Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
1977. október 6., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Kuka az út szélén Korszerűsíttetik Békéscsabán az Orosházi utat. A szép kivitelű úton biztonságosabbá válik a járművezetés. Az út szélén azonban gyakran látni szeméttel megtelt kukákat. Képűnk a vasúti híd tövében készült. Ez a kuka talán stopra vár? Válasz egy békési panaszra Pusztai János békési olvasónk a Tavasz és a Hőzső utca lakóinak nevében írt levelet szerkesztőségünkbe. Immár öt éve, hogy ebben a két utcában többen közművesített telket vásároltak. A házak gyorsan épültek fel. Az ígért közművesítés azonban elmaradt. Igaz, az utca lakóinak van vizük, villanyuk és utuk is, csak rossz időben nehéz közlekedni rajta. A városi tanács öt esztendő alatt egyszer sem tette rendbe, holott van útgya- luja. Járda azonban megépült az utca egyik oldalán. Esős időben az édesanyák a babakocsit csak segítséggel tudják átvinni erre a járdára. A kút az út közepén van és télen csak gumicsizmával lehet megközelíteni. A villanyvilágítással is baj van. Hetente háromszor tartanak áramszünetet, s legtöbbször este nyolc óra után. A panaszt megvizsgálta a békési Városi Tanács. A következő választ kaptuk: II panaszkönyv Kelemen József gyulai olvasónk a péksütemény-ellátás hiányosságait teszi szóvá. Reggelenként munkáiba menet a Tiborc utcai kenyérboltban szokott vásárolni. A péksütemény azonban nagyon hamar elfogy, így sokszor nem jut belőle a vásárlóknak. Sajnos, gyakran fordul elő ilyen eset. Egy ízben be akarta írni a vásárlók könyvébe panaszát. A boltvezető azonban kurtán- furcsán elutasította, mondván: mit gondol, majd szaladgálok én a maga panaszkönyvével a vállalathoz? Levélírónk okkal kifogásolja az ilyen fajta eljárást. A Hőzső utca villanyhálózata elavult. Üj nyomvonalra történő átépítését még ebben az évben befejezik. A földút karbantartására eddig azért nem került sor, mert a villanyoszlopsor az út közepén húzódott. Az utca jobb és bal oldalát ösz- szekötő járda építése megkezdődött. A kúthoz csatlakozó járdát készítenek. Tovább bővül az iVŐvízhálózat. Így hát a jövő esztendőben feleslegessé válik a kút. A csapadékvíz elvezetése is indokolt. Az árok kiásását a lakosság társadalmi munkában vállalta. Ám érre mind a mai napig nem került sor. Rendszeresen ellenőrzik a közvilágítást A Furcsa takarékosság című cikkre a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szarvasi kirendeltsége válaszolt. „Csabacsűdön 200 közvilágítási lámpa üzemeltetéséről gondoskodunk. Hetente kétszer látogatjuk meg a községet. A tanácsházán kezelt hibabejelentő könyv adatai alapján elvégezzük a javításokat, illetve az izzók cseréjét. Havonta egy alkalommal pedig ellenőrizzük a község közvilágítását. Olyan eset nem jutott a tudomásunkra, hogy a lámpák nappal is égtek volna. Előfordult azonban, hogy eQy-egy utca világítás nélkül maradt, legutóbb az Ady Endre utcában történt ilyesmi. Ez pedig a viharos időjárás kö vetkezménye volt. Még aznap kijavítottuk a meghibásodást.” n „kutyazenekar” A napokban küldött levelet szerkesztőségünkbe Boldizsár Gyula Békésről. Egy különös zenekart tesz szóvá. Békésen a Körös-csatorna mellett szép emeletes házak sorakoznak. Az épületek előtt egy hatalmas park terül el, amely egészen a vízpartig nyúlik. Az éjszakákat nyugodtan tölthetik az új lakók, mert estefelé csendes á játszótér. A Fáy utcai lakások előtt elhúzódó területen azonban mind nappal, mind éjszaka morgó-vicsorgó és üvöltő „zenekar” hangja lepi meg az embert, mégpedig a kutyazenekaré. Hogy ki létesítette, nem tudni, annyi bizonyos, hogy sokan szabadulni akarnak a kutyáktól és idehozzák őket. Itt aztán csoportokba verődve ugatnak, zavarják az emberek nyugalmát. A sertéstáp Szinte naponta lehet hallani a rádióban és olvasni az újságban a sertésprogramról. Valóban nagyszerű dolog — kezdi levelét Nagy Sándorné békéscsabai olvasónk, majd így folytatja. — A . programnak azonban fontos feltétele, hogy elegendő sertéstáp álljon a hizlalók részére. Sajnos, ezen a téren baj van. Békéscsabán a 34- es számú ÁFÉSZ-bolt csak udvarias „nem”-mel szolgál sertéstáp helyett. Az elosztás egyenetlen. Hiába igényel a bolt vezetője, nem kapja meg folyamatosan a kért mennyiséget. Bizony, eléggé körülményes a táp beszerzése, s így gondot okoz az állatok etetése. Tőlünk távol van a legközelebbi bolt. Ám, gyakran fordul elő, hogy ott sem lehet sertéstápot kapni. Miért? Szerkesztői üzenetek L. Lajosné, Békéscsaba: A panaszolt épület beruházásának lebonyolításával a Békés megyei Beruházási Vállalat foglalkozott. A T—4 és a T—8 jelű épületekben valóban több helyen meghibásodott a szőnyegpadló. Emiatt a beruházási vállalat pert indít a kivitelező ellen, ha másképpen nem sikerül megegyezni. ■Pitt és társa, Mezőkovács- háza: A szakmunkás-vizsgáztatással a 635-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (Békéscsaba, Lenin u. 1—3.) foglalkozik. A rendelkezések szerint egyéni tanulással is lehet szakmunkásvizsgára jelentkezni. Feltétele négy év szakbavágó gyakorlat, 8 általános iskolai végzettség, egészségügyi alkalmasság a szakma gyakorlására, valamint a vállalat javaslata a szakmunkásvizsga letételére. A szakmunkásképző intézet minden év februárjában és óktóberében tartja meg a szakmunkásvizsgákat. ö Patyolatügy Szeptember 9-én elvittem téli kabátomat a Lenin úton levő tisztítóba — kezdi levelét Szuhanyik Lajosné, békéscsabai olvasónk, majd így folytatja. — Közölték velem, hogy vegyileg kitisztítják és 16-án készen lesz. Nem az időt találom soknak, hanem azt, hogy a pénzt, 82 forintot — ennyi- bl került a tisztítás — előre elkérték. A kabátomat ugyanis majdnem olyan állapotban kaptam vissza, mint ahogyan bevittem a Patyolatba. Az árukiadó kissé sajnálkozva közölte, hogy a kabát bizony eléggé szeny- nyezett volt és nem jött ki belőle a piszok. A gyermekemet egyedül nevelem és nagyon meg kell gondolnom, hová teszem a pénzt. Ugyan miért kérik előre? Talán félnek a reklamációtól? Én kifizettem a tisztítás díját, de a kabátomat magam hoztam rendbe. Környezetvédelem?! Nem ez a megoldás Békéscsabán, a Fürst Sándor utca és a Sebes György utca sarkán gomolygó gázfelhő keseríti meg a környéken lakók életét. Biztos, hogy nem ez az egyetlen megoldás a távvezeték „szellőztetésére”. Jó lenne, ha az illetékesek a környéken lakók érdekében betartatnák a környezetvédelmi törvényt Fotó: Demény Gyula J06áSZUNK VÁLASZOL „Válni akarok” — jeligére: A férje immár négy éve fizet gyermektartásdíjat, mert egy „futó kalandból” gyermeke született. Emiatt többször el akart válni tőle, most azonban végleges a döntése. A férjével, még mielőtt a bírósághoz fordultak volna, meg is egyeztek a válásban és a vagyonmegosztásban. Csak a négy éven át fizetett gyermektartásdíjban nem tudnak megállapodni. Annak a felét követeli, hiszen a közös keresetből fizették. Több mint húszezer forifítról van szó. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényünk elismeri a külön vagyont. Általános szabály, hogy a házasság alatt az egyik házastárs tartozásért a másik is felel. Kivételt képez a külön adósság. Ilyen a házasság megkötése előtt keletkezett adósság, vagy az olyan tartozás, mely ugyan a házasság előtt jött létre — az egyik házastársra kirót pénzbüntetés —, de amelyért a másik házastárs nem felel. A bírói gyakorlat szerint a házasságon kívül született gyermek tartására kifizetett összeg a férj külön adóssága. Természetesen, ha a gyermektartásdíjat nem a külön vagyonból fizette, hanem a közös vagyonból, annak nagyságát ezzel az összeggel csökkentette. Így hát jogos az ön fölvetése, hogy vagyonmegosztáskor figyelembe kell venni a férjnek a gyermektartásdíjakból származó külön adósságát. Valóban méltánytalan lenne önre nézve, ha ezzel a jelentős összeggel csökkenne a közös vagyon. Arról viszont nem ír, hogy mikor kötött házasságot férjével. Csak következtetni lehet leveléből, hogy a házasság létrejötte előtt a férje már fizette a gyermektartásdíjat. Ha ez így van, akkor esete más megítélés alá esik. Mert ha a házasság megkötésekor tudott arról, hogy férjét gyermektartásdíj fizetése terheli, következésképpen számolna kellett azzal is, hogy ennek a kötelezettségnek a közös vagyonból fognak eleget tenni. így hát a közös vagyon javára történő beszámításra ebben az esetben nem tarthat igényt. Többeknek: A napokban jelent meg a 30/1977. (IX. 22.) MÉM számú rendelet, amely meghatározott munkakörök betöltését képesítéshez köti. A képesítéshez kötött munkakörben kivételesen olyan személyt is lehet alkalmazni, aki az előírt képesítéssel nem rendelkezik, ha a munkaszerződésben kikötött határidőig vállalja annak megszerzését. A képesítéshez kötött munkakört betöltő, de az előírt képesítéssel nem rendelkező dolgozót fel kell szólítani az előírt képesítés megszerzésére, amelynek határideje nem lehet több a szükséges tanulmányidő két évvel növelt idejével. Azt a dolgozót, aki a felvételi vizsgán nem felel meg, tanulmányait nem kezdte meg, vagy az előírt képesítést határidőre önhibájából nem szerezte meg, képesítésének megfelelő munkakörbe kell áthelyezni. (Dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? Az üzemi balesetrül Az üzemi balesetnek a munkavégzés keretében való bekövetkezése azt fejezi ki, hogy a dolgozó és a vállalat között munkaviszony áll fenn és a dolgozót kötelezettségei teljesítése vagy tevékenységének ellátása közben éri a baleset. A munkáltató járművén a munkahelyre vagy onnan hazafelé szállítás közben történt üzemi baleset kivételével, a vállalat az úti balesetért nem tehető felelőssé. Az úti balesettel kapcsolatos bonyolultságot az okozhatja, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok az úti balesetet is — üzemi balesetnek tekintik. Az ilyen balesetért azonban csak a tényleges károkozó a felelős. A dolgozó munkába menet a közforgalmi járművön balesetet szenved; hazafelé menet elcsúszik a vállalat közelében levő járdarészen; villamoskalauzt a munkára menetelkor a villamoson éri baleset. Ezekben az esetekben a munkaviszony keretébe nem tartozó tevékenység közben történt a dolgozó balesete, ezért kizárólag a tényleges károkozó felelős. A példákból kitűnő esetekben a felelősséget nem a munkajog, nem a Polgári Törvény- könyv szabályai szerint kell eldönteni, és az elbírálás sem a munkaügyi döntőbizottság, hanem közvetlenül a bíróság előtt történik. A vállalat felelősségének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a dolgozónak a munka- viszony keretében történt üzemi balesete és a felmerült kár között okozati kapcsolat álljon fenn. A külső, hirtelen beálló vagy aránylag rövid időn belül bekövetkező környezeti hatásnak összefüggésben kell állnia az egészségromlással. Ugyanígy okozati kapcsolatnak kell lennie a munkaviszony keretében történt sérelemnek az előidézett kárral is. Abban a kérdésben, hogy a károkozás valóban a munkaviszony keretében érte-e a dolgozót, nincs jelentősége a vállalati vagy a társadalombiztosítási szervek azon megállapításának, hogy a dolgozó egészségromlását nem üzemi baleset okozta. Ha a dolgozó a kártérítéssel kapcsolatos panaszával a munkaügyi döntőbizottsághoz fordul és bizonyítani kívánja, hogy a balesetét a munkaviszonya keretében szenvedte el, ennek igazolásától azon a címen nem zárható el, hogy például a vállalati szakszervezeti szerv az egészség- romlás üzemi baleseti jellegét nem ismerte el. A munkaügyi döntőbizottság elé került és az előbbiekben említett vitás eset hátterében rendszerint olyan sérülésről van szó, amelyet a dolgozó a munkahelyén vagy azon kívül is elszenvedhetett. Például a dolgozó azt állítja, hogy a b.okaficam az üzemen belül, teherszállítás közben érte, és az ebből eredő keresetveszteségének megtérítését kéri a vállalattól. A vállalat a felelősségét nem ismeri el, mert a balesetet a dolgozó munkatársaival bizonyítani nem tudta, és ez a megállapítás is szerepel a balesetről felvett jegyzőkönyvben. Ennek ellenére a dolgozó az üzem területén történt balesetének igazolására tanút vagy tanúkat jelenthet be. Igazolhatja továbbá a körzeti orvossal, hogy a betegállományba vételekor sérülésének a munkavégzéssel kapcsolatos eredetéről bejelentést tett. A munkaügyi döntőbizottságnak a lefolytatott bizonyítás eredménye alapján azt kell megállapítania, hogy a dolgozót a baleset valóban a munkaviszony keretében érte-e, vagy ezt a körülményt a bizonyítékok kellően nem igazolják. Ha a dolgozó előadásán kívül más megbízható bizonyíték nem áll rendelkezésre, nem állapítható meg a baleset munkaviszony keretében való bekövetkezése. Ha akár az. üzemi baleset ténye, annak a munkaviszony keretében való bekövetkezte, vagy a károkozás a dolgozó és a vállalat között vitássá válik, a dolgozót terheli a vállalati felelősséget megállapító feltételek együttes fennállásának bizonyítása. Fontos bizonyítási szabály, hogy döntés megalapozásához szükséges ténykörülményeket annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a döntőbizottság valóban fogadja el.
