Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS D MEGYEI TÜNflCS LAPJA 1971. OKTÓBER 8-, SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Elfogadta történelmijelentőségű alkotmányát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Pénteken délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor ismét együttes ülésre ült össze a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának két háza, a szövet­ségi tanács és a nemzetiségi tanács, hogy megtárgyalja és elfogadja az ország új al­kotmányának tervezetét. Az ülésen Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével részt vettek az SZKP KB elnök­ségének tagjai. A záróülésre ismét zsúfolásig megteltek a közönség részére fenntartott karzatok, a diplomaták, az újságírók páholyai. Az ülést Sityikov, a szö­vetségi tanács elnöke nyitot­ta meg, ezután Leonyid Brezsnyev számolt be az ülésszakon a szerkesztő bi­zottság javaslatairól. Leonyid Brezsnyev rövid összefoglalójában elmondot­ta, hogy a vita felszólalói, akik a szovjet társadalom va­lamennyi rétegét, minden szövetséges és igen sok auto­nóm köztársaságot képvisel­tek, egyöntetűen támogatták az alkotmánytervezet elfoga­dását. éppúgy, mint a szer­kesztő bizottsághoz vélemé­nyüket írásban továbbító képviselők. Ismertette azokat a módosításokat, amelyeket a képviselők a Legfelsőbb Ta­nács ülésén tettek és ame­lyeket a szerkesztő bizottság tagjai elfogadásra ajánlottak, majd végleges formában be­terjesztette az alkotmányter­vezet szövegét. A Legfelsőbb Tanács ez­után megkezdte a szavazást a tervezetről. Az alkotmány bevezetőjéről, illetve egyes fejezeteiről külön-külön sza­vaztak, a fejezeteket külön- külön fogadták el a szövet­ségi és a nemzetiségi tanács tagjai. A képviselők nagy tapssal köszöntötték vala­mennyi fejezet elfogadását. A fejezetenkénti szavazás befe­jezése után a két ház külön- külön teljes szövegében elfo­gadta az új alkotmányt. A képviselők hatalmas tapssal, helyükről felállva köszöntöt­ték a történelmi jelentőségű eseményt, amelynek részesei voltak: a Szovjetunió új al­kotmányának elfogadását. A hosszú percekig tartott ünneplés után a Legfelsőbb Tanács két háza ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el a Szovjetunió új alkotmányá­nak elfogadásáról és kihir­detéséről. Ezután Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja zárszavát. Brezsnyev beszédében vi­lágtörténelmi jelentőségű eseménynek nevezte az új alkotmány elfogadását, majd javasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács nyilvánítsa október hetedikét az alkotmány ün­nepének. Ugyancsak javasol­ta, hogy a tanács fogadjon el törvényt az alkotmány alkal­mazásáról, bízza meg a Leg­felsőbb Tanács Elnökségét és a minisztertanácsot a szük­séges törvény erejű rendele­tek és rendelkezések megho­zásával és az új alkotmány előírásainak megfelelő idő­szakra hosszabbítsa meg sa­ját működésének időszakát, illetve a megfelelő választott szovjet szervek működési időszakát. „Ezeknek a törvényeknek elfogadásával az új alkot­mány működik, él, dolgo­zik” — mondotta az SZKP KB főtitkára, majd részlete­sen méltatta az új alkot­mány jelentőségét. A Legfelsőbb Tanács el­fogadta a két javaslatot és az alkotmány ünnepének nyilvánította október hetedi­két. Leonyid Brezsnyev hatal­mas tapssal fogadott előadói beszéde után Mihail Szusz- lov, az SZKP PB tagja, a KB titkára tett javaslatot ar­ra, hogy az új alkotmány 120. cikkelyének értelmében vá­lasszák meg a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettesét. Szuszlov a magas tisztségre Vaszilij Kuznyecovot, az SZKP PB póttagját javasolta, aki je­lenleg a külügyminiszter el­ső helyettese. Mint elmon­dotta, Kuznyecov gazdag élettapasztalata, a Szovjet­unió bel- és külpolitikájá­nak végrehajtásában szer­zett széles körű ismeretei kellően alkalmassá teszik ennek a nagy fontosságú fel­adatnak az ellátására. A küldöttek a javaslatot egy­öntetűen elfogadták, majd Vaszilij Kuznyecov köszöne­tét mondott az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a Legfelsőbb Tanácsnak a megtisztelő bizalomért. A Legfelsőbb Tanács ezt követően elnökhelyettessé vá­lasztotta A. J. Szarkizovot, az örmény SZSZK Legfel­sőbb Tanácsának elnökét, mivel az örmény SZSZK ál­tal betöltött elnökhelyettesi tiszt időközben megürese­dett. Ezután Alexej Sityikov, a szövetségi tanács elnöke el­mondotta, hogy az ország minden részéből hatalmas számban érkeztek az ülés­szak címére, az SZKP Köz­ponti Bizottságához és sze­mélyesen Leonyid Brezs- nyevhez a dolgozók, a kol­lektívák táviratai, üzenetei, amelyekben egyöntetűleg lel­kes támogatásukról biztosí­tották az ülésszak munkáját, a Szovjetunió új alkotmá­nyát. A Legfelsőbb Tanács tagjai nevében köszönetét mondott ezekért az üdvözle­tekért, majd berekesztette az ülésszakot. A teremben felcsendült a Szovjetunió himnusza, majd a több mint 1500 küldött hosszú percekig tartó lelkes tapssal köszöntötte a Szov­jetunió új alkotmányát, amely — a Legfelsőbb Ta­nács döntése alapján — 1977. október 7-én hatályba lépett. Betakarították az ősziek egYharmadát Az őszi mezőgazdasági munkákról tárgyalt a mező- gazdasági szervezési bizott­ság tegnap, október 7-én, Kamuton. Mint megállapí­tották, ezekben a hónapok­ban többek közt 120 ezer hektár kukoricát, 18 ezer hektár cukorrépát, 19 ezer hektár napraforgót kell a földekről betakarítani. To­vábbi 150 ezer hektár őszi vetés alá kell előkészíteni a talajt. Ezek a feladatok próbára teszik a mezőgazdaság gé­peit, az irányítókat és a munkát végzőket. Eddig a kukorica és cukorrépa 30 százalékát, a szója és burgo­nya 95 százalékát, a napra­forgó 35 százalékát takarí­tották be. A kora őszi fa­gyok jelentős kárt okoztak, különösen a késői érésű ku­koricákban, így mintegy 2000 hektáron kell lesilózni ezt a takarmánynövényt. A cukorrépa betakarításá­nak üteme gazdaságonként eltérő képet mutat. Míg egyes üzemekben befejező­dött, addig más üzemekben a napokban láttak a mun­kákhoz. A répabetakarftó gépsorok eddig a cukorgyá­rakkal történt előzetes szál­lítási ütemezések miatt csak korlátozottan voltak kihasz­nálva. Ez szervezési nehéz­ségeket is okozott. Jelen idő­szakban azonban már indo­kolt e korlátozások feloldá­sa, illetve a szedés és az át­vétel gyorsítása. Ezt lehető­vé teszi a még kedvező idő­járás is. Az átvétel miatti ütemcsökkenés a répaszedés­ben a gazdaságokon belül nehézséget okoz. Még job­ban indokolt tehát ügyelni a répaszedés és -átvétel össz­hangjára. A jövő hét végén egyébként megkezdődnek a szabadföldi prizmázások. A mezőgazdasági üzemek az őszi vetésekhez a talaj­erőelkészítési munkálatok 70 százalékát már elvégezték, s a gazdaságok többségében megkezdődött a búza vetése. Optimális feltételek esetén ezeknek a munkáknak az el­végzése mintegy két hetet vesz igénybe. Ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az üzemek meglevő vetőka­pacitásukat szervezetten használják ki, nem feled­keznek meg egymás kölcsö­nös segítéséről sem és igye­keznek kiaknázni a kedvező időjárás adta lehetőségeket A cukorrépa szedését vár­hatóan november első felére végzik el, a vetések befeje­zése október végén, novem­ber első napjaiban várható. Még ebben az évben el kell végezni a szántást. A mező- gazdasági szervezési bizott­ság a várható terméseredmé­nyeket vizsgálva megállapí­totta, hogy azok kedvezőb­bek a tavalyinál, majd elis­merését fejezte ki a kamuti Béke Termelőszövetkezet ve­zetőinek a búzatermesztés­ben elért hektáronkénti 67,5 mázsás országos első helye­zésükhöz. Az ünnepélyes záróülésről helyszíni közvetítést adott a szovjet rádió és televízió. Az ország minden részében a dolgozók kollektívái csopor­tosan követték a záróülés eseményeit, sok helyen röp- gyűléseken köszöntötték az új alkotmányt. A szovjet állam új alkot­mányának elfogadása alkal­mából a magyar vezetők üd­vözlő táviratot küldtek a szovjet vezetőknek. (A táv­iratot lapunk 2. oldalán kö­zöljük.) A Szovjetunió — amely új alkotmányában törvénybe iktatta a lenini békepolitikát — azzal is példát mutatott a világnak, hogy az atomenergiát elsőként alkalmazta békés célokra. A bjelojarszki atomerőmű reaktora tHHHHHmUUHUHHtHMmUMHmmUMHMMW Hazánk külpolitikája a tartós béke megteremtését szolgálja Pénteken New Yorkban folytatódott az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének általános vitája. A tanácskozáson magyar idő szerint a délutáni órák­ban szólalt fel Púja Frigyes külügyminiszter. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A Magyar. Népköztársaság nemzetközi tevékenysége to­vábbra is a tartós béke meg­valósítását, a biztonság meg­szilárdítását szolgálja. Öröm­mel tölt el bennünket, hogy hasonló politikát folytatnak a baráti szocialista és szo­cialista orientációjú orszá­gok, valamint más haladó törekvésű kormányok. Az enyhülés körülményei nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy bővült a külön­böző társadalmi rendszerű országok együttműködése, végső fázisába lépett a de- kolonizációs folyamat, le­tűntek örökkévalónak hitt diktatórikus rendszerek és rendezést nyertek egyes akut válsággócok. Talán éppen ezt sokallják az enyhülés ellenfelei. Nyíl­tan ezt természetesen nem vallhatják be, ezért ködö­sítéshez folyamodnak. Az enyhülés ellenfeleinek próbálkozásaival szemben az Egyesült Nemzetek Szer­vezete sem lehet közömbös. Mi nagyon időszerűnek tart­juk és melegen üdvözöljük, hogy a Szovjetunió küldött­ségének kezdeményezésére a közgyűlés XXXII. üléssza­kának napirendjére tűzte a nemzetközi enyhülés elmé­lyítésének és megszilárdítá­sának, valamint a nukleá­ris háború veszélye elhárí­tásának kérdését. A béke és a biztonság erősítésében nagy jelentősé­gű a többi szocialista és tő­késország kétoldalú kapcso­latainak szélesítése is. Ma­gas szintű találkozók, ered­ményes tárgyalások jelzik, hogy kormányom tudatában van ennek. Kiemelkedik e vonatkozásban Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa tagjának igen ered­Puja Frigyes felszólalt az ENSZ közgyűlésén ményes látogatása Ausztriá­ban, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Ezt a gyakorlatot kívánjuk folytatni a jövő­ben is. Az utóbbi években külö­nösen nagyot lépett előre az európai béke és biztonság ügye. Kormányom megkü­lönböztetett figyelmet szen­tel az európai biztonság megerősítésének, az európai együttműködés elmélyítésé­nek és a helsinki értekezlet záróokmányában összegezett elvek és ajánlások maradék­talan valóra váltása érdeké­ben egész sor gyakorlati lé­pést tett. Várakozással tekintünk a közgyűlés leszereléssel fog­lalkozó rendkívüli üléssza­kára. Ügy véljük, hogy ez a fórum a világ közvélemé­nyére gyakorolt hatása ré­vén kedvezően befolyásol­hatja azokat az államokat, amelyek különféle megfon­tolások miatt jelenleg távol tartják magukat a leszere­léssel kapcsolatos erőfeszíté­sektől. Kormányom változatlanul azon a véleményen van, hogy a közel-keleti válság átfogó rendezésére megfele­lő fórum a genfi békeérte­kezlet, ha azon minden ér­dekelt fél — köztük a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet —■ részt vesz. Szólt a dél-afrikai fajül­döző rezsimeket övező im­perialista „védőgyűrű” szét­hullásáról, majd így foly­tatta : a magyar kormány fontos jelentőséget tulajdo­nít az emberi jogok széles körű érvényesülésének. Mi azt tapasztaljuk, hogy egyesek az emberi jogokat enyhén szólva sajátosan ke­zelik. Mélységesen hallgat­nak például olyan alapvető emberi jogokról, mint a munkához, az egészségügyi ellátáshoz való jog, hallgat­nak a faji megkülönbözte­tésről, az emberek, például a nők egyenjogúságáról, és az olyan elsőrendű jelentő­ségű emberi jogról, mint a békéhez, a biztonsághoz, az élethez való jogról sem so­kat beszélnek. Nem kell bi­zonygatni, hogy ezek bizto­sítása nélkül a politikai jo­gok elvesztik tartalmukat, érvényesülésük illuzórikus­sá válik. Ez világossá teszi az emberi jogok kérdésében folytatott széles körű kam­pányok politikai céljait. Az ENSZ tagállamai ak­kor tesznek eleget az embe­ri jogok kérdésében vállalt kötelezettségüknek, ha közös erőfeszítéssel véget vetnek az emberi jogok tömeges és durva megsértésének, ha fel­számolják a gyarmati rend­szer maradványait, a faji megkülönböztetést, ha segí­tenek az emberi jogok hely­reállításában Chilében, Dél- Koreában, Dél-Afrikában és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ hatékonyságának növelésére az alapokmány számos, még kellően ki nem aknázott lehetőséget nyújt. Közös feladatunk, hogy eze­ket — az alapokmány szel­leméhez és betűjéhez híven — gyümölcsöztessük. A Ma­gyar Népköztársaság tovább­ra is síkra száll olyan intéz­kedések kidolgozásáért, ame­lyek az ENSZ szerepének erősítését szolgálják az alap­okmány módosítása nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents