Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

1977. október 8., szombat o Az importból származó kőzúzalékot és a Lökősházáról való homokos kavicsot különféle arányban keverik össze... ... az automatikus vezérlésű gépek mellett az ember csak az ellenőrző szerepet tölti be Az aszfaltsilókból percek alatt megtöltik a járműveket, me­lyek a beépítés színhelyére szállítják a 140—160 Celsius-fo- kos, forró anyagot A hatalmas tartályokban tá­rolt bitument szivattyúk to­vábbítják a keverőgépbe A hódmezővásárhelyi KÉV békéscsabai aszfalttelepén az idén 145 ezer tonna asz­faltot gyártanak, megyénk épülő új útjaihoz, a megle­vők felújításához. A nagy teljesítményű, NDK gyárt­mányú TELTOMAT aszfalt- gyártó gépsort 1975-ben he­lyezték üzembe, s azóta je­lentősen javultak útjaink. Igaz, a lemaradás más me­gyékhez viszonyítva még számottevő, de ez fokozato­san megszűnik, s megyénk is felzárkózik az országos átlaghoz. Géplánc dolgozza be az aszfaltot, hogy elkészülte után sima felületen, biztonságosan, gyor­san guruljanak a járművek Veress Erzsi képriportja Adapter van asztalos, van négysoros, sőt hat... Hol vannak már azok a régi — szépnek egyáltalán nem mondható — idők, mi­kor még kapával, kaszával és lóvontatta ekével minden mezőgazdasági munka elvé­gezhető volt? Az egyre gyor­suló fejlődés kihatott a me­zőgazdaságra is: ami tegnap még újdonság volt, az ma már épp csak megfelel, hol­nap pedig elavultnak, ma­radinak számít. Talán a szakemberek sem tudják pontosan, hányféle gépet használ napjainkban a * me­zőgazdaság, és hány olyan­ra lenne szükség, amely még nincs, vagy csak nagyon ne­hezen szerezhető be. Mezőgazdaságunk eszköz- ellátásáért ma alapvetően az AGROTRÖSZT és a MEZÖ- GÉPTRÖSZT a felelős. Az AGROTRÖSZT importál és forgalmaz megyei vállalatain keresztül, míg a különböző MEZÖGÉP-vállalatok készí­tik a mezőgazdaság hazai gyártmányú gépeinek, beren­dezéseinek nagy többségét. A MEZŐGÉP felelőssége tehát óriási: nemcsak a ma hasz­nálatos gépekkel kell ellátni a mezőgazdaságot, hanem úgy kell irányítania a fej­lesztő munkát, hogy mire szükséges, meglegyenek az új .típusú eszközök. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatra — mikor elosztot­ták a feladatokat — a ku­koricabetakarító adapterek gyártása jutott. Egy jól idő­zített licencvásárlás után nagy lendülettel láttak a fej­lesztéshez és a hazai szük­ségleten felül ma már a szo­cialista országokat is ellátják soros szemeskukorica-beta- karító adapterekkel, sőt bő­ven jut ezekből exportra is. Ügy látszott, hosszú ideig nem lesz más feladatuk, mint ezeket az adaptereket tovább korszerűsíteni, de az élet közbeszólt. Tőkés importból a mező- gazdasághoz került néhány soros silókukorica-betakarító gép és kiderült: ezek sokkal gyorsabban, egyenletesebben dolgoznak, mint a nálunk megszokott asztalos silozó- gépek. Ebből adódóan lénye­gesen jobb minőségű is volt a végtermék is, ami pedig az eltarthatóságot és a tápérté­két illeti, ezek is felülmúl­ták a régi módszerrel készült takarmányét. Érthető volt, hogy ezek után a mezőgazda­ság ilyen adaptereket kért az ipartól. Csakhogy: kérni sok­kal könnyebb, mint kifej­leszteni egy új terméket, a MEZŐGÉP Vállalat tehát gyorsan és nagy erővel lá­tott hozzá a munkához. — Hadd bocsássam előre, hogy mi nemcsak azért kezd­tük el a fejlesztést, mert ez az új gép jó a mezőgazda­ságnak. Nekünk legalább olyan jó, ha sikerül megte­remtenünk a soros silóadap­terek sorozatgyártását, mert mi is a piacból élünk. Elad­ni, sőt jól eladni pedig azt lehet, ami iránt nagy a ke­reslet. így tehát érdekeink közösek voltak, és ez jelen­tősen meggyorsította a mun­kát — így Liker Mátyás fejlesztési főosztályvezető. Két éve kezdték hozzá Bé­késcsabán a fejlesztéshez és rögtön az elején azt a célt tűzték maguk elé, hogy a le­hető legtöbb alkatrészt hasz­nálják fel a most gyártott adapterekből. A konstruktő­rök és a kísérleti üzem mun­kásainak együttes erőfeszíté­sével elkészült az első min­tadarab és utána türelmetle­nül várták az idő múlását: mikor lehet végre' kipróbál­ni? A mezőgazdasági gép­gyártás ugyanis olyan sajá­tos helyzetben van, hogy a próbákra csak néhány hét állt rendelkezésére, az az idő, amikor éppen betakarít­ható az adott növényfajta. Ilyenkor viszont szinte éjjel­nappal dolgozik a gép és ott vannak mellette a tervezők, szerelők, hogy lessék, fi­gyeljék, gyűjtsék a tapaszta­latokat. Az első próbaüzem kide­rítette, hogy baj van a ru­gózással, a talajkövetéssel és javítani kell a szállítószala­gok minőségén is. Újrakez­dődött a munka, megint jött a szántóföldi kísérlet és gyűl­tek a tapasztalatok. Ezek után készültek el erre az év-' re a négysoros silókukorica­betakarító adapter prototí­pusai. A munka során to­vább mélyült a jó kapcsolat a Német Demokratikus Köz­társaság FORTSRITT kom- bájngyárával, sőt közös sza­badalmat is kidolgoztak. Rá- kóczifalván, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban és a Szovjetunióban folynak a kí­sérletek, és eddig komolyabb problémáról nem érkezett je­lentés. Ügy látszik, a termék megérett a sorozatgyártásra, jövőre már nagyobb meny- nyiségben kerülhet a mező- gazdasági nagyüzemekhez. — Ezzel a munkával tehát végeztünk, de ünnepelni nincs időnk — mondja Liker Mátyás. — A Német Demok­ratikus Köztársaságban a vége felé közeledik egy, az eddigieknél nagyobb telje­sítményű silókombájn kifej­lesztése. Nem árulok el tit­kot, hogy mire meglesz a kombájn, mi is befejezzük a hozzá tervezett hatsoros silóadapter kísérleteit. Ilyen teljesítményű gép még nincs a világon! És hogy ez ne­künk sikerül először, az a mezőgépgyártás és a mező- gazdaság jó együttműködésé­nek kézzelfogható, látványos eredménye. Lónyai László Több tej a háztájiból A kistermelőket tehéntar­tásra ösztönző új rendeletek, szabályozók kedvező hatását jól. mutatja az, hogy a leg­utóbbi időkben a háztáji te­henek számának nagy ará­nyú csökkenése megszűnt, ezzel egy időben emelkedett az egy tehénre jutó tejter­melés. A kedvező változás első jeleinek már az elmúlt évben tanúi lehettünk, ami­kor a korábbi 2800 literről 3000-re emelkedett megyénk­ben a háztáji tehenek át­lagos évi tejhozama. Ekkor ért el első helyezést orszá­gosan Viczián Jánosné csor­vási kistermelő, aki egy év alatt egy tehén után 9700 li­ter tejet értékesített. A javulás ebben az esz­tendőben tovább fokozódott, hiszen a mindössze másfél százalékos állománycsökke­néssel egy időben az év el­ső nyolc hónapjában 22 szá­zalékkal több tejet adtak át a kistenyésztők, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel az ered­ménnyel megyénk kisterme­lői az első helyet foglalják el az országos rangsorban. Az átlagosnál jobban növe­kedett az egy tehén után értékesített tej mennyisége, a nagy szarvasmarhatartó hagyományokkal rendelkező településeken. Kondoroson 61, Orosházán 42, Kétegyhá- zán 35, Méhkeréken pedig 29 százalékkal értékesítettek így több tejet a háztáji gaz­dák, mint 1976-ban. Külön is kiemelkedik teljesítmé­nyével a csorvási Petrovsz- ki Ádám, aki az év első fe­lében csaknem 4200 liter te­jet adott át felvásárlásra egy tehén után. Az első három negyedév teljesítménye alapján joggal várható, hogy megyénk te­héntartó gazdái a tartási és takarmányozási körülmé­nyek javításával, a tenyész­tői munka színvonalának emelésével az idén elérik azt, hogy az egy tehénre ju­tó tejtermelés évi átlaga meghaladja majd a 3600 li­tert. Ezt a törekvést segíti elő az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség fő­igazgatójának utasítása, amelynek értelmében a me­gyében 17 helyen megkezd­ték a kisgazdaságokban tar­tott teheneknek a nagy tej­hozamú Holstein-friz fajtá­val való átkeresztezését. Az eredményességhez ter­mészetesen hozzájárul az is, hogy minden eddiginél na­gyobb szénakazlakat látha­tunk a háztáji portákon s ugyanakkor a mezőgazdasá­gi üzemek is kedvező felté­telekkel juttatnak alomszal­mát és mezőgazdasági mel­lékterméket a gazdáknak. A cukorgyárak pedig idősza­ki árkedvezménnyel, vala­mint ingyenes rakodással se­gítik elő, hogy a kisterme­lők az igényeknek megfele­lően vásároljanak nyerssze­letet a téli takarmányozás­hoz. Kevés az újítás A Békés megyei Állami Építőipari Vállalathoz az idén eddig 33 újítási javas­latot adtak be, amelyből tí­zet elfogadtak és díjaztak, 14 pedig elbírálás alatt áll. A többit elutasította a vál­lalat. A legjobb gazdasági ered­ménnyel járó javaslat Sze­gedi Lajos üzemvezető és Andó János művezető ne­véhez fűződik. Panelgyártó acélsablon-rögzítő és -elhú­zó szerkezetet készítettek, melynek segítségével évente több mint 200 ezer forint megtakarítás érhető el. Ezért 4050 forint újítási díjat kaptak. Kvasz György építésveze­tő és Eberhart Gyula műveze­tő olyan kisgépet . konstru­ált, amelynek segítségével a villanyvezeték részére ho­rony képezhető a gipsz vá­laszfalban. Használatával az éves megtakarítás meghalad­ja a 70 ezer forintot. A ki­fizetett újítási díj 3654 fo­rint volt. Igen jelentős Dobák György művezető 1975-ről áthúzódó újítása az emelet­magas előregyártott kémény, amit 1977-ben 247 lakás épí­tésénél használtak fel. Al­kalmazása meggyorsítja a munkát. A vállalat az újí­tást találmányként is beje­lentette az Országos Talál­mányi Hivatalnak. Varga András áthúzódó újítása — az Orosházi Üveg­gyárból a méretre vágott üvegnek állványon közvet­lenül a munkahelyre való kiszállítása — ugyancsak igen nagy megtakarítással jár. Elbírálása még folya­matban. A vállalat az 1977-re ter­vezett 70 ezer forintból há­romnegyed év alatt — a ta­valyról áthúzódó újítási dí­jakkal együtt — mintegy 22 ezer forintot fizetett ki, ami arra utal, hogy az újítómoz­galom nem éri el a kívánt eredményt.

Next

/
Thumbnails
Contents