Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
IgUslUfcfiM--------------------------C súszópénzzel is csak csúszik? Lapunk április 29-i számában „Hideg bőközpont” cimű írásunkban foglalkoztunk a békéscsabai kórház több éve készülő hőközpontjával, a beruházás visszásságaival. A cikkben megszólalt a kórház igazgatója, elmondta véleményét a beruházási vállalat igazgatója, válaszoltak a kivitelezők. Emlékeztetőül néhány dolog: 1971-ben, több tanulmányterv után elkészült a kiviteli terv, majd egy évvel később külön engedéllyel hozzáláttak a hőközpont építéséhez. Ez annál is sürgetőbb, mert a kórháznak nincs megfelelő hőközpontja. Idézet az említett cikkből: Kórházunkat 16 éve bérgőzzel fütjük — mondta akkor dr. Sonkoly Kálmán igazgató főorvos. — A kezdeti időszakban a malomból kaptuk a szükséges hőt, most a DÉMASZ telepéről, azon a távvezetéken, amelyet a konzervgyár térítés nélkül átadott, hogy üzemelni tudjunk.” 1977. október 9., vasárnap , Q A körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz tésztaüzemében mintegy 150 lány és asszony dolgozik. Az idén 60 vagon házi száraztésztát készítenek, s jövőre 20 vagonnal növeli termelését az üzem Fotó: Veress Erzsi Vadászat és vadgazdálkodás S mi történt a cikk megjelenése óta? — A KAZÉP munkája sokat változott, befejezéséhez közeledik a kazánház szerelése. De hiába készül el a kazánház, a kórház saját fűtésre még mindig nem számíthat — kesereg dr. Sonkoly Kálmán igazgató főorvos. — A távvezeték sem készült el, egyelőre a kazánház szigetelésére nincs kivitelező. — Valóban így van? — kerestük fel Papp Jánost, a Békés megyei Beruházási Vállalat igazgatóját. — A jelenlegi fűtés a DÉ- MÁSZ-eröműtől megoldott — kezdi a beszélgetést a beruházási vállalat igazgatója. — Kisebb-nagyobb gondok már az elmúlt hetekben is voltak, ugyanis a DÉMÁSZ csak időközönként ad fűtést, mivel a konzervgyár gőzigénye szinte teljes egészében leköti az erőművet. Az új hőellátást a tervező, vagyis a Békés megyei Tervező Vállalat úgy oldotta meg, hogy a meglevő osztóra csak a fűtés teljes hőállításával lehet rákötni az új vezetéket. Ez bizony hiba, elkerülte mind a tervező, mind a mi figyelmünket, s ezt is egy hónapja vettük észre. — Nem számítottunk arra, hogy az üzembe helyezés becsúszik a fűtési idényre, félünk az üzemzavartól. Egy bajból nem akarunk kettőt csinálni, vagyis egyelőre nem tudjuk az új hőközpontot bekötni — folytatja a beruházási vállalat igazgatója. Siitkérezés munkaidőben Mi a helyzet az építkezésen? A hatalmas csarnok — most már a kazánház — előtt három fiatalember sütkérezik az őszi napsütésben. — Tavasztól dolgozunk itt, a kőművesmunkákat csináltuk — mondja foghegyről Molnár Ferenc, a KAZÉP kőművese. — Anyaghiányunk sok volt, erről a csoportvezető többet tudna mesélni — int maga mögé a nyitott ajtóra. A tágas helyiségben helyére került a három, egyenként egymillió kalória teljesítményű SLT-kazán. Kicsit távolabb egy HOK-kazán vár még szerelésre, ezt a második ütemben helyezik majd üzembe. Pápai István szerelési csoportvezető: — Most már tényleg a vége felé közeledünk, még három hétre való szerelési munkánk van hátra — folytatja, s magyarázza a fűtési rendszert, sorra mutogatja a kombinált — gáz- és olajtüzelésű — égőfejeket. — A legszükségesebb mérőműszerekkel készítjük elő a kazánokat a próbafűtésre. Hogy az mikor lesz? Nem tudom! — s közben leérünk a szerelőszintre: kondenztartályok, szivattyúk, csőlabirintus. Egyszóval, komoly munka volt itt, ezt megállapíthatja a laikus is. — A cikket követően mű- ■ szaki értekezletet tartottunk — kezdi a beszélgetést Surányi András, a KAZÉP főmérnöke, s elém teszi az értekezlet jegyzőkönyvét. Részlet belőle: „A békéscsabai kórház kazánház kivitelezésének „zöld utat” kell biztosítani minden területen, mert nemcsak a termelési terv teljesítésének a lemaradása következik be, hanem a fűtés esetleges elmaradásának beláthatatlan következményei lesznek, amely szövetkezetünket, de személyeket is erkölcsileg rendkívül súlyosan érintene.” — Szakemberekkel erősítettük meg a csabai munkahelyeket, igyekeztünk a munkafegyelmet megszilárdítani. Csak mellesleg jegyzem meg: az eltelt öt hónapban 11 fegyelmit adtunk. Nehéz volt, hogy eddig eljutottunk... Csúszópénzzel? — És a műszerezettség? -— vetem közbe. A válasz előtt álljon itt a múltkori nyilatkozat: „A műszerezést vállaltuk abban az esetben, ha a beszerzéshez szükséges devizakeretet a beruházó biztosítja. Erre még a mai napig nem kaptunk választ” — mondja Surányi András, a KAZÉP főmérnöke. — Megoldottuk. A 720 ezer forintnyi tőkés importból származó műszert hazai és a szocialista országokban készített eszközökkel váltjuk ki, mert így is megvalósítható. Ám amíg eljutottak a munkák jelenlegi stádiu- mükba, történt egy és más. Az SLT-kazánokat 1973-ban gyártották, majd röviddel ezután leszállították a beépítés színhelyére, ahol évekig álltak. Valakinek eszébe jutott, hogy végezzék el, a próbanyomást. Elvégezték — majd javították, ugyanis hibásak voltak a kazánok. Aztán be kellett állítani azokat. Hét vége lévén, hogyan? Csúszópénzzel... A kazánház üvegezésén is csúszópénzért dolgoztak — munkaidőben — azok, akiknek egyébként is kötelességük lett volna a feladat elvégzése. — Ha tudja, derítse ki, hogy mennyi volt az az ösz- szeg — mondja egyik beszélgetőpartnerem. Kiderítettem: néhány napos munkáért személyenként ezer forint ütötte a markukat. S abból már nem is csinálnak nagy titkot, hogy a távvezeték építéséért is kilátásba helyeznék kevéske csúszópénzt. Vállalat nem, maszek igen — A KAZÉP nem vállalta a 300 méternyi távvezeték építését — sorolja tovább Papp János, a beruházási vállalat igazgatója. — Véleményem szerint azért, mert időt akart nyerni, ugyanis jól tudják: amíg a távvezeték nem készül el, a próbafűtést nem kezdhetik, nyugodtan dolgozhatnak. Honnan hát a kivitelező a távvezeték építésére? Egyszerű: az építést és az alapozást az ÁÉV elvállalta, az acéltartókat a békési Start Sportszergyártó Szövetkezet legyártotta. Mégis elölről kell kezdeni mindent, ugyanis a tartóoszlopokat a tervező „elmérte”, mintegy 2,5 méterrel rövidebb méreteket adott meg a gyártónak, így most azokat meg kell toldani. Ügy tűnik, a kazánház s a távvezeték szigetelése is megoldott. A beruházó több vállalatot, költségvetési üzemet felkeresett, egy részük hitegette, majd mint mindenhol, azt a választ kapta: „kapacitás hiányában nem áll módunkban elvállalni”. Bármennyire is kínos, a hőszigetelést egy kisiparos vállalta, neki van kapacitása... — Ha minden igaz, novemberben kész lesz a fűtés — summázza a beruházási vállalat igazgatója. Kívánom, hogy igaza legyen, de ahogyan én ismerem az építőipart, s láttam a helyszínt, a munkahelyet, az elvégzendő feladatok listáját, tartok tőle, hogy ebben az évben nem ad meleget a kórháznak az új hőközpont, melyet már 1974- ben, a fűtési idény elején át kellett volna adni rendeltetésének. Szekeres András Több hús Gyuláról Az év első kilenc hónapjában az időarányosan esedékes 97 ezer helyett 122 ezer sertést vágtak le és dolgoztak fel a Gyulai Húskombinátban, s ez a siker döntően az üzem 42 szocialista brigádja 730 tagjának köszönhető. Kitettek magukért mind a hizlalással, a felvásárlással és a szállítással, mind a vágással és feldolgozással foglalkozók. A húsáruk szakemberei például 20 vagon áru elkészítését vállalták terven felül, és már ezt a húszat is tizenöttel múlták felül. Nem maradtak el tőlük a gyulai és a csabai kolbász készítői — szakszerű nevükön a szárazár úgy ártok — sem: ők 18 vagonnal termeltek több finom falatot a korábban felajánlott többletnél. A termelési vállalások jelentős túlteljesítéséért minden dicséretet megérdemelnek a húsipariak, viszont az is igaz, hogy — még az adott körülmények között is — figyelmesebb, körültekintőbb, egyszóval kevésbé balesetveszélyes munkára van szükség. A vadászati idény hivatalos kezdete azt jelenti, hogy lehet a vadra lőni, de nem azt, hogy kell is. A vadász- társaságoknak joguk eldönteni, hogy saját területükön mikor kezdjék meg a megadott időpont után a vadászatokat. így van ez Békés megye 47 vadásztársaságának és egy bemutató vadgazdaságának területén is. A megyében 530 ezer hektáron 1600 MAVOSZ-tagra vár a vad- gazdálkodás feladatainak megoldása. A vadgazdálkodás ugyanúgy terveken alapszik, mint a gazdálkodás bármely más ága. így már a vadászati idény elején tudják a MA- VOSZ megyei intéző bizottságán, hogy ebben az évben mennyi őz, fácán, fogoly, nyúl kerül kilövésre, illetve befogásra. Arra azonban vigyáznak, hogy a vadállomány nagysága ne változzon számottevően. Ezt segítik elő például a fácánok. mesterséges felnevelésével is. A Békés megyei vadász- társaságok felvásárló partnere a MAVAD. Tőlük a külföldi partnerek szinte minden mennyiségben vesznek át élő, azaz hálóval fogott vadat. Franciaországban és Olaszországban nagyon keresett a lőtt fácán és a lőtt őz is. így nem csoda, hogy a Békés megyei vadászok évi tervezett bevétele összesen 30 millió forint. A vadgazdálkodás azonban nemcsak a vadászatokból, illetve a vadbefogásokból áll. Szorosan hozzá tartozik a dúvadak, a róka, a kóbor kutya, kóbor macska irtása. így Békés megyében évente mintegy 30—40 ezer mérgezett tojást helyeznek ki a megfigyelt dúvadcsapá- sokra. Augusztus közepétől kezdve etetik a fácánokat, ezt követően ősz elején kezdik A gyulai Élővíz-csatornát az 1855. évi nagy gyulai árvíz nyomán építették. Ekkor határozták el ugyanis, hogy a folyókat a lakott helyektől elterelik, s a következő években a Gyulavári és Békés közötti új Körös-medret,' az ún. gyula—békési nagycsatornát meg is építették. Ezzel a Gyulán, Vészén, Si- konyban és Békésen áthaladó Fehér-Körös holtmederré vált. Fontosnak tartották azonban — főleg közegészségügyi szempontból —, hogy a holtmederben állandóan friss víz legyen. Ezért a Beszédes-féle malomcsatornát Gyuláig meghosszabbították, s a holtmedret ezen át látták el élő vízzel. A csabaiak, hogy vízhez jussanak, még a XVIII. században megépítették a csabai ágat, Vesza—Csaba—Si- kony nyomvonalon. A Péli- csatorna azonban az árvizeket is lehozta Gyulára, illetve Békésre, ezért az 1870- es években megépítették az Élővíz-csatorna zsiliprendszerét. A Péli-csatorna vízellátó szerepe azonban így sem volt kielégítő, s tervbe vették a Fehér-Körös vizének egy duzzasztómű révén az Élővíz-csatornába való terelését. Ilyen előzmények után 1896-ban készült el a gyulai tüsgát a tápzsilippel és a tápcsatornával. A gyulai tüsgát tehát 1896 óta biztosítja az Élővíz-csatorna vízellátását gravitációs úton, a tavaszi árhullámok levonulásától egészen a fehér-körösi jég megjelenéséig. A jeges időszakban tehát az Élővíz-csatorna vízellátása nincs biztosítva, ez az utóbbi évtizedben pedig egyre sürgetőbb feladat. A meg az őszi feltöltést is. Ehhez a munkához mintegy 26 vagon lucerna- és gyepszénát, 100 vagon szemes kukoricát, búzát, ocsut és 15 vagon tápot használnak. Úgynevezett vadföldeket is létrehoznak. Ezeket a területeket silónapraforgóval, cirokkal vetik be és érése után kint hagyják a földeken, így az állatok télen is rájárhatnak. A mezőgazdasági üzemekkel jó kapcsolatot építettek ki a társaságok. Aratáskor, vetéskor, növényvédő szerek szórásakor ennek köszönhető, hogy nem túl nagy mértékű a vadpusztulás. Azonban a tarlóégetés még mindig tragikus, felmérhetetlen károkat okoz. vízellátás fontos a környezetvédelem érdekében, valamint az üzemek iparivízigényének biztosítására. Ezért egy fiók-, vagy más néven fenékduzzasztó építése szükséges. A fiókduzzasztó építését a IX. 15—X. 30. közötti időszakban kiválasztott csapadék- és árhullám nélküli 12 munkanapjára tervezte a VÍZIG. Mivel a mű két részből: hordaléklebocsátóból és betongátból áll, ennek megfelelően a mű építése is két ütemben folyik. Első ütemben a hordaléklebocsátó, második ütemben a gát épül. Bár október 15-től már csökken az öntözési igény, mégis bizonyos mértékig biztosítani kell az Élővíz-csatorna vízutánpótlását. Ez a szeregyházi úszó vízkivételi művel történik. Az építés idejére a békési duzzasztómű a legalacsonyabb vízszintet tarthatja. A Fehér- Körös vízhozama a hordaléklebocsátó építése idején a mederben, a gát építése alatt pedig. a hordaléklebo- csátón át távozik. A műtárgy építése során az alábbi főbb munkákat kell elvégezni: 2800 köbméter földmunka, 210 köbméter betonmunka és 7 tonna betonacél-szerelés. Az építésre tervezett idő betarthatósága érdekében az előkészítésnek tökéletesnek, a munkaidőnek pedig 3 műszakosnak, folyamatosnak kell lennie. Az építés idején — átmenetileg — romlik az Élővízcsatorna vizének minősége, a fenékgát elkészülte után jelentősen javul a víz minősége. A Medicor Művek röntgengyá r egységének szocialista brigádjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy szovjet exportkötelezettségüknek november 7-ig eleget tesznek. Képünkön: a szocialista brigádtagok szerelik a röntgengépeket (MTI-fotó Balaton József felvétele — KS) a tüsgát után fiókduzzasztá
