Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

1977. november 19., szombat o A\C1 Újabb akció a megyeszékhely tisztaságáért A munkacsoport tüzetesen szemrevételezte a környéket Fotó: Martin Gábor Mázsa helyett 100 kilogramm, lóerő helyett kilowatt Előkészületek az egységes nemzetközi mértékegység-rendszer hazai bevezetésére A műszakpótlék hatása Október 6-án kezdődött és november 7-én ért véget a megyeszékhelyen a környe­zetvédelmi hónap. A célok megvalósítása sok embert mozgósított, 17 vállalat és a 611-es számú Szakmunkás- képző Intézet nyújtott segít­séget a megyeszékhely kör­nyezetének rendben tartásá­hoz. A szállító járművek 245 köbméter szemetet hord­tak el, főleg az úgynevezett illegális szemétlerakó he­lyekről. A város fásítása je­lenleg is tart, eddig ezer fát ültettek el, új játszóterek épülnek, nyolc játszóteret felújítottak, rendbe hozták a felszereléseket. A lakosság mintegy négy kilométernyi csapadékvíz-elvezető árkot ásott ki, és két kilométernyi szakaszon pedig gaztalanítot- ták, karbantartották a vízel­vezető árkokat. Most újabb akció bontako­zott ki a város tisztaságának megőrzéséért. A megyeszék­helyet négy részre osztották fel és négy munkacsoport Ezen a héten befejeződtek az előkészületek a téli idő­szakra a megyei közúti igaz­gatóságokon, amelyeken már alapfokú készenléti szolgála­tot tartanak. Jóllehet az idő­járás jelenleg talán még nem indokolja az éjjel-nap­pali ügyeletet — a novem­ber, eltekintve egy-két kö­dös naptól, eddig kedvezett a közúti közlekedésnek ■—, de most már egyik napról a másikra számolni kell a forgalmat veszélyeztető köd­del, a páralecsapódással, a síkossággal és a hóval is. Az ügyeleti szolgálat sószóróval is felszerelt többségében URH-s őrjáratos kocsijai az időjárástól és a meteoroló­giai jelzéstől függően jár­ják, szükség szerint szórják a részükre kijelölt utakat, s rendszeresen jelentést adnak az útviszonyokról. Megkezdő­dött a folyamatos éjjel-nap­pali ügyelet az ŰTINFORM- nál is, ahol a megyei igazga­tóságok jelzései alapján ad­nak felvilágosítást az orszá­gos úthelyzetről. A közúti igazgatóságok a felkészülés során megtették a közúti forgalom biztonsá­gához szükséges intézkedése­ket, gondoskodtak az utak állagmegóvásáról, a fagyká­rok lehetséges megelőzéséről. Felülvizsgálták az úttartozé­kokat, a forgalomtechnikai létesítményeket, s megszer­vezték téli folyamatos kar­bantartásukat. Ugyancsak alakult, amelyek felülvizsgál­ják, hol vannak még meg nem engedett helyen szemét- lerakó helyek, milyen az utak, járdák tisztasága, mi­lyen a csapadékvíz-rendsze­rek helyzete. A csoportokban az érintett vállalatok veze­tői, vb- és tanácstagok, va­lamint a város vezetői van­nak. Tegnap, pénteken Araczki Jánosnak, a városi tanács el­nökének vezetésével az egyik munkacsoport a II. és VI. kerületet járta végig. A Köz- tisztasági Vállalat munkájá­nak eredményességét igazol­ja, hogy a Kulich-lakótele- pen, az állomás környékén, a Munkácsy tér környékét rendben találták, néhány ki­sebb szemétkupactól elte­kintve. Ha a négy munkacsoport befejezi a munkáját, össze­gezés készül a tapasztalatok­ról, és ennek alapján állít­ják össze a legsürgősebb tennivalókat. rendbe hozták a téli útfenn­tartó eszközállományt, amely a tavalyihoz' képest valame­lyest bővült. Az - igazgatósá­goknál 182 hómaró, több mint ezer nehéz és könnyű hóeke, valamint 426 sószóró­gép áll az állandó készenléti szolgálat rendelkezésére. A téli időszakra 222 gépet, hó­ekés és szórós teherautót bé­reltek a Volántól. Ezenkívül a helyi üzemekkel kötött szerződés alapján szükség szerint több száz munkagép mozgósítására is lehetőség van. A közutak védelmét szolgálják a „leggazdaságo­sabb” hóeltakarító eszközök, az utak mentén húzódó 484 kilométernyi erdősáv és a mintegy 600 kilométer hosz- szan felállított hófogó rá­csok. A síkosság elleni vé­dekezést több mint 100 ezer tonna só — többsége már Ugyancsak rendelkezésre áll — szolgálja. A közúti útfenntartó szol­gálat mintegy .10 ezer dolgo­zója, valamint gépállománya alkalmas arra, hogy a téli időszakban is viszonylag biz­tonságos közlekedési lehető­ségeket teremtsen. A zavar­talan közlekedéshez termé­szetesen a szolgálat és a gép- járművezetők együttes alkal­mazkodására van szükség, a téli időszakban nem mellőz­hető a közutakon közlekedők, a gépjárművezetők óvotossá- ga, megértő, fegyelmezett magatartása sem. 1978. január 1-től megvál­tozott mérőskálával gyárta­nak néhány mérőeszközt — ez az első lépés az 1980-tól törvényerejűén életbe lépő új mértékegységek bevezeté­séhez. A mindeniniapi és a tudo­mányos életben az egységes méréseket elősegítő mérték­rendszer a technikai fejlő­dés nyomán állandó korsze­rűsítésre szorul. Egyes mér­tékegységek elavulnak — például láb, öl, font, lat —, ugyanakkor újakat kell be­vezetni. A múlt század vé­gén a villamosság széles kö­rű elterjedésével az amper, a volt, később az optika térhódításakor a kandela és a lux jelent (meg, a közel­múltban pedig a sugárfizi- kai kutatások során az atomenergiával kapcsolatos egységék kidolgozása vált szükségessé, ilyen például az elnyelt sugárdózis egysé­ge, a gray. Ezeknek — és más egysé­geknek — az azonos alkal­mazására széles körű nem­zetközi együttműködés ala­kult ki, s szakértőkből álló bizottság 1960-ra kidolgozta az úgynevezett Sí nemzet­közi mértékegységrendszert. Ehhez alkalmazkodva tér át Magyarország is 1980-tól a Sl-re. Az Sí logikai egysé­géhez igazodva M|agyaror- szágon 16 mértékegységet keli megváltoztatni. Többsé­gük a tudományos életben használatos, néhánnyai azon­ban gyakrabban találkozha­Lökösháza lakott terüle­tén november 17-ón Sztojka János 18 éves lökösházi la­kos kivilágítatian lovasko­csival az úttest közepén közlekedett és nekiütközött Kovács Albertnál 31 éves lö- kösházi lakosnak, aki sze­mélygépkocsijával az esti órák ellenére paiklámpával szintén az úttest közepén közlekedett. A baleset kö­vetkeztében Kovács Albert- né súlyos, életveszélyes sé­rüléseket szenvedett. Ugyancsak 17-ón Mezőbe- rény és Körösitarcsa közöt­ti útszakaszon Mészáros Mi­hály mezőberényi (bakos pót­kocsis tehergépkocsival el­ütötte az út iszélén kerék­párja mellett álló Dogi La­jos 36 éves mezőberényi la­1980-tól megszűnik a ló­erő, helyette a villamosmo­torok teljesítményének jelö­lésénél eddig is alkalmazott kilowattot használjuk majd hivatalosan, lily módon a jö­vőben például egy 41 lóerős autómotor teljesítményét 30 kilowattal fejezik ki. A sze­net sem mázsánként kell maijd a TÜZÉP-tői megren­delni, a mázsa elnevezés ugyanis megszűnőik, száz ki­logrammot mondunk helyet­te, legalábbis hivatalosan. Éppen így az erő egysége, a kilopond is megszűnik, he­lyette a newtont használjuk majd, jele N. A kalóriát a joule (J) váltja fed, egy ka­lória egyenlő 4,19 J. Az új egységek fokozatos bevezetését segíti elő a jövő év január 1-től érvénybe lé­pő előírás» amely szerint a mérőeszközök hazai gyártó vállalatai már az 1980-tól érvénybe lépő új jelölések­nek megfelelő eszközöket ál­lítanak elő, azaz a hagyo­mányos eszközök mérőskálá­ján az Sl-rendszemek meg­felelő egységeket jelölik. Ugyanígy január 1-től a nyomdai kiadványokban, közleményekben is egysége­sen áttérnek az új jelölések alkalmazására, lehetőség van azonban arra, hogy zárójel­ben melléírják a ma még érvényben levőket is. 1980-tól nemcsak Magyar- ország, hanem egységesen valamennyi KGST-tagország csatlakozik az SI-rendszer- hez, hogy ezzel is elősegítsék az integrációs törekvések megvalósítását. kost. Dogi Lajos súlyos, élet- veszélyes sérüléseket szenve­dett. Tegnap, november 18-án reggel 7 óra 40 perckor Bé­késcsaba külterületén a 44- es út elágazásában történt közlekedési baleset. Kojári István 39 éves békéscsabai lakos, az általa vezetett csuklós helyi jánatú busszal úgy kanyarodott balra, hogy nem adta meg az elsőbbsé­get a vele szemben közleke­dő távolsági autóbusznak, melyet Czesznak György 35 éves kondorosi lakos veze­tett. A baleset során azutja- sok közül 8-an szenvedtek 8 napon belül gyógyuló sé­rülést. A baleset ügyében a vizsgálat tart. lassan fél éve, hogy a kormány határozatá- I nak megfelelően a népgazdaság egyes területein felemelték a műszakpótlékot. (Emlékeztetőként: az ipar­ban dolgozó fizikai állomá­nyúak és a termelést köz­vetlenül irányítók, valamint az élelmiszer-kiskereskede­lemben és a vendéglátóipar­ban dolgozók, július elsejé­től a második műszak után egységesen 20 százalék, a harmadik műszak után 40 százalék pótlékot kapnak. További 10 százalék pótlék illeti azokat, akik folyamatos munkarendben dolgoznak.) Mondom: a határozat majd fél éve lépett hatályba, de el kell még telnie nagyjából ugyanennyi időnek ahhoz, hogy valamiféle hivatalos­nak minősíthető értékelés, összefoglaló jellegű elemzés készüljön a műszakpótlék felemelésének hatásáról. S ebből a majdani elemzésből — sokak várakozása ellené­re — valószínűleg nem az derül ki, hogy a műszakpót­lék felemelésének hatására ugrásszerűen javult a gépki­használás, hogy látványosan emelkedett az úgynevezett műszakegyüttható, amely hosszú évek óta az 1,4— 1,7-es érték körül ingadozik. (Vagyis: a lehetséges há­rom műszakból mindössze 1,4—1,7 műszakot fordítanak produktív termelőmunkára a különböző munkahelyek.) Bizonyos jelek szerint úgy tűnik, a műszakpótlék fel­emelésének célját sokan fél­reértették. A rendelkezés nem azért született, hogy tíz- és tízezrek kezdjék ost­romolni a gyárak kapuit, mondván: „három műszak­ban akarunk dolgozni!...”, hanem azért, mert meg kel­lett fizetni azokat, akik már több műszakban, illetve fo­lyamatos munkarendben dol­goznak. Másképpen fogal­mazva : az anyagi ösztönzés eszközét felhasználva kellett elejét venni a több műsza­kos munkahelyekről történő — még nem aggasztó mére­tű, de azért már észrevehe­tő — munkáselvándorlásnak. S ennek anyagi feltételei most értek meg. Röviden és egyszerűen: a műszakpótlék felemelésétől aligha várható az átlagos — és az imént már jelzett — műszakszám szembeötlő emelkedése; még egyszerűb­ben : nem a pótlék feleme­lése oldja meg a két vagy a három műszak általános el­terjesztését. Nem biztos ugyanis, hogy egyértelműen örvendetes jelenség lenne, ha — történetesen a felemelt műszakpótlék hatására — ugrásszerűen nőne a több műszakos munkahelyek szá­ma és a több műszakban dolgozók aránya. Ha a ne­hezen eladható termékeket gyártó, elavult, korszerűtlen gépekkel dolgozó munkahe­lyeken is erőltetnék a több műszakot, akkor alighanem többe kerülne a leves, mint a hús... Mert a műszakszám növelésének önköltségnövelő hatása is lehet, s nemcsak a kivénhedt gépekkel, de a szervezetlen körülmények között dolgozó munkahelye­ken is. S kell-e külön bi­zonygatni, hogy nálunk nem­csak a technikai színvonal­lal, de a munkahelyek szer­vezettségével is alapvető gondjaink vannak? A fejlett ipari államok kö­zül sok helyen még a ma­‘A MÉH Tröszt és a KISZ KB november 19-re orszá­gos hulladékgyűjtési napot hirdet meg az üzemi és in­tézményi KISZ-eseknek. Az ifjúkommunistákra vár a feladat: munkahelyükön kutassák fel és juttassák vissza a termelésbe az elfek­vő, hasznosítható hulladék­anyagokat. A szombati „mű­gyarországinál is alacso­nyabb műszakszámmal dol­goznak, különböző — itt most nem részletezendő — okok miatt. Ám a profitra különösen érzékeny tőkés vállalatok a munka magas színvonalú racionalizálásával mentették át azt a nyeresé­get, amitől az alacsony mű­szakszám miatt elestek vol­na. Az egész probléma végül is egyetlen kérdésben össze­gezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy több gép és kevesebb műszak? Sokan ebben látják az alapvető gondot, megint csak az ál­lóeszköz-állomány technikai színvonalával és a munka- szervezés rendkívül alacsony színvonalával érvelve. Per­sze: a kevesebb gépet, a sze­gényesebb állóeszköz-állo­mányt is kihasználhatnánk gazdaságosabban. Ennyi — és úgy érzem, szükséges — kitérő után, nézzük: mivel is járt a mű­szakpótlék emeléséről szóló kormányintézkedés ? A cementiparból vett pél­da: egy folyamatos üzemben dolgozó klinkerégető, július elseje óta átlagosan havi 1000 forinttal keres többet, mint korábban (ez körülbe­lül ötforintos órabéremelke­déssel egyenlő). A rendelke­zés közvéleményre gyakorolt hatását ezek után felesleges lenne hosszasan is taglalni. Nyilvánvaló: mindenki, akit ez a rendelkezés anyagilag előnyösen érint, csak öröm­mel és elismeréssel fogadta a kormány határozatát. Ám nem véletlen az iménti disz­tinkció... ... mert sokan úgy vélik, hogy számukra a rendelke­zés kifejezetten hátrányos. Az az üzemvezető, például, aki nem tartozik — legalább­is besorolás szerint — a „termelést közvetlenül irá­nyítók” csoportjához, s emi­att július elseje óta keve­sebbet keres, mint a hozzá beosztott művezető. Vagy az a művezető, aki hasonló be­sorolási problémák miatt ke­vesebbet keres, mint mond­juk az iménti példában sze­replő klinkerégető. Való igaz: a műszakpótlék felemelésével megbolydultak a kereseti arányok, s ennek láttán sokan abban remény­kednek, hogy a vállalatok — a már-már szokásjoggá rög­ződött egyenlősdire való tö­rekvés szellemében — az éves bérfejlesztésnél kárpó­tolják azokat,, akik nem kap­hatják a magasabb műszak- pótlékot. S nem hiába re­ménykednek! Mert — még nem általánosítható, de azért már jól észrevehető jelek szerint — a vállalatok veze­tői is mintha ekként gon­dolkodnának. ell-e magyarázni: a műszakpótlék nem valamiféle szociális segély, nem emberbaráti megfontolásokból fizetett bérkiegészítés, hanem a több — egyszersmind a nehezebb, az idegőrlőbb, a fáradságo­sabb — munka anyagi ellen­értéke. Következésképpen nincs és nem lehet helye semmiféle egyenlősdinek, semmiféle kompenzációnak. Az éves bérfejlesztésből an­nak is részesülnie kell — ha egyébként megérdemli — akinek a műszakpótlékkal kiegészített keresete, július elseje óta jogosan és jelen­tősen emelkedett. szak” kapcsolódik az ifjúsá­gi szövetség 1977/78. évi ak­cióprogramjában foglalt cél­hoz, amely 100 ezer tonna hasznosítható hulladékanyag összegyűjtését határozza meg. Ebben a mozgalmi évben 90 ezer tonna vas- és fémhulla­dék összegyűjtésére vállal­koznak az ifjúkommunisták. (MTI) Alapfokú készenlét a közúti igazgatóságokon Éjjel-nappali ügyelet az ÚTINFORM-nál tünk. Tegnap este Békéscsabán, az építők művelődési házában, a városi szocialista brigádklubban Mladonyiczky Béla szob­rászművész nyitotta meg Molnár Antal festőművész kiállí­tását. A kiállítás megnyitója után a klub tagjai és a kiál­lító hosszasan elbeszélgettek a képzőművészet céljáról, fel­adatairól. Képünk: a kiállító és Mladonyiczky Béla a bri­gádklub tagjai között Fotó: Martin Gábor Rendőrségi hírek Vértes Csaba Hovember 19. Országos hulladékgyűjtési nap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents