagot vontak ki B- vitamint, szénhidrátokat, fe­hérjéket és ásványi sókat tartalmazó virágporból. Az orvosok a keveréket elsősor­ban gyermekeknek, lábado­zóknak és a sportolóknak ajánlják. A kölcsönös szállítások nö­vekedéséről az utóbbi évek adatai tanúskodnak: míg 1973-ban 400 ezer rubel volt az export és import értéke, 1976-ban már 2 millió 800 ezer rubel, 1977-re pedig még további 30 százalékos emel­kedést irányoztak elő. A kölcsönös megértés a biztosítéka annak, hogy Bul­gária és Magyarország között a közfogyasztási cikkek köl­csönösen előnyös kereskede­lem, főképpen az árucikkek választékának kiszélesítésével tovább növekszik. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar piacon hagyomá­nyos bolgár árucikkeken (gyermekjáték, kozmetikai­illatszer cikkek, élelmiszer- ipari termékek) kívül egyes új cikkféleségek: irodaszerek, facsavarok, szőrmepapucsok is mindinkább keresettek. A magyar áruszállítások vá­lasztéka is (kemping cikkek, „Kukta” főzőedény, vegysze­rek, élelmiszeripari termé­kek) tovább bővül. Az elmúlt évben Budapes­ten megrendezett bolgár, és a Szófiában megrendezett magyar lámpakiállításnak köszönhető, hogy 1977-ben a világító testek cseréjére vo­natkozó megállapodás is lét­rejött. Az idei tervekben a kereskedelmi felszerelések cseréje is szerepel: a bolgár kenyérvágó gépek, konyhai tűzhelyek és egyéb árucikkek ellenében Magyarország „Omnia-Lux” eszpresszó gé­peket szállít. A bolgár—magyar külke­reskedelem gyakorlatának ér­dekes formája a nagy áruhá­zak közötti árucsere megszer­vezése. A közfogyasztási cik­kek kölcsönös cseréjének emelkedése elősegíti a válasz­ték további kiszélesítését, és hozzájárul a két ország még szorosabb együttműködésé­hez. Irona Szokolova fl Neues Deutschland írja Az HDX tudósai teljesítenék vállalásukat Az NDK Tudományos Aka­démiájának több mint 17 ezer munkatársa eleget tett vállalási kötelezettségének, és az 1977. évre szóló tudo­mányos és technikai tervü­ket minőségileg is túlteljesí­tették. Ebbe beletartoznak az állami tervfeladatokat je­lentő vállalások is. Dr. Ulrich Hofmann pro­fesszor, az akadémia alelnö- ke erről egy sajtókonferen­cián számolt be, és hangsú­lyozta, hogy a Vörös Októ­ber jubileumi esztendejében az NDK tudományos köz­pontjának számos intézmé­nyében a népgazdaság haté­konyabbá tételét előmozdító tudományos eredményeket növelte az iparral és a közös versenyekkel megerősített együttműködés. Hofmann professzor — utalva a kutatómunka ered­ményeire — arról beszélt, hogy az akadémia kollektí­vái a szovjet partnerekkel közösen erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy fokozzák és szélesítsék a kutatás techni­kai-technológiai bázisát. Emellett a tudományos cé­lokat szolgáló műszergyár­tás és a megfelelő készülé­kek cseréje KGST-vonatko- zásban fontos szerepet ját­szik. A verseny nagy visszhan­got váltott ki az akadémia kutatóhelyein dolgozó fiatal tudósok és szakemberek kö­rében is — hangsúlyozta az intézmény alelnöke. A tudo­mányos akadémián jelenleg 124 ifjúsági objektum és 14 ifjúsági brigád működik. Nézzünk be az „U Fleku” sörözőbe Nem is kell messzire men­nünk, mert Prága szívében, a Kremencova utcában ta­láljuk Prága legkisebb, s egyben legrégibb üzemelő sörgyárát, a sörözőjéről is hírneves „U Fleku”-t. A sötét, édeskés, felül­múlhatatlan ízű sör nem az egyetlen vonzerő itt. A több mint félezer évvel ezelőtt épült gótikus épületnek egészen különleges atmosz­férája van, s bepillantást nyújt a prágaiak régi élet­módjába. a városlakók házaiban elhe­lyezett üzemek voltak. Skre- menec sörgyára azért is lett olyan híres, mert nevéről a prágaiak — ha kissé elfer­dítve is — utcát neveztek el, a mai Kremencova utcát. A sörgyár a későbbi idők­ben gyakran váltott gazdát. Legjobban akkor virágzott, amikor Jakub Flekovsky sörfőző vásárolta meg. Két szomszédos házzal kibővít­tette, s ebben az időben lé­tesült a gyár udvarán a bá­jos kertvendéglő. Az évek Az „U Fleku” kerti vendéglője Nem csupán terjedelmé­ben legkisebb ez a sörgyár, de a sörtermelés mennyisé­gében is — csak hatezer hek­tárt gyárt évente. Az első fennmaradt írásos feljegyzés 1499-ből származik, s arról árulkodik, hogy a már ab­ban az időben üzemelő sör­gyárat egy Vit Skremenec nevű prágai polgár vásárol­ta meg. Minden jel arra mu­tat, hogy már akkor jó ötven, de lehet, hogy nyolcvan éve is sört főztek itt. Akkor ter­mészetesen nem ez volt a legrégibb és nem is az egyetlen sörgyár Prágában. Ismeretes ugyanis, hogy a cseh fővárosban már a XI. században főztek sört. Még a múlt század elején is több mint száz sörgyár működött Prágában, ezek többnyire kis, (Fotó: CTK — KS) során Flekovsky tulajdonos nevét a prágaiak leegyszerű­sítették — s a sörgyár rövi­den az „U Fleku” (A Flek- kenhez) nevet kapta. Az ő söre állítólag nem érte el a ma megszokott minőséget. A kiváló, tizenhárom fokos fe­kete sört — ahogyan ma is­merjük — csak százharminc éve főzi a sörgyár. Azóta azonban a mai napig sem­mit sem kellett változtatnia a gyártási technológiáján. A sörfőzde ma prágai ne­vezetesség. Ez a sör ugyanis sehol másutt a világon nem kapható, csupán a régi „U Fleku” sörözőben. Az ösz- szes sört, amit a gyár meg­főz, megissza a rengeteg ha­zai és külföldi vendég itt helyben, az „U Fleku” ven­déglőjében. J. S. Barátaink életéből

Next

/
Thumbnails
Contents