Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
NÉPÚJSÁG 1977. október 5., szerda Kinek a szégyene? indennap szégyenkezni ; kell, amiért késve érünk a munkahelyre, pedig... A további mondat már erősen „fűszerezett” szavakkal fejeződik be. Immár három hónapja csaknem mindennaposak az ilyenfajta kifakadások az Orosházáról reggel 5 óra 57 perckor induló Békéscsabára haladó, azaz alig haladó és Telekgerendáson 20—30 percet várakozó és végül későn érkező vonaton. Hogy miért van ez így? Erre az a sok száz utas keresgéli a választ. Az a mendemonda terjedt el, hogy egy nyári szezonra beállított Budapestről—Békéscsabára érkező vonat miatt van az egész. Ugyanis ezt a vonatot bevárja a Szegedre—Dombóvárra induló személy Békéscsabán, amelyet az orosházi Telekgerendáson „üdvözöl”. Ügy bíztatták egymást jól- értesülten, hogy ez csak szép. tember 30-ig tart, a nyári idényre. (Ez a pesti vonat persze nincs az új menetrendben!) De hát vége a nyárnak, a vonat csak késik Megoldást is javasolnak az ingázó utasok. 1. ) Lehetne néhány perccel korábban indítani Orosházáról a jelzett személyvonatot, akkor beérhetne Csabára, amikorra a szegedit kiindítanák. 2. ) Telekgerendástól Csabáig a vonat menetideje 12 perc — úgy szép lassan haladva. így az ottani várakozási idő (az a 20—30 perc) kiadná a Csabára érkezést, mégha a bejáró előtt meg is állítják, vagy éppen a jami- nai nagyhídig húzatják fel a szerelvényt. (Am, ha időben érkezik a vonat — ez is előfordul —, akkor a harmadik vágányon állítják meg, a kijárat közelében.) Persze ez csak olyan egyszerű „kedves utasok” gondolkodása. Úgy is mondhatnánk: szalmaszálba kapaszkodás azért, hogy az ezzel utazók ne lehajtott fejje] lépjenek a munkahelyre; „megint késtünk”! — és tűrni a szúrós tekinteteket, olykor a megvetést érzékeltető pillantásokat is. Ehhez jön még valami: egyes vállalatok ledolgoztatják a vonatkésésből származó időt, holott nem a „melós” az oka. Mennyivel igazságosabb lenne, ha a vonatot késtető MÄV-alkalma- zottak dolgoznák le a munkások helyett az általuk okozott mulasztást. Vagy az is megoldás lenne, ha a vonatkés- leltetők részére „Kártalanítási folyószámlát” nyitnának a vállalatoknál. Például ilyen naponkénti naplóvezetéssel. „— Ma 200 dolgozó késett a munkahelyén miattam fél órát. Órabér fejenként 16 forint, félórára 8 forint, ket- tőszázszor nyolc egyenlő 1 ezer 600 forint, vonják le a fizetésemből. —” Az összeg befizetésére vonatkozóan a részvállalást intézzék el egymás között, annak arányában, amennyiben vétkes a vonat késleltetésében. Akkor talán nem is olyan hetykén járnának egyesek a MAV- nál munkahelyükre. Inkább talán úgy osonnának, ahogy most az ingázók teszik: szégyenlősen, bocsánatkérően. Ö o, de amit most leírtam, csupán ingázó utasfantázia. — A vonat pedig megy-megyeget, áll és késeget... (rocskár) Javult a városi ellátás Gyula város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága még a múlt év őszén felkérte a város mezőgazdasági üzemeit, az ÁFÉSZ-t, hogy újabb zöldségtermelő, kisállattenyésztő és gyümölcstermelő szakcsoportokat szervezzenek a város élelmiszer-ellátásának további javítására. A helyi ÁFÉSZ eleget téve a felkérésnek a városban négy szakcsoportot alakított zöldség- és gyümölcstermesztésre. Az eredmény máris mutatkozik, hiszen a felvásárló szerveknek egyre több árut ajánlanak fel, nemcsak a szakcsoportok, hanem az egyénileg termelők is. A helyi Köröstáj Termelőszövetkezet, bár nem szervezett szakcsoportot, a háztáji bizottságán keresztül segít a tehéntartó gazdáknak problémáik megoldásán, a takarmány-ellátásban. A Munkácsy Termelőszövetkezet háztáji bizottsága is hasonló módon oldja meg feladatát, azzal a kiegészítéssel, hogy az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól átvette a szerződéskötést és lebonyolítja a felvásárlást. örvendetes az is, hogy a kedvező időjárás és a termelési kedv fokozódásának hatására nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be a gazdák és adtak át a felvásárlóknak, mellyel jelentősen javult a város ellátása. Emelkedett a sertéstartók és -hizlalók száma, egyben nőtt az egy-egy gazdánál tartott állomány is. B. O. Alkoholizmus elleni társadalmi albizottságok az üzemekben A Vöröskereszt békéscsabai városi vezetősége a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések után első ízben tartott tanácskozást, melyen részt vettek az új titkárok és a régiek mellett az új vezetőségi tagok. A tanácskozáson, melyet október 4-én Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában tartottak, a megyeszékhely alapszervezeteinek titkárán kívül részt vettek a városkörnyéki alapszervezetek képviselői is. Első napirendként a további feladatokról adott tájékoztatást Fodor Sándor városi titkár. Többek között beszélt arról, hogy az őszi hónapokban a különböző tanfolyamok, rendezvények megtartása válik lehetővé és szükségessé. Így például az anyák iskolája, a családélet iskolája, és így tovább. Szólt a véradások tapasztalatairól is, s elmondotta, hogy szeptember végéig 950 liter vért adtak a csabaiak. A továbbiakban fontos a tervszerű és folyamatos szervezés. Felhívta a figyelmet az október 6- tól induló tisztasági hónap teendőire is, melynek egyik részese a Vöröskereszt. Szólt a fogászati hónapról, amit a korábbiakhoz hasonlóan a MENCS-csel együttműködve az idén is novemberben rendeznek meg. Ezután Krizsán János, az alkoholizmus elleni városi klub elnöke adott tájékoztatót a munkahelyi kollektívák feladatairól, az alkoholelvonó rendelések szükségességéről. Többek között szólt arról is, milyen fontos szerepe van a vöröskeresztes alapszervezeteknek az utókezelésben. Ebben lényeges a klubok működése is. Országosan 19 ilyen klub működik, Békés megyében öt. Nemrég alakult Kondoroson az Egyesült Termelőszövetkezet önálló klubja. A békéscsabai például hétfőn és pénteken tart foglalkozásokat, melyek iránt van érdeklődés, hiszen nemcsak a gyógyult alkoholisták, hanem az e betegségben még szenvedők is sok segítséget kapnak. Javasolta, hogy az üzemekben a munkahelyeken alakítsák meg a társadalmi albizottságokat, melyek segítik az alkoholizmus elleni küzdelmet. Klubfoglalkozás Szeghalmon A Közalkalmazottak Szak- szervezete szeghalmi nagyközségi bizottságának nőklubja Sáfián Györgyné vezetésével jól működik. Programja igen gazdag, szerepel ebben előadás, filmvetítés, műsor és egyéb rendezvény. A legutóbbi összejövetelen, melyet a napokban tartottak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulójáról emlékeztek meg. Varga István, a szeghalmi járási pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. Ezután F. Nagy Károly, a nagyközségi pártbizottság titkára beszélt Szeghalom első félévi gazdaságpolitikai eredményeiről. A két tájékoztatót nagy érdeklődéssel hallgatták és sokan szóltak hozzá. Több javaslat hangzott el a nagyközség további fejlődését, szépítését illetően. N. J. Új postahivatal Október 4-én, tegnap adták át rendeltetésének Gerendáson az új postahivatalt, amelyet a posta dolgozói és a lakosság egyaránt rég várt már. Korábban ugyanis egy rossz, régi épületben működött e fontos hivatal. Az alapterület mindössze 20 négyzetméter volt —, az új A Hazafias Népfront békéscsabai városi nő- és rétegpolitikai bizottsága megállapította, hogy a megye- székhelyen 60-on felül van a hat, vagy ennél többgyermekes családok száma. Jelentését továbbítja a megyei népfrontnak, illetve országos központnak, hiszen ennek alapján válik lehetővé helyzetük további javítása. Egy másik vizsgálat is folyamatban van. A munkabizottság ebben a hónapban Gerendáson létesítmény 78 négyzetméteres, és a gerendási Munkácsy Tsz építő részlege jó munkáját dicséri. A KPM szegedi postaigazgatóság beruházásában készült hivatal több mint 700 ezer forintba került, s a községi tanács ígérete szerint jövőre elkészül az új postához vezető bekötő út is. kezdte meg az idős emberek helyzetének vizsgálatát. Elterjedt ugyanis olyan vélemény, hogy az idős emberek nem szívesen mennek a napközi otthonba. Jól lAűködik a nőklub is a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett. Foglalkozásainak témája az ifjúságnevelés, a szocialista életmód, a háztartásban használt vegyszerek ártalmai, a kozmetikai cikkek ismertetése és bemutatása. n sokgyermekes családokért Mennyi a zaj az éjszakában? Lassan egy éve lesz, hogy életbe lépett az első országos zajszabvány. Ez többek között kimondja: a lakóépületek környezetében levő ipari üzemben, szórakozóhelyen éjjel a megengedett zajszint 80, kinn az utcán 45, a kiemelt üdülőterületeken pedig 30 decibel lehet. Ezt az értéket azonban sok zenés vendéglőben, presszóban megszegik, mint legutóbb a békéscsabai Fehér Galamb étteremben, ahol az éjszakai órákban a szomszédos lakóház előtt 58 decibel zajszintet mértek. Vajon, ilyen hangerővel zenélnek másutt is az éjszakai szórakozóhelyeken? Erre volt kíváncsi a megyei KÖJÁL két dolgozója; dr. Csankó Judit osztályvezető és Néma János laborasszisztens, akiket elkísértünk ellenőrző körútjukra. Gyula, Hóvirág eszpresszó. Mindenütt fiatalok. Ingben, pulóverben, farmerben. Kólát és sört isznak. A meny- nyezetről egy-két lámpatest szór némi fényt a szürke asztalokra, s az itt-ott ösz- szehajló fejekre. Az elektromos orgona billentyűin könnyedén táncolnak a zenész ujjai, aki már énekel is: „Nem tudom, mi lesz a holnapom...” Megélénkül a placc. A párok némán lépkednek, hajlonganak a zene ritmusára. Rákezd a dobos is. A műszer mutatója közvetlenül a zenekarnál 96 decibelt rögzít, az utcán a túloldalon, innen harminc méterre pedig 55 decibelt. Oláh Györgyné, az üzletvezetője sajnálkozik: „Tudtam, hogy ez lesz a vége, hányszor szóltam már miatta, hiába. A fiatalok mindig azt mondják, ez az igazi modern zene, nekik roppantul tetszik.” A dobos nem érti a dolgot, és megkérdezi: miféle deciről beszélünk? Aztán a terem akusztikáját kárhoztatja. Kollégája pedig megmagyarázza: „Mi kérem, dinben számoljuk a hangerőt, nem úgy, ahogy önök.” — s újabb nótára gyújt. ♦ Fél 10-kor érünk a Park étterembe. A tágas helyiség zsúfolva van, a hangulat a tetőpontjára hág. A zenekar előtt tapsoló, éneklő nők, férfiak. Nincs üres asztal. Így még jól is jön, hogy ügyet sem vetnek ránk, nyugodtan dolgozhatunk. Néma János sorolja az adatokat: „A zajszint az Élővíz-csatorna partján, a zenekartól 30 méterre 57, a szomszéd szálloda első szintjén 37 decibel.” Szinte magunktól kérdezzük, hogyan lehet itt éjjel pihenni? Óré András üzletvezető legyint: „Utasítani? Ha szólok a zenészeknek, még hangosabban játszanak. Azt mondják, én nem parancsolok nekik. Innen csak a fizetésüket kapják. A szakszervezetüknek kellene közbelépni.” ♦ Békéscsabán, a Strand vendéglőben alig vannak néhányan. Az idő 11 óra körül jár. A szakszofonos unottan piszkálgatja hangszere fúvókáját. A csendet csak egy részeg produkciója töri meg. Tántorog, mutogat, motyog az asztalok között. Gyűrött, szürke kalapját hol leveszi, hol felteszi. Odalép a fotóshoz, vigyorogva rászól: „Apuskám, fényképezz le engem is, mert ösz- szetöröm a masinádat.” Közben megszólal a zene. Régi, giccses slágerek andalító dallama úszik a levegőben. A műszer is megszelídül, hiszen kint az utcán, a Felső Körös soron is mindössze 30 decibelt mutat. Horváth Sándor, az üzlet helyettes vezetője feláll a poharakkal, sörös üvegekkel megrakott asztaltól és botladozó nyelvvel megszólal: „Miránk még nem panaszkodtak a közelben lakók a zene miatt. Nincs erősítőnk, tehát nem is lehet baj.” •>— -mondja, miközben lassú mozdulatokkal aláírja a jegyzőkönyvet. ♦ A Kishajó bárban éjfélkor már nagyüzem van. A hallban udvarias portás fogad. Sötét tónusok, diszkrét félhomály, oldalt sárga, rózsaszín neonfény. Hátul a polcon márkás italok, a pulton a martinis, koktélos üvegek, csiszolt poharak, mint rubin ékkövek koccannak. Te- leky Ivánné üzletvezető panaszkodik: „Higgyék el, néha azt sem hallom, hogy mit kér a vendég. A felszolgálók is folyton azt hajtogatják: zúg, fáj a fejük a nagy zajtól. Csakhogy nem tudunk ellene mit tenni.” — tárja szét a karját tanácstalanul. A mérési eredmények valóban őt igazolják. Az elektromos orgona, a dob és az énekes — a gitáros jelenleg hiányzik — ötméteres körzeten belül 96 decibelt „produkál”. Az udvaron, a vészkijárattól 10 méterre pedig 57 decibel a hangerő. És a Kishajó hajnali négy óráig van nyitva. ♦ Mit lehet mindezekhez hozzátenni? Talán csak any- nyit, hogy az orvosok szerint a zaj még álmunkban is hat az idegrendszerre, fáradékonyságot, rossz közérzetet okoz. A szédüléshez, rosszulléthez, vérkeringési A műszer általában magas zajszintet mutat Fotó: Martin Gábor zavarok előidézéséhez már a 65 decibel feletti zajszint is elegendő. Éppen ezért az új zaj szabvány megszegői ellen szabálysértési, sőt bizonyos esetekben büntetőjogi eljárást is lehet indítani. Jó lenne, ha mindezekre fokozottan odafigyelnének a vendéglátóipari egységeket fenntartó vállalatok, szövetkezetek. Seres Sándor Beszélni fölösleges, a szavakat úgy sem érti senki
