Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

a 1977. október 8., szombat Mitévő legyen az ügyfél? Sikeres OFOTÉRT-vásár Az OFOTÉRT évente négy­szer rendezi meg hagyomá­nyos kedvezményes vásárát. Különböző fotóalapanyagok, fényképezőgépek, szemüve­gek szerepelnek a listán. Az idei őszi vásár a megyeszék­hely két szaküzletében siker­rel zárult. összességében csaknem 440 ezer forint ér­tékű cikket kínáltak 20 szá­zalékkal olcsóbban. Az opti­kai építőjátékokon, motoros­szemüvegeken kívül sok áru talált gazdára. Forte fotópa­pírt régi járón számolva 236 ezer forintért vásároltak. A lengyel és a csehszlovák gyártmányú nagyítógépekből 22-t, írásvetítőből 15-öt ad­tak el. A lakosság megtaka­rítása elérte^ a 88 ezer fo­rintot. Múzeum és vízimalom A közelmúltban megbeszé­lésre került sor Gyulán a város vezetői és Mészáros Vince, az Országos Vízügyi Múzeum képviselője között. A tanácskozáson elhangzott a városban létesítendő víz­ügyi múzeum és egy vízima­lom felállításának lehetősé­ge. A résztvevők a város több helyén vizsgálták meg, hol lenne legalkalmasabb kiala­kítani a múzeumot és az Élővíz-csatorna melyik sza­kasza lenne a legalkalma­sabb a vízimalom felállítá­sára. A számba jöhető he“- lyek közül a múzeum részé­re legalkalmasabbnak lát­szik a Táncsics utca 2. szám alatti ház, amely a város központjában van, a malom helyéül pedig a Budai Nagy Antal utcai híd melletti te­rület jöhet számításba. A megyei tanács, az Orszá­gos Műemléki Felügyelő­ség kilátásba helyezte, hogy a két intézmény létrehozá­sához, kialakításához anyagi hozzájárulással is segítséget nyújt. D gen, mit tegyen, ha épí­teni akar és megveszi a telket, megvásárolja az építőanyagot, eleget tesz a szokásos utánjárásnak, hogy megkapja az engedélyt, az­tán belekerül egy forgószél­be? Mi mást tehetne, vár. Vár Samu László is. Csor- váson, a Mikszáth utcában feleségével vásárolt egy tel­ket. Ez év májusában a köz­ségi tanácstól megkapták az építési előírást. Elkészítették a lakóház tervét, melynek alapján engedélyezte az épí­tésügyi hatóság a kivitele­zést. De úgy, hogy házuk a szomszédos lakóháztól hat méterre álljon. A fellebbe­zés után a helyi tanács négy méterrel csökkentette a tá­volságot. Ezután a szomszéd jelentett be fellebbezést. A járási hivatal azonban helybenhagyta az elsőfokú döntést. Mintegy két hónap múltán tehát úgy látszott, végleg pont került a papír- háborúra, hiszen megszüle­tett a jogerős határozat. Megkezdődhetett hát az ér­demi munka. Samu Lászlóék bejelentették a csorvási ta­nácsnál, hogy most már sze­retnének hozzájárulni az építkezéshez. A járási hatá­rozat alapján a helyi tanács annak rendje-módja szerint megadta az engedélyt. A ki­tűzés után — augusztus 8-at mutatott a naptár — neki­fogtak az alapok ásásának. Ment a munka mint a ka­rikacsapás. Az idő is siettet­te a fiatal házasokat, hogy még az őszi esőzések előtt tető legyen a fejük felett. Augusztus 26-án azonban ki­jöttek a tanácstól és leállí­tották a munkát, mert a szomszéd panaszt tett. Sa- muékban elhűlt a vér. Most már végképp nem tudták, mitévők legyenek. Megingott a hitük a jogerős határozat­ban is. A paragrafusok ijesz­tő útvesztőknek tűntek az ő szemükben. Hát letették az ásót, a lapátot, a csákányt. Az alapokat már kiásták, s a betonozáshoz nem mertek hozzáfogni. Szeptember 8-án érkezett meg a megyei ta­nács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának a ha­tározata. Eszerint a házat sem nem hat, sem nem négy, hanem 5,50 méterre kell épí­teni a szomszéd lakóházától. Azaz az alapárkot másfél méterrel arrább kell ásni. Ám ők is panasszal fordul­tak a megyei tanácshoz, hogy a korábbi jogerős határoza­tot hagyják helybe. Az épít­kezés iránti kérelem benyúj­tása óta több mint öt hónap telt el. Szélsőséges eset — mond­ják itt is, ott is. A szélsősé­ges esetből cifra ügy lett, mely úgy nyúlik, mint a ré­testészta. A járási hivatal amikor felülbírálta a közsé­gi tanács határozatát, abból indult ki, hogy a Mikszáth utcában a házak — egy ki­vételével — féloldalas építési mód szerint épültek. Az ut­ca rendjét szem előtt tartva döntöttek Samuék ügyében. A megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osz­tálya figyelembe vette a szomszéd húsz éve jóhisze­műen gyakorolt jogát, és megváltoztatta a korábbi határozatot. A szomszédos telek szabadon álló beépítése és a lakószoba oldalkerti ab­laka miatt Samu László tel­ke csak szabadon álló beépí­téssel engedélyezhető — mondja ki a határozat. Te­hát a szélsőséges eset egy­másnak ellentmondó dönté­seket vont maga után. Az is igaz, hogy kevés az ehhez hasonló ügy. Ebben az évben az orosházi járásban 150 építési engedélyt adtak ki, Csorváson 38-at. Ezek közül csupán két esetben érkezett panasz a megyei tanácshoz. Igaz, mind a kettő Csorvás- ról. lindez azonban nem vi­gasztalja meg Samu I Lászlóékat. Sem az, hogy a határozat megváltoz­tatása miatt felmerült több­letköltség viselését — mivel az alapárkot újra kell ásni — a községi tanáccsal egyes- séggel rendezhetik. Miért kell egyezkedni, ha az első- és a másodfokú hatóság té­ves döntése miatt állt elő a többletköltség? Vagy talán újabb döntés várható? (Serédi) lyákon helyezkedhetnek el a végzősök. — Hogyan folyik a „to­borzás” ? Október vége felé Békés megye valamennyi általános iskola igazgatójának levelet küldünk, és mellékelünk benne egy olyan tájékozta­tót, amely intézményünk éle­tét, az elhelyezkedés lehe­tőségeit ismerteti. Beváltak az úgynevezett nyílt napok, melyekre évente 100—110 szülő és diák jön el. Az ér­deklődő tanulók mintegy 60 százalékát vesszük fel. A tá­jékoztatók elhangzása után azonban sokan rádöbbennek arra, hogy előtte teljesen más elképzelésük volt. — A felvétel után meg­szakad-e a kapcsolat az ál­talános iskolával? — Nem, mert bizonyos idő eltelte után azoknak az iskoláknak az igazgatóival, ahonnan diákokat vettünk fel, közölni szoktuk — ter­mészetesen nem rangsorolá­si szándékkal —, ki milyen eredményt ért el nálunk. Sajnos, eddig még elég ke­vés pályaválasztási szülői értekezletre hívtak meg ben­nünket. — A beiskolázás célja az, hogy a fiatalok még a ta­— Tanulóink kétharmada vidéki, a többi helybeli. Még pontosabban: egyharmada vidékről naponta bejár, egy­harmada kollégista és a töb­bi Békéscsabán lakik. Elhelyezkedési lehetőségek — Hol " helyezkednek el érettségi után? — Sokan közülük a lakó­helyükön levő körzeti orvo­si rendelőkben, kórházak­ban, egészségügyi és gyer­mekintézményekben kezdik el pályafutásukat. Néhányan továbbtanulnak, de nagy ré­szük a szakképesítésnek megfelelő munkakörben ápo­lónőként helyezkedik el. Ta­valy például megyénk egész­ségügyi intézményein kívül a debreceni és a szegedi egyetemi, klinikák 120—130 állást hirdettek. Ez azt je­lenti, hogy jóval több pá­lyázati hely maradt üresen, mint amennyi diákunk vég­zett itt Békéscsabán. Bukovinszky István Egészségügyi pályára készülnek Korszerű berendezéseivel, higiénikus környezetével méltán sorolhatjuk a legmo­dernebb oktatási intézmé­nyeink közé a békéscsabai egészségügyi szakközépisko­lát. A gyönyörű épületnek, a kollégiumnak és az egyéb Amikor egy oktatási in­tézményben elkezdődik a ta­nítás, különösen fontos, hogy a diákok és a szülők tisztában legyenek az isko­la típusával, s légiókképpen azzal, milyen irányú képzést kapnak, valamint: melypá­nulmányaik megkezdése előtt tisztában legyenek az­zal, mire vállalkoztak. Tud­ják, hogy ez a szakma nagy felelősséget, és hivatástuda­tot kíván. — Milyen a vidékiek és a csabaiak közötti arány? Miről fr a Lányok, Asszonyok? A Néva-parti várost, Le- ningrádot, a Nagy Október bölcsőjét mutatja be a Lá­nyok, Asszonyok legújabb, októberi száma. Az európai KGST-tagor- szágok közös nagy beruhá­zására, az orenburgi gázve­zeték építésére látogató ri­porter az „oroszlánszelídítő nőt”, a magyar 21. számú ÁÉV szállítási csoport húsz­éves gépkocsi-előadó nőjét mutatja be. A Nagy Október a képző- művészetben címmel rende­zett vándorkiállítás mintegy 140 festményéből, képzőmű­vészeti alkotásából is ízelí­tőt ad a legújabb szám. A Karavella nemcsak vi­torlát kezelni és hajót kor­mányozni tanítja a gyereke­ket. A raj tagjai tollat és párbajtőrt is forgatnak, meg­ismerkednek a filmfelvevő­vel és a fényképezőgéppel. A vízi úttörők világába kalau­zoló riport a szovjet gyere­kek életéről ad képet. A Moszkvában barátkoztak össze című írás szerzője a moszkvai textilipari főisko­lára látogat, ahol húsznál több magyar fiú és lány egy ősi, de folyamatosan megúju­ló ipart tanul: a szép és di­vatos textilanyagok szövését. Életükről, terveikről valla­nak a lap hasábjain. Hegyekkel, völgyekkel kö­rülvett kisközségbe, Vértes- acsára kalauzol el Orosz Má­ria riportja. Az állattenyész­tésben dolgozó asszonyok életét, a helyi termelőszövet­kezet aktivistáit mutatja be. Környezetvédelem Szarvason helyiségeknek leírására nem vállalkozom, mert talán a jelzők sem lennének ele­gendőek ahhoz, hogy hiteles képet, fessenek róluk. Fiúk nem? Éppen testnevelési óra fo­lyik, amikor belépünk a fa­burkolattal gazdagon díszí­tett hatalmas aulába. Hur- sán György igazgató már harmadik éve áll az intéz­mény élén. A szélien beren­dezett irodában beszélge­tünk. — Hogyan alakult meg az iskola? — Intézményünk a békés­csabai Kemény Gábor Szak- középiskola egészségügyi osz­tályainak jogutódjaként jött létre. Két év alatt hatról tízre emelkedett a tanuló- csoportok száma. Eddig 65 leány érettségizett. — Mi a kritériuma annak, hogy egy általános iskolát végzett tanuló beiratkozhas­son? — A legfontosabb feltéte­lek között említem a foko­zott egészségügyi alkalmas­ságot. A jelentkezőnek élő­világból és kémiából leg­alább közepes osztályzattal kell rendelkeznie. Tanulóink a közismereti tantárgyak mellett a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet, a cse­csemőfejlődés és természete­sen a pszichológia alapjait is elsajátítják. — Milyenek az intézmény­ben a személyi és a tár­gyi feltételek? — Tantestületünk létszá­ma: 19. Rajtunk kívül nyolc orvos óraadóként vezeti a foglalkozásokat. Korszerű oktatási berendezések és im­portból beszerzett modern szemléltető eszközök segítik munkánkat. Beiskolázás — Fiúk is beiratkozhat­nak? — A jövőben fiúkat is sze­retnénk felvenni. Ehhez az kell, hogy összejöjjön a lét­szám, amely egy osztály in­dításához szükséges. Eddig mindössze csak néhányan je­lentkeztek, pedig fiúkra is nagy szükség van az egész­ségügy területén. Elsősorban mentőállomásokon, elme­gyógyintézetekben ápoló­ként; kórházakban műtős­ként alkalmaznák őket. Zsabka Erzsébet szakoktató a II. C osztály tanulóinak gyakorlatot vezet Fotó: Martin Gábor A közelmúltban vizsgálta a szarvasi járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a város kör­nyezetvédelmének helyzetét. A népi ellenőrök többek kö­zött arra kerestek választ, hogy az üzemek és az intéz­mények betartják-e a víz Kétsopronyban a Rákóczi Termelőszövetkezet korszerű vendéglátóipari üzletházat hoz Ietre. Az éttermet, presszót, italboltot magába foglaló létesítmény négymillió forintba kerül, ame­lyet a tervek szerint még ebben az évben átadnak Fotó: Demény Gyula és a levegő tisztaságának védelméről szóló jogszabályt. A felmérések szerint Szarvason naponta mintegy háromezer köbméter szenny­víz keletkezik. A csatornahá­lózatba 27 közületi, 15 ipari és 68 házi fogyasztó van be­kapcsolva. Augusztusban fe­jezték be a tisztítótelep bő­vítését. Az átadás után je­lentősen javult a szennyvíz- tisztítás. A jogszabálynak megfelelően a vállalatokat és az intézményeket is köte­lezték az előtisztító berende­zések üzemeltetésére. A vas- és fémipari ksz szennyvíz- tisztító berendezése négy­millió forintba került. Ez gátolja meg, hogy ne kerül­jön cián és nehézfémsó a csatornába. A PLASTOLUS Műanyagfeldolgozó és Játék­készítő Ipari Szövetkezetben a kis teljesítményű galván- üzem szennyvizét lúggal kö­zömbösítik. Előfordul azon­ban az is, hogy az előtisztí­tok karbantartásáról egyes üzemek megfeledkeznek. Emiatt a tisztítás nem meg­felelő. A Békés megyei Csa­torna- és Vízmű Vállalat a múlt évben több mint 300 ezer forint szennyvízbírságot szabott ki. A városi tanács felmérése szerint 22 olyan üzem és intézmény működik Szarvason, amely szennyezi a levegőt. Az elmúlt két év alatt három vállalatot bírsá- ; ’ goltak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents