Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

1977. november 15., kedd o IgHiHirait} Hét vége a szállításban Az orosházi vasútállomásra érkező kereskedelmi árukat a Volán rakodóbrigádjai rakták ki és szállították a címzettek­hez (Folytatás az 1. oldalról) — Minden reggel öt óra­kor kelek, s egy óra múlva már indulok az első szállít­mánnyal. A cukorrépaszedő géptől hordjuk a gyárba — mondja, miközben a jármű­buktatóra hajt. — Ilyenkor már ajándék a jó idő, s vé­tek ezt az ajándékot elmu­lasztani. Az orosházi vasútállomá­son is hétköznapi forgalom fogad. Telnek és ürülnek a kocsik, sűrűn fordulnak a teherautók, mozdony állítja a vagonokat. A hét végén mű­trágya, szén, építőanyag, kvarchomok és kereskedelmi áru érkezett, összesen 144 vagon. A söripar kivételével valamennyi megrendelő idő­ben kiürítette a vagonokat. — A kocsiálláspénz nem üzlet, azzal nem lehet szállí­tani. Ha időben kirakják, akár többször is fordulhatott volna az a vagon — tájékoz­tat Szőke Antal raktárnok. A vasutasok más esetre is mondtak példát. Az üveg­gyár a szükségesnél több vasúti kocsit rendel, közü­lük jó néhány napokig meg- rakatlanul vesztegel a gyár udvarán. A munkavágányon álló va­gonok FÜSZÉRT-árut hoz­tak. Kántor Gábor és Ivanics Pál már a második vagon tartalmát rakja teherautóra. — A vasárnapi rakodás nekünk sem rossz, ilyenkor műszakonként 450—500 fo­rintot is keresünk fejenként — mondja Kántor Gábor. Szarvasra 3 óra 40 perckor érkezett be a tehervonat, a vagonokat 5 órára már ki­állították — mondta Frankó Lajosné forgalmi szolgálatte­vő. — Tíz órára az érkezett 18 vagont kirakták. Sajnos, fedett kocsiból nem tudunk eleget adni a megrendelők­nek. A városban az egyik leg­nagyobb szállíttató a Szarva­si Állami Gazdaság. Cseh Mihály szállításvezető mond­ja: — Nálunk a hét vége egyenrangú a hétköznappal. Amint megáll a vagon, már­is rakjuk vagy ürítjük. A rakodóknak a hét végi mun­káért százszázalékos bérpót­lékot fizetünk, s ez nekük is, nekik is megéri, mert nincs fekbéres vagonunk. Békéscsabán, a megye leg­nagyobb teherpályaudvara szombaton és vasárnap 119 vagon árut fogadott. — Szombaton teljes, va­sárnap 40 százalékos kapaci­tással dolgozunk — mondja Mázán András, a Volán ki- rendeltségének menetirányí­Tegnap délután 4 órakor Békéscsabán, az MSZMP Bé­kés megyei Oktatási Igazga­tóságának előcsarnokában Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese nyi­totta meg Gaburek Károly festőművész kiállítását. Nagy János megnyitójában hang­súlyozta, hogy a békéscsabai művész képei új korszakát tója. — A megrendelők fel- készülten fogadják az árut, egyelőre győzzük a szállítást is. Igaz, ebben segítenek a diákok, ugyanis a 611-es szá­mú Szakmunkásképző Inté­zettel és a Kemény Gábor Szakközépiskolával szocialis­ta szerződést kötött a válla­lat. Hétvégéken 15-20 tanuló segít a szállításban. Ügyesek, szorgalmasak a gyerekek — dicséri őket. Egy órára járt az idő, s még bizony jócskán akadt rakott vagon. A szakadó eső nem zavarta a munkát. A sár, a zsúfoltsák már kezdett Az elmúlt napokban ülést tartott a Hazafias Népfront gyulai elnöksége Bamadics Márton elnökletével. Első­ként Hild György, a városi tanács vb osztályvezetője adott részletes áttekintést a népfront várospolitikai mun­kabizottságának tevékenysé­géről. A munkabizottság egyik fontos célkitűzése, hogy is- mertessé(k a város lakossá­gával Gyula fejlesztésének célkitűzéseit. Ennek érdeké­ben a lakóterületeken meg­tartott tizenöt előadás során több mint 600 lakos vett részt. Sok szó esett a jelesen reprezentálják, majd további jó alkotókedvet kí­vánt a művésznek megyénk lakosságának örömére, kul- túrvilágunk gazdagodására. A képen Nagy János mellett balról a kiállító, jobbról Ju­hász József, az Oktatási Igaz­gatóság igazgatója. Fotó: Veress Erzsi elviselhetetlen lenni. Korsze­rűsítésre, felújításra bizony megérett már a teherpálya­udvar. A kis irodában köz­ben Virágh György raktár­nok a feladásokat intézte. Szombaton és vasárnap 44 vagon árut adtak fel Békés­csabáról, melyek egyharma- da külföldre vitte a különfé­le termékeket. A hétvégeken egy-két eset kivételével megyénkben va­lamennyi szállítási igényt ki tudott elégíteni mind a MÁV, mind a Volán. Kép, szöveg: Szekeres András fejlesztési elképzelésekről, de ugyanakkor meghallgat­ták és munkájukban fel­használták a lakosság részé­ről érkező észrevételeket. Ugyanezeken a fórumokon és a HNF körzeti lakóterü­leti bizottságon keresztül mozgósították a lakosságot a tervek végrehajtására. Fontos cél volt a lakóhelyi társadalmi aktivitás megte­remtése, és a társadalmi munkára való mozgósítás. Ennek az aktivitásnak az eredménye máris lemérhető, hiszen a város 80 tanácsta­gi körzetében eddig több mint három és fél millió ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, járda- és csatorna- építés, játszóterek és felsze­reléseik karbantartását, ut­cák virágosítását, fásítását. Igen jelentős társadalmi ösz- szefogás eredménye volt az év tavaszán megrendezett tisztasági hónap, amelyet a munkabizottság a tanács hi­vatalos szerveivel közösen rendezett. Az akció találko­zott a lakosság egyetértésé­vel, és eredményességét bi­zonyítja, hogy mintegy öt­ezer köbméter különböző hulladékot gyűjtöttek és szállítottak el. A nyáron Békésen került sor a három város — Bé­késcsaba, Gyula, Békés — együttműködési megállapo­dásában előírt tanácskozás­ra, ahol a legfontosabb kör­nyezetvédelmi gondok meg­oldásának lehetőségeit vitat­ták meg. Ennek egyik sar­kalatos pontja, a három vá­roson keresztül folyó Élő­víz-csatorna víztisztaságá­nak helyreállítása. Tájékoz­tatást adott arról is, hogy a hónap elején megalakult az önálló környezetvédelmi bi­zottság 25 taggal, amelynek elnöke dr. Náray Judit, al- elnöke Marsi Katalin, titká­ra Hild György lett A tájékoztatás után Ba­logh Imre, a HNF városi titkára adott számot a HNF- mozgalom tárgyi' feltételed­ről, amelyet megfelelőnek ítélt meg. Szó volt az ülé­sen Gyula és Gyulavári egyesítéséből szükségessé vált új utcanevek megvita­tására, amit elfogadásra ajánlottak a városi tanács végrehajtó bizottságának. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Három és fél millió forint értékű társadalmi munka Iskolán belül és kívül Nagydfjat nyert az orosházi kertbarátklub A kertbarátok klubjainak országos versenyén novem­ber 12-én, szombaton Oros­házán a Petőfi Művelődési Központban a Hazafias Nép­front nagydíjában részesült a helyi klub. Ezzel az or­szág első négy klubja közül az 1975-ben indult kétéves versenyben a legjobbnak bizonyult. i Első díjat a szentesi, má­sodikat a debreceni, harma­dikat a pomázi! kertbarátok klubja kapta. Az aranyér­mes klubok értékelési ren­dezvényén, és az azt meg­előző szakmai elméleti ve­télkedőn jelen volt dr. Gyú­ró Ferenc, a HNF Kertbará­tok Országos Társadalmi Szövetségének elnöke. B Pedagógus női kar Aradon Vasárnap az esti órákban érkezett vissza Aradról Bé­késcsabára kísérőivel a Pe­dagógus női kar. Az Arad és Békés megyei pedagógus szakszervezetek közötti jó kapcsolat eredmé­nye, hogy az aradi művé­szeti iskola és gimnázium meghívta városába a békés­csabai Pedagógus női kart 3 napos vendégszereplésre. November 11-én indult a 35 tagú kórus, még aznap este nagy sikerrel mutatkoztak be a vendéglátó iskolában. Másnap a zimánd-újfalui művelődési házban énekel­tek, vasárnap pedig Temes­várra kirándultak. I Igyes pedagógusok kö­rében nem aratott I-------1 osztatlan elismerést S zent-Györgyi Albert emlé­kezetes tv-szereplése. Már ami az oktatással, neveléssel volt kapcsolatos. Ugyanis a lexikális tudás helyett a gondolkozási készségnek, az ízlésnevelésnek a fontossá­gát hangsúlyozta. (Nem volt véletlen, hogy szegedi egye­temi rektorkodása idején mutatták be a Hamletet ifj. Horváth István rendezésé­ben.) Még sok-sok vitára, küz­delemre lesz szükség, amíg valamennyi tantestület elfo­gadja, hogy teljes embert nem lehet a tantervkeretek közé zárt oktatással nevelni. Igenis szükség van az isko­lán belüli és kívüli közmű­velődésre. Nem lógás, ha a tanulókat elviszik a filmvetí­tésre, a gyermekelőadásra, a múzeumba, a könyvtárakba. Természetesen akkor, ha tu­datosan előkészítik, utána esetleg tanári vezetéssel megbeszélik. Szinte hallom az ellenvetéseket. Igen ám, de a tanóra az tanóra, a szorgalmi idő az szorgalmi idő. Annyiféle terhelése van a gyereknek — nincs csász- kálásra idő. Ehhez csak annyit: ha jól csinálják, nem a lógás, a csúszkálás lesz a lényeg, ha­nem az élmény. Mindenki, aki hosszú éveket töltött is­kolapadban, tudja, hány ér­dektelen tanóra hullott ki az emlékezetéből, ugyanakkor mennyi minden ragadt meg egy-egy jól sikerült kirándu­láson vagy színielőadáson. (Különösen, ha maguk a gyerekek játszották, élték át a szerepeket.) Szó sincs arról, mintha szembe akarnánk állítani az oktatást a közművelődéssel. Csak az ellen a merev szem­lélet ellen küzdünk, ami hol- ' mi felesleges dísznek vagy az iskola presztízsszerző le­hetőségének tekinti — nem pedig az esztétikai nevelés eszközének! — a kórusokat, a kamarazenekarokat, a di­ákszínjátszást, a versmon­dást. Az új tantervekbe, illetve nevelési tervekbe — helye­sen — már bekerültek az említett közművelődési elvá­rások. Bizonyára elősegítik majd a szemléletváltozás meggyorsulását is. Az iskolavezetés eddig is támogatta — nemegyszer elvtelenül, valóban a gyere­kek tanulmányi előmenete­lének kárára — a felkészü­lést a különféle versenyek­re. Ha bejön a jó helyezés, „mennybe megy” az illető művészeti csoport. Ha nem kerülnek az élvonalba, fa­gyos csend fogadja őket. Senkit, vagy alig valakit ér­dekel, mennyit csiszolódtak szellemiekben, ízlésben, mondjuk a helikoni játéko­kon szereplők. Ha pedig netán az iskolán kívül — mondjuk, a műve­lődési házba „csábítják” a diákgyerekeket, gyakran in­kább tantestületi gáncsosko- dásra, mintsem támogatásra számíthatnak. Szereplésük a versenycentrikus logika sze­rint nem az iskola, hanem a művelődési ház hírnevét öregbíti. Akkor meg minek engedjük a mi gyerekeinket ott „terhelni”. Az, hogy eset­leg közösséget, örömöt, mű­vészi élményt kaphatnak a diákok — nem fontos? tt jutottunk el a lé­nyeghez. A korszerű nevelő iskola csak gyermek-, csak diákközpon­tú elehet! Sohasem intéz­ménycentrikus. Az iskolán belüli és kívüli ifjúsági köz- művelődés harmonikus fejlő­dése csak a régi merevségek feloldása árán képzelhető el. Horváth György Hol isznak több tejet? A Tejipari Tröszt a Tej- gazdasági Kutató Intézet közreműködésével széles kö­rű felmérést végzett a hazai tej- és tejtermékfogyasztás­ról. Az adatok szerint amíg az egy főre jutó összes tejfo­gyasztás 1970-ben 80,7 litert tett ki, addig 1977-ben várha­tóan 89 liter körül alakul. A növekedés eléggé lassú, a felmérés szerint egyebek kö­zött azért, mert a városok és a községek fogyasztási szín­vonala között igen nagy a kü_ lönbség. A vizsgálat során a fővárost és 23 várost emeltek ki, ezeken a helyeken az egy főre jutó fogyasztás már 132,5 liter, de a vidéki terüle­teken még mindig csak 70,9 liter. Az újabban bevezetett ter­mékek vizsgálatából szintén a városok és a városias tele­pülések fogyasztási elsőbbsé­ge derül ki. Az ízesített tejter­mékekből a városinak mind­össze harmadát teszi ki a vi­déki fogyasztás. Mindez összefüggésben van a kereskedelem „áteresztő- képességével” is; az optimá­lis, 80—90 cikket tartalmazó választékot csak az üzletek 2—3 százaléka tartja, a köze­pesnél nagyobb üzletek 40— 50-félét, a közepes forgalmú- aknái már csak 20—30-at, s a jórészt vidéken működő kisüzletek pedig csupán a na­pi ellátáshoz elegendő 8—10 féle, alapvető készítményt forgalmazzák. Rendőrségi hírek November 11-én, a reggeli órákban Orosháza külterüle­tén, Kocsis János (23 éves, medgyesegyházi lakos) nem a látási és útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette a sűrű ködben a Volán te­hergépkocsiját. Ennek kö­vetkeztében egy erősen balra ívelő útelágazásban elvesz­tette uralmát a jármű felett, a gépkocsi az útpadkára sod­ródott, majd az árokba bo­rult. A baleset során a te­hergépkocsi vezetője és uta­sa 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, az anyagi kár mintegy 20 ezer forint. * * * November 12-én, 5 óra 50 perckor Battonyán a Klapka és a Néphadsereg út keresz­teződésében Roczkov Iván (49 éves, battonyai lakos) it­tas állapotban, kivilágítatlan kerékpárjával, szabálytalanul kanyarodott, s egy személy- gépkocsi elütötte. A baleset során Roczkov Iván a hely­színen meghalt, az anyagi kár 10 ezer forint. * * * November 12-én, 12 óra 30 perckor Békéscsabán, az Áchim utcában Jancsó Lajos (36 éves, békéscsabai lakos) segédmotorkerékpárját fi­gyelmetlenül vezette, s neki­ütközött a vele szemben köz­lekedő személygépkocsinak. A motorkerékpár vezetője 8 napon belül gyógyuló sérü­lést szenvedett. * * * November 13-án, két ittas kerékpáros okozott közleke­dési balesetetet. 18 óra 30 perckor Csorvás és Telek- gerendás között a 47-es útra Beleznai János, (64 éves, csorvási lakos) kerékpárját ittasan, körültekintés nélkül tolta fel egy bekötő útról, s egy motorkerékpár elütötte. A baleset következtében Be­leznai János 8 napon túl gyó­gyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. 20 óra 45 perckor Orosházán a Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 53. sz. előtt történt ha­sonló közlekedési baleset. Oláh János (55 éves, orosházi lakos) ittasan, körültekintés nélkül tolta kerékpárját az úttestre, s egy arra haladó tehergépkocsi elütötte. Oláh János 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenve­dett. Nagykamarásiak ünnepe Az elmúlt hét végén ked­ves ünnepséget rendeztek Nagykamaráson, ahol azok találkoztak, akik életük egyik igen jelentős állomásához ér­tek, elérték, illetve betöltöt­ték az 50. évüket. A jubileu­mi találkozó résztvevőit Czi- nege István — képünkön —, a termelőszövetkezet nyugdí­jas villanyszerelője üdvözöl­te, hosszú boldog éveket kí­vánva nekik. Kedves vendé­gek is voltak az ünnepségen, az ősz hajú tanító nénik és bácsik, akik annak idején mint nebulókat tanították a most már meglett nagyapá­kat, nagyanyákat. Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents