Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-29 / 255. szám
1977. október 29., szombat Két éve kezdte meg üzemelését a békéscsabai Lenin Tsz szárítója. Az elmúlt évben 386 vagon lucernalisztet készítettek, cukorrépaszeletből 100 vagonnyit szárítottak. Az idén 416 vagon lucernalisztet gyártottak, s folyamatosan szárítják a répaszeletet az automata vezérlésű berendezések. A késztermékek 25 kilós papircsomagokban kerülnek a felhasználókhoz. A takarmány nagyobb hányadát az NSZK- ba, Ausztriába, Olaszországba szállítják, de juttatnak a hazai állatállománynak is Fotó: Veress Erzsi Napirenden a munkavédelem Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa elnöksége tegnap, pénteken Békéscsa-' bán ülésezett. Az első napirendi pont keretében jelentés hangzott el a szak- szervezeti munkavédelem helyzetéről, tevékenységéről, mely felölelte az utóbbi évtizedet. A beszámolóból kitűnt: megyénk szakszervezeti szervei eleget tettek e társadalmi kötelezettségeknek. Munkájukkal hozzájárultak, hogy a dolgozók élet- és munka- körülményei egyenletesen fejlődtek. Üj üzemek, gyárak épültek, a már meglevők korszerűsödtek, csökkent az üzemi balesetek és a kiesett munkanapok száma, a szociális ellátottság egyenletesen fejlődött. E munka során a szakszervezeti munka- védelmi aktívahálózat erősödött, munkájuk hatékonysága fokozódott. Ebben a szép, ám nehéz és felelősség- teljes munkában napjainkban csaknem 3000, egyre képzettebb aktíva vesz részt. Az előterjesztésből kitűnt viszont az is, hogy a javuló propagandamunkában még van javítanivaló. Gyért gesége az agitációnak, hogy a gazdasági vezetés eszközei között — gyakran a szak- szervezeti agitációnál is — Hosszú távú szerződések a zöldségtermesztésben Tovább nö a termőterület Két évvel ezelőtt a zöldségtermesztés mélypontján kevesen sejthették, hogy 1977- ben több gond lesz a zöldség felvásárlásával és feldolgozásával, mint a termesztéssel. Mindez elsősorban az 1976-os kormányhatározatnak köszönhető. Az állami intézkedések kedvező feltételeket teremtettek, s így Békés megyében 1977- ben 16 százalékkal, 11 ezer 800 hektárra nőtt a zöldségtermő terület. A kedvező időjárás is közrejátszott abban, hogy a korábbi évek átlagához képest szinte valamennyi zöldségfélénél nőtt az egy hektárra jutó termésátlag. Ez a vártnál nagyobb mennyiségű zöldség felvásárlását és f eldolgozását tette lehetővé. Ennek tapasztalatait és a következő év feladatait öszegezte a tegnapi tanácskozáson a megye zöldségtermesztési operatív bizottsága. A zöldségtermő terület a legnagyobb mértékben — csaknem 25. százalékkal, 4600 hektárra — az agráripari egyesülés mezőgazda- sági üzemeiben nőtt. A következő évek fejlesztéseit követően az egyesülés adja majd a megye zöldségtermesztésének 60-70 százalékát. Jövőre teljessé válik itt a zöldbab és borsó gépesített termesztése, a paradicsomtermesztés gépesítését íredig 1978- ban újabb három betakarító kombájn , segíti. Mind a mai napig megoldatlan azonban a palánta előnevelése. A közeljövőben Újkígyóson két hektáron valósul meg a fólia alatti palántanevelés, a későbbiekben pedig Kondoroson üvegházi és fólia alatti zöldség- termesztés bontakozik ki nagyobb méretekben. A Dél-Békés megyei Tsz- Szövetség területén is csaknem 20 százalékkal nőtt e növények termőterülete. Az elmúlt években különösen visszaesett a vöröshagymatermesztés. Az idei növekedés ellenére sem érte el a kívánt mértéket. A Körösök Vidéke Tsz-Szövetség területén 400 hektáron termesztettek zöldséget. Az Agráripari Egyesüléshez tartozó feldolgozó üzemekben, a Békéscsabai Konzervgyárban és a hűtőházban az óriási' mennyiségű zöldség feldolgozása néhány esetben szinte megoldhatatlan feladat elé állította a szakembereket. A szakaszos ültetés hiánya miatt a mezőgazdasági üzemek szinte mindegyike egy időben akarta átadni a megtermelt zöldséget. Ez torlódást okozott a feldolgozásban. A konzervgyárban ebben az évben várhatóan 4800 vagon árut gyártanak. Ebből exportra csaknem 3000 vagon kerül. Jelenleg vagonhiány miatt jelentős mennyiségű készterméket halmoztak fel a szabadban. Mivel a feldolgozó kapacitás bővítése a következő években nem várható, ezért szükségesnek látszik a területi előfeldolgo- zás, előtisztítás megoldása. A hűtőházban 20 ezer tonna készterméket állítanak elő, s mintegy 1200 vagon lesz az export. Az elmúlt években jelentősen nőtt az apróburgonya és vöröshagyma feldolgozása. A zöldség- termesztés és feldolgozás szinten tartása a következő időszakban szükségessé teszi nullfokos és mélyhűtéses tárolók építését. A zöldségtermesztés növekedése a jövőben elkerülhetetlenné teszi a termesztés, a felvásárlás jobb összhangját. A ZÖLDÉRT Vállalat felvásárlása az elmúlt évhez képest 40 százalékkal nőtt. A tőkés export ugyanakkor 200 százaléka az 1976-osnak. Mint az operatív bizottság megállapította, az exportnövelése nagyobb is lehetett volna. Ebben az évben az ÁFÉSZ-ek a kistermelőktől csaknem 1800 vagon zöldséget vásároltak fel, s ez kétszerese a tavalyinak. A kormányhatározatot követően 1977-ben 21 termelő- szövetkezet és 3 állami gazdaság kapott állami támogatást. A megyében már most megkezdődtek az előkészületek a jövő évi zöldségtermesztés megalapozására. A biztonságos termesztésben a jövőben jelentős szerepet kapnak a hosszú távú szerződések. Ugyancsak az elkövetkezendő időszakban kezdődhet meg a zöldségtermesztés szakosodása. A feldolgozóipar kapacitását pedig az előfeldolgozók létrehozása és a szakaszos termesztés növelheti. A kereskedelemnek az idei év tapasztalatai alapján hatékonyabban kell irányítani a termelést — állapították meg. A szerződéskötések időszakában elengedhetetlen, hogy mind a nagyüzemeket, mind a kisüzemeket jobban informálják arról, milyen igényei vannak a kereskedelemnek és a feldolgozóiparnak. Csak ezzel kerülhető el, hogy míg egyes cikkekből túlkínálat, ugyanakkor más zöldségfélékből hiány van. A kistermelés integrálásába hatékonyabban kell bekapcsolódniuk az ÁFÉSZ-eknek és a termelőszövetkezeteknek. Az ellátás megszervezése a községekben, járásokban és városokban helyi feladat kell hogy legyen. Jövőre is a zöldségtermő terület növekedése várható. Az export növelése ugyanakkor a minőségi termesztést teszi szükségessé. sok az elriasztó, megdöbbentő és kényszerítő jellegű elem. Ezzel szemben kevés a rábíró, a biztonságos magatartást bemutató és gyakoroltató módszer. örvendetes az a tény, hogy a szakszervezeti bizottságok segítik és ösztönzik a munkavédelmi újításokat, az elfogadott javaslatok alkalmazását. Az elmúlt esztendőben Békés megyében 3175 újítást nyújtottak be, ebből 287 szolgálta a munkavédelmet. Ä második napirendi pont keretében a szakszervezeti könyvtári hálózat munkájáról, feladatáról tárgyalt az elnökség. Az év első felének végén a megyei központi könyvtár állománya több mint 113 ezer kötet volt, 42 ezer kötettel meghaladta az öt évvel ezelőttit. A megye szakszervezeti könyvtárainak állománya is gyarapodott, napjainkban összesen 161 ezer kötetből válogathatnak a dolgozók. Gond, hogy a könyvtárak sok helyen elhelyezési nehézségekkel küz-r denek, kevés a szakképzett könyvtáros. A közelmúltban rendezett olvasómozgalmak mind szélesebb körben ösztönöztek az olvasásra. Végezetül tájékoztató hangzott el az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok központi bérintézkedéséről, a helyi tapasztalatokról. —sz— Űszi tanácsok a Kertbarát Magazinban Régi igazság, hogy az ősz okoz legtöbb gondot a ker- tészkedőknek. Ekkor kell megtervezni a kertet, s eldönteni, hogy miként szépítse, gazdagítsa, fejlessze a család a „hétvégi birodalmát”. Ez az időszak alkalmas a gyümölcsfák, csemeték, bokrok, cserjék vásárlására, ültetésére. A választás helyességétől függ, hogy évtizedekig örülünk fáink szép termésének vagy éppen bosszankodunk a meggondolatlan döntés miatt. Mindezekhez hasznos tanácsokat ad a most megjelent Kertbarát Magazin. _ Figyelmeztet, hogy aki teheti, már most vásárolja meg a jövőre szükséges vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket, hogy ne kelljen mindezekért tolongani tavasszal a boltokban. A magazin sok színes képe bemutatja a gazdag szépségű őszi tájakat, az ország egyik legszebb kertjét, a legkisebb község szőlőtermését, a festői sopronhorpácsi arborétumot. Útbaigazítást ad a zöldségek téli tárolásához, a szobanövények ápolásához, s megtanít a csepegtető öntözésre, s jó befőzési tanácsokkal látja el az olvasót. Kepenyes János Hétszázötvenezer forint haltelepítésre A Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei intéző bizottsága kezelésében levő mintegy 370 hektár területű víz idei ha- lasítása befejeződött. Elhelyeztek — folyó és álló vizekben — 72 ezer előnevelt süllőt és 22 ezer csukát, 52 mázsa átlag 70 dekás, valamint 125 mázsa kétnyaras (18—25 dekás) pontyot, továbbá 7 mázsa amúrt, ami az eddigi rekordmehnyiség. Az intéző bizottság a ragadozó halakat a százhalombattai temperált haltenyésztő gazdaságtól, a pontyot és az amúrt a Szarvasi HAKI- ból szerezte be. Az összes hal ára 750 ezer forint volt. A telepítésnél figyelembe vették, hogy a horgászok az egyes vizeket mennyire látogatják, emellett természetesen a víz biológiai egyensúlyának a fenntartása volt a mérvadó. Az utóbbit szerződés alapján a Szarvasi HÁKI rendszeresen ellenőrzi. A legtöbb hal került Csárdaszálláson a Biristyók, Gyomán a Danzúg és a Sirató, Békésen a Bodzás zúg elnevezésű holtágba, valamint Szarvason, a Hármas- Körösbe. Szarvason a kákafoki holtágba a helyi horgászegyesület telepít halat. Az intéző bizottság jövőre az ideihez hasonló meny- nyiségű hal telepítését tervezi. Várható, hogy Békés megyében a Körösök, a holtágak és a tavak vize a horgászok örömére egy-két év múlva bővelkedni fog halban. Fontos azonban a vízszennyeződés megelőzése. P. B. Új törvényerejű rendeletek II vízgazdálkodási társulatok újraszabályozása Az ország mezőgazdaságilag művelhető területének több mint 90 százalékára terjed ki a vízitársulatok érdekeltsége. Működési területükön közcélú, állami vízgazdálkodási feladatokat oldanak meg, tehát népgazdasági igényt teljesítenek, s ezzel párhuzamosan érdekeltjeik, főként a mezőgazdasági nagyüzemek földterületén helyi vízrendezési, vízhasznosítási és egyéb vízügyi munkákat végeznek. Az 1958 óta létrejött vízitársulatok — jelenleg 83 — eddig 51 ezer kilométer hosszú csatorna építésével és kisebb patakok, egyéb vízfolyások medrének szabályozásával vettek részt a vízrendezésben, 111 millió köbméter földet mozgattak meg. A talaj termőerejének növelését segítették meliorációs munkálatokkal, s a mezőgazdasági vízhasznosításban 1975-ben mintegy 100 ezer hektár öntözésével vettek részt. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó társulati mozgalom másik ágában működnek a vízmű és csatornamű társulatok. A közműberuházások lebonyolítására fogják össze az érdekeltek erőit, amelyhez hasonló arányú támogatást nyújt az állam is. Eddig 11 ezer kilométer hosszú vezeték megépítésével 2 millió falusi és kisvárosi lakos ellátására hoztak létre korszerű vezetékes vízmüvet. Így már több mint ezer község rendelkezik vízművel, s a jelenleg működő 505 társiflat beruházásának megvalósításával további több százezer lakos jut vezetékes ivóvízhez és csatornaműhöz. Ezek a társulatok eddig 8 milliárd forint értékű beruházást bonyolítottak le. A vízgazdálkodási társulatok — tehát a vízitársulatok, valamint a vízmű- és csatornatársulatok együttvéve a vízgazdálkodási ágazat beruházásainak 24 százalékát bonyolították le az előző ötéves tervidőszakban. Több mint 10 évvel ezelőtt jelentek meg a társulatok működését meghatározó jogszabályok, amelyek jelentősen hozzájárultak a társulati mozgalom kibontakoztatásához, de az időközben megváltozott gazdasági körülmények között már sok tekintetben fékezik a gyorsabb előrehaladást. Ezért volt szükség az új törvényerejű rendeletre, amely hatékonyabban hozzájárul a társulati mozgalom fejlesztéséhez, demokratizmusának ki- szélesítéséhez, és a rendelkezésre álló erőforrások észszerűbb hasznosításához. A társulati önkormányzat demokratizmusának kiteljesülését segíti az új jogszabály a társulati tagok és a választott testületek jogkörének kibővítésével, a döntések demokratizmusának erősítésével, a társulati önállóságot Indokolatlanul szűkítő központi előírások feloldásával. A vízgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak 16 százaléka, több mint tízezer dolgozó áll a társulatok alkalmazásában, s termelési, szolgáltatási tevékenységük értéke évente mintegy másfél milliárd forint. A vízitársulatok tetemes gépparkkal és más állóeszközökkel is rendelkeznek. Ezt az érdeket hangsúlyozza a mezőgazdasági nagyüzemeknek az az igénye, hogy a vízitársulatok közcélú feladataik ellátása mellett — azonos kedvezmény alapján — elvégezzék a mezőgazda- sági nagyüzemre tartozó úgynevezett üzemi vízgazdálkodási munkákat is. Az új jogszabályok most már lehetővé teszik e feladatok törvényes elvégzését, mert a vízitársulat alapfeladatává nyilvánították az érdekeltek megrendelésére, térítés ellenében végezhető üzemi vízimunkákat is. Ugyapakkor lehetőséget nyújtottak arra, hogy a szabad kapacitások kihasználására más vízgazdálkodási munkákban is részt vegyenek. A települések közműves vízellátását és csatornázását segítő vízmű- és csatornamű-társulatok lényegében beruházóként működnek, az elkészült létesítményeket pedig átadják üzemeltetésre a területi közművállalatnak. A beruházás * lebonyolításával tehát elérték a célt, aminek érdekében megalakították a társulatot. Az eddigi jogszabályok szerint azonban ügyviteli szervezetük továbbra is fennmaradt, hogy behajtsa a részletekben fizetendő érdekeltségi hozzájárulást és törlessze a bankhiteleket. Az új törvényerejű rendelet lehetőséget ad arra, hogy az építés befejezése után a vízmű-, illetve csatornamű-társulat felszámolható legyen. ' A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép életbe, s végrehajtásának részletesebb szabályairól miniszter- tanácsi rendelet intézkedik. II mezőgazdasági ingatlan forgalomszabályozása A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának új szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet a külterületi földtulajdon felső határát mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemélyeknél 3 hektárban, más személyeknél pedig 6000 négyzetméterben (0,6 hektárban!) ' állapítja meg. Nem módosítja a személyi földtulajdonra, valamint a telek-, lakás- és üdülőtulajdonra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A szerzett jogok védelmét jelenti, hogy az új szabályozás nem érinti a rendelet hatályba lépése előtt megszerzett földtulajdont. Ilyen külterületi földjét a tulajdonos tehát akkor is megtarthatja, ha az meghaladja a felső határt. Há a külterületi föld öröklés folytán haladja meg az előírt maximumot, többletföldiét a tulajdonos nem tarthatja meg, hanem köteles azt egy éven belül elidegeníteni. E kötelezettség elmulasztása esetén az állam a többletföldre vételi jogát gyakorolhatja. Öröklésen kívül föld tulajdonjoga csak hatósági engedéllyel szerezhető meg. A külterületen a jövőben földtulajdont — az öröklés kivételével — csak mező- gazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély szerezhet. A megszerezhető földterület — a maximálisan tulajdonban tartható 3 hektár túllépése nélkül — legfeljebb 6000 négyzet- méter lehet. Fontos követelmény, hogy a külterületen levő tanyákra az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél következetesebben éljenek elővásárlási jogukkal. Üdülő céljára a tanya -tulajdonjogát nem lehet megszerezni. A méltánytalanságok elkerülése végett az örökölt többletföld elidegenítésének kötelezettsége, valamint a földszerzési tilalom alól jogszabályban meghatározott indokolt esetekben felmentést lehet adni. A földforgalom új szabályozásával összefüggésben a termőföld. megműveléséhez fűződő népgazdasági érdekek indokolták a magánha- szonbérletre vonatkozó eddigi rendelkezések megváltoztatását és az eljárás egyszerűsítését. A törvényerejű rendelet szerint a jövőben magánszemély más magán- személytől és állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szervtől területi korlátozás, a meglevő földtulajdonba való beszámítás és hatósági engedély nélkül vehet mező- gazdasági művelés céljára földet haszonbérbe. (MTI)
