Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
1977. október 6-, csütörtök © A kooperáció alapján Az alábbiakban Anatolij Jersov, a Szovjetunió köny- nyű- és élelmiszeripari gépgyártási miniszterének első helyettese nyilatkozik a könnyű- és élelmiszeripari berendezések gyártásában kialakult szovjet—magyar kapcsolatok fejlődéséről. — Évek óta ápoljuk a szakmai kapcsolatokat a magyar kollegákkal: a Kohó- és Gépipari Minisztériummal a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési állandó munkacsoport keretében és a Könnyűipari Minisztériummal. Az együttműködés célja: a lakosság körében nagy keresletnek örvendő, jóminőségű cikkek gyártásához szükséges műszaki feltételek megteremtése. Ezen a területen már sok mindent sikerült elérni. A két ország minisztériumai tevékenységükben a szocialista gazdasági integráció komplex programjához igazodnak. A munka, a gépek és különféle berendezések gyártásának szakosítása és kooperációja alapján folyik. Ez lehetővé teszi a kitűzött feladatok leghatékonyabb megoldását, figyelembe véve a „mindennapi életnek” termelő ágazat fejlődésének sajátosságait a Szovjetunióban és Magyarországon. Az együttműködésnek csupán a legfontosabb irányairól szólok. A folyó ötéves tervben mi csaknem 500, a magyar kollegák pedig 152 termék gyártására szakosodnak. A létrejött megállapodás értelmében a Szovjetunió különféle könnyűipari berendezést — ruházati-, textil-, cipőipari berendezést — szállít Magyarországnak. Külön szeretném kiemelni a csebokszari gépgyárban készült szövőgépek szállítását magyar barátaink számára. Ezek a gépek nagyon termelékenyek, s megbízhatóak a munkában. Meghatároztuk az élelmi- szeripari tudományos-műszaki együttműködés terveit. Mi tej-, cukor-, húsipari gépeket és berendezéseket szállítunk Magyarországra. A magyar szakemberek sajtgyártó üzemeket és sajttárolókat készítenek a Szovjetunióban való üzemeltetésre, valamint zöldségfeldolgozó- és tartósító gépeket. Sokat teszünk a kereskedelem-technológiai berendezések tökéletesítése érdekében is. Ezzel kapcsolatban megállapodás jött létre az ilyen berendezések gyártásának szakosításáról. Csupán a folyó ötéves tervben a Szovjetunió több ezer különféle gépet szállít a testvéri Magyarországnak. Moszkva és más szovjet városok lakosai elismerőleg értékelték a Magyarországon készült elektromos háztartási készülékeket, azok kiváló minőségét, szép kiállítását. A mi háztartási gépeink viszont nagy keresletnek örvendenek Magyarországon. Ezen a téren az együttműködés fejlődésének újabb impulzust adott a mi tárcánkhoz tartozó üzemekben készült elektromos háztartási gépek és készülékek Magyar- országon megrendezett kiállí. tása. Erre tavaly ősszel a BNV keretében került sor. A szovjet pavilon külön részlegén 270 kiállítási tárgyat mutattak be, köztük hűtő-, fagylaltkészítő gépeket, konténereket, mosógépeket és vasalóberendezéseket, villanyvasalókat, porszívókat, mikroklíma-berendezéseket, varró- és kötőgépeket... A gyártmányok többsége első ízben került bemutatásra. Egyebek közt nagy érdeklődést keltettek az új hűtőgépek: a „Minszk—11”, az „Apseron— 240”, a „HATÉ—12” autóba szerelhető hűtőgép, a Kisi- nyovban gyártott automata mosógép, a villanyborotvák és konyhagépek új modelljei. Együttműködésünk a magyar kollegákkal kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző. A testvért országok lakossága egyre növekvő igényeinek kielégítését szolgálja. (APN — KS) Ez a kép is a KGST-tagállamok együttműködését példázza. Az Orenburg! gázvezeték építésének egyik szakasza, amelyen magyar szakemberek is dolgoznak, s amely nekünk is juttat az értékes földgázból Ha vanf miért nincs cserép? — Mi az ami van és mégsem lehet megfogni? — teszi fel az óvodából hozott találós kérdést az unokám, és mindjárt felvilágosultan rá is vágja: — A szennyezett levegő. Feltehetném én is a kérdést az olvasóknak: — Mi az a megyében, amiből bőven van és a falvakban mégsincs? Az érintett 30-40 településen biztosan egyből rávágnák: — A cserép. Tégla- és cserépipari vállalatunknál nemrégiben a csabai 3-as telepről 1,7 millió égetett cserepet szállítottak a Volánnal az 1-esre, mert a hármason már nem fért el. Csaknem háromszáz- ezer forintos többletköltséget jelentett ez a vállalatnak, to- vá'bbá az, hogy 10 százalékos árengedménnyel, a fuvaroz- tatási összegek átvállalásával csak a Dunántúlon sikerült értékesíteni néhány millió darab cserepet. Miért? A megyében és a szomszédos megyékben nincs szükség cserépre? Ha körbejárjuk településeinket. szinte nem találunk olyan községet, amelyiknek a telepén tárolnának cserepet. Nem csak kis településekről van szó. Mezőberény például egy-egy negyedévre ötvenezer cserepet kap. A gyártó vállalat pedig a harmadik negyedéves tervét is egymillió égetett cseréppel túlteljesítette és tárolóhelyein jelenleg több mint nyolcmillió darab cserép, valamint kúp halmozódik eladatlanul. Más szóval tizenkétmillió forint hever „platcon”. Kit lehet mindezekért hibáztatni? Az Alföldi TÜZÉP Vállalatot nagyrészt, mely az évi 70 milliós rendelését nem veszi át, abban a mennyiségben, ahogyan erre szerződést kötött a tégla- és cserépipari vállalattal. Az első negyedévben a rendelt 6,1 millióból csak 4 millió, a másodikban a 10,4-gyel szemben csak 5,9 millió darab cserépre adta meg a címközlést, s a harmadik negyedévben is tetemes az át nem vett cserép mennyisége. A vállalat emiatt kötbérigényt jelentett be, amit azonban még nem érvényesített. Kecskeméten — a TÜZÉP három megyére kiterjedő központjában — azt mondják: „A lakosság nem veszi át a cserepet”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a rendelők nagyon sok helyről a gyártó vállalathoz jönnek cserépért (de hát a gyár ilyen igényeket legfeljebb csak TÜZÉP-blokkra tud kielégíteni). Az igazsághoz tartozik továbbá az is, hogy egyik helyen szinte dömping van cserépből, a három megye kisebb, vagy középtelepülésein pedig egyszerűen nem kapni a keresett cikket. Ez arra is rámutat, hogy a TÜZÉP-központ elosztási munkája rossz, nem az igényeknek megfelelő. A rendelkezésére álló építőanyagnak nagyon kis hányadát juttatja például a helyi ÁFÉSZ- telepekre, amelyekben pedig naponta keresik kis tételekben is a cserepet. Az ÁFÉSZ- ek építőanyag-ellátottsága teljes mértékben ettől a rossz TÜZÉP-terítéstől függ. Mi lenne a megoldás úgy, hogy a gyártó vállalatnál se maradjon értékesítetlen cserép és a lakosság hozzájuthasson a szükséges fedőanyaghoz? Mindenekelőtt a TÜZÉP-központ elosztási módszerén kellene javítani, és ebben nagyobb önállóságot kellene adni a megyei TÜZÉP-tel epeknek. Másrészt: nem indokolt, hogy a MESZÖV-höz tartozó helyi ÁFÉSZ-telepek a TÜ- ZÉP-től függjenek. Ezért lehetővé kellene tenni számukra is az önálló rendelésre vonatkozó szerződéskötéseket a tégla- és cserépipari vállalattal. Hogy... ha már olyan jól el vagyunk látva belőle, akkor kapható legyen kisebb településeken is cserép. Varga Dezső Telekgerendási tervek A telekgerendási Vörös Csillag Tsz a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés tagjaként az elkövetkező években további lépéseket tesz a gazdaság termelésének szakosításában. Az elképzelések szerint a szarvasmarha-tartásban a bikahizlalást részesítenék előnyben a tejtermeléssel szemben. Ebben a szövetkezet máris ért el eredményeket. A tehenészet termelésének egy év alatti húszszázalékos növelésével egy időben mintegy 390 hízott bikát szállítanak exportra. Amennyiben a BAGE más üzemei szakosodnak a tejtermelésre, a telekgerendási tsz az így felszabaduló tákar- mánytermő területeken is vetőmagvakat termeszt majd, ami jelenleg is mintegy 40 százalékát adja a közös árbevételeinek. Ugyancsak távlati elképzelés az is, hogy a szövetkezetben hatmillió forintos beruházással most épülő gépjavító műhelyben a társgazdaságok gépeit is fogadnák szervizre. Munkáslány Fotó: Martin Gábor Olaj- és gáztüzelésű kazánok kislakásokba Az orosházi KAZÉP Szövetkezet idei tervében 113 millió forint termelési érték elérése szerepel. A legnagyobb értéket, 48 millió forintot a kazángyártás hozza. A kazánszerelésből 38 millió forint, az építőrészleg tevékenységéből 23 millió forint származik a szövetkezetnek, míg a termelési érték többi része az alumíniumoxid kerámiából és a szerviztevékenységből adódik. A szövetkezetben melegvizes és gőzkazánokat gyártanak, melyek különböző nagyságban készülnek, a kislakások fűtésétől az üzemi méretekig. Az idén kidolgozták gz univerzális — olaj- és gáztüzelésű — kiskazánok sorozat- gyártását, s az első termékeket a tavaszi BNV-n sikerrel mutatták be. A vásáron kötött szerződés értelmében az idén 110 kazánt készítenek, ebből a típusból, jövőre pedig már 240-et szállítanak a forgalmazónak, a szerelvényértékesítő vállalatnak. A nagy teljesítményű kazánok is keresettek mind a hazai, mind a külföldi piacokon, a legújabb szerződés szerint Algériába két, egyenként 1,2 milliárd kilokalóri- ás kazánt készítenek és szállítanak. A termelés növekedését segíti az az új beruházás, mely során új központi telep készül. Egyebek között épül egy 250 személyes szociális létesítmény és egy 600 és egy 1200 négyzetméteres kazán- gyártócsarnok, valamint egy 1200 négyzetméteres kiszolgáló részleg és természetesen raktárak. Az első ütem már elkészült. A tervek szerint a jövő esztendő végére átadják a telepet, s az OKISZ munkaszervezése szerint várhatóan 20 százalékkal nő a gyártókapacitás, javulnak a munkakörülmények, s lehetővé válik a műszaki fejlesztés. Egy műszakos részleg a fehérnemfigyárban Mit tehet az üzem, ha a termelést kedvezőtlen „külső” tényezők nehezítik? A Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyárában a rendszertelen anyagszállítás akadályozta a folyamatos munkát az év eltelt időszakában. A külföldi vevők, partnerek szállításai a bérmunkánál, elsősorban piaci okok miatt esetlegessé, szakaszossá váltak. Az „üresjáratok” pótlására gyors átmeneti megoldást kellett találni. Kisebb tételű modellek gyártására vállalkoztak, igaz ez kevésbé gazdaságos, mint a nagy sorozatgyártású, begyakorolt termékek készítése, de ma már ezek is szervesen épülnek az üzemrészek tevékenységébe. További külső tényező? Negyvenezer normaóra-lemaradás. .. Az első hallásra megdöbbentő, de nyomban megnyugvást hoz, ha azt is megtudjuk; a tervezettnél 32-vel kevesebb a termelői létszám. Márpedig a 32 munkás az év első nyolc hónapjában közel 43 ezer normaórát teljesíthetett volna. A gyár azonban így is túlteljesítette árbevételi tervét. Hogyan lehetséges ez? A titok nyitja körültekintő üzem- és munkaszervezés. Még februárban a női ruhák készítőinél 5 százalékos normaszigorítást vezettek be. Hasonló intézkedésekre került sor a közelmúltban az orosházi gyárban, ahol egyébként a köpenyrészlegnél belső rendezést is végrehajtottak a műveletek egymáshoz igazításával. Jelentős értéket — az összes normaóra 15 százalékát — termeli a 320 dolgozót számláló „bedolgozórészleg”. Itt olyan jellegű progresszív bérezést vezettek be, amely a bedolgozókat minél több normaóra teljesítésére ösztönzi. Így az ő teljesítményük megközelíti az üzemben dolgozókét. Az év utolsó negyedévében a szabászat munkáinak köny- nyítésére új terítőgép érkezik. Ezzel felgyorsulhat a legmunkaigényesebb részleg termelése. Kapcsolat más gyárakkal? A Békéscsabai Kötöttáru- gyár tulajdonában levő rajzmásoló közös használatáról folynak megbeszélések. Ez a gép mindkét gyár ilyen jellegű munkáit el tudná végezni, s tovább javíthatná az előkészítést. A Férfifehérnemű-gyárban többségében ingeket, női ruhákat, köpenyeket gyártanak, s összes termékeik 62 százalékát exportálják. A szocialista országokba és a Szovjetunióba irányuló kivitelüket eddig hét százalékkal teljesítették túl. Legfontosabb nyugati exportpartnereik nyugatnémet, francia vállalatok. Nehézségeik ellenére sem feledkeztek meg a nagyon várt egy műszakos üzemrész létrehozásáról. Így a korábban csak két műszakos üzemben most akad egy műszakos is. Visszalépés lenne ez? A gyár vezetői úgy értékelik, mint feltétlenül szükséges lénést, a kisgyermekes anyák kérésének teljesítését. Létrehozása óta ez az egyik legjobban működő üzemkész, ahol a mennyiségi és minőségi munkában is példát mutatnak. (Kepenyes) Derekasan dolgoznak a füzesgyarmati növénytermesztők Jól haladnak az őszi munkák a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A legkésőbb november elejére, 2500 hektáron elvégzendő altalajjavítás csaknem teljes egészében megtörtént, a búza jelentős részét — mintegy egyharmadát —már elvetették, jól halad a cukorrépaszedés: a 620-ból 170 hektárról került le a cukor- nakvaló. Korántsem állnak viszont ilyen, kedvezően kukoricával; a belvíz miatt későn vetettek, az érési idő elhúzódott, és fagy is sújtotta a növényeket. A fentiek ideiében történő elvégzése egyúttal a szövetkezet növénytermesztésében dolgozó 16 szocialista brigádjának munkaverseny-válla- lása is a novemberi évforduló alkalmából. Az ezt kezdeményező Március 15. brigád nemcsak a vállalásban járt élen, hanem igyekszik a munkában is. A brigád 24 tagja ezekben a napokban is két műszakban vet, s két géppel napi 180—200 hektáron készít ágyat a jövőre kenyerét adó magnak. A novemberig vállalt ezer vagon silóból eddig 800 készült ed, de már ezen a héten elérik az ezret is. A tervezett ezer- hatszáz vagon tömegtakarmányból a mai napig ezernégyszázat takarítottak be.
