Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
1977. november 15., kedd Több zöldség - több gond? Lassan befejeződik a zöldségszezon. Az utóbbi évek hiányát követően most a bőség zavarával küszködve. Az idei gondok természete tehát más, megoldásuk is könnyebb, egyszerűbb lehet hozzáértő kezekben mint korábban. Találkozhattunk az év eltelt hónapjaiban a termelők, felvásárlók, forgalmazók vitájában kedvét vesztő termelőkkel, kesergő áruátvevőkkel és eladókkal, mert a zöldségprogram szült néhány ellentmondást. Felavatták Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát új cementkötésű faforgácslap üzemét. A 326 millió forintos beruházásból épült üzem modern automata gépei évente 30 ezer négyzetméter faforgácslapot állítanak elő. Az üzem három hónappal határidő előtt kezdte meg a termelést (MTI-fotó, Rózsás Sándor felvétele — KS) MiMNMMMMMMMMfMMfNHMMMMMMMMNWMMNMMNMNIMMfNMMMMMl Női ruha és sportöltöny A minden fogyasztásra alkalmas áru átvételéről szóló határozat állandó viták forrása lett, és sokszor hagyott tisztázatlan helyzeteket. Ám a vártnál nagyobb zöldség- termelői kedv ellenére sem javult a jó fajták aránya és a minőség. Míg egyes zöldségfélékből túlkínálat, addig más fajtákból piaci hiány volt. Burgonyából 1977-ben indokolatlanul, 700 hektárral nőtt a termőterület, elsősorban a Békés megyei Burgonyatermesztési Társuláson kívül. Pedig a ZÖLDÉRT és a hozzá tartozó ellátási körzet igényeit a társulás egymaga is képes lenne kielégíteni. Ugyanakkor a nagyobb exportlehetőségű makói hagymából a tervezettnél 600 vagonnal termett kevesebb. Tavasszal a hajtatott saláta, ősszel a dughagyma, egyes káposzta- és gyökérfélék értékesítése okozott feszültséget a túlkínálat miatt. A megtermelt áru egy részét a kereskedelem nem tudta eljuttatni a fogyasztókhoz. A bőség zavarával küszködtek tehát a forgalmazó vállalatok. De vajon a továbbiakban a termesztés visszafejlesztésére van-e szükség? Erre aligha válaszolhatunk igennel, hiszen gondot elsősorban a szerzőJól sikerült üzemtörténeti kiállítást rendezett a közelmúltban Szarvason a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat. Fényképek, grafikonok, táblázatok vallanak arról: hét megye határában milyen eredményeket értek el, hogyan segítik a mezőgazdasági nagyüzemeket, a talajjavítás, illetve az üzemi vízrendezés után milyen mértékben emelkednek a hozamok. Bemutatják azt is: az utóbbi években hogyan változott a dolgozók élet- és munkakörülménye. Igaz, hogy a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatot jelenlegi formájában 1970-ben hozták létre, de a kiállítás két évszázadra vezeti vissza a nézőt. Tesse- dik Sámuel, a nagy gondoldésben le nem kötött és a gyenge minőségű áruk átvétele, értékesítése okozott. Természetesen a termelők egy része is rosszabbul járt, hiszen a zöldségfélék majd mindegyikénél államilag garantált, úgynevezett szerződéses árat fizethetett a kereskedelem. Így az egyes szabadon értékesített zöldségfélék ára a hivatalos szerződéses ár alatt maradt. Most a tervezés időszakában már ismeretesek a számok, miből mennyire lesz szüksége a kereskedelemnek és az iparnak. Elkezdődhet tehát az az előkészítő munka, amely a termelőket befolyásolja a megfelelő fajta és mennyiség kiválasztásában. A ZÖLDÉRT nagytermelőkkel kötött ötéves keretszerződéseit a partnergazdaságokkal elemzi, felülvizsgálja. Ezek adják a szerződéses áruforgalom 80 százalékát. Hasonló gyümölcsöző kapcsolat alakult ki — igaz nem kevés ellentmondással tarkítva — a termelők és a feldolgozó üzemek között is. Más a helyzet a kistermelők esetében, hiszen itt a termesztés befolyásolása nehezebb és elsősorban az ÁFÉSZ-ek, termelőszövetkezetek feladata. Itt is óriási jelentősége van azonban a szerződéses árutermelésnek, a kodó ugyanis 210 esztendeje költözött Szarvasra, ö ismerte fel elsőnek a szikes, illetve a savanyú talajokat, s hozzálátott a digózásos talajjavítási kísérlethez. Felfedezése tudománytörténeti, illetve gyakorlati szempontból nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőségű. A digózásos talajjavítás a mezőgazdasági nagyüzemekben ma is egyik leghatékonyabb talajjavítási mód. Tessedik talajjavítási módszerének fontosságát felismerték már az 1920-as években. Az FM 1925-ben létrehozta az Állandó Talajjavítási Bizottságot, s hazánkban különböző állami támogatásokkal megkezdődött a szervezett talajjavítás. Nagyobb mérvű javításra azonban megfelelő fajta kiválasztásának. A kérdés, hogy ez milyen eszközökkel történhet, eléggé felkészültek-e az ÁFÉSZ-ek? Képes lesz-e a kistermelés 1978-ban a még kiegyensúlyozottabb helyi ellátásra. Az értékesítési biztonság javítása és néhány ellentmondás feloldása a ZÖLDÉRT, valamint az ÁFÉSZ- ek szorosabb együttműködését igényli. Erre minden lehetőség adott. Az év utolsó heteiben a már megtermelt áru biztonságos elhelyezése okoz legtöbb gondot. Késik a burgonyatároló átadása. Jelentős mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt tárol a ZÖLDÉRT, ideiglenes bértárolókban. Emiatt gyakran akadozik a zöldség átvétele. Az export 1977-ben közel kétszeresére, 800 vagonra nőtt. A kivitel további növelésének feltétele a kereskedelmi munka szervezettebbé tétele mellett elsősorban a minőségileg exportra is alkalmas zöldség termesztése. S hogy ehhez milyen fajták szükségesek? Arra a választ a termelők szerződéskötéskor kapnak. További erőfeszítéseket igényel a nagyüzemileg megtermelt zöldség, gyümölcs tárolásra és fogyasztásra alkalmassá tétele. Megoldható-e az előfeldolgozás, a szakaszos termesztés? Hogyan válhat az árrendszer még ösztönzőbbé a termelés és a forgalmazás, az irányítás minden területén? Az előbbiek kiragadott példák, a megoldásra váró feladatok sokaságából. Kiút keresése feltétlenül szükséges, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az elért eredmények megtartásáról, az ideihez hasonló, kiegyensúlyozott ellátás tartóssá tételéről. csak a felszabadulás után került sor. 1925—1945 között mindössze 14 ezer hektáron fejezték be a talajjavítást, a felszabadulástól napjainkig pedig több mint egymillió 320 ezer hektáron. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat nagy jelentőségű munkájára jellemző: a körzetéhez tartozó hét megyében a vállalat fennállása óta 633 ezer hektáron végeztek talajjavítást. 1971-ben 229 millió forint volt az éves termelés, 1977-ben pedig 450 milliót várnak. A vállalati eredmény pedig 13 millió 227 ezer forinttal több a bázisnál. A kiállítás közre adja azt is: 1971-ben hét szocialista brigád tevékenykedett a vállalat területén 136 taggal, ma 80 szocialista brigád több mint ezer tagja küzd a terméshozamok fokozásáért, a költségek állandó csökkentéséért. Több millióra tehető az a megtakarítás, amit az utóbbi években az újítások bevezetésével elértek, és évről évre kevesebb a baleset is. A nagy teljesítményű, korszerű gépeket maximálisan kihasználják, ezért éjjelnappal dolgoznak. Hírt adott a kiállítás arról is: az V. ötéves terv hátralevő éveiben a nagyarányú talajjavításon kívül az alag- csöves felszín alatti öntözésre teremtenek jelentősebb területen lehetőséget, s évente 10—12 ezer hektár erősen belvizes területen varázsolják jó termővé a talajt üzemi vízrendezéssel. A kiállítás megtekintői joggal állapították meg: Tessedik talajjavításról szóló tanai két évszázad múlva igazi gazdára találtak Szarvason. — Ary — Harisnyagyári hírek A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyára gépeinek és berendezéseinek felújítása folyamatosan halad az idén is. Nemrég állították át például a legrégibb, transzmisszióval működő gépsorokon az utolsó egységeket egyedi meghajtásúra. A héten 8 darab modern, kéthengeres, szovjet körkötő gép érkezett. Ezekből kilencvenet vásárolnak ebben az évben; többségük már megérkezett. Gondolnak a telephelyek fejlesztésére, gépesítésére is. A bővülő, épülő szeghalmi üzem például francia gyártmányú formázógépet kapott, ezen hőkezeléssel rögzítik és teszik for- matartóbbá — s ezáltal értékesebbé — a harisnyát. Az utóbbi időben egyébként — és főleg a nyári melegben — nem volt zökkenő- mentes a termelés a gyár egyik legkorszerűbb üzemrészében, az úgynevezett AN- GE-teremben. Ez azért alakult így, mert a kötőgépeket vezérlő, számítógép-elven működő memóriaegységben a nagy hő miatt zavarok keletkeztek. A gondon ötletes, új műszaki megoldás segített: a gépekről leszerelték a hőt termelő ventillátorokat, s központi áruelszívót építettek a gyár pincéjébe, ami nemcsak az árut gyűjti össze, hanem a fölösleges hőt is elvonja a gépteremből. Gyulán a víztoronytól nem messze áll egy faház. A vízművek szennyvízelvezető csoportjának üzemi épülete. A környéke rendezett, szépen parkosított, üde örökzöldek koszorúzzák a házikót. Éppen hrigádértekezlet kellős közepén lépünk be az ebédlőbe. A vállalat háromszoros kiváló November 7. brigád tagjai ülik körül az asztalt és hallgatják figyelmesen Baracsi Sándor brigádvezetőt. Amikor véget ér a gyűlés, még marasztalom a tagokat, hogy beszélgethessünk, hogy egy kissé bepillanthassunk az életükbe, munkájukba. Amolyan ke- rekasztalbeszélgetés-féle alakul ki, és a résztvevők sokszor egymást segítik ki a válaszadásban. A brigádvezető kezdi: — Éppen hét évvel ezelőtt alakult a brigád. Szerteágazó a feladatunk, a város szennyvízhálózatának rendszeres karbantartása, hogy az mindig üzemkész állapotban legyen. Nem tartozik a könnyű és tiszta munkák közé. Ezenkívül mi vagyunk a gazdái a városban levő belvízelvezető csatorna hálózatának is. Éjjel-nappal, ünnepnap és hétköznap szolgálatban kell lenni, mindig történhet valahol valami, amely azonnali beavatkozást igényel. Egyre nagyobb töAz Endrődi Szabó Szövetkezet a kisebb textiliparral foglalkozó ipari szövetkezetek közé tartozik a megyében, de komoly exporttervet teljesít. Erre az évre 23 millió forint értékű termék külföldre szállítása volt az előirányzat. Az már biztos, hogy ezt túlhaladják, ugyanis október 30-ára teljesítették ez évre vállalt exportkötelezettségüket. Ausztriába női ruhát, jerseykosztü- möt, kabátot, a nyugatnémet Adidas cégnek sportruhákat, a Szovjetuniónak pedig női és gyermekkabátokat varrnak. Ahhoz, hogy megfelelően értékelhessük a 23 milliós exportot, tudnunk kell, hogy ebből nagyrészt tesz ki a tőkés bérmunka. Ilyenkor a Korán kezdődött az idén a nádaratás az alföldi szikes tavak mentén. Csongrád megyében Ásotthalom és Mórahalom határában megindultak a kévekötő betakarító gépek, helyenként pedig kézzel is aratnak. A korai idénykezdést az tette lehetővé, hogy az utóbbi hetek ködös időjárása lepergette a nád levélzetét. A Felgyői Állami Gazdaság csongrádi üzemének Csongrád, Békés, Báos és Szolnok megyére kiterjedő körzetében tavaszig több megű szennyvíz elvezetéséről kell gondoskodni és ez nem kis feladatot ró a brigád valamennyi tagjára. — A háromszoros kiváló cím, gondolom sok plusz munkát is takar, amellett, hogy a mindennapi teendőket maradéktalanul el kell látni. Mintegy bizonyságul előveszik a szépen vezetett, vörös fedelű brigádnaplót, és mutatják a bejegyzést, mely szerint a brigád már második ízben kapta meg a városi tanácstól a „Gyuláért” kitüntető oklevelet és jelvényt, amely a legtöbb társadalmi munkát végzőket illeti. — Az óvodákat rendszeresen patronáljuk, sportpályát építettünk a 2-es számú általános iskolában. Teljesítettük az „Egy nap a városért” mozgalom vállalásait. Ezenkívül öt brigádtagunk „házasodott”, épített családi házat, mindegyiknél segítettünk, sőt erre az alkalomra többen szabadságot is kivettek. A brigádmozgalom hármas célkitűzéseit nemcsak elfogadtuk, hanem teljesítését kötelezőnek tartjuk. A brigádból többen vesznek részt szakmai tanfolyamokon. Alb Jani most végzi a technikusi minősítést, Alb Ibolya pedig főiskolára jár. Egyetlen kivételtől eltekintve — ő közel áll a nyugkülföldi partner adja az anyagot, a kelléket, mi pedig a munkaerőt. így tehát ebben az összegben nincsen benne az anyagár, csak a munka értéke, és így már nagyobbnak tűnik a szám. Az idei évre mintegy 9 millió forintért gyártanak a belkereskedelem részére különböző termékeket. Ágyneműket, alsóruházatot és gyermekkabátokat varrnak Endrődön. Az év hátralevő részében még nagy munka vár a szövetkezet dolgozóira. Mintegy 10 ezer kabátot kell legyártaniuk, a belkereskedelem részére és az Adidas is 12 ezer sportöltönyt vár tőlük a hátralevő időben. Így várhatóan mintegy négymillió forinttal túlteljesítik exporttervüket. mint nyolcszázezer kévét gyűjtenek össze. Űjból „divatba jött” a nádtetőkészítés. A gazdaság egyik brigádjának, a nádfedélkészí- tés mestereinek bőven van munkájuk. Alig győznek eleget tenni a sok megbízatásnak. Tanyamúzeumokon és egyéb műemlék jellegű épületeken felújítják a tetőzetet. Ezenkívül egyes új gazdasági épületek, mint például a juhhodályok, ma is ilyen jó hőszigetelő fedelet kapnak. díjhoz — valamennyien rendelkezünk az általános nyolc osztály elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. — Moziba, színházba rendszeresen együtt jár a brigád — veszi át ismét a szót Dávid János. Most legutóbb a Zalka Mátéról szóló filmet, „Fedőneve Lukács” címűt néztük meg közösen. — A családról sem feledkezünk meg. Van egy kis épületünk a városerdőn, kút- házból alakítottuk ki, sza- lonmasütést rendeztünk már nemegyszer, meg főztünk is bográcsban. Aztán elbeszélgettünk, elsörözgettünk. Nem mintha itt nem találkoznánk eleget, de tudja hogy van, szépen terített asztal és pohár mellett mégis másképpen esik a szó. — Minden évben elutazunk országjárásra is, megnézünk egy-egy vízmüvet, hogy tapasztalatokat gyűjt- sünk arról, hogy máshol hogyan csinálják. Legutóbb Veszprémben néztünk körül. — Mi is készültünk a 60. évforduló méltó megünneplésére. Vállaltuk, hogy határidő előtt olyan állapotba hozzuk a húskombinát szennyvízelvezető hálózatát, hogy az üzemképes legyen az indulásra. Tőlünk már holnap kezdődhet a munka, a vállalásunkat teljesítettük. B. O. A szovjet vasutak egyre korszerűbb szerelvényekkel gazdagodnak. Képünkön: az „Orosz trojka” egyik kényelmes kocsija (Fotó: APN—KS) Kepenyes János Tessedik álmainak megvalósítói... ____________________________________________________________________ H áromszoros kiváló brigád Nádaratás Csongrádban
