Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
1977. október 12., szerda Munkában az órás Fotó: Gál Edit mwmvvwwvwwvwwwwmmwwmwvwww Üveggyár a fiatalokért, fiatalok az üveggyárért A biharugrai Ezen a héten kezdődik a munka dandárja a Biharugrai Halgazdaságban: szerdától három lehalászó brigád kezdi meg a munkát. E pillanatban az elvégzendők egyharmadát tudják maguk mögött, s a terv szerint november utolsó napjaira minden teendővel végeznek. Az eredményes munkához természetesen a szocialista brigádok is hozzásegítik a gazdaságot. Idei, a Nagy Október évfordulója tiszteletére tett vállalásuk lényege: 1 millió 760 ezer forintos többleteredmény terven felül. 21 Íme néhány adat az említett 21 brigád 246 tagjának időarányos teljesítéséből: 96 mázsa halat halásztak le eddig terven felül; novemberben elérik, a felajánlott 172 mázsát, vagy többet is. Az eddig megtermelt 1 millió 70 ezer kacsatojás jelentős része is többlet. Napos kacsából a felajánlott plusz megközelíti a 20 ezer 500- at, s ebben már 22 ezernél tartanak. Egyedül takarmánybúzában — ezt adják a halaknak — nem sikerült eddig elérni az előirányzott 472 mázsás terven felüli hozamot. — Egy pályakezdő fiatallal kétféleképpen bánhat egy gyár. Az egyik módszer, hogy rögtön bedobják a mélyvízbe, boldoguljon saját erejéből, ahogy tud. A másik, hogy segítjük, ahogy tudjuk, egyengetjük az útját, míg túljut a kezdeti nehézségeken. Mindkettőnek van előnye is, hátránya is. Az első esetben csak azok állják meg helyüket, akik igazán rátermettek, kitartóak, tehát ezek kiválasztódását érjük el vele. Ezzel szemben viszont elveszítjük a nagy többséget, akik esetleg csak néhány év múlva lesznek képesek önálló, alkotómunkára. Ezért mi az Orosházi Üveggyárban a segítés, irányítás mellett döntöttünk. így valamivel később derül ki, ha valaki nem alkalmas a rábízott feladatra, de az biztos, hogy a többség ittmarad, megszereti a gyárat és viszonozza a törődést — mondta Lovas Julianna, a gyár KISZ-bizottságának titkára. — Ezek a kérdések szóba kerültek a hétfőn tartott Ifjúsági fórumon is, ahol a gyár fiatal diplomásainak helyzetét értékelték. Segft a gyár Az Orosházi Üveggyárban évek óta tervszerűen dolgoznak azért, hogy legyen elegendő megfelelő képzettségű szakember. Elsősorban a fiatalokra számítanak, hiszen, aki már valahol bedolgozta magát, megbecsülést vívott ki magának, az nem valószínű, hogy elmegy Orosházára dolgozni. Az egyetemeken, főiskolákon keresték meg azokat a hallgatókat, akik kedvet éreztek az üveggyártáshoz és szerződést kötöttek velük. Ennek a szervező, előkészítő munkának köszönhető, hogy az idén egyszerre 11 frissen végzett diplomás kezdett dolgozni az üveggyárban. — Ez nagy öröm, de nagy gond is. Az üveggyártás speciális terület, aki frissen idekerül, annak előbb a helyi körülményekkel, technológiákkal kell megismerkednie. Patrónusok segítik őket az eligazodásban, ismerkedésben. Emellett természetesen önálló, felelősségteljes feladatokat is kapnak,' hogy érezzék: itt mód van képességeik igazi kibontakoztatására — így Lovas Julianna. Alkotnak a fiatalok Ez csak a segítség egyik formája, mert könnyít a gyár, ahogy tud a fiatalok letelepedési gondjain is. Ol- *csó munkásszállás, albérleti hozzájárulás és rendkívül kedvezményes lakásépítési akció csökkenti a kezdeti nehézségeket. Cserébe csak egyet kérnek: becsületes, odaadó munkát. Hosszú évek tapasztalata bizonyítja azt, hogy érdemes törődni a fiatalokkal. Ha jól érzik magukat, akkor olyan tetteket visznek véghez, melyek haszna gyakran csak milliókban mérhető. Az Alkotó Ifjúság és az FMKT, azaz a Fiatal Mérnökök, Közgazdászok, Technikusok pályázataira, versenyeire már több nagy jelentőségű újítást dolgoztak ki. Tavaly a gyár egyik négytagú kollektívája miniszteri második helyezést szerzett, az automatikák javítására, korszerűsítésére kidolgozott módszerükkel. Most folyik az építészeti üvegek zománcozásának kísérlete, mely iránt országos az érdeklődés. De a gyár fiataljai oldottak meg olyan problémákat, mint az üvegek felületkezeA füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az aratás megkezdése óta hétköznap, vasárnap megszakítás nélkül dolgoznak. Eddig már 400 hektár őszi káposztarepce-vetést, 420 hektár lucernatelepítést, 210 hektár legelőtelepítést és 982 hektár istállótrágyázást végeztek el. Természetesen jelenleg is sokan dolgoznak a földeken, őszi búzát 4600 hektáron vetnek, cukorrépát 630 hektáron termesztettek és ebből 260 hektárnyit már felszedtek, 400 mázsás átlagterméssel. Műtrágyát 3800 hektárra szórtak, és még 2200 hektár van hátra, őszi mélyszántást 3800 hektáron terveztek, és eddig 2800 hektáron végeztek. Befejezéséhez közeledik az őszi silózás, a tervezett 1800 vagonból 1500 már a tárolóban van. Nagyon komoly feladat volt az idei jó almatermés időben, jó minőségben való leszedése. A jól szervezett munka eredményeként feltehetően a mai nap befejezik Füzesgyarmaton az almaszü- reteL. Mindez megfelel annak a vállalásnak, melyet a szövetkezet tagsága a Nagy Októberi Szocialista Forralásé, a huták energiatakarékos üzemeltetése, és még sorolhatnánk azokat az eljárásokat, melyeket később az ország többi üveggyárában is bevezettek. Az egyik, elmúlt évi pályázat alkotógárdája olyan kenési rendszert dolgozott ki, mellyel egy év alatt másfél millió forint értékű olaj takarítható meg, és emellett nőtt az üzembiztonság és hosszabb élettartamúak lettek a formák. Több lépés előre — Ránk is érvényes az a régi mondás, hogy evés közben jön meg az étvágy. Az eddigi szép eredményeket látva, a gyár vezetésével együtt újra kiírtuk az Alkotó Ifjúság pályázatot és — az Üvegipari Művek gyárai között elsőként — meghirdettük a Kiváló Ifjú Mérnök, Közgazdász, Technikus versenymozgalmat. Ennek egyik érdekessége, hogy a fiatalok maguk kutatták fel az egyes gyáregységekben a megoldásra, fejlesztésre váró témákat — mondta a KISZ-titkár. A pályázat kiírásával egy időben minden érdeklődő megkapta a kidolgozásra javasolt témák jegyzékét. A sokszorosított füzetben 29 olyan feladat van, melyek a munkakörülmények javítására, az üzem biztonságára, a költségcsökkentésre vonatkoznak. Az újítási, találmányi díjakon felül külön célprémiumban is részesülnek az alkotók. A szalagvégi munkahely fűtésének megoldásáért 2000 forintot, a ragasztott hőszigetelő üveg távtartó profiljának gyártástechnológiájának megoldásáért 3000 forintot, az üveg felületi színezésének kidolgozásáért szintén 3000 forintot ajánl pályadíjként a gyár. Mindent egybevetve tehát, komoly összeg az, amelyet közvetlenül a fiatal diplomásokra fordít a gyár. De ezt szívesen teszik, mert tudják: többszörösen visszatérül a befektetés. Lónyai László dalom tiszteletére tett, és minden jel arra mutat, hogy a vállalt időre befejezik az őszi munkákat. HEB-vizsgálat talajvédelemről Megyénk területének mintegy 90 százaléka áll mező- gazdasági művelés alatt. A földnek jó a termőadottsága. Ám akad jókora, termelésre kedvezőtlen terület is. Jellemző az is, hogy jelentős befolyása van a víznek a termelésre. 1960—65 között, a viszonylag szárazabb időszakban a terméseredmények 10—20 százalékkal meghaladták az országos átlagot, a csapadékosabb 1966—70-es években viszont csökkentek. 1970-ben a belvíz mintegy 800 millió forint kárt okozott. Érthető, hogy az utóbbi években előtérbe került a termőtalaj védelme. A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság arra keresett választ, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályokban meghatározott feladatokat hogyan hajtják végre megyénkben. A vizsgálat megállapítottá, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egyre nagyobb gondot fordítanak a vízrendezésre, a talaj termő- képességének felújítására. A IV. ötéves tervben több mint 186 millió forintot költöttek erre a célra. Mintegy 9500 hektáron végeztek talajjavítást. A meliorációs beruházások többségében vízkár elhárítására irányultak. A műszaki tervek ugyanis leginkább a felszíni vizek levezetését célozták. Ez megoldotta ugyan a nagyobb térségek vízrendezését, de kisebb táblákon belül *— a csapadékosabb időszakban — a belvíz elvezetése továbbra is sok helyen várat magára. A komplex meliorációs beavatkozások üzemen belül elhúzódására az is kihatott, hogy ebben az időszakban került sor a termelőszövetkezetek egyesülésére. Ennek következtében több helyen előfordult, hogy egymástól függetlenül indult munkákat kellett — később egy üzem keretében — esetenként eltérő tervezői felfogás alapján folytatni. A tervezők a felsőbb szintű programokat attól az időponttól, ahogy Békés megye távlati vízgazdálkodási tervét jóváhagyták, általában figyelembe veszik. Az üzemek fejlesztési terve azonban nem mindig van összhangban az általános programmal. A kivitelezés is kívánnivalót hagy maga után. A hibák oka hol a tervezés és a kivitelezés felületességéből, hol pedig a műszaki ellenőrzés mulasztásából adódott. Az is előfordult, hogy egy-egy beruházás átadása-átvétele formálisan lezajlott, az érdemi munkát azonban csak a következő évben fejezték be. Mindezt azért, hogy az állami támogatást fölvegyék. Nagy lóska és a többiek Békéscsabán az iskolacentrum szomszédságában létesülő egészségügyi gyermekintézmény építésén sok szakmunkás tanuló dolgozik. Pontosabban felnőttek irányításával most csak |anulók dolgoznak. Első-, másod- és harmadévesek. Az épület alapjait és az UNIVÁZ-szerkezetet a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetőségei készítették el. A falak felhúzása és a vakolás a fiatal kőművesjelöltek dolga. Azoké, akik az „inasévek” után majd a vállalatnál folytatják mesterségüket. A harmadévesek. heti négy napon már teljesítménybérben dolgoznak. Seres Lajos a szakoktatójuk, aki valamikor a hírneves Reinhardt kőművesbrigádban kezdte a pályafutását. Akkoriban egyesek túl szigorúnak tartották id. Reinhardt Andrást, mert megkövetelte a tisztességes munkát. Hanyagságot nem tűrt. Aki képtelen volt alkalmazkodni, az mehetett. Seres Lajos felnőtt fejjel elvégezte az építőipari technikumot, aztán szakoktató lett. De az alapokat a Rein- hardt-brigádban szerezte meg. Szakmai és erkölcsi vonatkozásban is. Soha nem felejti el, hogy amikor lakásokat építettek, sokszor elhangzott az öreg figyelmeztetése: — Ügy csináljatok mindent, mintha ti jönnétek ide lakni! Most ő mondja azt a gondjaira bízott 13 harmadéves tanulónak, akiknek szinte már teljes önállóságot biztosít. Három csoportba osztotta be őket és minden csoport brigádvezetőt választott. Nekik a feladatuk a munka megszervezése és irányítása. Persze ez nem mindig sikerül. Éppen tanúja is vagyok egy kis melléfogásnak. Nagy Jóska az öttagú brigádjával két helyiség falát vakolja. Az egyik helyiségben az állvány túl közel kerül egymáshoz és a nagy szorgoskodás közepette két fiatal könyöke összeütközik. Egyikük elkáromkodj a magát. Seres Lajos közelebb lép hozzájuk: — Jóska, muszáj? — Jaj, elnézést — mente- getődzik Nagy Jóska. — Máskor árnyaltabban egy kicsit! — figyelmezteti finoman a szakoktató, s szépen megmagyarázza neki, hogy művelt emberhez nem illő semmiféle trágárság. Egyébként reggel Jóska osztotta be a munkát. Juhos Pál és Fábián János képezi az egyik párt, ő pedig Magyar Istvánnal és Vígh Istvánnal dolgozik együtt. Előbb elrendezték az állványokat, talicskán betolták a két helyiségbe a maltert, aztán kezdték a vakolást, segédmunkások nélkül. Panasz azonban nincs. Fiatalok, erősek, bírják a munka nehezebbjét is. — Miért lettél kőműves? — fordulok Juhos Palihoz. Válaszához nem keres nagy szavakat: — Bélmegyeri vagyok. A rokonaim között vannak kőművesek. Ebből a munkából jól élnek. Szép családi házuk is van. Fábián Jancsinak is hasonló a véleménye. Kezdetben ugyan azt hitte, hogy egyszerű dolog a kőműves- munka, mert otthon,. Bélme- gyeren csak családi házépítést látott. De azóta már tudja, hogy a nagyobb építkezéseknél igen sokoldalú ismeretre van szükség, amit igyekszik is elsajátítani. A tanuláshoz jók a feltételek. Hetenként négy napot dolgoznak, két napot pedig az iskolában töltenek. A vállalat Trefort utcai tanulóotthonában laknak, igen jó körülmények között. Már pénz sem kell kérniük hazulról, mert mint harmadévesek, a munkájukért teljesítménybért kapnak. Az meg — heti négy napot számítva — havonta eléri az 1100— 1200 forintot. Ebből a tanulóotthon díja és a napi háromszori étkezés mindössze 100 forint. A többi zsebpénz. Mire költitek ezt a sok pénzt? — kérdezem. Vígh Pista úgy határozott, hogy a keresetének egy részét mindig takarékba teszi. — Gondolni kell a jövőre is — vélekedik, s aztán kiderül, hogy a jövő alatt a nősülést érti. Menyasszonyjelöltje már van. Nagy Jóskának egyelőre nincsenek különösebb tervei. Az az elgondolása azonban, hogy egy év múlva, ha megkapja a szakmunkásbizonyítványt, majd tovább tanul. Mert ahogy figyeli a világot, az a vélemény alakult ki benne, hogy mindinkább szükség van a műveltség fejlesztésére. Továbbtanulásra gondol Vígh Pista és Juhos Pali is. Valamennyien a szakszervezet tagjai, amivel azonban nemigen van kapcsolatuk. Seres Lajos ezt azzal indokolja, hogy a harmadévesek az iskolához már alig, a vállalathoz pedig még nem tartoznak. Hasonló a helyzet a KISZ-szel is. Ügy érzik, kissé magukra hagyták őket az utóbbi időben. Szinte csak Seres Lajos a pártfogójuk, aki elsősorban a szakmai képzésüket segíti elő és természetesen a nevelésükben is részt vesz. Mondják is a vállalatnál: az épülő egészségügyi gyermekintézmény kőművesmunkája olyan, hogy a régi szakembereknek sem válna szégyenére. P. B. —di. Nagy István, a Békéscsabai Közúti Igazgatóság dolgozója Kaszaperen mossa az útszélességjelző karókat Fotó: Gál Edit Véget ér az almaszüret Füzesgyarmaton
