Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
1977. november 16., szerda o i\ei Megtartotta küldöttközgyűlését a MÉSZÖV kezdjék meg az 1978. évi feladatok teljesítésére történő felkészülést. Tegyék ezt az ÁFÉSZ-ek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek egyaránt. A továbbiakban az országos tanács és annak elnöksége által kiadott öt irányelv és három ajánlás fontosságát hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy az ÁFÉSZ-eknél hamarosan elkészülnek az alapszabály és a belső szabályzatok módosításával. Beszéde befejező részében utalt arra, hogy a MÉSZÖV módosított alapszabályát a küldöttközgyűlés hivatott jóváhagyni. Végezetül hangsúlyozta: a hatályos szövetkezeti jogszabályok a korábbinál teljesebben tükrözik a párt bevált lenini szövetkezetpolitikáját. Ezt követően Bagi Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese a megye fogyasztási szövetkezeteinek idei háromnegyedéves eredményeiről adott ismertetést a számok tükrében. Ezután arról szólt, hogy az 1977. évi beruházások várhatóan a tervezett Tegnap délelőtt nyílt meg a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban a területi pálya- választási kiállítás. A 7—8. osztályos diákok és a pedagógusok nagy érdeklődéssel szemlélték a 10 szakközépiskolát, az ugyanannyi szakmunkásképző intézetet és a mintegy 30 megyei munkahelyet bemutató kiállítást. A lányok tetszését különösen a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet harmadéves szakmunkástanulóinak hidegtálkészítményei, valamint a BEKÖT gazdag gyermek- és felnőttruházati cikkeit és a gépi varrást gyakorlatban is bemutató összeállítása tetszett. A fiúk a 611-es számú Szakmunkásképző Intézet tanulói által készített elektromos berendezési tárgyak előtt nézelődtek a legtöbbek de a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat vetített képes híradója, a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Békési és a Gyomai Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet gazdag kiállítási anyaga iránt is sokan érdeklődtek. A “ megyénkben február óta ’nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő kiállíszinten valósulnak meg, mintegy 5600 négyzetméter alapterülettel új egységek lépnek be. Az üzembe helyezett létesítmények mintegy 70 millió forint értékben valósulnak meg. Ugyanakkor néhány kiemelt szövetkezeti beruházás csak a jövő évben kezdődik meg. A továbbiakban az 1978. évi feladatokra hívta fel a figyelmet a MÉSZÖV elnök- helyettese. Itt szólt a megváltozott közgazdasági szabályozókról és hangsúlyozta, hogy mindenütt ennek figyelembevételével készüljenek fel az ÁFÉSZ-ek az elkövetkező esztendő sokrétű tennivalóira. Itt említette a takarékszövetkezeteket, mely ágazatban 1978 januárjától kerül sor több pénzintézet összevonására. Ez azt jelenti, hogy 1978 első negyedévétől 14 takarékszövetkezeti központ lesz megyénkben. A lakás- és garázsszövetkezetekről elmondotta, hogy az idén várhatóan átadásra kerülő 350 .új lakással együtt összesen 3200 szövetkezeti lakás lesz megyénkben. tás céljáról, eredményeiről Lengyel Istvánnal, a kiállítások szervezőjével, a pályaválasztási intézet munkatársával beszélgettünk. — Két évvel korábban még csak megyei kiállítást rendeztünk Békéscsabán. Ennek több hátránya is mutatkozott. Tavaly óta tértünk át a területi bemutatókra, amelyekkel sokkal szélesebb körű tájékoztatásra van lehetőség. Ezzel a megoldással az egyes településeken működő üzemek, vállalatok munkájával, az ottani reális továbbtanulási lehetőségekkel behatóbban ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállítás eddigi látogatottsága a hét településen elérte a hatezret. A kiállítás elsődleges funkciója a széles körű tájékoztatás, tanácsadás. A beiskolázási arányt figyelembe véve a szakképző iskolákat igyekeztünk bemutatni. Hogy szükség van rá, a kiállításokon kiosztott tesztlapok bizonyítják, amelyből kiderül, hogy a tanulók nem rendelkeznek kellő pályaismerettel. Még csak annyit: kiállításunk november végén Kondoroson, decemberben pedig Gyulán látható. A küldöttközgyűlés következő napirendi pontjaként Benkó Imre, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának elnöke adott értékelést az év három negyedévében történt vizsgálatokról. A három beszámoló elhangzása után felszólalásokra került sor. Szót kért Bó- di István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Barna .Sándor, a mezőkovácsházi, Sajti Sándor, a sarkadi ÁFÉSZ elnöke, továbbá Kanó Károly, a dévaványai takarék- szövetkezet elnöke, Bakos János, a békéscsabai lakás- szövetkezet elnöke, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára és Pataki Ferenc, a kondorost ÁFÉSZ küldötte, Török Imre, a ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója. A megyei küldöttközgyűlés a válaszadások után elfogadta a beszámolókat, a MÉSZÖV módosított alapszabályát, a megyei szövetség költséggazdálkodását. A MÉSZÖV küldöttközgyűlése dr. Tóth Sándor elnökhelyettes zárszavával ért véget. Négynapos raktárfejlesztési tanácskozás kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémia székházában 11 ország — közöttük hat KGST-tagállam — képviselőinek részvételével. Hazánkban jelenleg több 100 milliárd forint értékű áru tárolásáról, raktározásáról kell gondoskodni; valamennyi ágazat azonban raktárgondokkal küzd, kevés a tárolási hely, s a meglevők jórésze is elavult. Az elmúlt években már nagyszabású fejlesztési munkák indultak meg a raktárgondok enyhítésére, legtöbb gondot a mező- gazdasági termékek és műtrágyák tárolása jelentette, ezért a jelenlegi ötéves tervidőszakban a gabonatároló hálózat építésére három milliárd forint támogatást kapnak a vállalatok, a műtrágya Színházművészeti vita Békéscsabán A Színházművészeti Szövetség a Jókai Színházzal közösen művészeti vitát rendez november 26-án este a színészek klubjában Békéscsabán. Sik Ferenc főrendező, érdemes művész és Pe- terdi Nagy László kritikus megtekintik a színház előadásában Borisz Vasziljev: Ne lőjetek a fehér hattyúkra című lírai játék/t, majd a darab szereplőivel, rendezőjével, s a művészkollégákkal közösen elemzik, vitatják meg az előadást. Békés megyei képzőművészek Budapesten Kilenc Békés megyei képzőművész műveiből készült kiállítás nyílik november 28- án, hétfőn délután 16 órakor a Ganz-MÁVAG Művelődési Házban Budapesten. A Magyar Nemzeti Galéria kihelyezett tárlatán Ruzicskay György, Gaburek Károly, Koszta Rozália, Takács Győző, Molnár Antal, Mlado- nyiczki Béla, Varga Géza, Bessenyei Antal, Ezsiás Kovács József alkotásait láthatják majd az érdeklődők. Új igazgató az űGRBKER-nél Tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán, a Békés megyei AGROKER-nél bensőséges keretek között köszöntötték Kiss Sándor igazgatót nyugdíjba vonulása alkalmából. Az eseményen ott volt többek között Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója is. Az AGROTRÖSZT vezér- igazgatója méltatta Kiss Sándor munkáját, s elismeréssel szólt arról a negyedszázadról, melyben mint igazgató erőfeszítéseket tett a korszerű mezőgazdaság termelésének megteremtésében, műszaki ellátásának biztosításában. Ezt követően a saját kérésére a nyugdíjba vonuló igazgatónak átnyújtotta a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. A megyei pártbizottság nevében Csatári Béla köszöntötte az ünnepeltet. majd beiktatták az AGROKER új igazgatóját, Molnár Lajost, aki korábban a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese volt. Az ünnepség végén megtekintették az évi 2 milliárd forintot forgalmazó központi telepet. tárolására pedig egymilliárd forint az állami támogatás, s most 40 óriás tárolótelep kiépítése folyik. A raktározási gondok a többi KGST-országban is hasonlóak a hazaihoz, s ezért az integráció keretében, a szellemi erők jobb kihasználására a KGST-országok együttműködnek a korszerű raktárak tervezésében és egyáltalán a tervszerű anyag- gazdálkodás technikai, műszaki feltételeinek megteremtésében. A KGST anyagi, műszaki ellátási állandó bizottsága ennek érdekében 11 téma összehangolt kimunkálását koordinálja. A koordinátor Csehszlovákia, Magyar- országra a közös munkában a számítógéppel vezérelt, automatizált magasraktár-komp- lexum műszaki dokumentációjának, tervezésének feladata hárul, a többiek közül Románia a csomagolás, Bulgária az anyagmozgatás gépesítésének, az NDK pedig a raktátelepítés elméleti koncepciója kidolgozásának témagazdája. A közös munka nyomán olyan komplex korszerű raktárak épülhetnek majd, amelyek valamennyi KGST-országban enyhítenek az anyagtárolás gondjain. A konferencián elhangzó előadások tapasztalatai ehhez a közös munkához is felhasználhatók. n fejlődés Ö z Állami Bábszínház tavaly befejeződött teljes újjáépítésekor egy-egy nézőtéri hely kialakítása majdnem százezer forintba került. Vajon mikor térülne meg az itt elköltött 52 millió forint az amúgy is áron alul adott — azaz állami támogatást élvező — jegyekből? A példa és a kérdés persze inkább tréfás, mintsem komoly, hiszen — tartja a közfelfogás — az eszközigény fokozódása elsősorban a termelőágazatokhoz kapcsolódó folyamat. Ami szűk szakmai, közgazdasági értelemben igaz. Éppen ettől a szakmai egyoldalúságtól óvakodva és óvva hozakodtunk elő a bábok tarka színpadával; az eszközigény, a fejlesztések költsége a nem termelő területeken is növekszik. Egy általános iskolai tanterem ma átlagosan egymillió forintot emészt fel felépítéséig. Tagadhatatlan, a mostani osztálytermek nem hasonlíthatók a valamikori zord hodályokhoz vagy éppen — falusi iskolák esetében — az apró ablakú lyukakhoz, de mert korszerű fölszereltségük, a hozzájuk kapcsolódó közművek természetesek, akárcsak az ún. kiszolgáló létesítmények — mosdók, konyha stb. — úgy azt is természetesként kell elfogadni, hogy az új oktatási intézmény sokba kerül. Még egy, most már a termelőterületekről választott példát: az ország legnagyobb energiatermelő központjában, a Duna menti Hőerőmű Vállalatnál a legutolsó, XIII-as jelű, 215 megawattos áramtermelő blokk 946 millió forintba került. Drága? Kazánja — így gazdaságos — vegyes tüzelésű, éghet benne földgáz és kőolaj- finomítási melléktermék. A nagy teljesítmény — a régi erőművekben az 50 megawattos gépek óriásinak számítottak — elengedhetetlenné teszi a magas fokú műszerezettséget és automatizáltságot; a vezérlést és ellenőrzést számítógép látja el. Mindez költséget növel, ahogy a környezetvédelem úgyszintén. S ez okokból csak marókra-, s nem ölre- való, holott annyi is akadna. Jórészt objektív okai vannak az eszközigény növekedésének. A nyersanyagok beszerzési feltételei kedvezőtlenebbek, mint korábban, s a hazai alapanyagok többsége is drágább — nagyobb költséggel, mert nehezebb geológiai feltételek, termelési körülmények között — állítható elő. Azután: bizonyos fejlesztések elkerülhetetlenek, mert nélkülük megbénulna körülöttünk az élet. Ilyen az energiatermelés, a szállítás, az építőanyag-ipar, ezek azonban — technológiájukból következően — nagy Előadás fldv Endréről Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában Kiss Ferenc irodalomtörténész nagy sikerű előadást tartott „Én voltam az úr, a vers csak cifra szolga” címmel Ady Endréről. Az est színvonalas, szép emlékezés volt a költőről Fotó: Martin Gábor Balkus Imre Pályaválasztási kiállítás a megyeszékhelyen Raktárfejlesztési tanácskozás ára befektetést kívánó, eszköz- igényes területek, s ráadásul a kiadások megtérülése is lassú. A feladat mégsem kerülhető meg; lehetetlenné válna mind a személy-, mind az áruforgalom, s a külföldiek széles ívben kerülnék el — akár turistaként, akár szállítóként — hazánkat. Eszközigényes, köznapibban sokba kerülő beruházás az energiavezetékek, a kőolaj- és kőolajtermék-tárolók megépítése is, de szükségszerű. Hiszen volt idő, amikor — tárolótér híján — eladtuk külföldre a fűtőolajat tavasztól őszig, télen meg megvásároltuk, a szezonban kialakult kétszeres áron ... Ugyancsak drágák a vízgazdálkodással összefüggő fejlesztések, de mi lenne nélkülük az intenzív mező- gazdasági termeléssel, az üdülőterületekkel, a növekvő városok vízellátásával ? Mihez kezdene Kovács és Kiss állampolgár társunk a Zsigulijával, ha hiába állna oda a benzinkúthoz, közölnék vele, nem épült meg a termékvezeték s a tárolótér, így kétszáz kilométeres körzetben ne is reméljen üzemanyagot? Mivel bizonyos területeken mind többe kerül az előrehaladás, kézenfekvő következtetés: rangsorolni szükséges a feladatokat, következetesen arra törekedve, hogy a ma beruházott tőke kamatai a holnapi kiadásokhoz teremtsenek egyre bővülő fedezetet. Odahaza, háztartásunkban mérlegelünk: az automata mosógép drágább, de többet tud mint egyszerű elődje, a kútból felhúzott vízért nem fizetünk, a vezetékből csörgőért igen. Mérlegel a népgazdasági irányítás is. Ha pénzt ad — és ad — az anyagmozgatás korszerűsítésére, ami megint- csak eszközigényes feladat, teszi ezt azért, mert az így fölszabaduló emberekre más népgazdasági területeken van szükség, s mert mind kevesebben vállalják a hórukkmunkát. A kiadások növekedése — az eszközigény fokozódása — törvényszerű, a gazdasági fejlődés mai szakaszának egyik ismérve. Nem sorscsapás, hanem kalkulálható tényező. A többért többet keli áldozni, de úgy, hogy a több a még több forrása legyen; jól kamatozzanak az eszközök. Izámításak szerint — a sok közül az egyik I lehetőség — a beruházások kivitelezési idejének húszszázalékos csökkentése egyetlen év alatt 17— 20 milliárd forint népgazdasági többletjövedelmet eredményezne. Sajnos, ritka kivételtől eltekintve, erre még csak számítások vannak; a tények adta igazolást kívánjuk, sürgetjük. Veress Tamás Életmentőt tüntettek ki Szegeden Életmentő Emlékérmet kapott kedden Szegeden Hoto- rán János, a József Attila Tudományegyetem joghallgatója. Az egyetemista ez év szeptember 15-én a város határában levő egyik téglagyári kubikgödömél segítséget hívó gyermekkiáltásokra figyelt fel. Azt látta, hogy két kisgyerek a tó partjáról, a több mint tíz méter mély vízbe esett. Hotorán János életét kockáztatva az egyik tízéves, már eszméletlen kislányt kimentette. A másik gyermek megmentésére is kísérletet tett, ez azonban már nem sikerült neki. A kitüntetést Perjési László, a Csangrád megyei Tanács elnöke adta át a bátor egyetemistának.
