Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

1977. október 6-, csütörtök © A kooperáció alapján Az alábbiakban Anatolij Jersov, a Szovjetunió köny- nyű- és élelmiszeripari gépgyártási miniszterének első helyettese nyilatkozik a könnyű- és élelmiszeripari be­rendezések gyártásában kialakult szovjet—magyar kap­csolatok fejlődéséről. — Évek óta ápoljuk a szak­mai kapcsolatokat a magyar kollegákkal: a Kohó- és Gép­ipari Minisztériummal a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködési állan­dó munkacsoport keretében és a Könnyűipari Minisztéri­ummal. Az együttműködés célja: a lakosság körében nagy keresletnek örvendő, jó­minőségű cikkek gyártásához szükséges műszaki feltételek megteremtése. Ezen a terüle­ten már sok mindent sikerült elérni. A két ország minisztériu­mai tevékenységükben a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjához iga­zodnak. A munka, a gépek és különféle berendezések gyár­tásának szakosítása és koo­perációja alapján folyik. Ez lehetővé teszi a kitűzött fel­adatok leghatékonyabb meg­oldását, figyelembe véve a „mindennapi életnek” ter­melő ágazat fejlődésének sa­játosságait a Szovjetunióban és Magyarországon. Az együttműködésnek csu­pán a legfontosabb irányai­ról szólok. A folyó ötéves tervben mi csaknem 500, a magyar kolle­gák pedig 152 termék gyártá­sára szakosodnak. A létrejött megállapodás értelmében a Szovjetunió különféle könnyűipari beren­dezést — ruházati-, textil-, cipőipari berendezést — szállít Magyarországnak. Külön szeretném kiemelni a csebokszari gépgyárban ké­szült szövőgépek szállítását magyar barátaink számára. Ezek a gépek nagyon terme­lékenyek, s megbízhatóak a munkában. Meghatároztuk az élelmi- szeripari tudományos-műsza­ki együttműködés terveit. Mi tej-, cukor-, húsipari gépe­ket és berendezéseket szállí­tunk Magyarországra. A ma­gyar szakemberek sajtgyártó üzemeket és sajttárolókat ké­szítenek a Szovjetunióban va­ló üzemeltetésre, valamint zöldségfeldolgozó- és tartósí­tó gépeket. Sokat teszünk a kereske­delem-technológiai berende­zések tökéletesítése érdeké­ben is. Ezzel kapcsolatban megállapodás jött létre az ilyen berendezések gyártásá­nak szakosításáról. Csupán a folyó ötéves tervben a Szov­jetunió több ezer különféle gépet szállít a testvéri Ma­gyarországnak. Moszkva és más szovjet vá­rosok lakosai elismerőleg ér­tékelték a Magyarországon készült elektromos háztartási készülékeket, azok kiváló mi­nőségét, szép kiállítását. A mi háztartási gépeink vi­szont nagy keresletnek ör­vendenek Magyarországon. Ezen a téren az együttműkö­dés fejlődésének újabb im­pulzust adott a mi tárcánk­hoz tartozó üzemekben ké­szült elektromos háztartási gépek és készülékek Magyar- országon megrendezett kiállí. tása. Erre tavaly ősszel a BNV keretében került sor. A szovjet pavilon külön részle­gén 270 kiállítási tárgyat mu­tattak be, köztük hűtő-, fagy­laltkészítő gépeket, konténe­reket, mosógépeket és vasaló­berendezéseket, villanyvasa­lókat, porszívókat, mikroklí­ma-berendezéseket, varró- és kötőgépeket... A gyárt­mányok többsége első ízben került bemutatásra. Egyebek közt nagy érdeklődést keltet­tek az új hűtőgépek: a „Minszk—11”, az „Apseron— 240”, a „HATÉ—12” autóba szerelhető hűtőgép, a Kisi- nyovban gyártott automata mosógép, a villanyborotvák és konyhagépek új modell­jei. Együttműködésünk a ma­gyar kollegákkal kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző. A testvért országok lakossága egyre növekvő igényeinek ki­elégítését szolgálja. (APN — KS) Ez a kép is a KGST-tagállamok együttműködését példázza. Az Orenburg! gázvezeték épí­tésének egyik szakasza, amelyen magyar szakemberek is dolgoznak, s amely nekünk is juttat az értékes földgázból Ha vanf miért nincs cserép? — Mi az ami van és még­sem lehet megfogni? — teszi fel az óvodából hozott talá­lós kérdést az unokám, és mindjárt felvilágosultan rá is vágja: — A szennyezett levegő. Feltehetném én is a kérdést az olvasóknak: — Mi az a megyében, amiből bőven van és a falvakban mégsincs? Az érintett 30-40 településen biztosan egyből rávágnák: — A cserép. Tégla- és cserépipari vál­lalatunknál nemrégiben a csabai 3-as telepről 1,7 mil­lió égetett cserepet szállítot­tak a Volánnal az 1-esre, mert a hármason már nem fért el. Csaknem háromszáz- ezer forintos többletköltséget jelentett ez a vállalatnak, to- vá'bbá az, hogy 10 százalékos árengedménnyel, a fuvaroz- tatási összegek átvállalásával csak a Dunántúlon sikerült értékesíteni néhány millió darab cserepet. Miért? A megyében és a szomszédos megyékben nincs szükség cserépre? Ha körbejárjuk települé­seinket. szinte nem találunk olyan községet, amelyiknek a telepén tárolnának cserepet. Nem csak kis településekről van szó. Mezőberény például egy-egy negyedévre ötven­ezer cserepet kap. A gyártó vállalat pedig a harmadik negyedéves tervét is egymil­lió égetett cseréppel túltelje­sítette és tárolóhelyein je­lenleg több mint nyolcmillió darab cserép, valamint kúp halmozódik eladatlanul. Más szóval tizenkétmillió forint hever „platcon”. Kit le­het mindezekért hibáztatni? Az Alföldi TÜZÉP Válla­latot nagyrészt, mely az évi 70 milliós rendelését nem ve­szi át, abban a mennyiség­ben, ahogyan erre szerződést kötött a tégla- és cserépipari vállalattal. Az első negyed­évben a rendelt 6,1 millióból csak 4 millió, a másodikban a 10,4-gyel szemben csak 5,9 millió darab cserépre adta meg a címközlést, s a har­madik negyedévben is tete­mes az át nem vett cserép mennyisége. A vállalat emi­att kötbérigényt jelentett be, amit azonban még nem ér­vényesített. Kecskeméten — a TÜZÉP három megyére ki­terjedő központjában — azt mondják: „A lakosság nem veszi át a cserepet”. Az igaz­ság ezzel szemben az, hogy a rendelők nagyon sok helyről a gyártó vállalathoz jönnek cserépért (de hát a gyár ilyen igényeket legfeljebb csak TÜZÉP-blokkra tud ki­elégíteni). Az igazsághoz tar­tozik továbbá az is, hogy egyik helyen szinte dömping van cserépből, a három me­gye kisebb, vagy középtele­pülésein pedig egyszerűen nem kapni a keresett cikket. Ez arra is rámutat, hogy a TÜZÉP-központ elosztási munkája rossz, nem az igé­nyeknek megfelelő. A ren­delkezésére álló építőanyag­nak nagyon kis hányadát jut­tatja például a helyi ÁFÉSZ- telepekre, amelyekben pedig naponta keresik kis tételek­ben is a cserepet. Az ÁFÉSZ- ek építőanyag-ellátottsága teljes mértékben ettől a rossz TÜZÉP-terítéstől függ. Mi lenne a megoldás úgy, hogy a gyártó vállalatnál se maradjon értékesítetlen cse­rép és a lakosság hozzájut­hasson a szükséges fedő­anyaghoz? Mindenekelőtt a TÜZÉP-központ elosztási módszerén kellene javítani, és ebben nagyobb önállósá­got kellene adni a megyei TÜZÉP-tel epeknek. Más­részt: nem indokolt, hogy a MESZÖV-höz tartozó helyi ÁFÉSZ-telepek a TÜ- ZÉP-től függjenek. Ezért le­hetővé kellene tenni szá­mukra is az önálló rendelés­re vonatkozó szerződésköté­seket a tégla- és cserépipari vállalattal. Hogy... ha már olyan jól el vagyunk látva belőle, akkor kapható legyen kisebb településeken is cse­rép. Varga Dezső Telekgerendási tervek A telekgerendási Vörös Csillag Tsz a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egye­sülés tagjaként az elkövetke­ző években további lépéseket tesz a gazdaság termelésének szakosításában. Az elképze­lések szerint a szarvasmar­ha-tartásban a bikahizlalást részesítenék előnyben a tej­termeléssel szemben. Ebben a szövetkezet máris ért el eredményeket. A tehenészet termelésének egy év alatti húszszázalékos növelésével egy időben mintegy 390 hí­zott bikát szállítanak export­ra. Amennyiben a BAGE más üzemei szakosodnak a tejter­melésre, a telekgerendási tsz az így felszabaduló tákar- mánytermő területeken is vetőmagvakat termeszt majd, ami jelenleg is mintegy 40 százalékát adja a közös ár­bevételeinek. Ugyancsak távlati elképze­lés az is, hogy a szövetkezet­ben hatmillió forintos beru­házással most épülő gépja­vító műhelyben a társgazda­ságok gépeit is fogadnák szervizre. Munkáslány Fotó: Martin Gábor Olaj- és gáztüzelésű kazánok kislakásokba Az orosházi KAZÉP Szö­vetkezet idei tervében 113 millió forint termelési érték elérése szerepel. A legna­gyobb értéket, 48 millió fo­rintot a kazángyártás hozza. A kazánszerelésből 38 millió forint, az építőrészleg tevé­kenységéből 23 millió forint származik a szövetkezetnek, míg a termelési érték többi része az alumíniumoxid ke­rámiából és a szerviztevé­kenységből adódik. A szövet­kezetben melegvizes és gőz­kazánokat gyártanak, me­lyek különböző nagyságban készülnek, a kislakások fű­tésétől az üzemi méretekig. Az idén kidolgozták gz uni­verzális — olaj- és gáztüze­lésű — kiskazánok sorozat- gyártását, s az első termé­keket a tavaszi BNV-n si­kerrel mutatták be. A vásá­ron kötött szerződés értelmé­ben az idén 110 kazánt ké­szítenek, ebből a típusból, jövőre pedig már 240-et szál­lítanak a forgalmazónak, a szerelvényértékesítő válla­latnak. A nagy teljesítményű kazánok is keresettek mind a hazai, mind a külföldi pia­cokon, a legújabb szerződés szerint Algériába két, egyen­ként 1,2 milliárd kilokalóri- ás kazánt készítenek és szál­lítanak. A termelés növekedését se­gíti az az új beruházás, mely során új központi telep ké­szül. Egyebek között épül egy 250 személyes szociális léte­sítmény és egy 600 és egy 1200 négyzetméteres kazán- gyártócsarnok, valamint egy 1200 négyzetméteres kiszol­gáló részleg és természetesen raktárak. Az első ütem már elkészült. A tervek szerint a jövő esztendő végére átad­ják a telepet, s az OKISZ munkaszervezése szerint vár­hatóan 20 százalékkal nő a gyártókapacitás, javulnak a munkakörülmények, s lehe­tővé válik a műszaki fejlesz­tés. Egy műszakos részleg a fehérnemfigyárban Mit tehet az üzem, ha a termelést kedvezőtlen „kül­ső” tényezők nehezítik? A Férfifehérnemű-gyár békés­csabai gyárában a rendszer­telen anyagszállítás akadá­lyozta a folyamatos munkát az év eltelt időszakában. A külföldi vevők, partnerek szállításai a bérmunkánál, el­sősorban piaci okok miatt esetlegessé, szakaszossá vál­tak. Az „üresjáratok” pótlá­sára gyors átmeneti megol­dást kellett találni. Kisebb tételű modellek gyártására vállalkoztak, igaz ez kevés­bé gazdaságos, mint a nagy sorozatgyártású, begyakorolt termékek készítése, de ma már ezek is szervesen épül­nek az üzemrészek tevékeny­ségébe. További külső tényező? Negyvenezer normaóra-le­maradás. .. Az első hallásra megdöbbentő, de nyomban megnyugvást hoz, ha azt is megtudjuk; a tervezettnél 32-vel kevesebb a termelői létszám. Márpedig a 32 munkás az év első nyolc hó­napjában közel 43 ezer nor­maórát teljesíthetett volna. A gyár azonban így is túltel­jesítette árbevételi tervét. Hogyan lehetséges ez? A ti­tok nyitja körültekintő üzem- és munkaszervezés. Még februárban a női ru­hák készítőinél 5 százalékos normaszigorítást vezettek be. Hasonló intézkedésekre ke­rült sor a közelmúltban az orosházi gyárban, ahol egyébként a köpenyrészleg­nél belső rendezést is vég­rehajtottak a műveletek egy­máshoz igazításával. Jelentős értéket — az összes norma­óra 15 százalékát — termeli a 320 dolgozót számláló „be­dolgozórészleg”. Itt olyan jel­legű progresszív bérezést ve­zettek be, amely a bedolgo­zókat minél több normaóra teljesítésére ösztönzi. Így az ő teljesítményük megközelíti az üzemben dolgozókét. Az év utolsó negyedévében a szabászat munkáinak köny- nyítésére új terítőgép érke­zik. Ezzel felgyorsulhat a legmunkaigényesebb részleg termelése. Kapcsolat más gyárakkal? A Békéscsabai Kötöttáru- gyár tulajdonában levő rajz­másoló közös használatáról folynak megbeszélések. Ez a gép mindkét gyár ilyen jel­legű munkáit el tudná vé­gezni, s tovább javíthatná az előkészítést. A Férfifehérnemű-gyárban többségében ingeket, női ru­hákat, köpenyeket gyárta­nak, s összes termékeik 62 százalékát exportálják. A szocialista országokba és a Szovjetunióba irányuló kivi­telüket eddig hét százalékkal teljesítették túl. Legfonto­sabb nyugati exportpartne­reik nyugatnémet, francia vállalatok. Nehézségeik ellenére sem feledkeztek meg a nagyon várt egy műszakos üzemrész létrehozásáról. Így a koráb­ban csak két műszakos üzemben most akad egy mű­szakos is. Visszalépés lenne ez? A gyár vezetői úgy érté­kelik, mint feltétlenül szük­séges lénést, a kisgyermekes anyák kérésének teljesítését. Létrehozása óta ez az egyik legjobban működő üzemkész, ahol a mennyiségi és minő­ségi munkában is példát mu­tatnak. (Kepenyes) Derekasan dolgoznak a füzesgyarmati növénytermesztők Jól haladnak az őszi mun­kák a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben. A legkésőbb november elejére, 2500 hektáron elvég­zendő altalajjavítás csaknem teljes egészében megtörtént, a búza jelentős részét — mintegy egyharmadát —már elvetették, jól halad a cukor­répaszedés: a 620-ból 170 hektárról került le a cukor- nakvaló. Korántsem állnak viszont ilyen, kedvezően kukoricával; a belvíz miatt későn vetettek, az érési idő elhúzódott, és fagy is sújtot­ta a növényeket. A fentiek ideiében történő elvégzése egyúttal a szövet­kezet növénytermesztésében dolgozó 16 szocialista brigád­jának munkaverseny-válla- lása is a novemberi évfor­duló alkalmából. Az ezt kez­deményező Március 15. bri­gád nemcsak a vállalásban járt élen, hanem igyekszik a munkában is. A brigád 24 tagja ezekben a napokban is két műszakban vet, s két géppel napi 180—200 hektá­ron készít ágyat a jövőre ke­nyerét adó magnak. A no­vemberig vállalt ezer vagon silóból eddig 800 készült ed, de már ezen a héten elérik az ezret is. A tervezett ezer- hatszáz vagon tömegtakar­mányból a mai napig ezer­négyszázat takarítottak be.

Next

/
Thumbnails
Contents