Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
1917. október 8., szombat o IgHilUkfite Gyomai táncosok Szabolcsban Az elmúlt napokban került megrendezésre Nagy káliéiban a VII. „Kállai kettős” néptáncfesztivál. Megyénket a gyomai Körösmenti Szövetkezeti Táncegyüttes képviselte, akik rendszeres résztvevői a fesztiválnak. A fesztiválon az együttesek versenyében jól szerepeltek a gyomaiak: elnyerték az első helyezést, vele a 6 ezer forintos díjat, díszes oklevelet és tárgyjutalmat. Szóló kategóriában a verseny második helyezettje ifj. Putnoki Elemér lett, míg a megosztott harmadik helyezett Csapó Béla és Gőzön Mihály gyomai szólisták lettek. Gyalog Lászlót, az együttes művészeti vezetőjét a zsűri koreográfiái különdíjjal jutalmazta. Diákotthon-avatás Békéscsaba felszabadulásának évfordulójára emlékezve tegnap, október 7-én rendezték meg az új, általános iskolai diákotthon avatóünnepségét. Elsőnek Gajdács Pál igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében köszönetét mondott a diákotthon felépítésében segítő üzemi kollektíváknak, s a pedagógusoknak, akik szeptember 2-a óta nagy gonddal, türelemmel oktatják, nevelik itt a gyermekeket. Ezt követően Gajdács Pál a pedagógusoknak, Kriskó Mihály, a Költségvetési Üzem igazgatója pedig az építésben részt vett néhány dolgozónak adott át jutalmat. A diákotthonban elhelyezett százhúsz gyermek nevében egy szülő, és egy diák mondott köszönetét. Képünkön: Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese ünnepi beszédét tartja. Fotó: Gál Edit wMm\w<MMWMiwim^^i**,Mt*MM*M*****M*******,*M**>*,*1*t******M*****M* Pályázati felhívás a szakmunkások katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel azokat a szakmunkásfiatalokat, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként hivatásuknak választják, a magyar néphadsereg tisztjei kívánnak lenni, s vállalják, hogy eredményesen fejezik be a nyolc hónap időtartamú előkészítő tanfolyamot, majd tanulmányaikat a katonai főiskolák valamelyik, szak- képzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelő szakán folytatják. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, erkölcsi-politikai megbízhatóság, büntetlen és feddhetetlen előélet, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, szakmunkásképesítés (legalább jó eredménnyel), nőtlen családi állapot, 21 évnél nem magasabb életkor, a tanult szakmában eltöltött legalább egyévi munkaidő. Az előkészítő tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a területileg illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság személyügyi osztályától, Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság iskoláztatási osztályától, a sorkatonák parancsnokaiktól kaphatnak. A jelentkezési laphoz saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, a végzettséget igazoló szakmunkás-bizonyítványt kell mellékelni. A jelentkezők elsősorban a katonai főiskoláknak azokra a szakaira pályázhatnak, amelyek leginkább megfelelnek polgári szakképzettségüknek és érdeklődésüknek. Egyéni elbírálás alapján a főiskolák bármely szakára felvehetők. A pályázók 1977 novemberében a kijelölt katonai főiskolán felvételi beszélgetésen vesznek részt, majd vizsgát tesznek, amelynek keretében meggyőződnek a jelentkezők egészségi alkalmasságáról, képességeiről, fel- készültségi szintjéről. A felvett fiatalok részére 1978. januárjában a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán kezdődik az előkészítő tanfolyam. A katonai főiskolák első évfolyamán 1978 okótberében kezdődik a tanulmányi év. A katonai előkészítő tanfolyamra a pályázati határidő 1977. október 20. (MTI) Gazdasági bírság jogtalan előnyért Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A kormány által elfogadott munkaterve alap' ján megtárgyalta és elfogadta a szocialista országokból származó gépek importjának tervezésével, szervezésével és a beérkező gépek hasznosításával foglalkozó vizsgálat programját. A vizsgálat egyik célja, hogy a közvet len tennivalók mellett ősz- szegyűjtött tapasztalataival a népgazdasági tervek kidolgozásához is hasznosítható anyagot szolgáltasson. A KNEB jóváhagyásával rövidesen megkezdik a széles körű felmérés előkészítését. A KNEB elnöke tájékoztatta a bizottságot több — vizsgálatokat követő — intézkedésről. Köztük arról, hogy az öt érdekelt minisztérium elfogadta a KNEB javaslatait a lakosság építőanyag-ellátásának javítására. A belkereskedelmi és az Építési és Városfejlesztési Minisztérium például megállapodott a következő évek áruellátásának fejlesztésében, a termékek minőségellenőrzésének javításában és megoldást keresnek egyes készletezési és finanszírozási problémákra. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte az állati fehérje takarmányokat előállító vállalat ellen, mert 1973-ban és 1974- ben nagy mennyiségű húslisztet az előírt 50 százalékos fehérjetartalom helyett alacsonyabb fehérjetartalommal, de teljes értékűként hozott forgalomba és ezzel jelentős jogtalan anyagi előnyre tett szert. A bíróság a vállalatot másfél millió forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. Több lesz a tejpor és a Több tejporgyárat és berendezést építettek már Magyarországon a tejiparban méltán világhíres dán cégek; többek közt az ő gépeik dolgoznak a Gyulai Tejporgyárban is. Hamarosan újabb tejsűrítő berendezést épít Gyulán a dán ANHYDRO cég, olyat, amely napi 50 ezer literrel növeli a gyár feldolgozó képességét. Ez azt jelenti, hogy a négy sűrítőtestből, tartályokból és új épületekből álló új beruházással együtt jövő májustól táp 200 ezer liter tejet dolgoznak fel a tejporgyárban naponta, és számottevően javul a tejpor és a különféle takarmánytápok minősége is. Nemcsak a termeléssel törődnek a gyárban — gondolnak a szociális létesítmények fejlesztésére is. 1978 végére új mosdókat és öltözőket kapnak a munkások. A csaknem hatmillió forint ráfordítással épülő helyiségeket közösen használják majd a tejporgyáriak és a szállítási vállalat dolgozói. Sokakat érdekel a színes tv-készülékek szervizkönyve, amelyet Rósza Károly írt Tegnap, október 7-én kezdődtek meg és október 31-én érnek véget a már sok éve megrendezésre kerülő műszaki könyvnapok. Az ünnepélyes megnyitót Békéscsabán, a Volán 8-as számú Vállalat KISZ-klubjában tartják október 12-én 13 órakor. A műszaki könyvnapok alkalmából könyvkiállítást is rendeznek a vállalatnál, vásárral egybekötve. Ugyancsak Békéscsabán, a Radnóti Könyvesboltban arról érdeklődtünk, milyen könyveket vásárolhatnak a műszaki témák iránt érdeklődők? Mint elmondták, eddig a várt könyvek igen kis százaléka érkezett meg, de néhány nap múlva mintegy 60 ezer forintos árukészlettel állnak a vásárlók rendelkezésére. Elfogták a Ferenc körúti postarablás gyanúsítottjait A Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányságának közleménye: a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi szervei több súlyos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték: Jan Stratilek 27 éves gépkocsivezető csehszlovák állampolgár prágai, és Berki Kálmán 28 éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű budapesti lakosokat. Alaposan gyanűsíthatók, hogy 1977. szeptember 15-én közösen hajtották végre a Ferenc körúti postahivatal sérelmére a fegyveres rablást. Nevezettek más bűn- cselekmények elkövetésével is gyanúsíthatok. A bűnügy teljes feltárására széles körű vizsgálat folyik. Órák és milliárdok I záporodnak a vizsgá- ' latok, amelyek végreI hajtói megpróbálnak a munkaidő nyomába eredni, megpróbálnak arra a kérdésre választ adni, hogy mennyi is a népgazdaság rendelkezésére álló összes munkaidő- alap, s ezt az időmennyiséget hogyan, mi módon használjuk fel. E vizsgálatok részleteiből kirajzolható kép, enyhén szólva is, megdöbbentő. Néhány évvel ezelőtt a Gazdaságkutató Intézet reprezentatív vizsgálatok eredményeként kimutatta, hogy az évente rendelkezésre álló munkaidő egynegyede (körülbelül 2,5 milliárd munkaóra) megy veszendőbe, valamint azt, hogy az ilyenolyan ok miatti egész napos hiányzások évente átlagosan egymilliárd munkaóra-veszteséget okoznak. Nos ezek az adatok úgyszólván senkit sem leptek meg. Már csak azért sem, mert magáról a vizsgálatról az emberek jószerével tudomást sem szerezhettek, s ha netán nem így lenne, az átlagember akkor sem lepődnék meg azon a statisztikailag is bizonyított tényen, hogy az időnket intézményesen és nagyvonalúan pocsékolják. Pocsékolják a szolgáltató intézmények és a hivatalok, pocsékolják mindazok, akik a legkülönbözőbb munkafolyamatok kétbalkezes megszervezéséért felelősek (vagy legalábbis lennének felelősek, ha az efféle felelősség egyáltalán kideríthető lenne. ..), pocsékolják a megrögzött bürokraták, akik józan ésszel követhetetlen, felfoghatatlan és időtrabló eljárásokba, ügyintézésekbe kényszerítenek bennünket, és — ha már ezt az időt mindenki pocsékolja —, hát pocsékolunk saját magunk is. Mert ha a munkaidő ebben az országban senkinek nem drága, miért lenne éppen azoknak drága, akiknek a munkaidőt munkával kellene tölteniük? Könnyűszerrel mulasztunk, lazsálunk, lógunk, különösen akkor, ha jobb szándékunk ellenére sem tehetünk mást. Aligha hihető — példának okáért —, hogy hazai beruházásaink megvalósulási idejét azért kell a nemzetközi átlag kétszeresével, sőt háromszorosával mérni, mert e beruházásokon dolgozók egy emberként úgy döntöttek, hogy nem hajlandók serényebben dolgozni. Márpedig a beruházások kivitelezési idejét csak 20 százalékkal lehetne csökkenteni, akkor az évi nemzeti jövedelem nem kevesebb, mint 18—20 milliárd forinttal emelkedhetne. S mert a beruházások előkészítése olyan, amilyen, s mert alkalmanként úgyszólván lehetetlen kifogástalan minőségű terméket gyártani, hát minderre és mind e miatt fogynak, folynak a munkaórák milliói. Hadd ismételjem meg: ha ezek a munkaórák senkinek, se a beruházásokat előkészítőknek, se a gyártásminőség felelőseinek se az adminisztrációs eljárások szervezőinek, tehát végső soron senkinek sem fontosak, akkor miért lennének fontosak éppen azoknak, akiknek különböző munkarendekben különböző munkaidőket kell, vagy kellene végigdolgozniuk? Lehetséges, hogy ez az eléggé el nem ítélhető, de végső soron mégiscsak érthető gondolkodásmód is hozzájárul ahhoz, hogy a munkaidő-veszteségek okai között egyre nagyobb szerepe van a különböző módon megokolt, vagy éppen igazolatlan hiányzásoknak? A legfrissebb adatok szerint tavaly az állami ipar, építőipar és szállítás-hírközlés vállalatainál, naponta átlag 6900 munkás nem jelent meg a munkahelyén és távollétét nem tudta elfogadható indokkal igazolni. Miért hiányzunk a munkahelyről? Mert — például — ügyes-bajos dolgainkat kell intéznünk valamilyen hivatalban, vagy éppen a szenet kell várni a lakásajtó előtt; hiányzunk, mert orvoshoz kell menni, vagy mert jön a tévéműszerész, s hiányzunk, mert a gyerek beteg és nincs kire hagyni. Az efféle hiányzások tartoznak az „engedélyezett, de nem fizetett’ kategóriába. S miért hiányzunk igazolatlanul? Nos, nem csak azért, mert másnaposak vagyunk, vagy mert egyszerűen nincs kedvünk munkába állni. Hiányzunk azért is, mert esetleg az otthoni kisgazdaság megköveteli a munkánkat, "Vagy mert épül a ház és bizonyos tennivalókat el kell végezni, vagy mert — uram bo- csá’ — befutott egy jól fizető és azonnal elvégzendő maszekmunka. Mindez csak kalkuláció kérdése... Igaz ugyan, hogy az . igazolatlan hiányzással bizonyos retorziók járnak (prémiumelvonás, nyereségrészesedéscsökkenés, esetleg egy fegyelmi büntetés is, stb.), de adott esetben mindez bekalkulálható, végtére is a büntetések nem olyan súlyosak. Talán azért sem, mert a rosszul szervezett munkahely is jól tudja: előfordul és nem is ritkán, hogy valaki ott van a munkahelyén és mégsem végez — nem végezhet! — érdemleges munkát. S mert így van, hát a hiányzásokat is csak tessék- lássék módon büntetjük. lindebből nagy valószínűséggel vonható le a I következtetés, hogy az idő — jelesül: a munkaidő — nálunk senki számára nem jelent különösebb értéket. E tény további és nagyon veszélyes következményeire egyelőre csak a szakemberek figyeltek föl, de hogy a helyzet változzék, érdemes lenne megpróbálkozni a nem is olyan bonyolult számítgatásokkal, amelyek végeredményeként kiderülne: egyáltalán nem vagyunk olyan bővében az időnek, mint ahogy azt hisszük. Vértes Csaba Melioráciús tanácskozás Szarvason A héten fejeződött be az a kétnapos bemutatóval egybekötött tanácskozás, amelyen a részt vevő szakemberek Békés megye közép- és hosszú távú meliorációs feladatainak végrehajtását vitatták meg. A megbeszélésre meghívást kaptak a beruházásban érdekelt tervező és kivitelező vállalatok, valamint vízgazdálkodási társulatok szakemberei. A tanácskozás kedden bemutatóval vette kezdetét. A résztvevők a battonyai Petőfi és Május 1. Termelőszövetkezetekben meliorációs, Békésen az Egyetértés Tsz- ben pedig vízrendezési és mélylazítási munkálatokat tekintettek meg. A folytatásra, a tapasztalatok összegzésére szerdán, Szarvason, a Tiszántúli Talajjavító Vállalat Békés és Csongrád megyei kirendeltségének székházában került sor. A megbeszélésen a meliorációs és vízrendezési munkák egységesítéséről is szóltak, tekintettel a leggazdaságosabb, legmegfelelőbb eljárások bevezetésére. Ezért is fontos, hogy a vitában részt vehettek a terveket készítő és kivitelezést végző vállalatok szakemberei. A közép és hosszú távú terveket elemezve állapíthatták meg: szükséges-e a munkák gyorsítása, a tervezői, kivitelezői és műszaki tevékenységek minőségének javítása.
