Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
1977. október 9., vasárnap WWWWWVVWMWWMMMWWWMMWWtOWWWl 1/'oAaAMCLfiu Ab-hd, inasok közön Érdekes, hogy milyen ritkán hallani manapság a településekről élcelődő történeteket. Gyerekkoromban még olyan legendák járták, hogy az egyik falut a lakosok körülásták, nehogy a szomszédok meghallják a harangszót. Másokról azt híresztelték, hogy amikor a bírót megcsípte a bolha, az emberek fölvitték a vérszívót a toronyba és büntetésből ledobták onnan. A békésieket azzal a „madzagvasúttál” ugratták, amely Csabáról kanyarogva minden nagyobb fánál kisiklott, s olyankor az utasoknak kellett visszatenniük a sínre. Ma már benőtte a fű a régi kisvasút nyomát, Békés községből pedig egy szívósan fejlődő fiatal város lett. Olyan település, ahol a lakosok és a város vezetői tenni is akarnak valamit szűkebb hazájuk fejlődéséért, s közben nagyon rokonszenves módon megragadják az alkalmat, hogy távolabbi vidékekre is eljusson jó hírük. A Békés megyei Népújság kulturális melléklete, a Köröstáj immár másfél évtizede ad fórumot a Viharsarok alkotó művészeinek — nem feledkezve meg a megyehatáron túlról jött szellemi termékek közléséről sem. Jó hagyomány az is, hogy évente kétszer ankéton találkoznak a Köröstáj alkotói. Nem véletlen, hogy Békésen mindig szívesen látott vendégek a tollforgató emberek, hiszen bőven van látni- és írnivaló ezen a vidéken. Nyílt szóval, őszinte megbecsüléssel várják a békésiek a kultúra munkásait, s a szíves invitálásnak bizony nehéz ellenállni. Így esett, hogy az elmúlt héten újra ez a város lát- , ta vendégül a Köröstáj alkotóit, öreg estébe nyúló baráti kézfogások sorozata volt a találkozó, s az írás avatott mestereit nézve gyakran eszembe jutott, vajon a sok élményből melyek ragadták meg leginkább a toll- forgatókat? A délelőtti tanácskozás és a vita volt-e a csúcspont, amely a szülőföld szeretetére, s a mai valóságot ábrázoló, de a holnapért munkáló művek születésére biztatott? Vagy a mindenfelé megnyilvánuló, szinte már zavarba hozó vendégszeretet volt a maradandó emlék erről a napról? Külön regényt lehetne írni a másfél ezer embernek kenyeret adó Egyetértés Termelőszövetkezetről, amely a kötött vályogtalajon gazdálkodva is háromszor nyert „Kiváló” címet. Mint téma is figyelemre méltó a szövetkezet elnökének portréja, aki 20 éve vezeti a közös gazdaságot. Közben hat tsz egyesült, a régi emberekből sokan kidőltek a sorból, s az újak friss erőt hoztak a munkába. A közéleti szereplés mellett nem kis gond lehet kézben tartani a gazdaságot (igaz, az elnöknek hatalmas tenyerei vannak, látszik rajtuk, hogy nem az íróasztalnál formálódtak...). És ez az ember csak inasnak érzi magát a szakmában, hiszen a régi paraszti mondás szerint, a földművelő sose alkothat mesterművei, mert munkájába beleszól a természet is. íróember, ha megpróbálja papírra vetni a finom ételek zamatát, az nyugodtan készítsen beszámolót az Egyetértés Tsz szakácsainak remekléséről. Aki pedig a mindennapok konfliktusaira érzékeny, az próbáljon elmélyedni a városi vezetők és a tarhosi gyógypedagógiai intézet igazgatójának világában. Nem szeretném elorozni a békési találkozón részt vett alkotó művészektől a témákat. Meg aztán ez a vidék olyan bőségesen kínálja önmagát, hogy érzékeny lélekkel csak benne kell élni a mindennapok sodrában, s mint ahogy a programot befejező irodalmi esten a költő, Mucsi József mondta: a többi csak papír és ceruza kérdése. Andódy Tibor Gondolta volna? TANULÁS — FEKVE Egyes orvosok már régebben megállapították, hogy fekve jobban lehet tanulni, mint ülve. E felismerés körül 25 éve folyik a vita. Egy amerikai professzor szerint — mivel a fej vérellátása fekvéskor jobb — ez a testhelyzet, az alkattól függően töb- bé-kevésbé növelheti a tanulási képességet. kísérleti Állat — A HÁZI SÉRTÉS Az USA-ban évenként több mint 50 millió állatot használnak kísérleti célokra, ezekből 38 mülió a fehér egér és a patkány. Szám szerint utánuk következnek a tengerimalacok, a házinyu- lak, a hörcsögök, s végül a kutyák, a macskák, a majmok és az egyéb emlősök, valamint a madarak. Nemzetközi viszonylatban a szükséglet kísérleti állatokban évenként 10—15 százalékkal emelkedik. Mind nagyobb méretekben alkalmaznak házisertéseket is: újabban az USA-ban, az NDK-ban és az NSZK-ban is kísérleti célokra alkalmas törpesertés tenyésztésével próbálkoznak. KUTATÁSOK A SZÖKÖAR előrejelzésére Befejezte munkáját az a szovjet—amerikai közös expedíció, amelyet a két ország közötti tudományos és technikai együttműködési egyezményeknek megfelelően szerveztek. A tudósok két hónapon át folytattak megfigyeléseket a Kurili-szigetek erős szeizmikus tevékenységéről ismert részén. Most folytattak első ízben ezen a területen hosszan tartó kutatásokat. A kapott adatok elősegítik a szökőárak előrejelzése problémájának megoldását. Ezek az óriási hullámok víz alatti földrengések következtében az óceán felszínén keletkeznek, és ha alacsony fekvésű partszakaszra zúdulnak, nagy károkat okozva messzire behatolnak a szárazföldre. FOTÓSOKNAK Az őszi képekről Az OFOTÉRT film- és papíreladási statisztikája azt tanúsítja, hogy ' a fotóamatőrök nagy táborának fényképezési kedve őszre alaposan megcsappan. Legtöbben ilyenkor szekrénybe zárják fényképezőgépüket, hogy aztán csak jövő tavasszal vegyék elő újra. Közismertek azok az okok, melyek erre késztetik az amatőröket: őszre gyakran borús az idő, kevés a fény, a hosszú expozíciós idők miatt gyakran bemozdul, életlen lesz a kép és egyébként is: ősszel nincs mit fényképezni!? Hogy ez mennyire nem így van, azt fotókiállítások, díjnyertes képei bizonyíthatják a legékesszólóbban. A csendes, őszi eső borongós hangulatát, vagy éppen a napfényben fürdő őszi erdőt nagyszerűen lehet ábrázolni a fényképeken. Amikor süt a nap, általában nincs is probléma az expozíciós időkkel, ugyanúgy fényképezhetünk, mint nyáron, hasonló időben, legfeljebb a rekesznyílást nyitjuk egy fél értékkel nagyobbra, mert a napsugarak már laposabb szögben érkeznek és így jobban legyengülnek. Nehezebb, de nem nehéz eset a borús idő. Ilyenkor ajánlatos a fénymérő használata, mert a különböző expozíciós táblázatok nem adnak megbízható eredményt. A megvilágítás erőssége ugyanis függ a napszaktól, a felhőréteg vastagságától, s a környezetben levő tárgyak fényvisszaverő-képességétől is. Aki már fényképezett ilyenkor, az tudja, hogy a szürke különböző tónusait csak akkor adja vissza a negatív, ha pontos volt az expozíció és megfelelő az előhívás. Ilyenkor ősszel célszerű az érzékenyebb nyersanyagok használata. Sokan éppen emiatt mondanak le a fényképezésről, mert félnek a nagyon érzékeny 26—27 din érzékenységű filmek szem- csésségétől, rossz felbontó- képességétől. Ez a félelem teljesen alaptalan! Hosszú bizonyítás helyett talán elég annyi is, hogy a hivatásos fotóriporterek télen-nyáron, jó időben, rossz időben 27 dines filmre fényképeznek. Az ilyen filmet ORWO A— 49-es előhívóban kidolgozva olyan negatívot kapunk, hogy kisfilmről 30x40 cm-es nagyítás készíthető szemcsementesen. Ezenkívül aki már kipróbálta például az ORWO NP—27-es filmet, az meglepődik tónusgazdagságán, a finom részletek szép visszaadásán. Akik a színes diázást kedvelik, azoknak sem kell lemondaniuk a fényképezés örömeiről. Amint előhívatják vagy előhívják — mert lehet, sőt érdemes otthon kidolgozni a színes diafilmet is! azok örömmel tapasztalhatják, milyen szép lett munkájuk eredménye. A színek szebbek, élénkebbek, mint ahogy a valóságban láttuk őket. Ennek az az optikai csalódás a magyarázata, hogy szemünk, ha kevés a megvilágítás, tompának, erőtlennek látja a színeket. A film viszont — pontos expozíció esetén — mindig egyformának „érzékeli” a színeket, és így vetítéskor már mi is a táj eredeti szépségében gyönyörködhetünk. Ebben a pár sorban természetesen nem érinthettük az őszi fényképezés minden érdekes témáját és röviden szólhattunk csak a technikai problémákról is. Reméljük azért, sokaknak sikerült kedvet csinálni az őszi képek készítéséhez. Lónyai László A szüret — A szőlőfeldolgozás munkái már a szedéssel és válogatással kezdődnek. Zöld, éretlen vagy erősen rothadt és a direktermő fajták fürtjeit azonnal tegyük külön. A fehér színű szőlőt ne keverjük más színnel, mert például ha fehér és kék szőlőt együtt kezelünk, úgynevezett fuxos (pirkadt) bort kapunk. A szüret után a feldolgozást azonnal kezdjük meg. Első feladat a must elválasztása a szilárd részektől. A szőlőfeltárás vagy zúzás után keletkezett anyag a cefre, vagy más néven a törkölyös must. Szép színű és kellemes ízű bort csak akkor nyerhetünk, ha a feldolgozást a lehető legrövidebb idő alatt elvégezzük. A cserzőanyagoktól a bor fanyar és kesernyés ízűvé válik. Következő munkafolyamat a cefrekezelés. A nyitott edényben — levegő hatására — káros oxidáció keletkezik és ez a cefre bámulásához, a must és bor sötét színéhez vezethet. Szükséges tehát a kénezés. Sokan azt tartják, hogy a bort nem szabad kénezni. Ez téves nézet, mert a kén a bor egyedüli engedélyezett fertőtlenítő és tartósító szere. Egy hektoliter zúzott szőlőcefréhez 10-20 gramm ká- liummetabiszulfit szükséges. A ként mindig kevés mustban feloldva keverjük a cefréhez. A sajtolást három alkalommal kell végezni. A harmadik sajtolással nyert levet azonban külön erjesztjük. Legértékesebb a színmust. Ehhez még sajtolás nélkül jutunk. Kierjesztve könnyen tisztuló és kezelhető bort kapunk belőle. Sajtolások előtt a cefrét mindig jól fel kell lazítani. A sajtolásokkal nyert mustot erjesztés előtt tisztítani — ülepíteni kell. A következő munkafolyamat tehát a kénsavas ülepítés. Ne feledjük azonban, hogy csakis a friss présmustot szabad kénezni; amennyiben a must már megpezsdült, kénezni nem szabad, mert akkor már íz- és szaghiba is előfordulhat. Hektoliterenként 10-20 gramm borkén szükséges. Az ülepítés 12—24 óráig tart. Ezután a leülepedett aljról a tiszta mustot át kell fejteni az erjesztő hordókba vagy üvegedényekbe. Ne felejtsük el, hogy az edényeket teletölteni soha nem szabad. 15-20 százalék térfogatnövekedésre kell számítani. Az optimális hőmérséklet: 22-25 Celsius-fok. Gondoskodni kell a széndioxid elvezetéséről, mert az nagy tömegben élet- veszélyes. Borkészítéskor derítőszert is kell adagolni a musthoz. Ezék különféle betömtök. A derítőszert mindig tízszeres mennyiségű vízhez adjuk — állandó keverés mellett és 12 órán keresztül hagyjuk duzzadni. Az erjedés általában 4-5 nap alatt lezajlik. Ekkor fejtsük le. Ezt a munkát általában ne kössük megadott időponthoz, hanem a bor minőségétől tegyük függővé, mert ameny- nyiben késnénk vele, a bor minősége megromlana. Az egészséges bor színe a levegőn nem változik. Ilyenkora levegőztetéssel — ha megbámul a bor, akkor lehetőleg levegőztetés nélkül — fejtsük át. Következő feladat a kénezés. 100 liter borhoz 1,5 dkg káliummetabiszulfit szükséges. Gondoskodnunk kell a hordók és edények utántöí- tögetéséről. A darabban tartott bor ugyanis megecetese- dik, megromlik. Erre a célra kisebb edényben tegyünk félre bort. A teljes tisztulás általában 4-5 hét alatt megy végbe. Utána ismételt fejtés következik, hektoliterenként 1 dkg borkén adagolása szükséges. A bornak teljes kifejlődéséhez érnie kell. A tárolóhelyiség optimális hőmérséklete 12-14 Celsius-fok legyen. K. K. képben, szövegben Sarkadon id. Szappanos Sándor nyugdíjas gátőr kertjében — amint az képeinken is látható — jó termést hozott a szőlő Az ízletes gyümölcsöt először összezúzzák Majd kipréselik a cukorédes mustot Fotó: Béla Ottó
