Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
1977. október 8., szombat o Az importból származó kőzúzalékot és a Lökősházáról való homokos kavicsot különféle arányban keverik össze... ... az automatikus vezérlésű gépek mellett az ember csak az ellenőrző szerepet tölti be Az aszfaltsilókból percek alatt megtöltik a járműveket, melyek a beépítés színhelyére szállítják a 140—160 Celsius-fo- kos, forró anyagot A hatalmas tartályokban tárolt bitument szivattyúk továbbítják a keverőgépbe A hódmezővásárhelyi KÉV békéscsabai aszfalttelepén az idén 145 ezer tonna aszfaltot gyártanak, megyénk épülő új útjaihoz, a meglevők felújításához. A nagy teljesítményű, NDK gyártmányú TELTOMAT aszfalt- gyártó gépsort 1975-ben helyezték üzembe, s azóta jelentősen javultak útjaink. Igaz, a lemaradás más megyékhez viszonyítva még számottevő, de ez fokozatosan megszűnik, s megyénk is felzárkózik az országos átlaghoz. Géplánc dolgozza be az aszfaltot, hogy elkészülte után sima felületen, biztonságosan, gyorsan guruljanak a járművek Veress Erzsi képriportja Adapter van asztalos, van négysoros, sőt hat... Hol vannak már azok a régi — szépnek egyáltalán nem mondható — idők, mikor még kapával, kaszával és lóvontatta ekével minden mezőgazdasági munka elvégezhető volt? Az egyre gyorsuló fejlődés kihatott a mezőgazdaságra is: ami tegnap még újdonság volt, az ma már épp csak megfelel, holnap pedig elavultnak, maradinak számít. Talán a szakemberek sem tudják pontosan, hányféle gépet használ napjainkban a * mezőgazdaság, és hány olyanra lenne szükség, amely még nincs, vagy csak nagyon nehezen szerezhető be. Mezőgazdaságunk eszköz- ellátásáért ma alapvetően az AGROTRÖSZT és a MEZÖ- GÉPTRÖSZT a felelős. Az AGROTRÖSZT importál és forgalmaz megyei vállalatain keresztül, míg a különböző MEZÖGÉP-vállalatok készítik a mezőgazdaság hazai gyártmányú gépeinek, berendezéseinek nagy többségét. A MEZŐGÉP felelőssége tehát óriási: nemcsak a ma használatos gépekkel kell ellátni a mezőgazdaságot, hanem úgy kell irányítania a fejlesztő munkát, hogy mire szükséges, meglegyenek az új .típusú eszközök. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatra — mikor elosztották a feladatokat — a kukoricabetakarító adapterek gyártása jutott. Egy jól időzített licencvásárlás után nagy lendülettel láttak a fejlesztéshez és a hazai szükségleten felül ma már a szocialista országokat is ellátják soros szemeskukorica-beta- karító adapterekkel, sőt bőven jut ezekből exportra is. Ügy látszott, hosszú ideig nem lesz más feladatuk, mint ezeket az adaptereket tovább korszerűsíteni, de az élet közbeszólt. Tőkés importból a mező- gazdasághoz került néhány soros silókukorica-betakarító gép és kiderült: ezek sokkal gyorsabban, egyenletesebben dolgoznak, mint a nálunk megszokott asztalos silozó- gépek. Ebből adódóan lényegesen jobb minőségű is volt a végtermék is, ami pedig az eltarthatóságot és a tápértékét illeti, ezek is felülmúlták a régi módszerrel készült takarmányét. Érthető volt, hogy ezek után a mezőgazdaság ilyen adaptereket kért az ipartól. Csakhogy: kérni sokkal könnyebb, mint kifejleszteni egy új terméket, a MEZŐGÉP Vállalat tehát gyorsan és nagy erővel látott hozzá a munkához. — Hadd bocsássam előre, hogy mi nemcsak azért kezdtük el a fejlesztést, mert ez az új gép jó a mezőgazdaságnak. Nekünk legalább olyan jó, ha sikerül megteremtenünk a soros silóadapterek sorozatgyártását, mert mi is a piacból élünk. Eladni, sőt jól eladni pedig azt lehet, ami iránt nagy a kereslet. így tehát érdekeink közösek voltak, és ez jelentősen meggyorsította a munkát — így Liker Mátyás fejlesztési főosztályvezető. Két éve kezdték hozzá Békéscsabán a fejlesztéshez és rögtön az elején azt a célt tűzték maguk elé, hogy a lehető legtöbb alkatrészt használják fel a most gyártott adapterekből. A konstruktőrök és a kísérleti üzem munkásainak együttes erőfeszítésével elkészült az első mintadarab és utána türelmetlenül várták az idő múlását: mikor lehet végre' kipróbálni? A mezőgazdasági gépgyártás ugyanis olyan sajátos helyzetben van, hogy a próbákra csak néhány hét állt rendelkezésére, az az idő, amikor éppen betakarítható az adott növényfajta. Ilyenkor viszont szinte éjjelnappal dolgozik a gép és ott vannak mellette a tervezők, szerelők, hogy lessék, figyeljék, gyűjtsék a tapasztalatokat. Az első próbaüzem kiderítette, hogy baj van a rugózással, a talajkövetéssel és javítani kell a szállítószalagok minőségén is. Újrakezdődött a munka, megint jött a szántóföldi kísérlet és gyűltek a tapasztalatok. Ezek után készültek el erre az év-' re a négysoros silókukoricabetakarító adapter prototípusai. A munka során tovább mélyült a jó kapcsolat a Német Demokratikus Köztársaság FORTSRITT kom- bájngyárával, sőt közös szabadalmat is kidolgoztak. Rá- kóczifalván, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetunióban folynak a kísérletek, és eddig komolyabb problémáról nem érkezett jelentés. Ügy látszik, a termék megérett a sorozatgyártásra, jövőre már nagyobb meny- nyiségben kerülhet a mező- gazdasági nagyüzemekhez. — Ezzel a munkával tehát végeztünk, de ünnepelni nincs időnk — mondja Liker Mátyás. — A Német Demokratikus Köztársaságban a vége felé közeledik egy, az eddigieknél nagyobb teljesítményű silókombájn kifejlesztése. Nem árulok el titkot, hogy mire meglesz a kombájn, mi is befejezzük a hozzá tervezett hatsoros silóadapter kísérleteit. Ilyen teljesítményű gép még nincs a világon! És hogy ez nekünk sikerül először, az a mezőgépgyártás és a mező- gazdaság jó együttműködésének kézzelfogható, látványos eredménye. Lónyai László Több tej a háztájiból A kistermelőket tehéntartásra ösztönző új rendeletek, szabályozók kedvező hatását jól. mutatja az, hogy a legutóbbi időkben a háztáji tehenek számának nagy arányú csökkenése megszűnt, ezzel egy időben emelkedett az egy tehénre jutó tejtermelés. A kedvező változás első jeleinek már az elmúlt évben tanúi lehettünk, amikor a korábbi 2800 literről 3000-re emelkedett megyénkben a háztáji tehenek átlagos évi tejhozama. Ekkor ért el első helyezést országosan Viczián Jánosné csorvási kistermelő, aki egy év alatt egy tehén után 9700 liter tejet értékesített. A javulás ebben az esztendőben tovább fokozódott, hiszen a mindössze másfél százalékos állománycsökkenéssel egy időben az év első nyolc hónapjában 22 százalékkal több tejet adtak át a kistenyésztők, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel az eredménnyel megyénk kistermelői az első helyet foglalják el az országos rangsorban. Az átlagosnál jobban növekedett az egy tehén után értékesített tej mennyisége, a nagy szarvasmarhatartó hagyományokkal rendelkező településeken. Kondoroson 61, Orosházán 42, Kétegyhá- zán 35, Méhkeréken pedig 29 százalékkal értékesítettek így több tejet a háztáji gazdák, mint 1976-ban. Külön is kiemelkedik teljesítményével a csorvási Petrovsz- ki Ádám, aki az év első felében csaknem 4200 liter tejet adott át felvásárlásra egy tehén után. Az első három negyedév teljesítménye alapján joggal várható, hogy megyénk tehéntartó gazdái a tartási és takarmányozási körülmények javításával, a tenyésztői munka színvonalának emelésével az idén elérik azt, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés évi átlaga meghaladja majd a 3600 litert. Ezt a törekvést segíti elő az Országos Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatójának utasítása, amelynek értelmében a megyében 17 helyen megkezdték a kisgazdaságokban tartott teheneknek a nagy tejhozamú Holstein-friz fajtával való átkeresztezését. Az eredményességhez természetesen hozzájárul az is, hogy minden eddiginél nagyobb szénakazlakat láthatunk a háztáji portákon s ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek is kedvező feltételekkel juttatnak alomszalmát és mezőgazdasági mellékterméket a gazdáknak. A cukorgyárak pedig időszaki árkedvezménnyel, valamint ingyenes rakodással segítik elő, hogy a kistermelők az igényeknek megfelelően vásároljanak nyersszeletet a téli takarmányozáshoz. Kevés az újítás A Békés megyei Állami Építőipari Vállalathoz az idén eddig 33 újítási javaslatot adtak be, amelyből tízet elfogadtak és díjaztak, 14 pedig elbírálás alatt áll. A többit elutasította a vállalat. A legjobb gazdasági eredménnyel járó javaslat Szegedi Lajos üzemvezető és Andó János művezető nevéhez fűződik. Panelgyártó acélsablon-rögzítő és -elhúzó szerkezetet készítettek, melynek segítségével évente több mint 200 ezer forint megtakarítás érhető el. Ezért 4050 forint újítási díjat kaptak. Kvasz György építésvezető és Eberhart Gyula művezető olyan kisgépet . konstruált, amelynek segítségével a villanyvezeték részére horony képezhető a gipsz válaszfalban. Használatával az éves megtakarítás meghaladja a 70 ezer forintot. A kifizetett újítási díj 3654 forint volt. Igen jelentős Dobák György művezető 1975-ről áthúzódó újítása az emeletmagas előregyártott kémény, amit 1977-ben 247 lakás építésénél használtak fel. Alkalmazása meggyorsítja a munkát. A vállalat az újítást találmányként is bejelentette az Országos Találmányi Hivatalnak. Varga András áthúzódó újítása — az Orosházi Üveggyárból a méretre vágott üvegnek állványon közvetlenül a munkahelyre való kiszállítása — ugyancsak igen nagy megtakarítással jár. Elbírálása még folyamatban. A vállalat az 1977-re tervezett 70 ezer forintból háromnegyed év alatt — a tavalyról áthúzódó újítási díjakkal együtt — mintegy 22 ezer forintot fizetett ki, ami arra utal, hogy az újítómozgalom nem éri el a kívánt eredményt.
